Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-06-10 / 23. szám

Itthon történt... Csehszlovákia ifjúsága megvalósítja a párt politikáját A CSISZ V. ORSZÁGOS KONGRESSZUSA A prágai Július Fufíík Kultúra és Pihenés Parkjának sport­­csarnokában hétfőn délelőtt megkezdődött a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség ötnapos országos kongresszusa. A hatalmas sportcsarnokban 800 küldöttön kívül mintegy 650 meghívott vendég foglalt helyet, ezenkívül több mint 3000 CSISZ-funk­­cionárlus, akik csak az ünnepélyes megnyitón vettek részt. A kongresszust Vlastimll Bruha, a léről az árvízkárok helyrehozásában CSISZ Központi Bizottságának titkára nyitotta meg. Szívélyes szavakkal üdvözölte Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Antonín Novotny, a CSKP Központi Bizottsá­gának első titkára, köztársaságunk elnöke által vezetett küldöttségét, amelynek további tagjai: Jlfí Hend­­rych, a CSKP Központi Bizottsága el­nökségének tagja, a KB titkára, Mi­­chal SabolCík, a CSKP Központi Bi­zottsága elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságának titkára, dr. Jlfí Hájek professzor, oktatásügyi mi­niszter és Jan Svoboda, a CSKP Köz­ponti Bizottságának osztályvezetője, a CSKP Központi Bizottságának tagja. A kongresszus résztvevői hosszan­tartó, lelkes tapssal üdvözölték a CSKP Központi Bizottságának küldöttségét, a politikai pártok képviselőit, kormá­nyunk tagjait. Szeretettel üdvözölték negyven or­szág Ifjúsági szervezeteinek képvise­lőit, különösen az Össz-szövetségi Le­nini Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának Borisz Nyiko­­lajevics Pasztuhov vezette küldöttsé­gét. A kongresszus valamennyi résztve­vője lelkes tapssal köszöntötte azt a héttagú szovjet katonai küldöttséget, amely a nemzetvédelmi miniszternek s a CSISZ Központi Bizottsága elnöké­nek meghívására érkezett hazánkba. A kongresszuson résztvevő küldöt­tek és vendégek szívélyes fogadtatása s meleghangú üdvözlése után Miro­slav Zavadil, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságénak el­nöke lépett a mikrofonhoz s részletes beszámolójában Ismertette a CSISZ- nek a legutóbbi országos kongresszus óta eltelt időben kifejtett tevékeny­sége eredményeit, majd felvázolta a CSISZ Jövőbeni feladatait, távlati cél­kitűzéseit és gyümölcsöző tevékeny­sége lehetőségeit. Elsősorban hangsúlyozta, hogy a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség min­den téren magáénak tekinti, munká­jával és törekvéseivel megvalósítja Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikáját és tevékenységében a XIII. pártkongresszus irányelveihez igazo­dik. R. Bélán, a CSISZ Központi Bizott­ságának titkára beszédében a pionír­szervezet fontos szerepét, tevékeny­ségét és kiváló munkaeredményeit méltatta. A pionírszervezet a nemzet­közi gyermekmozgalomban fontos sze­repet betöltve ki tudta vívni az álta­lános megbecsülést, amit köztársasá­gunk elnöke is méltányolt, s a pionír­­szervezetet megalapításának 15. éve* évfordulóján Munkaérdemrenddel tün­tette ki. A keddi tanácskozáson Vladimír Ko­­lomistr, a Központi Revíziós Bizottság elnöke részletesen Ismertette a CSISZ gazdasági helyzetét. A gazdasági illet­mények felhasználásával kapcsolatban Javasolta: az alapszervezetek nagyobb arányban részesüljenek belőe, hogy operatívan fedezhessék kiadásaikat. Vojtech Bezecny, a kelet-szlovákiai kerület küldötte a Vasmű fiataljainak problémáival, eredményeivel ismer, tette meg a kongresszus résztvevőit. Elmondta, hogy a Vasmű dolgozóinak átlagos életkora 27 év, ami megnyil­vánul a Vasmű CSISZ-szervezetének tevékenységében is. A „Zöldet a Mars­nak" nevű országos versenyben a Ke­let-szlovákiai Vasmű fiataljainak 23 újítási javaslata kétmillió korona megtakarítást eredményezett a nép­gazdaságnak. Az Iparban dolgozó ifjúság néhány időszerű problémájával foglalkozott felszólalásában Milan Kostka, aki az osztravai bányavidék szakember-után­pótlásának, a szakképzettség emelé­sének szükségességéről beszélt. A küldöttek nagy figyelemmel hall­gatták végig Forró Reginának, a nyu­gat-szlovákiai kerületi küldöttség tag­jának felszólalását, amelyben elisme­réssel szólt az ifjúság aktív részvéte­^ SZABAD FÖLDMŰVES 1937. június 10. és az újjáépítésben. A komáromi Já­rásban szerzett tapasztalatokról szól­va elmondta, hogy a Járás, hála az egész ország segítségének, újból vi­rágzó területté változott. Forró Regina felszólalásában foglal­kozott az ifjúság részvételével Gűta és Megyercs községek újjáépítésében. 1965-ben és 1966-ban 614 CSISZ-tag vett részt ebben a munkában, amely­nek értéke meghaladja a hétmillió koronát. A délutáni vitában felszólalt E. Ha­­merlík, a Központi Szakszervezeti Ta­nács titkára is. Reagált a szakszerve­zetekkel kapcsolatos Javaslatokra. J. Tomrlová, a Karlovy Vary-i peda­gógiai iskola tanítónője a középisko­lákon folyó CSISZ-tevékenységgel fog­lalkozva kiemelte, hogy a munka súly­pontja a középiskolákon a többi kö­zött az érdeklődési tevékenységben van, és ebben az irányban lenne szük­ség az eddigi szervezeti felépítés mó­dosítására, de úgy, hogy az osztály­­közösségeken kívül alakult kollektí­vákban továbbra is érvényre Jusson a CSISZ befolyása. Ugyanakkor szükség lenne arra is, hogy a CSISZ-szervezet képviselje a tanulók érdekeit az isko­lavezetésben, ami emelné az ifjúsági szövetség tekintélyét és befolyását. A déli órákban a kongresszus kül­dötteinek tapsvihara közepette tün­tették ki az „Irány a CSISZ V. kong­resszusa" verseny résztvevőit. Vala­mennyien a CSISZ Központi Bizottsága emlékplakettjét kapták. A kongresszus tanácskozásai pénte­ken érnek véget. Az első percekben azt hinné az em­ber, hogy a dunaszerdahelyi Járásban a közellátás terén minden a legna­gyobb rendben van. Legalábbis ezt mutatják az adatok. A vidéki üzletek áruválasztéka mintegy 30 fajtával bő­vült, Az árumennyiség április végéig egymillió koronával több, mint a múlt év hasonló időszakában. Hogy csak néhány példát említsünk: a tejfogyasz­tás 6 százalékkal, a húsfogyasztás 3 százalékkal, egyéb élelmiszerfogyasz­tás pedig 12 százalékkal emelkedett. A fagyasztás görbéje tehát fölfelé mutat. Azonban, ha mélyebben ele­mezzük a falvak közellátását, olyan fogyatékosságokkal is találkozhatunk, amelyeket a közeljövőben el kellene távolítani. A Járásban nagyon sokan kérdezik, miért nincs elég palackozott tej. Emiatt a legfelháborodottabb ember Cséré József, a Nagyszarvai HNB el­nöke. Fünek-fának panaszkodik, hogy a poros út mellett kannából mérik a tejet. De sok ba] van a szállítás körül is. A bratislavai tejüzem teherautója nemegyszer 8—9 órakor érkezik a fa­luba. Ilyenkor a szorgalmas földműve­sek már a határban dolgoznak, tehát nagyon sokan nem tudnak tejet vásá­rolni. A tejszállításra nemcsak Nagy­szarván panaszkodnak. Illéshézára is reggel 9—10 óra tájban szállítják a tejet. A tej körül tehát bőven akad prob­léma. De amint már említettük, /kevés a palackozott te), összesen harminc község kapja a tejet még mindig kan­nákban. Mondanunk sem kell, hogy ez nem felel meg a higiéniai követel­ményeknek. Érdekes viszont, hogy a fogyasztási szövetkezetek pőstyéni ér­tekezletén az illetékesek azt állítot­ták, hogy van elég literes tejesüveg. A nagymegyeri tejüzem ígéretet is tett, hogy belátható időn belül ele­gendő palackozott tejet biztosít a fo­gyasztók számára, de sajnos, az ígéret csak papíron maradt. Ebbe a körzetbe naponta mintegy 2100 liter palacko­zott tejet kellene szállítani a vidéki üzletekbe, de a probléma még mindig megoldásra vár. Tény, hogy a köz­ellátás terén a legtöbb panasz a tej­ellátásra van. Szinte hihetetlen, hogy az automatizáció korában nem tudjuk megoldani ezt a kérdést. Üvegnagy­hatalom vagyunk, tehát Joggal várhat­juk, hogy legyen elég literes tejes­Az állam segítőkeze Amikor Molnár János elvtárs, a Terbelédi Helyi Nemzeti Bizott­ság titkára beszámolt a HNB tanácsá­nak arról, hogy az állam a nemzeti bizottságok kisüzemeinek fejlesztésére kölcsönt folyósít, a tanácstagok el­gondolkoztak. — Kölcsönt? Az nem lehet rossz dolog... De mi mire használnánk fel, ha kölcsönt igényelnénk? ... Nincsen nekünk semmiféle kisüzemünk. A titkár elmosolyodott: — Most még nincsen, de ez nem zárja ki, hogy a jövőben nem lesz, mondotta határozottan, mert akkor már derengett valami a fejében. Nem is rejtette elképzeléseit véka alá: — Elvtársak, a falu felett olyan kő­bánya van, amely szinte ontaná a pénzt, ha megfelelő kezekbe kerülne. — Az ám ... A kőbányai Az bizony ontaná a pénzt. így indult el az ötlet, amely Jelen pillanatban már kezd testet ölteni. A Terbelédi HNB úgy döntött, hogy igénybe veszi az állam által felkínált kölcsönt. — Másfél százezer koronára gon­doltunk. Ennyi elég lenne a bánya megindítására — mondotta a minap Molnár elvtárs. — A kölcsönt már meg is kaptuk, sőt, egy részét már el is költöttük. Vásároltunk két teher­gépkocsit, egy bágert meg miegymást, ami egy ilyen vállakózás megkezdésé­hez szükséges. Természetesen, a terbelédiek nem fognak neki a dolognak csak úgy, hű­­belebalázs módra. Először is papírt, ceruzát fogtak és elkezdtek számolni. — Tudjuk jól, hogy a terméskő az egész környéken keresett cikk. Csak lenne belőle elég. Csak mi az elmúlt évben 70 ezer koronát fizettünk ki terméskőért. Miért fizessünk mi má­soknak, amikor mások fizethetnek ne­künk? Akárhogy is számolgatták, latolgat­ták a 150 ezer korona kölcsönt, leg­később két éven belül vissza lehet A vietnami népnek A kassai járás lakosai több mint 680 ezer koronát küldtek el a harcoló vietnami nép megsegítésére. A legjobb adakozóknak — a Kassai Mélyépítő Vállalat, a Magasépítő Vállalat, a jed­­nota NFSZ, a Városi Építő Vállalat, a jánoki és baükovíki HNB dolgozói­nak — a Szlovák Népi-front Járási Bizottsága köszönő levelet adott át. A pénzen kívül 152 lakos díjmentesen vért adott Vietnam számára (MPK) téríteni a bánya bevételéből. Amit pe­dig azután bevételeznek, azt teljes mértékben a község fejlesztésére, szé­pítésére fordíthatják. — Szükség is van már a falu fel­lendítésére — állapítják meg a terbe­lédiek —, hiszen Jóformán semmiféle érdemleges középülettel nem rendel­kezünk. A HNB terveiben számos akció ka­pott helyet. A falu legszebb pontján ugyan már épül a korszerű üzletház, amelynek építésénél a lakosság is le­dolgozott 780 brigádórát. De ez nem minden. ÜJ irodát terveznek a nem­zeti bizottságnak. A faluból rendszere­sen 20—30 ember jár Rappra orvos­hoz. Ha sikerülne felépíteniük egy orvosi rendelőt — az orvos Járhatna ki bizonyos napokon Terbelédre. Mennyi fáradságot és munkaidőveszte­séget tudnának ezzel megtakarítani. — Üj iskolát, óvodát terveztünk, tanítói lakást, meg további középüle­teket — mondotta Molnár elvtárs. — Mindebben nagy segítséget Jelent majd a kőbánya jövedelme. Lám, milyen egyszerűen és kézzel fogható formában mutatkozik meg az új irányítási rendszer előnyössége a nemzeti bizottságok vonalán. Nem va- Jószínű, hogy állami juttatásokból, önsegélyezési akciókban hamarosan sikerülne megvalósítaniok terveiket a terbelédieknek. De így, hogy az állam ugyan továbbra is segít és ugyanakkor utat nyit a kezdeményezés, a helyi lehetőségek kihasználása felé, a fej­lődés sokkal gyorsabbá válik. A nemzeti bizottság gyűlésein is sokat vitatkoztunk az új irányítási rendszerről, — mondotta a HNB tit­kára. — Valamennyien egyetértünk abban, hogy ez az új forma nekünk, terbelédieknek teljesen megfelel. Le­het, hogy többet kell majd töprenge­nünk, itt-ott esetleg akadályokkal is meg kell küzdenünk, de a remélhető eredmények megérik a fáradságot. Agócs Vilmos A iföldműves válaszol: A rieőkai EFSZ levelében kérdi kit illet a Sajó szabályazásakor a szövet­kezet rétjéből árterületnek és védögátnak elvett kb. 10 hektár terület. Kit illet az ezen területen nyitott kavicsbánya? Elvehetik-e a szövetkezet­től vagy annak tagjaitól a védőgát területét és használatba adhatják-e másnak? A szövetkezeti tag olyan földjéért, amely most a Sajó medre, Jár-e valamilyen kártérítés? A vízgazdálkodásra a Tt 1955/11 sz. törvény, illetve a Tt 1959/13 sz. hir­detmény vonatkozik. A vízmedrek, az elhagyott medrek földjeit a vízszabályozó szervezetek kártérítés nélkül használhatják vízi létesítmények, művek, berendezések létesítésére és üzembentartására. Az említett szervezetek elkerülhetetlenül szükséges mértékben használ­hatják a parti földeket is, ha erre szükségük van víziművek és létesítmé­nyek építésére és üzembentartására, vízgazdálkodási munkák végzésére, vagy más vízgazdálkodási célokra. Ha a földek tulajdonosa vagy használója és az említett szervezetek között nem Jönne létre megállapodás, a hasz­nálatról, illetve annak mértékéről a JNB vízgazdálkodási osztálya dönt. A rieökai EFSZ esetében legelsősorban ajánljuk a JNB vízgazdálkodási osztályán tisztázni, milyen alapon és milyen mértékben vették igénybe a szövetkezet említett rétjét. Itt tisztázhatják azt a kérdést is, hogy nem vették-e a kérdéses területet igénybe a tagoktól való kisajátítís útján. Ki­sajátítás esetén a Tt 1964/73 sz. rendelete értelmében kártérítést csak föld formájában lehet adni. A JNB említett osztályán keresztül meg fogják tudni oldani a használat feltételeinek kérdését is. Dr. F. J. Közellátási nehézségek a dunaszerdahelyi járásban 0 Kevés a palackozott te] 0 Sok községben reggel 9—10 óra tájban kapják a tejet 0 Egyes konzervfajták túl zsírosak 0 Szegény az áruválaszték 0 Kevés a espresszó 0 Még mindig sok pálinkát fogyasztanak falun 0 Az élelmiszeripar több fajta limonádét gyárthatna 0 üveg. Amint már említettük, nincs is belőle hiány. Ezek után mégis miért nincs elég palackozott tej? Talán kö­zömbösség vagy kényelemszeretet Ját­szik közre? Amíg a tejellátás terén főleg a szál­lítási és higiéniai állapotok bírálhatók, más élelmiszereknél inkább a válasz­tékkal van baj. A vásárlók joggal elé­gedetlenkednek például, hogy több­nyire csak kétféle sajtot kapnak, — holott a pőstyéni kiállításon a láto­gatók 25 fajtát láthattak. Faluhelyen is közkedvelt például a Lunik sajt, de csak ritkán kapható. Ez a példa úgy gondolom eléggé bizonyítja, hogy az áruválasztékkal komoly baj van. Nagy hiba az, hogy többnyire a sajtot nagy csomagokban küldik falura, de mind­össze csak kőt—három fajtát tesznek bele. A jövőben a nagykereskedelem helyesen tenné, ha a különféle sajtok címkéit leküldené az üzletekbe, hogy az üzletesek aszerint igényelhetnének sajttermékeket. A hiánycikkek táborába tartoznak a magyar borok, a filteres cigaretták, kisebb dobozó májpástétomok és a kompótok is. Bár szilvakompőt van elég, de a vásárlók egy részét el­riasztja az a tény, hogy négy literes üvegekben árulják. A fogyasztók in­kább szeretik az egy literes vagy en­nél is kisebb üvegekben konzervált kompótokat. Beszéltünk már a szállítási problé­mákról, az áruválasztékról, de szól­nunk kell az áru minőségéről is. A fogyasztók általában elégedettek a minőséggel. Ezen a téren aránylag kevés a panasz. Egyes konzervfajták azonban .túl zsírosak, és természete­sen nem felelnek meg az egészség­­ügyi követelményeknek sem. Előfordul az is, hogy a konzervált hús túl sós és így majdnem