Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-08-05 / 31. szám
Kétnyári dísznövények még most is vethetők Aki eddig nem vetett árvácskát, nefelejcset, sárgaviolát JCseiranthus) vagy százszorszépet, annak már sietnie kell, ha nem akarja elmulasztani a vetés idejének utolsó határidejét. Az igazi tavasz az árvácska virágzásával vonul kertjeinkbe. Különös tavasz ez, mely fura módon már ősszel kezdődik, amennyiben az árvácskák javarésze már késő ősszel virágozni kezd, tehát olyan időszakban, amikor normális körülmények között alig van a kertben virág. Az árvácska őszi virágzásának előfeltétele, hogy a mag vetése kellő időben történjen. Magától értetődik, hogy az őszi virágzás távolról sem közelíti meg a tavaszra eső fővirágzás jelentőségét, amelynek tartama mélyen belenyúlhat a nyárba. Más szavakkal élve ez annyit jelent, hogy az árvácska hosszantartó virágzását módunkban áll kihasználni, vagyis akkor távolitlük el, amikor más virágból már elegendő áll rendelkezésünkre. Kora tavasszal alig van egyéb virágzó növényünk, amely eiryliyire kedvező kiindulási lehetőséget nyújtana dfszkertünk szákiéra. A tulipánoknál, jácintoknál vugy nárciszoknál gyakran hetekig kell várnunk, hogy hagymáik megérjenek és a levelek Sárgulni kezdjenek, s a várakozás ezen átmeneti időszaka gyakran elmossa emlékezetünkben azon kedvező benyomást, amelyet a hagymás és gumós növények virágzása eredetileg meghagyott. A virágzást idő hosszú tartama és sokoldalú felhasználási lehetősége által a „kétnyári“*? nak nevezett dísznövények már több mint 100 éve díszkertészetünk állandó virágai közé tartoznak. Ehhez nagyban hozzá? járul a virágok igénytelensége és termesztésük egyszerű mód? ja. Az árvácska, nefelejcs, sár? gaviola és százszorszép, bár? mely csak némileg is megfelelő kerti talajban jól fejlődik. Magjaiknak elvetése — melyeket vagy magunk takarítunk be, vagy szaküzletben szerezhetünk — kertünkben bárhol foganatosítható. Legalkalmasabb helyül talán a most többnyire üresen álló melegágyak kínálkoznak. Kellő előkészítés után a magot szőrtan vagy sorokba vetjük. Ajánlatosabb a soros vetés, mert a növény jobban kezelhető. A magvetés módja a következő: mintegy 5 cm távolságra egymástól egyenes, párhuzamos sorokat húzunk gereblyénk nyelével a talajba, melyekbe (nem túl sűrűn!) elvetjük a magot. Ezt földdel betakarjuk, majd az egyes fajtákat címkékkel gondosan megjelöljük. A magvetés helyén a fűidet gereblyénk segítségével utólag kissé lenyomkodhatjuk és az egészet óvatosan megöntözzük, vigyázva, hogy a vfz az elvetett magvakat öszsze-vlssza ne sodorja. Ezután fontos a sorok árnyS- koiása szalmával, gyékénnyel vagy egyéb anyaggal. A növények kitakarása a sziklevelek megjelenése után történik, de akkor Is óvatosan, lehetőleg borús, felhős időben. Ettől kezdve a palántákat csak mérsékelten öntözzük, mert könnyen szárrothadást kapnak. A palánták kiültetésére szeptemberben kerül sor. Amennyiben a magot ritkábban vetettük és a palánták elég erősek, adott esetben azonnal Is kiültethetők állandó helyükre. Ezzel kapcsolatban még egy kérdésre kell válaszolnunk, amelyről szakkörökben is eltérők a vélemények: mikor ültetjük ki az árvácskát és a többi kétnyári dísznövényt, az ősz folyamán, vagy tavasszal? Tapasztalatom szerint én a tavaszt kiültetést részesítem előnyben, mégpedig a következő indoklás alapján: sokévi tapasztalatom meggyőzött, hogy az ősszel kiültetett árvácskák egy része gyakran kifagy, — különösen olyan helyeken, ahol nincs megfelelő hótakaró. Ilyenkor aztán tavasszal megjönnek a bajok a palánták pótlásával szín, nagyság szerint stb. Ha tehát a kiültetést tavaszszal végezzük, amikor a palántákon ttt-ott már néhány virág is látható, abban a helyzetben vagyunk, hogy pontosan megállapíthatjuk, mely példányok ültethetők ki az elkészített virágágyba, s melyeket helyezzük a kert más részébe. Az őszi ktültetés javára Írandó viszont, hogy azon palánták, amelyek már állandó helyükön telettek, korábban és valószínűleg hoszszabb ideig is virágoznak. Helyes, ha a virágkedveld saját adottságait ftgyelembevéve maga dönti el melyik időszakban ültesse a palántákat. A felhasználhatóság lehetőségeit illetően röviden csak enynyit jegyezzünk meg: árvácskával és nefelejccsel kertünk bármely részét kitölthetjük, ha nem túlságosan árnyékos. A félárnyékot jól bírják. Az árvácska eléggé gazdag mind színekben, mind fajtái különféleségében. önmagával, azaz más dísznövény bevonása nélkül Is kombinálható. Kedves dolog, ha az árvácskát és „kétnyári“ társait tulipánok és nárciszok alá (közé) ültetjük. Továbbá szépen mutat ha díszfák, rózsák, rhododendronok stb. előtti terekre ültetjük. Erkélyeinket, loggiáinkat, továbbá nyilvános tereinket és parkjainkat semmilyen más növény sem ékesíti oly korán és hosszú ideig, mint a cserepekbe vagy ládikákba, esetleg nagy urna-szerű edényekbe helyezett kétnyári dísznövények. A kétnyári dísznövények valamennyi fajtája az erdei talajban fejlődik a legjobban, Illetve olyan földet szeret, amely 2—S évvel ezelőtt kiadós Istállótrágyát kapott. Ilyen talajban fejlesztenek szép, nagy virágokat. K. Weissberger Uetvennyolcadik életévét tapossa Felsőszemerédea Lalik József virágkertész. Csak tavaly ősszel ment nyugiba. Utoljára az Ipolysági Közszolgálgatási Üzem alkalmazottjaként dolgozott. 1938-ban építette kt két üvegházát felsőszemerédi portáján. Léván, Korponán, Zólyomban és Ipolyságon nagyon sok állandó vásárlója volt. Lovacskájával minden Akinek mindene a virág A 78 éves Lalik bácsi piacon illatos, böválasztékú virággal szolgált. Most, élete alkonyán felkerestük őt lakásán. Vasárnap délelőtt a nyugdíjas virágkertészt az üvegházban találtuk. Volt mit néznünk. Sorban bemutatta az összes virágot s választékát bármelyik nagy kertészet vtrágkertésze megirigyelhetné. A bokorrózsákért pl. az öreg virágkertész 10 km-t gyalooglt. A harmadik faluból szerezte be. Több fajta bokorrózsája van. A melegágyak már javításra szorulnának, de neki már nincs erre ideje és ereje. Az üvegház tavaly lerogyófélben volt. Fia azt tanácsolta, hagyja összedőlni, de a derék kertész közel 4000 koronát költött felújítására. — Ha már nekem nem is, de az unokáknak, a fiamnak valamikor még haszna lehet belőle — mondja. Senki sem kívánja tőle, hogy dolgozzék. Beteg felesége gyógyításra, kezelésre kényszerül. Eddig 5 volt hűséges munkatársa, most a munka zöme reá hárul. Kifűtenl az üvegházakat, öntözni a virágokat, a hideg ellen náddal befedni az üveget, állandóan figyelemmel kísérni a hőmérsékletet, ez napi 10—12 órát követel. Este nyolckor már ágyban van, hogy reggel ötkor talpon legyen. Az öregség napjai már eljöttek, de a sok virágkedvelő nem hagyja nyugton. Lakodalmak, eljegyzések, nőnap, búcsúk, temetések, születésnapok, névnapok követik egymást. Ilyenkor bekopognak a virágkertészhez és választás nak. Lalik József 1918-tól 1929-fg Budapesten tartózkodott ahol a híres Hein-János virágkertészet dolgozója volt, s 34 munkatárs sával négy parkot létesített Magyarországon, különöböző grófi kertekben. 11 hónapot töltött Olaszországban, Genovában volt fogságban, de Itt is szakmájában dolgozott. Itt alkalma volt megismerkedni az üvegházi kertészkedéssel, a melegégövi növények termesztésével, a rózsák oltásával stb. Egész életét a virágoknak szentelte. Nem csodálkozhatunk azon, hogy a megérdemelt pihenő helyett most is serénykedik. Ehhez a szép munkához kívánunk Lalik Józsefnek további sok munkasikert, kitartást. Belányi János
