Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-05-08 / 18. szám

ÉLEGYÜTTESEINK GOMBASZÜG ELŐTT A Füleki Palóc Népi Együttes A Füleki Palóc Népi Együttes a Jelenlegi összetételében négy éve dol­gozik. Négy év egy népművészeti cso­port életében aránylag rövid idő; s hogy mindjárt a megalakulás után élegyüttessé vált, nem véletlen mű­ve. Aki nem ismeri az együttest, ta­lán csodálkozik ezen. Aki viszont tudja, hogy az együttes magvát je­lentő tánccsoport jövőre ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját, az az első pillanatra felismeri, hogyan Jutottak mindjárt a kezdet kezdetén a legjobbak közé. Ebből egyben az is kiderül, hogy a jelenlegi csoport erre az alapra épült, ebből nőtt azzá, ami. Természetesen nem olyan egysze­rűen, ahogy itt leírtuk, mert gond volt mindig elég. De hát enélkül semmi sincs. Egy ötven tagú népmű­vészeti együttesben mindig akad probléma, amelyet így vagy úgy meg kell oldani. De tartsunk sorrendet! A Füleki Palóc Népi Együttes a CSEMADOK füleki helyi csoportja mellett alakult meg és annak kere­tében dolgozik. Az együttes művészeti vezetői és koreográfusai Bocsárszky Pál és Kovács Béla; zenekarvezető Oláh Kálmán. Az énekkarnak pilla­natnyilag nincs vezetője. íme egy gond, egy probléma, amely megol­dásra vár, mégpedig sürgősen, mert az idei bemuattó időpontja május vé-Ersekújvárott a CSEMADOK helyi szervezete mellett immár negyedik éve működik sikeresen a Honismere­ti Kör. Rendezvényein 300—400 főnyi törzsközönség vesz részt. Ezt a szer­zőt estet a CSEMADOK fúrási titkár­sága és a Népkönyvtár közösen ren­dezte. Ordődy Katalin szerzői estje a szo­kott, meghitt légkörben indult, hiszen az ifjúság elmaradhatatlan problémái szinte nemzedékről nemzedékre örök­lődnek. Való alakok-e a „Dunárul fúj a szél“ című regény szereplőt? Okvet­­lenül szükséges-e az alkotói tevé­kenység elindításához az ihlet? Több elhangzott kérdés során a vitában leszögezték, hogy a prózai írásmünél az ihletnél sokkal fontosabb tényező az irásmüben boncolt problémák ala­pos és helyszíni megismerése, mely az adott esetben az írónőt közel fél­évi időtartamra szorosan a komáromi hajógyárhoz fűzte. A vitába lendült közönség részéről most már megindultak a további kér­dések: „Milyen volt a szerző Írói pályafutása? jelen problémái? S mi­lyen terveket tűzött maga elé? Min­denesetre tudomásul kell venni, hogy az állandó foglalkoztatottság keve­sebb időt enged a szabad alkotásra, de azért a mondanivaló —, ha késve is —, mégis csak napvilágot lát. A közeljövőben megjelenő regény után többek közt egy krimi sem ma­radhat ki a programból“ — fejezte be beszámolóját a szerző. Hát igent De mi volna, ha íróink egyszer kijönnének egy olyan hosz­­szabb lélegzetű, nem kevés gondot okozó írással, ami azt boncolgatná: milyen jövő vár az iskolából kikerülő ifjúságra, az előképzettség megszer­zése után, s annak érvényesítésével hogyan tudja megállni helyét a tár­sadalomban? Mostanában gyakran je­lennek meg rövid újságcikkek, ame­lyekben szóba kerül a fiatalok elhe­lyezkedésének kérdése. De vajon a toll hivatott mesterei mikor mérik ge, már aránylag közel van. Az új összeállítás címe: Fehér liliomszál. Ha az együttes eddigi három be­mutatójának címére gondolunk — az első: Csillagok, csillagok; a második: Vígan, vígan víg angyalom stb. — kézenfekvő a következetetés, hogy a műsor összeállításakor az együttes vezetői egy-egy népi motívumra épí­tik az egész programot. Az elmúlt év legsikeresebb számait tovább „futtatják“ a mostani össze­állításban is. így a közönség újra láthatja a Hármasugrást, a játékos Párostáncot, a csupatűz Vasvári ver­bunkost, s a tavalyi Gombaszögi Or­szágos Dal- és Táncünnepély egyik legsikerültebb és legvidámabb szá­mát, a Molnártáncot. E négy sikeres tánckompozíció mellé az idén néhány új is kerül. Ezek közül az első helyre a Székely legényes lassú és csárdás kerül, amely lényegében összetett kompozíció, azt is mondhatnánk róla, hogy táncszvit. További új számok még a Bodrogközi sarkantyús és az idei „névadó“, a Fehér liliomszál. A kétórás műsor iránt már most is nagy az érdeklődés, amit leginkább az bizonyít, hogy a bemutató előtt négy meghívást kaptak. A Füleki Palóc Népi Együttes meg­alakulása óta minden jelentős hazai rendezvényen szerepelt Svidníktől kezdve Zselízen keresztül Gombaszö­gig. Ezenkívül két alkalommal ven­fel a probléma súlyát egy olyan re­gényben, amely irányt, biztatást mu­tat a jövő kibontakoztatása tekinte­tében? Az olvasók igénye valóban szokat­lan formában vetette fel a problémát, de ki meri vitatni ennek időszerűsé­gét? A szerző feljegyezte — a maga és az illetékesek részére, tolmácsolás végett — a gondolatot. S itt legyen szabad a legszélesebb értelemben vett közvéleményre is kiterjeszteni: a regényolvasó mit csinálhat egyebet a várakozásnál...? GÁBRIS fOZSEF Községeinkben a legindokoltabb a könyvtári munka hatékonyságának növelése. Ez igényes feladat, mely­nek teljesítése elsősorban közügy, mert a faluközösség kulturális szín­vonalának emelését segíti elő. Olyan társadalomban és korban élünk, mely­ben a helyesen tájékoztatott és mű­velt ember képes csak a legmegfele­lőbben helytállni az országépítő munkában. Éppen ezért minden esz­közzel támogatnunk kell a „Példás népkönyvtárakat építünk“ kultűrfor­­radalmi mozgalmat A célnak megfelelő versenyformát a járási népkönyvtárak kezdeményez­ték, mely — különösen az utóbbi idő­ben — nagyon népszerű. Ebben a könyvtárosok is érdekeltek. A moz­galmat első fokon járási fordulón ér­tékelik. A verseny feltételei a követ­kezők: @ A lakosság létszámából 10—12 százalékos számarányú olvasótábor ki­építése. £ Átlagosan 1—1,5 kötet könyv kölcsönzése lakosanként. £ A könyvállomány feltöltése a lakosság számához mérten. \ dégszerepeltek Magyarországon, Nőg­­rád megyében. Ha az együttes munkastílusát néz­zük, sok olyan vonást találunk ben­ne, amely közös a többi élegyüttesé­vel, de vannak eltérések is. Nem a rendszeressségben vagy az alaposság­ban, hanem magában a konkrét mun­kában. Havi tíz próbával dolgozik a táncpsoport, de mivel_az énekkar is a tánccsoport tagjaiból áll, azok pró­báit is az előbbiéhez igazítják. így egy-egy próba négy szakaszra oszlik: technikai rész, amelyet bemelegítés követ, majd népdal-tanulás követke­zik, s végül átveszik a tulajdonkép­peni új anyagot. S a zenekar havonta egyszer vagy szükség szerint próbál, de újabban kísérleteznek, népi zené­vel is. Ismeretes, hogy a népművészeti együttesek fenntartása aránylag ko­moly anyagi gondot ró a helyi szer­vezetek számára. Hatványozottan ér­vényes ez, ha élegyüttesről van sző. Ismeretes az is, hogy ezek az együt­tesek, szinte kivétel nélkül, nem ren­tábilisak. Egyszerűbben: a fellépések bevétele alacsonyabb a kiadásoknál. Természetesen ennek megvan az ob­jektív oka. Egyrészt kevés a fellépési lehetőség (nincs megfelelő színpad stb.), legalábbis olyan, ahol a bevétel az együttesé, másrészt ekkora együt­tes mindenhol fel sem tud lépni, s már a szállítási költségek is sok esetben meghaladják a bevételt. Már­pedig megfelelő anyagi bázis nélkül nehéz valamit kezdeni. A CSEMADOK Központi Bizottsága lehetőségein be­lül támogatja az együttest; az idén a losonci járás illetékes szervei is ígértek támogatást. De ez még ez­­idáig csupán ígéret maradt. Ezek a tények késztették az együt­tes vezetőit arra, hogy valamilyen megoldást keressenek. így született meg a gondolat, hogy az együttesen belül egy kisebb, könnyebben mozgat­ható egységet hozzanak létre, amely kis színpadokon is felléphet majd. Az egyik legfiatalabb élegyüttesünk munkáját, gondjait és terveit vázol­tuk fel. A Füleki Palóc Népi Együttes népi kultúránk ápolásában, hagyomá­nyaink élesztésében a legelsők között áll. — gs— VERSENYMOZGALOM: Az Érseküjvári Járási Népkönyvtár ezirányú fáradozását az elmúlt na­pokban mérlegelte, és értékelésre két községi könyvtárat terjesztett fel. Az említett feltételek teljesítése az udvardi és a kőhldgyarmati nép­könyvtárnak biztosította a járási el­sőséget. A hatezer lakosú Udvard nagyköz­ségben Gergely Jánosné a könyvtá­ros. Mozgékony fiatalasszony, aki nagy hozzáértéssel intézi a könyvtár ügyeit. 1964-től fáradozik azon, hogy népszerűsítse a könyvet, nem kis eredménnyel. Ha figyelembe vesszük, hogy eddig a községben jóformán csak az iskolaköteles fiatalok kölcsö­nöztek könyvet s csupán meseirodal­mat, akkor elismerést érdemel, hogy ma már korra és foglalkozásra való tekintet nélkül Udvard lakosságának 10,3 százaléka rendszeresen olvas. Az olvasói igazolvánnyal rendelkezők az elmúlt esztendőben például 6630 kö­tetet kölcsönöztek ki. A könyvtár, amely az alapiskola épületében ka­pott helyet, 5064 könyvvel áll az ol­vasók rendelkezésére. Itt kell emlí­tést tenni arról, hogy a tevékeny könyvtárosnő az említett időszakban az egész könyvállományt átírta az új nyilvántartó jegyzékbe. Az olvasók­ról és a kölcsönzőkről pontos nyil­vántartást vezet. Az ismeretterjesztő és szépirodalmi könyveket pedig ka­tegóriákra osztotta. A felnőttek szá­mára öt ízben rendezett vitadélutánt szépirodalmi alkotások ismertetésé­vel, elemzésével. Természetesen az ifjúságról sem feledkezett meg, velük négyszer tartott beszélgetést ismeret­­terjesztő irodalmi művekről. így érthető, hogy az udvardi könyv­tárosnőről a járás sem feledkezett meg. Értékelve fáradozását és az ál­tala elért eredményeket, Gergely Já­­nosnét elismerő oklevéllel jutalmaz­ta, és pénzjutalomban részesítette. A második kitüntetett könyvtár a kőhídgyarmati, ahol Péry igazgató­tanító végez eredményes és dicséretre méltó munkát. Az udvardi könyvtá­rosnőhöz hasonlóan népszerűsíti a könyvet, s azon kersztül neveli, ta­nítja az embereket. Tóth János, (Érsekújvár J Emléktáblát az első magyar kommunista költő kassai szülőházára Az 1967-es évben Romját Aladárra, a harminc évvel ezelőtt elhúnyt költőre emlékszünk. Sírja ismeretlen. Csak annyit tudunk róla, hogy a párizsi Pere Lachaise temető földjében pihen, nem tudjuk melyik hant alatt. Születési helyét azonban ismerjük. A szülőház megtalálható Kelet- Szlovákiában, Kassán, a Zvonárska ulica (Harang utcai 4. szám alatt. Hol található ez az utca? Kassa egyik legrégibb utcája ez. A Lenin utcából nyílik. Egyemeletes épület. A földszinten raktárak találhatók, az emeletet bérlők lakják. A költő apjára — Korach Frigyesre — egyi­kük sem emlékszik, aki a preáovi járás Siroká községéből származott. De ez nem is csoda, hiszen azóta sok idő eltelt, s maga a költő bátyja, Korach Mór vegyész és akadémikus, aki Budapesten lakik, csak arra emlékezett vissza, hogy az egyemeletes házban lépcsőház volt. A szülő­házra ’ dsupán az előkerült adatok alapján sikerült rábukkannunk. Az első magyar kommunista költő halálának 30 évfordulója módot nyújt arra, hogy az illetékesek elgondolkozzanak: vajon Romját Aladár szülőháza nem érdemelnie meg egy emléktáblát? Hiszen a nemzetközi munkásmozgalomban is ismert a neve. Az Interkor szerkesztőjeként is tevékenykedett. Ha már a sírját nem tudjuk megjelölni, jelöljük meg legalább a szülőházát. Mártonvölgyi László Széljegyzetek egy szerzői estről KÖVETÉSRE MÉLTÓ Példás népkönyvtárakat! A rozsnyói járás legtevékenyebb CSEMADOK helyi szervezete a licet. Ének*, és tánccsoportjuk gyakran szerepel a kulturális rendezvényeken. Tömeg* sikerük titka: az alapos felkészülés! (Foto: Grenda J.J’ FARKAS JENŐ: Szilánkok (Gólya, gólya, gilice) Már több mint három éve, hogy Nagymegyerre kerültem. Amikor beköltöztem a hat szobás (egy szo­ba lakható!) épületbe, eszembe sem jutott, hogy a kihűlt kémény­re tekintsek. Pedig azon gólya­fészek is volt. No, mondom, egész szép! Akkor még csak február volt. Lassan beköszöntött a húsvét. Egy­­szercsak megjön ám az apagólya. Rendbehozza a fészket, vár egy hetet, elrepül, visszarepül. S végre megjön a gólyamama. Örömteljes kelepelésbe kezdenek, szeretkez­nek, s pár nap múlva hol az egyik, hol a másik ül a tojásokon. Egy­szer egyik, másszor másik repül a Csiliz felé, s hozza a falatokat. A fészek egy pillanatra sem marad árván. Még csak az kellene! Pár hét, és négy feketecsörü fióka várja éhesen a békát, a sik­lót, az egeret, meg mit tudja a földönjáró ember, miféle jókat. Hát kérem ezt elnézni valóságos boldogság. Minden falatnál Szárny* emelgetés, „aki“ hozza a falatot, az hátrahajtja a nyakát s elkezd kelepelni, a párja bólogat és kele­pei, a kicsinyek nyelnek s meg­­nyugosznak. Így megy ez reggeltől szürkületig. Majd az ember szíve szakad meg a nagy szeretet láttán. Az ám! De mt történt évekkel ezelőtt? Erre sétáltak a kis óvodások. Megálltak, S rázendítettek az abla* kom alatC' Gólya, gólya, gilice, hozzon nekem kisbabát, mert ha nem hoz kisbabát, betöröm az ablakát... Elhúzódtam az ablak mellől... Hátha valamelyik kis öcsi tényleg betöri az ablakomat. Elgondolkodtam. ■ Ejnye, ejnye! Hát aztán a török gyerek, meg a magyar gyerek, meg a síp, dob elmarad? S ma, amikor a gólyapár újra itt van, egyszerre megjelennek az óvodások, megállnak a ház előtt s elkezdik, de olyan szívvidáml­­tóan, hogy kedvem lett volna ösz­­szecsókolnt őket: Gólya, gólya, gilice, mitől véres a lábad? Török gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja, síppal, dobbal, nádi hegedűvel. S a két gólya, éppen fészkén állt mind a kettő, a.másik elszáll­ni készült, olyan kelepelésbe kez­dett, hogy a kicsi emberpalánták nem győzték tapssal kísérni a csőr­csattogást. Milyen szép ez! S még csak nem is szilánk. Talán az én szívemen ütött se­bet, de: öröm is kell, szépség is kell, hogy a szív kivirágozzék. Az állattenyésztés az ember számára óriási jelentőségű. Ma már nem elég az emberiség élelmezésének biztosítására csak a háziállatok számát gyarapítani, növelni kell azok termelékenységét is. A siker egyik előfeltétele: a nagyüzemi technológia bevezetése. Ennek színvonala viszont a dolgozók szaktudásától is függ. Ezt a szempontot követi a nemrég megjelent gyakorlati kézikönyv: A GÉPI FEJÉS. A mű Ducho mérnök, docens, kandidátus és munkaközösségének feldolgozásá­ban a Szlovák Mezőgazdasági Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A gépi fejés sikere legnagyobb mértékben a fejőberendezés egyes részei­nek kifogástalan kompletizálásától, rendszeres és gondos karbantartásától, valamint annak fertőtlenítésétől függ. Tehén- és juhgondozőink a könyvecs­kében áttekintést nyerhetnek a nálunk alkalmazott fejőgépekről, megis­merteti őket a fejőkészülék munkára való előkészítésével, üzemeltetésével. Figyelmeztet a fejőberendezések üzemzavarainak leggyakoribb okaira, és tanácsot ad a hibák kiküszöbölésére. Külön fejezetben foglalkozik a könyvecske a fejőautomatákkal, azok fejőházi elrendezésével, a készülék karbantartásával, a tejmennyiség mé­résével, valamint a tejhozam ellenőrzésével tenyésztési szempontból. Ugyancsak most jelent meg Plesnivy mérnök és munkaközössége feldol­­szolgálását és karbantartását, a tej hűtését és a hűtőberendezés alkalma­zását. Áttekintést nyújt a munkaszükségletről, a munkaszervezésről és fel­hívja a figyelmet a személyzet és a tisztségviselők kötelességeire. Terje­delme 177 oldal, ára fűzve 9 korona. Ugyancsak most jelent meg Plesník mérnök és munkaközössége feldol­gozásában és öszeállításában a SERTÉSGONDOZŰK KÉZIKÖNYVE, mely betekintést nyújt a sertéstenyésztésbe, mégismertet a tenyészállatok neve­lésével, a tenyészkanok, kocák és malacok gondozásának legfőbb ismeretei­vel. Részletesen foglalkozik a sertések takarmányozásának alapelveivel a takarmányozás technikájával, az üzemeltetés megszervezésével a sertés tenyészetekben és hizlaldákban. Az olvasó megismerkedhet a sertéstenyésztés és hizlalás technológiá­jával, a fiaztatók, süldőnevelők és hizlaldák munkájának gépesítésével. Különös gonddal és alapossággal készült a sertéstenyésztés szakosításá­ról szóló rész. A könyv befejező részében az állatorvosi gondoskodás hogyanjával, mikéntjével, valamint az állatok értékesítésével, s biztosítá­sával kapcsolatos tudnivalókkal ismerkedhet meg. A könyv a sertésgon­dozók számára íródott, s ezért a szerzők az anyagot — a könnyebb tájé­kozódás érdekében — kérdés—felelet formájában dolgozták fel. Jő segítsé­gül szolgál itt a tárgymutató, amelyben .az olvasó kikeresi a problémát jelző szót, amely mellett a szám jelzi az oldalt, ahol a kérdésre feleletet kap. A könyv terjedelme 264 oldal, ára fűzve 12 korona. A világon komoly problémát jelent az emberre is átterjedhető állat­­betegség. Mivel mi sem vagyunk kivételek, olvasóinkat bizonyára érdekli MVDr. Frantiäek Niznansky és munkaközösségének munkája, az EMBERRE ÁTVIHETŐ FERTŐZŐ ÁLLATBETEGSÉGEK című szakkönyv, amely ezekkel az időszerű problémákkal foglalkozik. A szerzők a könyvet az állattenyésztés, az élelmiszeripar és a közegész­ségügyi szolgálat dolgozói tanácsadójának és segítőtársának szánták. Ter­jedelme 230 oldal, ára kötve 14,50 korona. (Li) Új szakkönyvek A 7 á 1 lflttomtQC'7táo 0 7 omKn« í>r»í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom