Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-01-21 / 3. szám

f*l Ha a mezőgazdasági szervezet nem teljesíti a korai asztali burgonya szerződéses eladási tervét, megegyezhet az átvevő szervezettel a kései asztali burgonyával való pótteljesítésben. Megegyezhetnek a szerződő felek abban is, hogy a terven felül eladott korai asztali burgonyát beszámítják a kései asztali burgonya szerződéses eladási tervébe.

(6) A burgonyának nagyobb százalékban való szennyezettsége, illetve idegen anyagokkal való keveredése esetében (normán felül) oly módon állapítják meg a tisztasúlyt, hogy a műszaki norma szerint megengedett szennyeződés, keveredés többletét kivonják a súlyból.

(7) Az üzletfelek egyezsége értelmében a kései asztali burgonyát közvetlenül a betakarítás után is felvásárolhatják, s ilyenkor az alábbi alapelveket érvényesítik:

a) az asztali burgonya minőségét, a még használható károsított egyedek, továbbá a szennyeződés (normán felüli) részaránya szerint, vagy az egyes szállítmányoktól átlagminta vétele útján állapítják meg (de legfeljebb egy-egy napon felvásárolt mennyiségből). A minták vételének módjáról az üzletfelek maguk döntenek. A tisztasúly meghatározásánál azonban ügyelni kell arra, hogy az átlagmintát egy dűlő terméséből s egyazon fajtából vegyék;

b) a kései asztali burgonyának szerződéses teljesítésében a mezőgazdasági szervezet számára a normák, vagyis a tisztasúly, illetve az elemzés szerint eladott mennyiségét számítják be;

c) az elraktározásra alkalmatlan (hulladék) burgonyát — az a) pontban foglaltak megállapítása után az eladó és az átvevő szervezet képviselőinek megegyezése alapján — megszáríthatják, párolhatják, felszeletelhetik vagy pedig visszaszármaztathatják a szállítónak nyers állapotban. Abban az esetben ha a termelő mezőgazdasági szervezet nem tudja felhasználni a burgonyát saját céljaira, az átvevő szervezet megegyezéses áron felvásárolja, de nem számítja be a szerződés teljesítésébe;

d) az asztali burgonya osztályozásáért az eladó mezőgazdasági szervezet az átvevőnek téríti az ezzel járó költségeket az árszabályzat szerint.

(*) Azok a mezőgazdasági szervezetek, amelyek szerződésre ipari burgonyát szállítanak, minden száz kilogramm tisztasúly igényjogosultak 20 kg nedves burgonyazúzalékra, esetleg 15 kg préselt burgonyazúzalékra, vagy 2,5 kg szárított zúzalékra, vagy pedig 90 liter burgonyamoslékra. A zúzalékot vagy a moslékot a feldolgozó üzemben adják át a mezőgazdaf9igl.SZerVezeteknek’ a szerződésben megjelölt időpontokban.

• J A szerződésre el nem adott vagy át nem vett burgonya minden 100 kg-ja után az alábbi pönálét fizetik a szervezetek: korai asztali burgonyánál 7,— Kős/100 kg a többi burgonyánál 3,— Kős/100 kg

3. cikkely

Széna, szalma, szénaliszt és zöldtakarmány

(*) A szénát a CSN 46 1511, a szalmát a CSN 46 1071, a szénalisztet az ON 46 7018, s a zöldtakarmányt az ON 46 7017 minőségi normák szerint értékelik.

(2) Minden egyes termék eladása tiszta súlyban értendő. A szénánál és a szalmánál a valóságos, legfeljebb 17 %-os nedvességtartalmú terméksúlyt, a szénalisztnél a 12 °/o-os, s a zöldtakarmánynál a 18 %-os szárazanyag tartalmat kell érteni. A szalmának és a szénának minden százaléknyi többlet (normán felüli) nedvességtartalma esetében, de legfeljebb 25 %-ig, a valóságos súlyból minden százalék után 1 % levonás jár, a 25 %-on felüli nedvességtartalmú szalmát és szénát nem vásárolják fel.

(3) A széna és a szalma eladási határidejét a betakarítási év (legfeljebb) december 31-ig, a szénaliszt és a zöldtakarmány esetében a szerződés értelmében szabják meg.

(4) A leszerződött, illetve az el nem adott, vagy az át nem vett szálastakarmányok minden 100 kg-jáért a következő pönálét fizetik a szerződő felek:

a szénáért 3,— Kős/100 kg

a szalmáért 2,— Kős/100 kg

a szénalisztért 6,— Kős/100 kg

4. cikkely Ipari növények

f1) Az ipari növényeket az alábbi normák szerint vásárolják fel:

cukorrépa CSN 46 2110

cikória CSN 46 2140

harmatáztatott rostlen CSN 46 2420

nem harmatáztatott rostlen CSN 46 2415

nem áztatott rostkender CSN 46 2431

sötétszínü nem fermentált dohány CSN 46 2571

világosszínű nem fermentált dohány CSN 46 2572

6

komló CSN 46 2510

fűszerpaprika CSN 46 4421

seprőcirok (szalmája) CSN 46 2490

(2) Az ipari növényeket az átvételkor megállapított tiszta súlyban kell érteni, s eszerint számítják be a szerződés teljesítésébe. A cukorrépa és a cikória eladása esetében a tiszta súlyt 10 kg-okra kikerekítik, mégpedig 5 kg alatt lefelé, 5 kg-on felül felfelé. A rostlen és rostkender eladásánál a tiszta súlyt 3 kg-on felül 5 kg-ra, 3 kg-on alul pedig lefelé kerekítik.

5. cikkely

Cukorrépa és cikória

(>) A cukorrépa és a cikória szerződéses eladását a termelő mezőgazdasági szervezetek a felvásárló szervezetnek való átadással teljesítik. A cukorrépát rendszerint az ideiglenes gyűjtőhelyekre, a cikóriát pedig a feldolgozó üzemekbe szállítják. Ha a j.elzett begyűjtőhelyek 6 km-nél távolabbra esnek a termelőhalytől — s a szerződésben nem egyeztek meg a felek másképpen — a mezőgazdasági szervezet jogosult az általa kitermelt cukorrépa vagy cikória teljes mennyiségének saját begyűjtőhelyen való lerakására (a termelőhely közelében) olyan helyen (kemény út közelében), hogy a felvásárló szervezet tehergépkocsikkal hozzáférhessen. A felvásárló szervezet a mezőgazdasági szervezet gyűjtőhelyéről köteles a nyersanyagot elszállítani saját vagy a mezőgazdasági, esetleg más szervezettől szerződésileg bérelt szállítóeszközökkel s időterv szerint. Emellett meg kell egyeznie abban is, hogy mikor szándékszik elszállítani a nyersanyagot (legutolsó szállítmányt). A cukorrépa és a cikória minőségi ellenőrzését a mezőgazdasági szervezet gyűjtőhelyén, azaz helyben végzik a termelő mezőgazdasági vagy semleges szervezet képviselőinek jelenlétében. A felvásárló a mezőgazdasági szervezetnek a saját begyűjtőhellyel kapcsolatos nagyobb költségek térítése fejében minden mázsa répáért vagy cikóriáért — a felvásárlási áron felül — 1,30 Kös-t térít.

(2) Ásványi vagy növényi eredetű szennyező anyagokra csak abban az esetben vonnak le a súlyból, ha a szennyeződés meghaladja a tiszta súly 5 %-át (egyes összefüggő szállítmányoknál). Az 5 %-on felüli levonást, a szerződő felek közös megegyezés alapján végzik. Ha pedig nem tudnak megegyezni, mosás által állapítják meg a tisztasúlyt, s a megengedett 5 %-on felüli tisztátlanságot levonják. A felvásárló szervezet, továbbá jogosult a földdel, kővel való szennyeződés levonására is, ugyanígy a takarmányrépával való kevertség, a sértettség, rothadás, fagykárosítás stb. után is levonást eszközölhet.

(3) A felvásárló szervezet egyes szállítmányokról átvételi elismervényt állít ki, amely egyetlen felvásárlási bizonylat kitöltésére, vagyis a teljes szállítmány igazolására szolgál. A mezőgazdasági szervezet kérésére — esetleg egyezség alapján bizonyos időszakokban — a felvásárló szervezet köteles előleget nyújtani (fizetni) az átadott répa vagy cikória menynyiségének terjedelmében.

6. cikkely

Rostlen és rostkender

(1) A rostlen eladási szerződéseit a folyó évi július 1-től a következő, illetve a betakarítás utáni esztendő június 30-ig kötik meg. Szerződést kötnek a harmatáztatott és a nem harmatáztatott rostlenre. A nem harmatáztatott rostlen eladására (maggal és mag nélkül) külön szerződnek.

(2) A harmatáztatott len eladási határidejét legkésőbb a következő esztendő január 1-ig, a nem harmatáztatott rostlen (maggal együtt) s a rostkender eladási határidejét legkésőbb a kitermelés évében december 31-ig szabják meg. A többi rostlen eladásának határidejét a betakarítás utáni esztendő június 30-ig, vagy rövidebb időre szabják meg.

(3) Ha a felvásárló szervezet a rostlent és a rostkendert a felkínálástól számított 14 napon belül nem veszi át a mezőgazdasági szervezettől, akkor a termelő által megadott minőség érvényes. Ilyen esetekben a mezőgazdasági szervezet jogosan elraktározhatja a lent — kendert, azaz raktározással teljesítheti szerződéses feladatát, de a raktározásról írásbeli értesítést küld a felvásárló szervezetnek, mire szerződéses feladatának teljesítését jogilag elismerik. Az át nem vett len — kender raktározási költségeit a felvásárló szervezet téríti. Ilyen esetben a mezőgazdasági szervezet a szerződött áru 80 %-ának erejéig beterhelheti a felvásárlót felvásárlási ár címén.

(4) A rostlent és a rostkendert érvényes minták alapján értékelik. A felek megegyezhetnek abban is, hogy a len — kender osztályozását ipari termelési vizsgálat útján vagy a teljes mennyiség feldolgozása után, esetleg laboratóriumi elemzéssel szabják meg. Ilyen esetekben a laboratóriumi vizsgálat után jelzik az osztályzatot s fizetik ki a teljes árat.

(5) Amíg az üzletfelek megegyeznek az eladási árban, a nemharmatáztatott len (vagy a szemes és nemszemes) szerződéses teljesítését a következőképpen határozzák meg: