Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-01-07 / 1. szám

Fiatal szakemberek a kubai mezőgazdaságért £ 1969 január elsejének éjszakáján a Kuba fővárosa felé ♦♦♦ előre nyomuló forradalmi erők elől fejveszetten menekül­ni* ♦♦♦ tek Batista diktátor és társai. Győzött a forradalom, és a szigetország történelmében új fejezet kezdődött. Az elmúlt nyolc évet az jellemzi, hogy a kubai ember ♦♦♦ egyik kezében fegyvert tart, a másikban szerszámot. Csak V így tudnak ellenállni az Egyesült Államok által támogatott ❖ ellenforradalmárok agressziójával szemben. KUBA A FORRADALOM ELŐTT mo­nokultúrás cukornádtermesztő ország volt, amely nem rendelkezett iparral, és a mezőgazdaság más ágazatait is alig fejlesztete. Manapság jelentősen fejlesztik a cukornádtermesztést, de amellett más növények termesztését is szorgalmazzák, és nagy súlyt he­lyeznek az állatte­nyésztés fejleszté­sére is. Amíg azon­ban a szarvasmar­­batenyésztés jelen­leg is eléggé kez­detleges, a barom­finevelés nagyon sokat fejlődött. Kü­lönösen az utőbbi két évben emelke­dett ugrásszerűen a tojástermelés. A forradalom előtt Ku­bában mindössze 150 millió tojást ter­meltek évente. 1963-ban közel 200 milliót, 1965-ben már 700-at, és az elmúlt évben elérték a 900 milliót. A mezőgazdasági termelést jelentő­sen elősegíti, hogy a kubai vezetők behatóan tanulmányozzák a fejlett országok állattenyésztését és növény­­termesztését. A szocialista országok­kal is egyre jobban elmélyül a kap­csolat és az önzetlen baráti segítség is komoly jelentőségű a kevés szak­emberrel rendelkező kubai mezőgaz­daságnak. ÖNKÉNT JELENTKEZTEK A kölcsönös megegyezés alapján 1965 decemberében hazánkból is egy fiatalokból álló 75 tagú csoport uta­zott a távoli szigetországba, hogy se­gítsék a nagyüzemi mezőgazdaság ki­bontakozását. A csoport tagjai mér­nökök, állatorvosok, ökonómusok és zootechnikusok voltak, s Kuba külön­böző állami gazdaságaiban kisebb­­nagyobb csoportokban tevékenyked­tek. (Kubában ugyanis jelenleg nin­csenek szövetkezetek.) Egy év eltelte után a szakemberekből álló küldött­ség visszatért Prágába és a párt, a kormány, valamint a CSISZ Központi Bizottsága képviselőinek jelenlétében értékelték az egyéves tevékenységet. A megbeszélésén részt vett a kubai nagykövet is. A követ tolmácsolta, hogy kormánya nagyra értékeli a fia­tal szakemberek munkáját, és kérte a csehszlovák vezetőket, hogy még egy évre küldjék ki a csoportot. Az ünnepélyes gyűlésen 26 legodaadóbb szakember A Munkában Elért Sikere­kért kitüntetést kapta. A kitüntetettek között volt Herényi Béla is, a Tornaijai Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanára, aki há­rom társával a Havanna közelében lévő Caimitok-Bonta elnevezésű állami gazdaságban tevékenykedik. A meg­nyerő külsejű, nyugodt fellépésű fia­talember néhány hónap alatt megta­nult spanyolul (ez a hivatalos nyelv Kubában) s Így az utóbbi hónapok­ban komoly segítséget nyújtót az 1000 cabaleira földterülettel rendelkező gazdaságban (1 cabaleira 13,42 ha). Az elnevezés a spanyol uralom idejé­ből ered. Egy cabaleira föld volt szükséges az akkori lovagok életfenn­tartásához. Herényiék csoportjában egy állat­orvos, ökonómus, zootechnikus és gépesítő igyekezett elősegíteni a gaz­daság fejlődését. MIT TAPASZTALTAK A SZAKEMBEREK? Jelenleg három fő mezőgazdasági termék van Kubában: cukornád, do­hány és kávé. Sajnos, a gépesítés eze­ken a fontos szakaszokon is eléggé kezdetleges. Traktor van elegendő. A legnagyobb baj az, hogy különböző országokból importálják az erőgépe­ket és így nagy az alkatrészhiány. A gazdaságban a legelmaradottabb részleg jelenleg is az állattenyésztés. A hazai fajta Zebu elnevezésű egv­­púpű tehén elég igénytelen, de a tej­hozama is nagyon alacsony. A kül­földről, főleg Kanadából behozott te­henek nehezen aklimatizálódnak és még hosszú időre lesz szükség, amíg megszokják az új természeti viszonyo­kat. Mivel Kubában nincsen tél, az állatok állandóan a szabadban vannak és a nagy kiterjedésű legelőkön jut­nak friss táplálékhoz. Bár ezek a fel­tételek kedvezőnek látszanak, az álla­tok mégis sokat szenvednek a forró­ságtól. Az állatállomány különösen a jelentős lesz a gazdaság további fej­kor alig van fű a legelőn. Mivel az állomány teljesen legeltetésre van be­állítva, takarmányféléket alig termel­nek, és a pillangósokat egyáltalán nem ismerik. A borjakat csak néhány napig szop­tatják, majd egy különleges keverék­kel itatják. A tejhez a cukornád má­sodtermékét (melaszt) keverik és az­zal táplálják a borjakat. Ez a mód­szer nagyon gazdaságos, mivel sokkal olcsóbb, mint a tiszta tej, viszont a súlygyarapodás hasonló. A kubai mezőgazdaságban a legna­gyobb hiányosság, hogy nagyon kevés a szakember. Jelenleg ugyan már van mezőgazdasági főiskola, de még csak a közeljövőben kerül ki az első 200 mérnök a termelésbe. A mezőgazdaságban dolgozók túl­nyomó többsége a forradalom előtt szolgaként vagy napszámosként dol­gozott, s hozzá volt szokva a parancs­szóhoz. Ezért manapság is kevés az emberekben az önállóság, kezdemé­nyezés, és a munkához való viszony sem kielégítő. MIBEN SEGÍTETTEK A csehszlovák szakemberekből álló csoport a legfontosabb feladatának az állatbetegségek leküzdését tartotta. De a gépesítés, a gépek maximálisabb kihasználása terén is sok tanácsot adtak. Herényi tanár, az ökonómus azt tűzte ki célul, hogy megértsék az önköltségszámítás jelentőségét. (Ezidáig egyáltalán nem számolták az önköltséget a gazdaságban.) De sok egyébben is segítséget nyújtottak és a szervezési tapasztalatok átadása is jelentős lesz a gazdaság további fej­lődésében. Herényi Béla az ott eltöltött idő alatt a kubaiakat nagyon vendégsze­rető, őszinte, nyílt szívű embereknek ismerte meg. Mivel az elmúlt évtize­dekben legtöbbjük szolgasorsban élt, nagyra tudják értékelni a szabad éle­tet, s őszinte hívei a rendszernek. Ha­zánk fiait nagyon szeretik, mert tud­ják, őszinte segíteniakarással jönnek az országukba. A vezetők között na­gyon sok a fiatal, és odaadó lelkes hívei Fidel Castronak. Az említett ál­lami gazdaság igazgatója is alig 25 éves. A tornaijai iskola tanára, aki most néhányhetes szabadságát Gömör lan­­kás vidékén tölti, sokat gondol Kubá­ra, ottani barátaira és több mint való­színű, rövidesen útnak indul, hogy még egy évig segítse tanácsaival a szocializmust építő Kuba mezőgazda­ságát. TÓTH DEZSŐ Ifjúsági klubokat sportvetélkedőket falvainkon! Szói kérnek a fiatalok Herényi Béla Mezőgazdaságunk égető problémája: a munkaerőutánpótlás, főképpen a fiatalok sorából. A munkabíró dolgozók sorra kiöregednek, s helyettük a mezőgazdasági üzemek vezetői — kevés kivételtől eltekintve — nem gondoskodnak idejében a munkaerő utánpótlásáról. E sokhelyütt vitatott kérdés megoldása iránti közömbösség érezteti majd hatását, ha nem áll be gyors javulás ezen a téren. Több mezőgazdasági üzemben az anyagi érdekeltség fokozásától várják a kérdés megoldását. Nem vitás, helyes a törekvésük, mindez azonban kevés. A fiatalok jelentős része nem csupán anyagi okok miatt fordít hátat a falunak. Csábítja őket a városok fénye, szórakozási lehetősége. Ilyen lehetőségeket csak részben képes nyújtani a falu, feltéve, ha kellő anyagi eszközök állnak rendelkezésre. Mégis, a falu és a város közötti különbséget módunkban áll csökkenteni. Falvainkban mind gyakrabban felmerül a kérdés az ifjúság körében: hogyan használjuk ki ésszerűen a szabad időt? Századunk nagyszerű kulturális vívmányai — a rádió és a televízió — ma már a legeldugottabb falvaink lakosainak is magától értetődőek. De ami még egyáltalán nem általánosítható intézmény: az ifjúsági klub. Na­gyon kevés a jól felszerelt ifjúsági klubok száma, pedig jól és hasznosan töltené el itt szabad idejét a fiatal, s a kor követelményeinek megfelelően szórakozhatna. Valamivel jobb a helyzet a sportéletet illetőne, de korántsem mondható kielégítőnek. Falvaink többségében csak a legnépszerűbb sportágat, a lab­darúgást fizik és támogatják. A támogatás úgy értendő, hogy egy-egy sport­körnek nincsenek létfenntartási gondjai, mert a legszükségesebb kelléke­ket megvásárolja a helvi szövetkezet, vagy állami gazdaság. Ez így helyes! Ám sok falusi sportklub szerepelhetne az eddigieknél is jobban, ha a járási, kerületi sportvetélkedések gyakoribbak, sokrétűbbek volnának. Az illetékes sportszervek nyújtsanak nagyobb lehetőséget a felsőbb osztá­lyokban való szereplésre! Tegyék meg ezt a közösség érdekében, hogy a fiatalság ne vegyen vándorbotot a kezébe, s ne kívánkozzék a városba. Találja meg számítását saját falujában! Ez vonatkozik éppúgy a mezőgaz­dasági üzemek vezetőire is, akik hideg közönnyel viseltetnek a fiatalok iránt, ugyanakkor a dolgozók korátlaga az ötvenen is túl jár. Többnyire csak jóakaraton s egy kis befektetésen múlik, s a rögszerető fiatal meg­érti: a mezőgazdasági üzemben a helye. Tehát: ne riasszuk el, hanem nyerjük meg a fiatalokat a mezőgazdaság jövője és a saját érdekünkben! H a c s i Attila, Uzapanyit Az utóbbi években a lakáskultúra Európaszerte óriási fejlődésen ment ke­resztül. A szocializmus építésének félszázados évfordulójához ért Szovjet­unióban is a korszerű lakóházak százezreit építik. Egv segédrendőr vallomása GÄLIS MIHÁLY nyugdíjba vonulása előtt az Ögyallai Építkezési Vállalat­nál dolgozott, mint aszfaltozó. De munkája mellett, amelyet nagyon be­csületesen, s jól végzett, még 1953 óta a közbiztonsági szervek polgári alakulata egy csoportjának a veze­tője Is. A segédrendőr önként vállalt mun­kájáról így nyilatkozott: • Mi a feladata egy segédrendőr­nek? — Éjjel-nappal őrködünk a közle­kedési rendszabályok betartása felett. Fő feladatunk a nappali közrend és az éjjeli nyugalom biztosítása. Figyel­meztetjük a szabálytalanul közlekedő gyalogosokat, kerékpárosokat, motor­­kerékpárosokat, akik nemcsak a sa­ját, hanem mások testi épségét is veszélyeztetik. Ügyelünk arra is, hogy a motorkerékpárosok, vagy gépkocsi­tulajdonosok, sofőrök szeszes italokat a vendéglőben ne fogyaszthassanak. £ Mégis, kikkel van a legtöbb baj? — A falvakról Komáromba érkező sthederek okozzák a legtöbb bajt, gondot. Már hazulról beszeszelve in­dulnak el. Ezeknek a szép szó, a meggyőzés nem használ... Vissza­feleselnek, kötekednek, pedig tudhat­nák, hogy mind a Pozsony, mind az Érsekújvár felé vezető utak nagyon forgalmasak, s még a legjózanabbul vezető motorosra is veszély leselke­dik. — De nem kivétel Komárom ser­dülő gyerekhada sem. Napközben és este kerékpároznak, s száguldoznak motorkerékpárjaikon, rémisztgetik az utcák járókelőit, s testi épségüket veszélyeztetik. Kérjük a szülőket, ne engedjék kiskorú gyermekeiket a késő esti órákban motorozni, kerék­pározni. Este már otthon a helyük! 0 Mondjon valamit a talált tár­gyakról! — Főleg a kerékpárjaikra nem ügyelnek eléggé a lakosok, s legin­kább a falusiak. Csupán egymagám 36 darab kerékpárt szedtem össze az utcákon az Idén, amelyeket a köz­­biztonsági szervek illetékes osztályára szolgáltattam be. Hogy milyen álla­potban vannak a legtöbbször ezek az elhagyott tárgyak, gépek? Egy részük teljesen használható, a másik részük pedig valósággal „kibelezve": vázak, gumik és kerekek nélkül, vagy az egyik kerék hiányzott, vagy külön a gumikat szerelték le az Illetéktele­nek. Mindez aszerint, a tolvajnak mire volt szüksége. A tulajdonosok ez ellen úgy védekezhetnek, ha sehol nem hagyják el gépeiket lezáratlanul. Ez jórészt a faluról érkezőkre vonat­kozik, akik az ébreségnek fittyet hányva megfeledkeznek arról, hogy a legtöbbször: alkalom szüli a tol­vajtl • Mire ügyelnek a piacokon? — Aki nem járatos a piacon, nem tudja mi minden fordul elő ott. Az enyveskezűek a legtöbbször a falvak­ról árukkal érkezők feledékenységét s figyelmetlenségét kihasználva, vetik ki hálójukat. A nagy sürgés-forgás, tolongás nyújt számukra legjobb al­kalmat. A koronákért könyörgő, pisz­kos, elhanyagolt külsejű gyerekek (ezek a legtöbb esetben cigányszár­­taazásúak) lépten-nyomon molesztál­ják az eladókat vagy vásárlókat. Ku­­nyerálásukat hagyják figyelmen kí­vül; nem érdemlik meg, hogy egy fillért is vesztegessenek rájuk, mert a szüleik ahelyett, hogy rendre, fe­gyelemre tanítanák őket, elnézik vi­selt dolgaikat (kővel dobálják a járó­kelőket, felforgatják a piaci asztalo­kat, belemarkolnak az asztalokra kitett árukba s elrohannak vele, s útón-útfélen elemellk a mozditha­­tótlll). • Milyen a segédrendőrök tekin­télye a lakosság körében? — Őszintén mondva helyzetünk nem a legrózsásabb. A rendet, fegyel­met nem szeretők, tolvajok, harag­szanak ránk és besúgónak bélyegez­nek. Pedig önként vállalt munkánk célja: városunkban rend uralkodjék. Sárga karszalagunk azt Jelzi, hogy hivatottak vagyunk városunkban a közrendre vigyázni, azt fenntartani. Ha valahol verekedésre kerül sor, annak lokalizálása közben nem egy­szer kijut nekünk is az ütlegből, de saját testünk épségét kockáztatva is igyekszünk a verekedők között ren­det teremteni. Ártalmatlanná tesszük az éjjeli ordítozókat, a fák, bokrok, virágok tördelőit, kihűzkálőít, s mind­ezt ellenszolgáltatás nélkül. Röviden: üldözünk minden rosszat, felvilágo­sító, barátságos szóval! • Mit kíván a lakosságtól? — Többet segítsenek munkánkban, hogy a becsületes munka utáni pihe­nésüket, álmukat megóvhassuk a csendháborítóktól, rendzavaróktól; hogy ne kerülhessen sor a tolvajlá­­sokra, testi épségük veszélyezteté­sére! Lejegyezte: (H.) Egy lipíói juhásznál ik A hétsiázharminc hektáros zse­­lízi szövetkezetben a tervezett 175 vagon szilázs helyett 220 vagonnyl elsőrendű, nedvdús takarmányt kon­zerváltak. Annyira bővében vannak a szílázsnak, hogy akár el is adhat­nának belőle. (tkzs) A Öcsvár szövetkezetében 25 hek­táron kimagasló hektárhozamot taka­rítottak be burgonyából, átlagosan 230 mázsát. (isk) A Kicsi a pederi közös gazdaság, mindamellett jók az eredményei évről évre. A 200 darab sertésnél Hajdú Gizella 0.67 kg. Kovács István gon­dozó pedig a 34 hizóbika esetében 1,05 kg napi átlagos súlygyarapodást ér el. (ali) APRÖHIRDETÉS 0 ELADÖ egy 3 tonnás RN te­hergépkocsi generáljavítás után. Cím: JRD, Veiké Kosihy, okr. Ko­­márno. SZABAD FÖLDMŰVES 5 1967. január 7. Ovad Lajos juhász 1965-ben még ( [a liptói legelőket járta. Furulyája ( messzire hangzott a hegyoldala-i kon. Itt tanulta ki a juhászmester-1 ,séget, azon a területen, melynek i terméke — a liptói túró messzit határainkon túl is terjesztette at szlovák juhtenyészet jó hírnevét, t Juhásztanyáján gyakran garázdái- ( kodtak a medvék, elhagyta tehát' szülőföldjét és feleségével együtt1 eljött hozzánk. A györgyí EFSZ-' néZ elvállalta a juhtenyészet veze-\ tését, 160 anyaállatról gondosko-' 1dik. 1 Amikor a györgyt EFSZ gazda-] 'sági udvarára érkeztünk, annak( 'felvégén találtuk Ovad Lajos sző- ^ weffcezefí juhász rezidenciáját. ^/s helyiségben példás volt a rend < ,ős a tisztaság. Hálóanyagból be-1 ,kerítette a polcokat, hogy meg-i ,óvja a sajtgomolyákat a legyektől,l lés a polcokon jó minőségű gomo-i fyasajt várta a kassai juhturógyári felvásárlóit. < i Éppen meg ts érkezett az átve-i \vő. A juhász felesége, takaros kis1 l menyecske, a teherautóhoz hordta1 •a sajtot, összesen 65 kg-ot. A kas-' 'sál üzem eddig már több mintj 115 q sajtot vett át. Többnyire első-] 1 osztályú minőséget. Ez Ovad ju-\ 1hász érdeme, aki a sajtot a tapasz-] 'talt liptói juhászok bevált eredeti, 'receptje szerint készíti. Kitünően, éri a termeléshez, hiszen már több , njiaf 16 dolgozik a juhtenyé-{ fzetben, ebből 6 évet mint önállói i juhász. i , Megízleltük a savanyú zsendicé-i )jét. Ez kiváló, ilyet más juhász a< I kassai járásban nem tud készíteni >Az ember nem tud ellenállni, újból1 ő/ftőZ ZnnZ fcZyán belőle. Ha a' >Zöldkert vendéglátó üzemben ilyen' ^zsendtcét szolgálnának fel, bízó-' )nyára nagyobb lenne a forgalom.' ) Megtudtuk, hogy az EFSZ veze­tősége juhász vendéglátó üzemet' tervez stílszerű berendezéssel, ahol Itöbbek között zsendícét, juhsajtot, \oétepkát stb. ts felszolgálnak. I AMnnFÁs cIhjnnv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom