Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-02-04 / 5. szám
ALMA-ATA -az almák atyja Bizonyára nem véletlen, hogy a kazah „alma“ szó magyarul is almát, az „ata" pedig atyát jelent. De ez a nyelvtudósok dolga. További tévedések elkerülése végett pedig megemlítjük, hogy Alma-Ata városa nem Ázsiában, hanem Európában fekszik. Az Angliánál tizenkétszer nagyobb Kazahsztán, pontosabban a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság ugyanis a szovjetkínai határtól csaknem Volgográdig terjed. Amíg földjének egy része termékeny, addig az ország túlnyomó hányadát sztyeppék és legelők, délen viszont sivatag képezi. Főleg Celinográd környékén törtek fel hatalmas kiterjedésű szűzföldeket. A mostoha természeti viszonyokra nézve saját mezőgazdáink is más-más véleményen vannak. De Alma-Ata felelős tényezői, akikkel felvettük a kapcsolatot, mégis elismerően nyilatkoznak a szűzföldek feltöréséről. Hiszen jó néhány millió púddal több gabonát tudnak azóta szállítani az államnak. Maga Alma-Ata városa kiterjedt síkságon fekszik a Tyan- San hegyláncolat tövében, amelynek egyes csúcsai a 6000 méter magasságot is elérik. Az óriási park közepébe pötyögtetett, zöldellő telep látszatát keltő város tengerszint feletti magassága eléri a 800—950 métert. A város peremén, sőt annak 1600 méter magasságig emelkedő környékén kitűnően megterem az alma, a körte, a szil-MIND AZ ŐSZI, mind a téli és tavaszi fagy nagy károkat okoz a szőlőkben. Elsősorban a föld feletti fiatalabb részekben, a rügyekben, a hajtásokban tesz kárt, de a gyökér is megsínyli a téli nagy hideget, sőt megeshet, hogy a tőke teljesen kifagy. A kora őszi fagyok jelentkezésekor elfagyhat a tőke levélzete, s ekkor megszűnik a cukorképződés. Az éretlen bogyók megfagynak, héjuk felreped, és ha utána esőzés áll be, elrothad a termés. Sajnos, az őszi fagy ellen védekezni legfeljebb csak koránérő fajták telepítésével lehet. A téli fagyok legtöbb kárt a takaratlan rügyekben, a veszszőkben tesznek. A rügyek különösen akkor érzékenyek, ha ólmos esőtől jégkéreggel borítottak. Ebben az esetben már mínusz 3—4 Celsius-foknál is elpusztulnak. A rügyek elfagyását átmetszéssel állapíthatjuk meg. A hosszirányban átmetszett egészséges rügy belül élénkzöld, a megfagyott fekete. Ha a rügy egészen a fás részig fekete, akkor teljesen elfagyott. Ha azonban a rügy alatt még zöld, akkor a mellékrügyek még kihajthatnak. A fagykárt szenvedett tőke kérge barnás, fakó színű, az egészséges viszont üdezöld. va, a szőlő, az olaszdiő és egyéb gyümölcsféleség. A nagy kiterjedésű ültetvényeken kolhozok, szovhozok és erdőüzemek gazdálkodnak, amelyek még októberben is almát szüretelnek. Lenyűgöző látványt nyújtanak ezek a gyümölcstelepek, amelyeknek hátterében az örök hó birodalmába feltörő bércek csillogtatják pompájukat. A gyümölcsfák magassága különböző, de leginkább féltörzsű fákat látni Alma-Ata térségében.Az almafák átlagos hektárhozama 700—800 mázsára tehető. Termésük a szivárvány minden színében tündöklik, zamatjuk utólérhetetlen. A termésfölösleget külföldre szállítják. De még magasabban fekvő övezetekben is tartják magukat a gyümölcsfák. Dusamte város megtekintése után például autóbuszon utaztunk hegynek felfelé, egészen a behavazott sziklaszirtek tövébe. Utunk egy keskeny szakadékon vezetett keresztül, ahol a hegyi patak partján — vagy 1700 méter magasságban — elvétve még diót is láttunk fityegni néhány fán. Pedig közvetlenül az út, illetve a patak fölött hófödte hegycsúcsok meredtek az égnek szédületes magasságban. És ilyen látvány több is akad. A nálunk honos gyümölcsfákon kívül azonban egyéb, számunkra ismeretlen gyümölcsöt is termesztenek Alma-Ata térségében. Ezeknek egyike az ún. karaliok. Külsőleg hasonlít a mi sárga almánkra, de termése Megtörténhet, hogy a tőke fásrészei az erős fagy következtében megrepednek. Az ilyen repedések gyógyulásánál úgynevezett kalluszos daganatok (fagyrák) képződnek. Ezeket legcélszerűbb éles késsel rögtön eltávolítani, mert eltaplósodnak, sok para és léggyökér fejlődik rajtuk, melyek a tőkerész elhalását okozhatják. Hosszantartó hideg időjárás esetén a gyökerek is elfagyhatnak. Leggyakrabban a felső, úgynevezett harmatgyökerek pusztulnak el. A legellenállóbb a gyökértörzs, míg a belőle elágazó gyökerek már sokkal érzékenyebbek. Ha a fagy a töke minden gyökerét elpuszította, segítség már nincs. Ha viszont a tőke felső része pusztul el, akkor az elhalt részt levágjuk, és a sebhely alatt előtörő hajtásból új tőkefejet nevelünk. A téli fagy lehet korai és késői. A korai fagyok a fakadó rügy csúcsát vagy az egészen rövid hajtást pusztítják el. Ekkor a tőke a sárszemekböl, rejtett rügyekből még ki tud hajtani és termést is hozhat. Ez ellen késői metszéssel védekezhetünk. A késői májusi fagy a édesebb és csak decemberben érik be. Meg kell még említenünk a gránátalmát, amely külsőleg ugyancsak hasonlít a közönséges almára, de a ribizli színére és zamatjára emlékeztet. Csakis a vörös színű termést fogyasztják. Az általunk beutazott országrészekben nagy kelendőségnek örvendenek a virágok. A különféle virágfajtákat jóformán mindenki kedveli, virággal kedveskednek a férfiak szívük választottjának. Ugyancsak a szivárvány minden színében pompáznak a városokban látható virágoskertek. És mind ez a gyönyörűség a városi polgárok szorgalmának köszönhető, akiknek jóval nagyobb fáradságot kell kifejteniük a virágtermesztésben, mint nálunk, hiszen ott a talaj öntözésre szorul. Az öntözést permetezéssel, barázdás áztatással és csörgedeztető eljárással végzik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta korszakalkotó változtatásokat eszközölt a szovjet kormány Kazahsztánban is. Völgyzáró gátakat, víztárolókat, csatornákat és egyéb vízlutakat létesített az országban, amelyek a vízgazdálkodás céljait szolgálják. A bővebb vizű vízfolyásokból kisebb csatornák ágaznak el, amelyeknek medrét helyenként agyaggal tapasztják ki, hogy a víz ne szökjön el, mielőtt rendeltetési helyére ér. Ha néhány nappal elkésnének az öntözéssel, a késedelmet érzékenyen megsínylené a terméshozam. Ugyancsak öntözéses gazdálkodást végeznek a gyümölcsösökben és szőlőskertekben. C y p r i c h mérnök, a Tapolcsányi Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság dolgozója tőke minden zöld részét tönkreteheti, és súlyos károkat okozhat. Védekezni ellene jelenleg csak kevés eredménnyel lehet. Ha a tavaszi fagykárt hideg, fagyos jégtömegek beáramlása okozza, megfelelően védekezni nem lehet. Ha a fagykár helyi lehűlésből (sugárzó fagy) származik, amely leginkább akkor áll be, ha a tavaszi szélcsendes, derült éjszakán alacsony páratartalmú, száraz levegő mellett a talaj és a növényzet lassan hőt sugároz ki és ezáltal a fagypontig, sőt még jobban lehűti a talaj feletti nyugvó légréteget. Ez ellen úgy védekezünk, hogy előzőleg a talajt gyomtalanítjuk, elsimítjuk, esetleg hengerezéssel csökkentjük a kisugárzást, jó eredményt érhetünk el mesterséges ködvagy füstképzéssel. Sűrű, nehéz füsttel égő anyagot gyújtunk meg abban az esetben, ha a hőmérséklet plusz 2 fokra hűlt le. A ház körüli kertekben legbiztosabban úgy védekezhetünk, ha a tőkét szalmával, nádtakarókkal, esetleg vastagabb papírral betakarjuk. V. E. Februári teendők Februárban már tulajdonképpen a tavaszi munkálatokra készülünk. Befejezzük a gépek, munkaeszközök javítását, a gyümölcsöskertekben és telepítvényekben szétszórjuk a műtrágyát, pl. a kálisót, szuperfoszfátot, ammóniumszulfátot és citramfoszkát. Az időjárás szerint hozzálátunk a talaj előkészítéséhez a vetéshez és az ültetéshez. A gyümölcsészetben — ha az időjárás megengedi — megkezdjük a gyümölcsfaápolást. A fiatal ültetvényekben alakítómetszést végzünk. Az első évben 3—4 oldalhajtást hagyunk és középütt meghagyjuk a vezérhajtást. Az oldalhajtásokat úgy metsszük, hogy a gyengébb és alacsony fekvésű hajtásokat kevésbé kurtítjuk, az erősebb hajtásokat pedig rövidebbre metsszük. Az öregebb ültetvényekben koronaritkítást végzünk. A száraz és a korona belseje felé növő ágakat eltávolítjuk. Az ággyűrűig lemetsszük és a sebet oltóviasszal bekenjük. A törzsekről és az ágakról lekaparjuk az öreg, elhalt kérget, s ugyanakkor a koronáról eltávolítjuk a hernyófészkeket. A gyümölcsösből eltávolítjuk az összes elhalt fákat és bokrokat. Februárban elvégezhetjük a gyümölcsfák ifjító metszését is és előnyös a gyümölcsfákat, főképp azok törzsét, mésztejjel bemeszelni, amely megakad* lyozza a fagylemezek keletkezését. A fagynélküli napokat téli permetezésre használjuk fel. A kaliforniai pajzstetűvel fertőzött gyümölcsfákat és a ribiszkebokrokat a Nitrosan 3 %-os, vagy a Sulka 15 %-os oldatával permetezzük. Cj és igen hatékony vegyszert, az olajos Akaritiont használjuk 1 %-os oldatban a gyümölcsfák permetezésére. Ez a vegyszer nagyon hatékony készítmény, a bratislavai juraj Dimitrov vegyüzem gyártja. Ezzel a készítménnyel a gyümölcsfák rngyezése előtt kell permetezni. Azokban a körzetekben, ahol nem észleltek kaliforniai pajzstetőt, a gyümölcsfákat a Nitrosan 2 %-os, vagy az Arborol 3 %-os oldatával permetezzük. A kertészetben februárban folytatjuk a melegágyak készítését. Az üvegházakban elvetjük a korai zöldségféléket például a fejeskáposztát, a kelkáposztát és a karfiolt. A hideg hajtatásra szánt fejessalátát, paprikát, paradicsomot és uborkát is elvetjük. A januári vetésű palántákat áttűzdeljük vagy tápkockázzuk. A melegágyakban a talaj átmelegedése után (rendszerint 3—4 nap múlva) elkezdjük a retek, a karotka, a korai fejeskáposzta, kalarábé és fejessaláta vetését. POCHYBA Fagykár a szőlőben
