Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-05-13 / 19. szám
A z osztrák statisztikai ada' ' tok szerint Ausztria ossz szőlőterülete 1963-ban 40 000 hektár, ebből a termőké 32 000 hektár volt. A szőlőterületek nagy része Alsó-Ausztriában (25 000 ha) és Burgenlandban (12 000 ha) található. 1953 és 1961 között évente 3—4 ezer hektárig terjedő területet betelepítettek szőlővel. 1963-ban az újonnan kiültetett terület már 8000 hektárt tett ki. A szőlőterületből 20 000 hektár dróthuzalos, magas vagy esetleg félmagas vezetésű, tehát már szélessorú ültetvény. Ausztria legkisebb bortermése az utóbbi évek folyamán 1953-ban volt, amikor csak 390 000 hl, a legmagasabb pedig 1964-ben 3 millió 200 ezer hektoliterrel. Az ausztriai borszőlőfajták között legnagyobb területen, 8000 hektáron, a Zöld Veltelin van kiültetve. Utána az olasz rizling (4000 ha), majd a Müller Thurgau (2800 ha) következnek. Nagyobb területeken termesztik még a Neuburgi, a Kék Portugál, Frankovka, Rajnai Rizling, Muskát Otolel, Tramini és Fehér Burgundi fajtákat. Mivel Ausztria szőlőültetvényeinek zöme nyugat-szlovákiai kerületünk tőszomszédságában található, már e közelség folytán is egy szakemberekből álló kisebb csoportnak, augusztus végén alkalma volt helyszínen tanulmányoznia az ottani szőlőtermelést. A tanulmányút fő célja azonban főleg a szőlő növényvédelmét illette. Tapasztalataikat röviden az alábbiakban közöljük. A tanulmányi csoport első megállója Burgenlandban, Halbturn községben, Waldbott báró szőlőjében volt. A gazdaság 8000 hektáros szántóterületéből 30 hektár szőlő, melynek telepítését 1960-ban kezdték. A szőlő huzalos vezetésű, 3,5 méter a sor, 1,2—1,4 méter a tőtávolság. A dróthuzalok erősen a földbe rögzített akáccölöpökre vannak kifeszítve. Itt a Tramín, Rulandi, Rajnai és Olasz Rizling, Muskát Otonel és kisebb területen a „jubileuminak" elnevezett új fajtát termesztik. A szőlő oltását géppel végzik, sajnos, ezt nem láthattuk. A növényvédelemre itt fokozott gondot fordítanak. A peronoszpóra ellen a szerves vegyületű Orthophaltan készítménnyel permeteznek, s csak az utolsó permetezés történik réztartalmú készítménnyel. A minket kísérő és vendéglátó gazdaság intézője szerint az utolsó réztartalmú permetezés célja a bogyóbéj szilárdságának fokozása. A peronoszpórás fertőzés megelőzése céljából hetenként kétszer permeteznek 0,15 százalékos Ortophaltan oldattal. A traktorral vontatott német gyártmányú permetezőgéppel egy permetezés alkalmával csak minden második sort permetezik. Ezt a váltott sorú permetezést azzal indokolta, hogy a magasnyomású permetezés folytán szerinte a permetezőanyag egy része a nem kezelt sorokat is éri, s így ilyen gyakori permetezés esetén elég, ha a sorokat felváltva permetezik. Szőlőjükben istállótrágyát egyáltalán nem használnak, csak komposztot. Ezzel szemben fokozott figyelmet fordítanak a zöldtrágyázásra. Zöldtrágyázás céljából itt kukorica és napraforgó keveréket vetnek. A már termő szőlő minden hektárja évente 12 mázsa szuperfoszfát, 9 mázsa káli műtrágya és 6—7 mázsa kombinált nitrogéntartalmú műtrágyát kap. Említésre méltó, hogy a szőlő telepítése előtt minden hektár területre 80 mázsa Thomas-salakot, 50 mázsa kálisót és 15 mázsa kombinált műtrágyát alkalmaztak. A szőlő kötözését műanyagból készült, különleges, nagyon könnyen kezelhető kapcsok alkalmazásával helyettesítették. A kapcsok gyártása szabadalmazva van és kétféle nagyságban készülnek. > A következő megálló Krois úr ugyanebben a községben található 8 hektáros szőlője. A tulajdonos ezenkívül más területtel nem rendelkezik. Ebben nitrogén műtrágyát használnak. Sokéves átlagban évente hektáronként kb. 90 mázsás szőlőtermést szüretelnek. A levágott szőlővenyigét nem távolltják el, hanem a földön hagyják, majd utána egy különleges géppel felaprózzák és bedolgozzák a talajba. Burgenlandban utolsónak II- mizt-Hölle-ben Gisch úr futóhomokon kiültetett szőlőjét tekintettük meg. A már ismertetett műanyagkapcsokkal itt is találkoztunk. Többek közt egy nagyon bőtermő rulandi kiont is termeszt. Mivel szőlőtermő üzeme közvetlenül a Nezsideri tó mellett nyaralóktól gyakran látogatott helyen fekszik, jó minőségű bortermését saját pincéjében értékesíti. A madárkártevők riasztását propánbután detonátorokkal végzi. Nagyon tanulságos és érdekes volt továbbá a Kloster Neuburg-i Szőlészeti Technikum és kísérleti állomás látogatása. Az osztrák szőlőkben a szőlőben az összes munkát két férfi és két asszony végzi. Az egész termést már évek óta az ismert osztrák szőlőbirtokos és borüzem-tulajdonosok, Mozerék vásárolják fel. A szőlő talaja homokos, kavicsos. Egy része „Aripa" alanyon lett kiültetve. Tramin, Meuburgi, Olasz Rizling és Zöld Veltelíni fajtákat termeszt. Szőlőjét „Orthophaltan" permetezéssel védi, az utolsó permetezést itt is réztartalmú szerek használatával fejezik be. Tavaly nyolcszor permeteztek. Ha az időjárás száraz, akkor tíznaponként, ha pedig esős. úgy hetente permeteznek. A szőlő sorközeinek megmunkálására kultivátort használnak, melynek mindkét oldalára egy ferdén állított gumikerekeken haladó megmunkáló korongot erősítettek. E korong segítségével közvetlenül a tőkék mellett is megmunkálható a talaj anélkül, hogy a tőkék megsérülnének. Meg kell jegyezni, hogy ebben a szőlőben egy szál gyomnövényt sem találtunk. Zöldtrágyázás céljából őszi repcét vetnek. A műtrágyafélék közül évente és hektáronként ősszel 9 mázsa Thomas-salakot és 9 mázsa káliműtrágyát, tavasszal pedig még 9 mázsa kombinált Héthektáros szőlőjük közvetlenül az iskola mellett fekszik, demonstrációs és kutatócélokat is szolgál. A szőlőben igen gazdag fajtagyűjteményt s a legkülönfélébb kísérleteket láthattuk. Természetesen nem hiányoztak a különböző vegyszerfélékkel végzett kísérletek sem. Többek közt egy „Difolatán" elnevezésű új vegyszerrel is kísérleteznek. Hatékonysága, továbbá hatásának időtartama állítólag megegyezik a réztartalmúakéval. Az iskola szőlőjében az általuk kinemesített jubileumi fajtával is találkoztunk. Kísérőnk, Mayer mérnök szavai szerint e fajta évi termése 30—150 mázsa között ingadozik. 24 Klosterneuburgi fok alatt e szőlő bora elveszíti fajtajellegét. Gyengébb minőségű termés esetén a bor különleges pincei kezelést kíván. Mayer mérnök a jubileumi fajtát nagybani termesztésre egyelőre nem ajánlja. Az iskola pincéjében nagyszámú régi és új gyártmányú borfeldolgozó gépekkel találkoztunk. Az új gépeket a gyártó cégek költségmenetsen bocsátják az iskola rendelkezésére. Sajnos, az iskola másik szőlőjét, ahol a szőlő nemesítésével foglalkoznak, nem láthattuk. Szakcsoportunk látogatásának végső állomása a ma már Európa szőlőtermelői előtt jól isipert Mózer Rohrendorfi szőlészetének, pincegazdaságának és alkoholmentes italüzemének szólt. Rohrendorfi szőlője 65 hektár kiterjedésű. A tőkesorok a költséges kézi kapálás megtakarítása céljából füvesítve vannak. Kérdésünkre, hogy a sorok füvesítésének nem előfeltétele-e az elegendő menynyiségű csapadék vagy öntözés, — kísérőnk, ifj. Mozer kategorikus nemmel válaszolt. Náluk a füvesítést már jóval a szőlő öntözésének bevezetése előtt alkalmazták, ennek ellenére terméscsökkenést nem tapasztaltak. A sorok füvesítését a kiültetés utáni negyedik-ötödik évben végzik. A sorközökben zöldtrágyázás céljából különféle növényeket vetnek. Burgenlandi szőlőjében ősszel búza és pannonbükköny * keveréket használ. Mózcrék a szőlőperonoszpóra ellen 0,3 százalékos töménységű „Orthocyd 50“ vegyszert használnak. Évente 8—9-szer permeteznek. Az említett szőlőkön kívül csoportunk Vachal község és környékének szőlőit is megtekintette. A szőlőt itt többé-kevésbé meredek lejtőkön, kőpárkányokkal védett, nagyon keskeny terraszokon termesztik. Nem ritka eset az sem, hogy a szőlő csak két vagy öt sorból áll. Ezek a keskeny kis szőlőcskék is magas vezetésűek. A meredek lejtőkön néhol csak néhány négyzetméter nagyságú, jól kezelt szőlőcskéket láttunk. A szőlőültetvények mindenütt gyommentesek. A község szőlőgazdái a peronoszpóra ellen majdnem kizárólag csak Orthophaltant használnak. A szőlők lombozata látogatásunk idején mindenütt sajátosan egészséges, üdezöld színezetű volt. Az utolsó permetezést itt augusztus első hetében, esetleg közepén végzik. Ennek folytán a peronoszpóra kártételét a község egész határában csak egy szőlőben láthattuk. Növényvédelmi szemszögből összegezve a látottakat vitathatatlan, hogy a növényvédelemre az osztrák szőlőgazdák mindenütt nagy gondot fordítanak. A legjobb bizonyítéka ennek az, hogy a tavalyi kései peronoszpóra ellen majdnem kivétel nélkül megvédték szőlőiket. Érdekes és tanulságos továbbá az, hogy réztartalmú szereket a peronoszpóra ellen kisebb mértékben használnak, mint mi. Helyüket a szerves vegyületű készítmények vették át. Ezekkel a peronoszpóra megelőzése céljából gyakrabban, rövidebb időközökben permeteznek. Az utolsó permetezés ideje a nálunk szokásosnál későbbi. A peronoszpóra és szőlőrothadás kártétele ellen jelenleg logelterjedtebben a szerves vegyületű Orthophaltant használják. RENCZES VILMOS 3
