Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-05-20 / 20. szám

Sikeres kísérlet a takarmány szabad eladásával

. A siker azonban átütőbb lett ■ volna, ha a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Válla. lat a terv szerint teljesíti takarmányszállítási kötelezettségét, betartva a kellő választékot és minőséget. Ezenfölül a kísérletre megfelelőbb járásokat kellett volna választani. E két járásban jelentős a gabonatermesztés, s így a kisállattenyésztőknek módjukban áll jó minőségű abrakot a szövetkezeti tagoktól és az állami gazdaságok dolgozóitól jutányosabban beszerezni. Éppen ezért a malom- és pékipari termékek vásárlása takarmányozási célokra e járásokban kisebb, mint másutt.

Sokkal több malom- és pékipari terméket vásárolnak ta- 1 karmányozásra a hegyi és hegyvidéki járásokban, ahol általában kevés az abraktakarmány, és a kisállattenyésztők a délvidéki járásokba járnak le abrakot vásárolni.

A kistenyésztők nagy mértékben hozzájárulnak az állami élelmiszeralap feltöltéséhez. Például a Csehszlovák Kisállattenyésztők Szövetségének tagjai Szlovákiában 324 0Ü0 tyúkot tartanak, ami a tynkállománynak csupán 3,2 százalékát teszi ki. Közélelmezésünk céljaira az elmúlt évben csaknem

9,5 millió tojást adtak el.

E tyúkállományra az állami alapból 600 mázsa keveréktakarmányt és 8000 mázsa abraktakarmányt kaptak. Minden eladott tojásra 98 gramm takarmány jutott csupán. Az ivánkai baromfiüzem n. v. például a 14 milliós évi tojástermelésére 4110 tonna keveréktakarmányt kapott, ami egy tojásra átszámítva 315 gramm takarmányt tesz ki. Tehát amint látható, a kistenyésztők jobb takarmányellátása mellett a Csehszlovák Kisállattenyésztők Szövetségének tagjai a kitermelt tojásmennyiség egy részét gazdaságosabban, kevesebb takarmány felhasználásával tudnák előállítani, mivel hulladékanyagokkal is takarmányoznak.

Az említett két járásban a takarmányeladással végzett kísérlet, habár a feltételek nem voltak különösképpen kedvezőek, világosan megmutatta, hogy az állami alapokból több takarmányt is fel lehetne szabadítani a kistenyésztők számára. Ez rendkívül csökkentené a malom- és pékipari termékek fogyasztását, kevesebb búzát kellene külföldről behozni, helyette inkább takarmánygabonát vásárolhatnánk, ami a külföldi piacokon lényegesen olcsóbb. Az egy mázsa búza behozatalára fordított összegből 1,2—1,3 mázsa takarmánygabonára futná. Ha a boltokat tűnő minőségű abraktakarmányokkal s emellett vételárukat is megfelelően állapítanák meg, könnyebben meggátolhatnánk a spekulációt, az üzérkedést, á takarmány szétlopkodását, s a DANIEL KALISKf mérnök, az SZNT Földművelésügyi Megbízotti Hivatalának dolgozója.

AZ ÖSSZEHASONLÍTÁSOK so- zők, illetve a törpegazdák ál- eső állománysűrűség átlagát, rán megállapítást nyert, hogy latállománya lényegesen meg- Ezt az alábbi táblázat is bizoa földterülettel nem rendelke- haladja a többi földterületre nyitja:

100 hektár szántóterületre

Az állatállomány átlaga eső állatsűrűség

A földdel nem

Állatfajta Szlovákiában Ebből földdel nem rendel- Szlovákiá- rendelkezőknél

összesen kezők és 0,5 ha-os ban és a 0,5 ha-os

törpegazdák összesen törpegazdáknál

db db % db db

Szarvasmarha

összesen 1390 000 31 000 2,23 52,5 60,7

ebből tehén 580 000 20 000 3,44 21,9 3g’2

Sertés 2 000 000 230 000 11,50 75,5 450,9

Baromfi 10 000 000 2 500 000 25,0 377,0 4900,0

ebből tyúk 8 000 000 1 800 000 22,50 302,0 3530,0

' Juh 490 000 20 000 4,01 18,5 39,2

Kecske 136 000 50 000 36,76 5,13 98,0

a boltokba szállítandó takar mányok mennyiségét és válasz tékát illetően. Az akciót kellő képpen megszervezték. A kivi telezés már gyengébben sike rült, mivel a Mezőgazdaság Terményfelvásárló és Ellátí Vállalat a megegyezés szerint takarmánymennyiséget nem szállította le a boltoknak, lg) az első félévben a losonci já rás a tervezettt mennyiségnek csupán 48 °/o-át, összesen 451 tonna takarmányt kapott.

A felvásárló vállalat különösen Bratislavában jelentéktelennek és fölöslegesnek tartotta ezt az akciót, s a boltokba a tervezett takarmánymennyiség' nek csupán 25 %-át szállította. Még komolyabb hibának számít, hogy a szállított takarmány rossz minőségű, penészes, dohos is volt. Egyes boltok, például Malinovón, Castán, Dubován stb. át sem vették a kukoricát, illetve a leszállítottnak jobb minőségűre való becserélését követelték. Csak természetes az, ha a kisállattenyésztő 300— 500 koronát, esetleg még többet is fizet egy mázsáért, akkor jó minőségű abraktakarmányt akar, nem pedig olyant, amitől az állatok megbetegednek. Ezt a Mezőgazdasági Takarmányfelvásárló és Ellátó Vállalatnak és a kereskedelemnek is jobban szem előtt kellene tartania.

Az előbbi fogyatékosságok ellenére a kisállattenyésztők részéről nagy volt a kereslet e takarmányok iránt, és az akció kedvező visszhangot keltett. A kísérletnek a malom- és pékipari termékek fogyasztására gyakorolt hatását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a felvásárló vállalat által az első negyedévben leszállított takarmánymennyiséggel aranyos eredményt értünk el. Ezt az előző évvel összehasonlított kenyér, liszt, rizs és tészta fogyasztása igazolja, ami ebben az időszakban ,a Bratislava- Vidék járásban 7471 tonnáról 6774 tonnára, a losonci járásban pedig 10 070-ről 9050 tonnára csökkent.

Kitűnt, hogy már aránylag csekély takarmánymennyiség forgalombahozatala is érezhetően befolyásolja a malom- és pékipari termékek fogyasztását.- ami az etODD említett aDrai • keresletnek alig 5 százalék;

Ilyen helyzetben a földdt : nem rendelkezők és a törpt gazdák kénytelenek az abrakc a szabad kereskedelem ütjár elég drágán (mázsánként 300- 400 koronáért) beszerezni. , szállítási költség hozzászámítá sa után egy mázsa abrak 42 koronába, sőt még ennél is töt be kerülhet. Az abraktakarmá : nyok ilyen ára mellett a kis állattenyésztők egyéb források ból elégítik ki abrakigényükel Például kenyeret, kenyérlisztel rizst, pékipari termékeket, tész taféléket vásárolnak, amelyel az abraktakarmányokkal csak nem egyenértékűek, s néha méj olcsóbbak is. Természetes te hát, hogy különösen a leg utóbbi esztendőkben jelentősei megnövekedett a malomipar termékek és a tésztafélék fo gyasztása. Ez a tünet főleg < hegyvidéki körzetekre jellemző

Annak ellenőrzésére, hogy a: elegendő takarmány biztosítási a kereskedelmi hálózatba! mennyire befolyásolja a ma lom- és pékipari termékek fo gyasztását, az 1966-os évbei Szlovákia két járásában, a Bra tislava-Vidék és Losonc járások ban kísérletet végeztek. E ké járás szükségletére 5000 tonni abraktakarmányt, éspedig 150( tonna szemet, 1500 tonna takar mánylisztet és 2000 tonna kor pát utaltak ki az állami és i szövetkezeti boltoknak. Ebből £ mennyiségből Bratislava-Vidéknek 2900 tonna, Losoncnak 2100 tonna jutott.

A losonci járás minden községében egy-egy üzletet jelöltek ki a takarmányok eladására. A nemzeti bizottságokat felkérték, hogy nyújtsák be a kisállattenyésztők jegyzékét, amelyben feltüntetik a tenyésztett állatok számát. Feltételezték, hogy nagyobb lesz a kereslet a forgalombahozott takarmányok iránt, mint amenynyit az üzletekbe adtak. A spekuláció meggátlására megszabták azt a takarmánymennyiséget, amit a kisállattenyésztő vásárolhat — egy tyúkra nyolc kg-ot, a többi baromfira öt kg-ot, egy sertésre 100 kg-ot és egy tehénre 38 kg-ot. A Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalattal megegyeztek

TERIMÉS TAKARMÁNYT, kt lönösen szénát ezek a kiste nyésztők maguk nem tudna kitermelni, s többnyire az utal menti füves területek, árokpai tok, töltésoldalak kaszálásává szerzik meg a szükséges szé nát, illetve a termelőktől, sző vetkezeti tagoktól vásárolják A kistermelők így jelentős mér tőkben járulnak hozzá a takar mányforrások kihasználásához amit a nagyüzemi termelés a Ilyen takarmány begyűjtésénél költségessége miatt nem érté kesíthet. Ha a kistermelők nen » lennének, úgy az említett ta karmányforrás (háztartási-, konyhai és más takarmányhul ladékok) az állattenyésztő: szempontjából kárba veszne A terímés, szálastakarmányol beszerzése azonban mégsen Jelent olyan problémát, mint a; abraktakarmányoké, mivel as abrak mennyisége korlátozott A földterülettel nem rendelkezi kistermelők az abrakot több nyire a szövetkezeti tagoktól az állami gazdaságok dolgozóitöl, esetleg az egyénileg gazdálkodó földművesektől vásárolják, részben pedig az állami vagy a szövetkezeti boltokban veszik kiskereskedelmi áron A kisebb földterülettel rendelkezők abrakszükséglet üknek egy részét maguk termelik ki, a hiányzó mennyiséget pedig vásárolják. A háztáji kistermelők abrakvásárlási szükséglete igen nagy, mivel többnyire abrakigényes állatokat tartanak.

A földterülettel nem rendelkezők és a törpegazdák, a különböző hulladékok mennyiségének leszámítása után körülbelül 135 000 tonna abraktakarmányt igényelnek. A fél hektárnyi földterületen gazdálkodók legföljebb 50 000 tonna abraktakarmányt termesztenek kt A kistenyésztőknek tehát hozzávetőleg 85 000 tonna abrakot kell vásárolni. A Belkereskedelmi Minisztérium az állami és a szövetkezeti boltok számára 15 000 tonna abraktakarmányt utal ki évente (szemet és őrölt takarmányt), ebből Szlovákiára 4—5000 tonna jut,

2