Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-08-26 / 34. szám
A díszfácánok tenyésztése Az erdők, mezők kedves szárnyas lakója a közönséges fácán (Phasianus colchicus). Őshazájából Délkelet-Kaukázusból, mintegy hétszáz esztendővel ezelőtt került hazánkba telepítés útján. Ma már a szlovákiai fácánosokban a közönséges fácánon kívül tenyésztenek: Angol zöldhátú galléros vagy kínai örvös fácánt, mongol fácánt, angol sötét fácánt, és japán fácánt. ☆ A díszfácánok (arany, ezüst, gyémánt és királyfácáu) nagyüzemi tenyésztése eléggé szűkkörfi. Mindannak ellenére egyre növekszik azon állattenyésztők és állatbarátok száma, akik a dlszfácánok tenyésztésével foglalkoznak. A tenyésztők számának gyarapodását növeli az emberek szép iránti érzéke, mivel a díszfácánok tagadhatatlanul növelik udvarunk, kertünk, házunk környékének szépségét. További fontos szerepet játszik az emberek céltudatos szeretete az egzótikus állatfajták iránt. Mielőtt azonban a jól akklimatizálódott fajok közül: Aranyfácán (Crysolophus pictus), ezüstfácán (Gennaeus nycthemerus), gyémántfácán (Chrysolophus amherstiae), királyfácán (Syrmaticus reevesi), kiválasztanánk a legmegfelelőbbedet, szükséges a tenyészketrec (volier) felépítése. A szakemberek véleménye szerint minél nagyobb a ketrec, annál megfelelőbb a tenyésztés céljaira. Az egy kakas és három tyúkból álló család részére megfelel a 2X3, vagy a 3X3 m méretű ketrec, amelynek magassága legyen 1,5—2 méter. A ketrec nyugati és északi oldalát deszkázzuk, a többit pedig vonjuk be erős szálú lyukas dróttal (csibedróttal). A lyukak nagysága legyen minél kisebb méretű, mivel díszfácánjainkat óvnunk kell a szemtelen verébhadtól, valamint egyéb ragadozóktól. A verebektől való óvás azért fontos, mert a verebek különböző betegségeket terjeszthetnének fácánjaink között. Fontos a tetőzet egyharmadának befedése, hogy az állatok védve legyenek az esőtől és a hótól. A befedett részben mesterségesen ''uítsünk egy védett helyet, ahová a tyúk a tojásrakás idején félrevonulhat. A szabadon hagyott- részt füvesítsük be, kavicsos homokkal szórjuk a ketrec talaját, így a ketrec lakói esőzések idején védve lesznek a sártól. A ketrecbe továbbá szúrjunk egy száraz ágat, amely legyen minél sűrűbb. Fácánjaink szeretnek elüldögélni és odatérnek esti nyugovóra. A ketrec további berendezése, valamint elhelyezése a tenyésztő ízlésétől függ. Miután felépítettük tenyészketrecünket, következhet a díszfácánok beszerzése és elhelyezése. A tenyészpár kiválasztásánál legyen óvatos a kezdő tenyésztő. Ajánlatos az egy évvel idősebb kakas beszerzése, mivel a kakasnál a 3. évben következik be az ivarérés, amíg a tyúkocska már a második évben ivarérett. (Tehát itt eltérés van a közönséges fácánok ivarérettségétől, mivel a közönséges fácánkakas és a tyúk 11 hónapos korában már ivarérett.) A díszfácánok etetése nem okoz komolyabb gondot, mivel fogyasztják a kukoricát, búzát, árpát és napraforgót is. ízletesen fogyasztják el a kukoricadarával kevert főzött burgonyát. Gondoskodnunk kell zöld eledelről is, főként a téli időszakra raktározzunk szárított csalánt és szénát, amit szétmorzsolva adjunk a fácánoknak. Ne feledkezzünk meg a napi friss vízről sem. A dürgés március vége felé kezdődik és a tyúk a dürgést követően 8—10 nappal rakja le tojásait. A tojások száma 8—10 között ingadozik. Ezt követően a kotlás 23—24 napig tart. A tyúk nagyon türelmesen ül tojásain és csak étkezés alkalmával, nagyon rövid időre hagyja el a fészket. Némely tenyésztőnek a véleménye az, hogy a tyúk alatt csak 4—5 tojást hagyjunk, a többit vigyük keltetőbe. Ha azonban a tyúknak teljes nyugalmat tudunk biztosítani a kotlás ideje alatt, nem szükséges, hogy az említett módszert válasszuk. A kikelt csibék fejlődését nagyban elősegíti a főtt tojás és vágott cickafark keverék. Fontos eledelként szolgálnak a hangyatojások is. Az így nevelt fácánok hamar fejlődnek és életképesek lesznek. Motesíky Árpád A kotorékebek helyzete és tenyésztése M agyarországon I egelőbb a fogalmat tisz“ tázzuk: mit nevezünk kotoréknak? Hány fajta kotorékebet ismerünk? A dúvadak egy része — a róka, a borz, a vidra, amelyek valamennyien kárt okoznak az embernek, — föld alatti járatokban, kotorékokban éli életét. A föld alatti kotorék sokszor 2—3 méter mélyen húzódik a föld alatt, a 25—30 méter hoszszúságot is elérheti, sőt egész labirintus-járatokká fejlődhet. A kistestű, vadászszenvedélylyel megáldott kutyák azok, amelyek utánamennek a dúvadnak és bent, a föld alatt is képesek megküzdeni velük. Ezek közé a kistestű kutyák közé soroljuk a tacskót és a foxterriert. Ezeket a kutyákat nevezzük kotorékebeknek. Magyarországon mindkét fajtának több változata ismeretes és elterjedt. A tacskónak mind a három szőrváltozatát — simaszőrű, szálkás, hosszúszőrű — megtalálni Magyarországon a legkitűnőbb vérvonalak képviseletében. Ugyancsak elterjed a foxterrier sima- és drótszőrű változata is. A második világháború számukat erősen lecsökkentette. Jó évtized telt el, amíg a közben erősen beltenyésztett tacskó- és foxterrier-állományt vérfrissítésben lehetett részesíteni néhány külföldről származó, idegen vérvonallal. Lássuk előbb a tacskótenyésztés helyzetét. „Egy-egy kitűnő import tacskó-kan sokat segít a tenyészanyag színvonalának emelésében, de ez nem minden“, vallotta Kalmár Miklós aranykoszorús mestertenyésztő, aki pedig méltán büszke lehet a 11- szer győztes Gyik de Thur tacskó kanjára, amely után 217 kölyök jött világra. A kiváló tenyészkutyával ugyanis bánni kell tudni. A párosításon sok minden múlik. Nos, Kalmár Miklós remek érzékkel válogatta össze az egymáshoz illő párokat. Az ő tenyésztői munkájának is köszönhető, hogy a inagyarországi tacskótenyésztés ma világszínvonalon áll. Sokan hozzátették ehhez természetesen tudásukat, így Tézli Róbert, äki Axel von Lortzengrund nevű szálkásszőrű tacskó kanjával vetette meg a magyarországi szálkásszőrű tacskótenyésztés Világhírnevét. Ma az egyik legkiválóbb tenyészettel Liptay Wagner Tibor és felesége rendelkezik a „nagy öregek" mellett von Schwarenberg rövidszőrű tacskó kenneléből többszáz kiváló kutya került ki az elmúlt években. Nemzetközi kiállításokon Eurőpaszerte az első díjakat viszik el a Magyarországon tenyésztett tacskók, de megállják helyüket a nemzetközi vércsapázó versenyeken, vagy a műkotorék küzdelmek ben. Újabban — régebbi hagyományok alapján — a vidéki nagyvárosokban és környékükön. Kaposvárott, Székesfehérvárott, Miskolcon és környékén, valamint Nyíregyházán, Debrecenben is kezd kibontakozni a tacskótenyésztés. A jövő biztató. A másik kotorékeb, a foxterrier tenyésztése hasonló színvonalon áll. A háború ebben az állományban is sok pusztítást teft, de ez már a múlté. Mindkét foxterrier szőrváltozata „divatos“ Magyarországon. A simaszőrűt ugyanúgy kedvelik, mint a drótszörűt. Mindkettő alkalmas a kotorékmunkára. Jó vérvonalaikat szinte lehetetlen fölsorolni egy ilyen rövid cikk keretében. Kiváló munkát végezlek tenyésztésükben az utóbbi két évtizedben dr. Répássy Ervinné, dr. Bagyó Jánosné, Puy Aladárné mestertenyésztók, újabban Frank Zoltánná és Frölich Jenöné. Dr. Répássy Ervinné mindkét szőrváltozatban tenyésztette, Puy Aladárné aranykoszorús mestertenyésztö pedig simaszőrű változatát. Feltűnő, hogy a nemzetközi kiállításokon a Magyarországról benevezett és külföldi bíró által bírált foxterrierek jobb helyezéseket érnek el általában, mint az őshazájukból származó kutyák. Mi ennek az oka! Elsősorban a gondos ápolás, a természetes hajlamok kielégítése, a rendeltetésszerű tenyésztés, tartás. A hazai foxterrier tulajdonosok ugyanis azt vallják, hogy a kutyát gyakorlatoztatni kell. A budapesti és több vidéki mükotorék-pálya igen alkalmas a gyakorlatok elvégzésére, a dúvaddal való küzdelemre. A kutya tehát kiélheti ösztöneit, ami igen sokat számít az utódok szempontjából is. A magyarországi kotorékeb-tenyésztés célja, hogy minél szélesebb körben megteremtsék a természetszerű tartás és tenyésztés előfeltételeit. Nemcsak Budapesten, hanem a vidéki városokban is tervbe vették még az idén újabb műkotorék-pályák megépítését. Erre annál is inkább meg van a lehetőség, mert a pályák építését nemcsak az egyesület támogatja anyagilag, hanem maguk a tagok is tetemes részt vállaltak a társadalmi munkából. A pályákat pedig úgy építik, hogy azokon mind a tacskók, mind a foxterrierek gyakorolhassanak. Ami pedig az újabb vérfrissítést illeti, ennek lehetőségei már az Idén fokozottabban megvannak. BIRÖ ANDRÁS VADAS* 1 'HALASZ j