élvezhetetlen. A dunaszerdahelyi járásban nemrég ankétot tartottak a közellátás prob­lémáival kapcsolatban. A polgárok többnyire a csomagolás minőségére panaszkodtak. Többen bírálták például a papírzacskókból kiszóródik a papri­ka és azt is kifogásolták, hogy a ke­reskedelem egyes árufajták csomago­lását gyakran változtatja. Ez rosszul hat az üzletesekre is, mert emiatt nem látják tisztán, hogy milyen árut kellene rendelni. A fogyasztási szövet­kezetek dunaszerdahelyi Járási igaz­gatósága Ürögi László veztésével élel­miszer-kiállítást rendezett. Ennek főleg az volt a célja, hogy a 180 üzletvezető megismerkedjen az új áru­fajtákkal és a régi árufajták ű] cso­magolásával. Remélhető, hogy ez a kiállítás hozzájárul ahhoz, hogy a vi­dék többfajta árut kap majd a Jövő­ben. Ma már a falu közellátása nemcsak az élelmiszerüzleteken keresztül tör­ténik. Amint Nagy István elvtárs el­árulta, 22 községben van konyha, és további 18 községben szállítanak me­leg ételt. A fogyasztók 26 fajta étel­ből választhatnak. A Járásban általá­ban Jól fejlődik a vendéglátóipar. Évente két—három ú] vendéglőt épí­tenek. A régi típusú, füstös kocsmák már eltűntek. A kiszolgálás színvona­lának emelkedését mutatja, hogy amíg 1960-ban csak egy harmadosztá­lyú vendéglő volt, ma már 18-at sorol­hattak ebbe a minőségi kategóriába. Viszont meg kell bírálnunk, hogy a járásban csak egy presszó van. Pedig ha több presszóféle kávéházat létesí­tenének, emelkedhetne a kávé és az üdítőitalok fogyasztása. Sajnos, ma még az a helyzet, hogy a vendéglők bevételének 25—27 százaléka pálinká­ból ered. Ezen a téren el kell marasz­talnunk az élelmiszeripart is, mert például kevés fajta limonádét gyárt. Az üdítő italok Jótállási ideje is rövid és így gyorsan romlanak. A gyártási és kereskedelmi, vala­mint szállítási problémák mellett a közellátás megjavítása Jórészt az üzle­tek korszerűsítésétől is függ. A Járás­ban ezen a téren elég szép eredmé­nyeket értek el, hisz 1960—64 között 30 ú] üzletet építettek, a múlt év vé­géig pedig újabb tizenkettőt. Idén Lúcson, Karcsán, Vámosfalun és Bő­sön kerül sor üzletek építésére vagy korszerűsítésére. Az üzlethálózattal azonban komoly bajok vannak Nagy­­megyeren, Somorján, Nagyszarván, Várkonyon és Bősön. De ezek a prob­lémák az elkövetkezendő években megoldódnak. Katona Katalin, a fo­gyasztási szövetkezet igazgatóságának dolgozója elmondotta, hogy Nagyme­­gyeren, Dunaszerdahelyen és Bősön, valamint Somorján több milliós koro­na költséggel épülnek áruházak, illet­ve bevásárlási központok. A vendég­látó ipar a falu közellátásának javítá­sán kívül lényegesen hozzájárult a turista forgalomhoz is. Körtvélyesen 217 ezer KCs költséggel korszerűsítik az üdülőhelyet. Ennek a félszigeten lévő üdülőnek érdekessége, hogy még kormoránok is tanyáznak rajta. Amint látjuk, az eredmények mel­lett a dunaszerdahelyi Járásban elég probléma akad a közellátás körül Fő­leg a tejellátás miatt fő a feje Fran­­tiáek Madleüáknak, a Jednota élelmi­szer-ellátó osztálya vezetőjének is. Meg kellene oldani ezt a problémát minél hamarább, mert sok és fölösle­ges bosszúságot okoz a vásárlóknak. Nem ártana, ha a járás a Jövőben tervbe venné a nagyobb és esetleg turistaforgalomból Jelentős községek­ben kisebb eszpresszók építését. Az árúk rendelésére is több gondot for­díthatnának a falusi üzletvezetők. Igaz, láttam egy megrendelést, mely szerint az ekecsi nagyraktár legalább tizenöt fajta áruból kapott kevesebbet a szükségesnél. De eredményt csak ügy érhetünk el, ha állandóan ostro­moljuk a kereskedelmet. Ma már a falusi ember igénye semmivel sem kisebb, mint a városié, tehát törőd­jünk azzal, hogy pénzéért olyan árut kapjon, amilyet kíván. Bállá józsef

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom