Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-04-29 / 17. szám
e) A JMT tagsági vállalatai egymásnak kölcsönös előnyöket nyújtanak, amit a JMT szervezetén kívül álló vállalatok nem élvezhetnek. A JÁRÁSI MEZŐGAZDASÁGI TÁRSULÁS SZERVEI ÉS MUNKASTÍLUSA Legtöbb szerve a Közgyűlés (a tagsági vállalatok képviselőinek konferenciája), amely megválasztja a képviselők tanácsát (elöljáróság), a JMT elnökét és a JMT apparátusának igazgatóját. Jóváhagyja a JMT ügyviteli rendjét és alapszabályait, a komplex távlati és az ötéves fejlesztési terveket, a JMT gazdálkodásának eredményeit és a javak elosztásának módját. Továbbá megválasztja az ellenőrző bizottságot és jóváhagyja a szakbizottságokat, elsősorban az EFSZ-ek, az állami gazdaságok és a szolgáltatások fejlesztésének bizottságait. A képviselők tanácsa (elöljáróság) a JMT végrehajtó szerve és két esztendőre választják, tagjainak számát az ügyviteli rend szabja meg. A JMT az alapszabályok és az ügyviteli rend alapján fejti ki tevékenységét. Saját apparátusát építi ki. Ennek élén az igazgató áll. A JMT apparátusa általában a következő legfontosabb alakulatokból tevődik össze: tervező (legfőbb munkatartalma: a távlati és ötéves tervek, ezek összeegyeztetése a központi és a regionális terv feladataival), ökonómiai (a JMT saját alapjainak kezelése, a közvetlenül irányított üzemek és vállalatok számára végzett gazdasági tevékenység, a tagok ökonómiai igényeinek kielégítése, együttműködés az Állami Bank kirendeltségével stb.J, kádernevelési (továbbképző oktatás, vállalati ösztöndíjak, utánképzés, tanoncok nevelése stb.), ellenőrző és revíziós alakulat. Ezen kívül rendelkezik majd tanácsadói részleggel (tanácsadói tevékenység, konszolidációs elemzések és javaslatok, a termelés racionalizálásának tervei stb. 1 és a kereskedelem Jogi védelem részleggel. A JMT egyéni belső szervezése a gyakorlati szükséglet szerint igazodik (tehát a helyi adottságok, a tevékenység terjedelme stb. és saját ügyviteli rendje alapján épül fel). A JMT küldötteket jelöl a kerületi felvásárló és ellátó vállalat, valamint az élelmiszeripari üzemek és a legfőbb szállító szervezetek (gépgyártó üzemek, vegyipari üzemek) igazgató tanácsába. Az állami vállalatok esetében (amelyek tagjai a JMT-nek) a JMT néhány specifikus tevékenységet végez. Például a JMT a központi közegnek javaslatot nyújt be az állami vállalatok igazgatóira vonatkozóan (kinevezés, leváltás). , Á JMT TEVÉKENYSÉGÉHEZ SZÜKSÉGES ANYAGI FORRÁSOK a) Saját forrásai a JMT önálló elszámolás alakulatainak tevékenységéből, a társulásban résztvevő tagok (EFSZ, állami gazdaság, Mezőgazdasági Termékfelvásárló és Ellátó Vállalat, gépállomás, építkezési vállalat és mások) hozzájárulásai, valamint a mezőgazdasági vállalatok által a JMT apparátusának szaktevékenységéért, Illetve berendezéseinek használatáért fizetett összegek. b) Állami eszközök, amit állami hozzájárulás, dotáció formájában a központi szabályok alapján kapnak a JMT által a mezőgazdasági vállalatok előnyére végzett tevékenységért (tanácsadói tevékenység, tervezés, káderképzés stb.J. A JMT Apparátusa dolgozóinak anyagi érdekeltségét (a bér nyereségrészesedési része) a társult vállalatok általános színvonalától és nyersjövedelmük növekedésétől kellene függővé tenni. c) Állami hozzájárulás egyes közösen végzett termelési tevékenységhez, rendszerint a JMT által szervezett fejlesztési beruházás létesítéséhez. d) A JMT tagjainak saját eszközei (a műszaki fejlesztés alapja, a tartalékalap), esetleg további alapok, amit a JMT rendelkezésére bocsátottak a JMT közgyűlésén elfogadott elvek (ügyviteli rend) alapján. 4. A JMT KAPCSOLATA A NEMZETI BIZOTTSÁGGAL A Járási Mezőgazdasági Társulásnak, mint a mezőgazdasági vállalatok önálló elszámolási, üzemen felüli szervének megalakításával, amelyben az irányítás demokratizálásának erősebb elemei gyökereznek, lényegesen jobb kapcsolata lesz a járási nemzeti bizottsággal az eddigi állapothoz hasonlítva. A járási nemzeti bizottság a vállalaton felüli szerv számára, amely a mezőgazdasági vállalatok legfőbb képviselőjeként lép fel, az államhatalom legközelebbi hordozója lesz. A komplex területi fejlesztés terén kifejtett aktivitásától nagy mértékben függ majd a JMT gazdasági tevékenységének hatékony fejlődése. Továbbá a JMT és a nemzeti bizottság kapcsolata abból az elvből indul ki, hogy a JMT a tagságot képező önálló vállalatok önálló elszámolási, vállalaton felüli szerve. A nemzeti bizottságok mint az államhatalom és a regionális tervezés szervei közvetlenül nem irányítják a mezőgazdasági vállalatokat, tehát nem tudnak beavatkozni üzemelésük belső irányításába. Emellett azonban lényegesen befolyásolják a mezőgazdaság fejlődését a következő kapcsolatok által: — megtárgyalják és felülbírálják a járás mezőgazdaságának távlati és ötéves terveit elsősorban a mezőgazdasági beruházások széthelyezését, a munkaerők biztosítását és a mezőgazdaság fejlődéséhez szükséges többi igényt illetően: — a pénzügyi ellátás terén megteremtik annak előfeltételeit, hogy a nemzeti bizottság által irányított szervezetek tevékenységi terve és a szolgáltatások összhangban legyenek a mezőgazdasági termelés feladataival s megteremtsék a mezőgazdaság számára szükséges eszközöket; — mint az államhatalom és a közigazgatás szervei ügyelnek a szocialista törvényszerűség betartására a járási mezőgazdasági társulás tevékenységében, figyelemmel kísérik, hogy ez a szerv és a tagságot képező vállalatok hogyan tartják be a törvényeket és a többi jogi rendszabályt, pénzügyileg ellenőrzik az állami hozzájárulások és más anyagi eszközök felhasználását a központilag meghatározott szabályok szerint; — véleményt nyilvánítanak a lakosság ellátását biztosító szövetkezeti, közös szövetkezeti és más üzemek összevonásával és megszüntetésével kapcsolatban; — intézkedéseket foganatosítanak az állategészségügyi gondoskodásról, a kártevő és a betegségek elleni védelemről szóló törvények és egyéb törvényerejű rendeletek alapján a lakosság élelmiszerellátásával kapcsolatosan; — biztosítják a mezőgazdasági földalap védelméről szóló törvényszabta feladatokat. A JMT-vel együtt megteremtik az előfeltételeit annak, hogy valóban változás következzék be a földalappal történő gazdálkodás terén. • 5. JAVASLAT A VERTIKÁLISAN IRÁNYÍTOTT SZERVEZETEK LÉTREHOZÁSÁRA A vertikálisan, felülről irányított szervezetek eddigi rendszerének kiértékelése után nem számolunk lényegesebb változásokkal szervezési felépítésük terén, csupán a legszükségesebb módosítások elvégzésével. Az első időszakban a felülről irányított önálló elszámolási, költségvetési szervezetekben a következő módosításokat ajánljuk: a) A Mezőgazdasági Termékfelvásárló Vállalat Központi Igazgatóságából új, trösztjellegű igazgatóságot alakítani, amelynek legfőbb munkatartalma a gabonagazdálkodás, a mezőgazdasági termékek elhelyezése és a mezőgazdasági vállalatok ellátása a számukra szükséges javakkal. Vállalati szinten önállók maradnak az eddigi Mezőgazdasági Termék felvásárló és Ellátó Vállalat egységei, míg az általuk irányított Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Üzemek egyúttal a Járási Mezőgazdasági Társulások tagjaivá válnak s elvégzik a mezőgazdasági vállalatok termékeinek átvételét és a vállalatok ellátását. A mezőgazdasági vállalatok járási társulása az eddigi felvásárló és ellátó (kerületi) vállalat tanácsadó testületébe kiküldik megbízottjukat. Az eddigi felvásárló vállalatok tevékenységében bekövetkezett változás abban van, hogy az új formák megvalósítása után a hosszabb tárolásra felvásárolt termékeken kívül értékesíthetik a többi mezőgazdasági termékeket is (amelyeknél az előnyös lesz) a mezőgazdasági vállalat nevében és számlájára, amilyen terjedelemben ezt a vállalatok kívánják. Gyakorlatilag az eddigi felvásárlás teljes változása következik be, és a közvetlen értékesítés, eladás lép helyébe (kereskedelmi szolgáltatások). b) Ezzel kapcsolatban az új, központi szerv felülvizsgálja, s a felmutatható gazdasági és műszaki elemzések alapján dönt a vágómarha, a vágóbaromfi, a tojás és az ipari burgonya közvetlen felvásárlásának kérdésében, amikor ezeket a termékeket a feldolgozó üzemek közvetlenül szerezhetnék be. Felülbírálja egyes további módosítások célszerűségét és hatékonyságát a tröszt-jellegű vállalatok szervezési rendszerében (az ellenőrző és felügyeleti tevékenység egységesítése, a népszerűsítés, a káderképzés stb.). A CSKP KB 1967. MÁRCIUS 23-1 ÉS 24-1 PLENÁRIS ÜLÉSE ANYAGÁNAK KIVONATA. Megjelent a Szabad Földműves mellékleteként
