Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-04-29 / 17. szám
A továbbtanulásról RECEPTEK Többször hallottam a mészárosoktól: nincs rossz hús, csak rossz háziasszonyi Jómagam is ezt az elvet vallom. Hogy mennyire igazuk van a mészárosoknak, íme a példa: recept a legkeményebb, legmócsingosabb marhahús ízletes étellé varázsolására. Péter, a hetedikes kisdiák mindig szorgalmasan tanult, ellenőrző könyvecskéjében csupa egyes büszkélkedett. Tanítói csak jót tudtak rá mondani. Pontosan járt az iskolába. Másoknak is segített a tanulásban. Egyszóval: panaszt nem lehetett rá hallani... Egyszer azután minden megváltozott. Péter otthon bele sem nézett a tananyagba. Előmenetele leromlott: csupa rossz jegyek éktelenkedtek az ellenőrző könyvecskében. Ennek az lett a vége, hogy az osztályfőnök meglátogatta Péter szüleit (ezt, a gyerek fenyítése, illetve verése követte!}. Mi volt a visszaesés oka? Péter , otthon kihallgatta szülei beszélgetését. Épp azt tárgyalták, hogy a fiút nem engedik tovább tanulni, hanem inasnak adják. Viszont Péter nagyon szeretett volna középiskolába kerülni (titkolt vágyat érzett a színészet iránt); bátyja sokat mesélt neki a középiskola változatos életéről. Nem csoda, ha úgy érezte, egy egész világ dűlt össze a feje fölött... Ilyen eset gyakori még falvainkon. Azáltal, hogy a gyerek nincsen kereseti viszonyban, elveszik a kedvét a tanulástól. Ennek következményé: a gyerek nem leli helyét az életben. Szakmaszeretete hiányzik, sőt a családi életére is kihat az ilyen meggondolatlanság a későbbiek folyamán. Miből ered ez leginkább? Abból, hogy sok szülő nem ismeri a továbbtanulás lehetőségeit. A középiskola elvégeztével válik lehetővé a továbbtanulás az egyetemeken, főiskolákon. Aki pedig a középiskola elvégzése után kereső viszonyba akar kerülni, az a kétéves felépítményi iskolán folytathatja tanulmányait, s ennek befejezésével mint fogász, vagy laboráns stb. működhet. Sok tájékozatlan szülő csak a költségeket látja az iskoláztatás esetében, gyermeke tehetségét, a továbbtanulásból származó előnyökről megfeledkezve. Ez nagy hibái Sokszor még a középiskolát végzett fiú vagy lány sem tud pontosan dönteni, hová jelentkezzen. Ezért a szülőknek és a tanároknak az osztályfőnöki órák keretében — s természetesen is — meg kellene magyarázni egyes szakmák, foglalkozások Jellemzőjét. (Persze, itt csak általánosságban beszélhetünk, mert egyes gyerekek már kisiskolás korukban tudják életcéljukat, ami vagy megmarad a továbbiak során vagy más váltja fel.) Feltétlenül fel kell kelteni a szakmák iránti érdeklődést: a gyermekeknek, szüleikkel egyetemben tanulmányozniuk kellene az egyes szakmák, foglalkozások előnyeit, hátrányait, hogy a gyerekeket csalódás ne érje. Ám itt sem lehet szoros párhuzamot vonni: egyesek tájékozatlanok, nincsenek irányítva, s ez valóban a szülői közöny legelmarasztalóbb megnyilvánulása. Figyelemre méltók egyes ifjúsági lapok (pl. az Oj Ifjúság is), amelyek egy-egy szakmát mutatnak be egy szakemberen keresztül. Az olvasni szerető fiatalság valóban sokat tanul, tapasztalatai gyarapodnak, s közel kerül az egyes szakmák megismeréséhez, majdpedig megkedveli valamelyiket, s annak mind nagyobb figyelmet szentel. A szülőknek, pedagógusoknak és diákoknak nagy segítségére lenne egy-egy brosúra, Ismeretterjesztő füzet kiadása is a pályaválasztás megkönnyítését illetően, esetleg képekkel illusztrálva az egyes mesterségeket, szakmákat. Ezáltal a csalódások nagymértékben elkerülhetők — fentieket is figyelembe véve —, s a kis Péter tanulási előmenetelében sem következik majd be törés... Varga Imre, Kisgyarmat Fél kiló főtt marhahúshoz 20 deka hasalja sertéshúst, vagy más kövéres húst és 5 deka füstölt szalonnát, húsőrlőn össze darálunk. Adunk hozzá két áztatott zsemlét, melyekből először a vizet kinyomjuk, egy közepes hagymát összeapritunk, egy tojást, sót, borsot, vagy paprikát és nagyobb csipetnyi majoránnát. Az egészet jól összedagasztjuk, zsemlemorzsába meghempergetjük és tepsibe, vagy kacsasiitőbe téve pirosra sütjük. Ha van tejfölünk, azzal is végigöntjük sütés előtt, így még izletesebb lesz. Ha tejfölünk nincs, veszünk szárított teljes tejet, abból készítünk tejfelszerű habarékot és azzal öntjük le. Melegen, burgonyával körítve, vagy főzelékre feltétnek adjuk. Hidegen vacsorára, vagy két szelet kenyér közé tízóraira, vagy uzsonnára jobb, mint a. felvágott. Ha valaki szereti a fokhagymásat, úgy nem majoránnát, hanem egy gerezd fokhagymát kés lapjával összezúz, s kevés vízben kiáztat s ezt a fokhagymás levet adja a keverékhez. Kemény Rezső Uj tavaszi frizurák „Önnek váratlan randevúja van, Madame?“ — kérdezte tőlem a Párizst fodrász. Zavarba jöttem. Később, hónapok múlva már tudtam: ha fodrászhoz megy a párizsi nő, az — esemény a számára. Készül rá, akárcsak egy új ruha varratására. Mert ritkán teheti. Nálunk a fodrász nem luxus: a legtöbb nő — nagyon helyesen, mivel teheti — havonta többször ts eljár mosatnt, berakatnt a haját. De ritkán határozza el magát, hogy „fejet változtasson", vagyis hogy újvonalú, divatos frizúrával cserélje fel a régit. Pedig egy jól választott, könnyen rendben tartható, új hajviselet legalább annyira hatásos lehet, mint egy új ruha. Most két új frizura-ötletet mutatunk be olvasóinknak. L. M. Napfény, mosoly, ifjúság .,. J. Teslik felvétele VÁLASZ: „Egy bánatos asszony" jeligére A levélben leírt tünetek a változó kor tünetei. Amennyiben tehát szubjektív panaszainak nincsenek szervi elváltozáson alapuló olcai, a változó kort kell kezelni. A változó kor, amely hónapokon, de sokszor hosszú éveken át tarthat, a legtöbb asszonyt többé-kevésbé súlyosan megviseli. A mi éghajlatunk alatt a változás kora 45—48 év között szokott bekövetkezni. Ha, korábban jelentkezik, korai változó korról (klimax praecox), ha későbben s elhúzódó lefolyású, késői változó korról (klimax tarda) beszélünk. Maga a változó kor nem egységes kórkép, leginkább az alkattól függ. A szubjektív tünetek szerteágazók, alig rendszeresithetők, főleg az ideg-, érés vegetativ rendszerre szorítkoznak. Az idegrendszer részéről lehangoltság, ingerlékenység, nyugtalanság, álmatlanság, túlérzékenység, sírógörcsök, zsibbadás, fonákérzések, szag.«z öreg ]unasz meseue aKKoria/i apró gyerek koromban, és amikor tágranyílt kétkedő szemembe nézett, hozzátette: — Olyan őszhajúnak kell lenned, mint én, hogy sok mindent megérts. Egész életemen át arra törekedtem, hogy megértsem az embereket. Juhászkutyámat, a pulit figyelve rájöttem, hogy az állatokat könnyebb megérteni. Ma már a madarakat is megértem és kezdem érteni a fák könnyét ts, ha letörik az ágat, kivágják az autóutak mellett, vagy kiszárítják, hogy ne rejtse el az egyik embert a másiktól... Tudom, hogy legvégül a füvet is megértem, a pázsitot, amelyen vad lovak tapostak ... — Majd ha megkopaszodok? — kérdeztem én okoskodva. — Ügy is lehet mondani. Lehet, hogy az anyaföld és a kövek beszédét is megértem akkor. Most azonban a két hamuszürke galambról mesélek. A fiúgalamb és a lánygalamb együtt csapongtak a kék tavaszi égen, amely akkor sokkal kékebb volt, mint manapság, az én szürke szememmel nézve. A szomszéd udvar fölött átrepülve egyszer a leánygalamb észrevette a szomszédék szemétdombján kukorékoló vörös izlandi büszke kakast. — Azt szeretném, ha te is ilyen tarkatollú, színes madár lennél, mint ez a szép kakas — jegyezte meg az ezredik repülés után. — Túlságosan szürke b ruhád, éppen olyan vagy, talán még szürkébb, mint a múlt esztendőben. — En pedig úgy találom, hogy a te lOLiazaioa az áprilisi szaoauon úszkáló felhők színéhez hasonlít — válaszolta elszomorodva a fiúgalamb. — Talán a szemeddel vagy a szíveddel van baj. Pihenned kellene egy kissé. Vtsszarepültek a padlásnyíláson át a kukoricadarához. Ügy belaktak, hogy másnap a fiúgalamb nem repülhetett ki párjával. „Te csak szállj, ha van kedved“ — mondta szomorú turbékolással. A leánygalamb kiszállt, de az volt az érzése, hogy szédül egyedül ■ ■. vagy talán tényleg a szeme nem elég jó és rövidlátóvá vált? Alacsonyabbra ereszkedett a szomszéd udvar fölé. A szemétdombon önérzetesen ott kukorékolt a csodálatos kakas. A leánygalamb most tisztán látta minden színét: volt abban piros, fekete, sárga, de még ragyogó zöld is ... csak egy ilyen zöldesfekete tollat elvihetnék a páromnak, hogy ilyen legyen az ő tolla is, ha lehet... A szomszédos fiú egy dróthálós fakeretet támasztott fel egy zsineges rúddal és kukoricadarát szór alá. A vörös kakas ts odasietett és hívni kezdte a tyúkjait. — Talán egy tollát elhullatja — reménykedett a galamb és a tyúkokat megelőzve leszállt a háló alá. A támaszrudat elrántották és a háló alatt a fiú elkapta a galambot és kicsavarta a nyakát. Pompás galamblevpst főzött belőle. A fiúgalamb egy hétig várta a párját, majd búbánatában maga is elpusztult ... M. Sz. VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része, folytatva a függőleges 8. sorban. 4. Leányom férje. 5. Lajos Mátyás. 7. öv. 9. Lelle közepe. 11. Kötőszó. FÜGGŐLEGES: 1. Női név. 2. Fegyverét használja. 3. Tova. 6. Zamata. 8. A vízszintes 1. folytatása. 10. Nem fel. 11. Ék. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 8. számú sorok megfejtése. A Szabad földműves 16. száma kiskeresztrejtvényének helyes megfejtése: Erie, Aral, Balaton. Könyvjutalomban részesülnek: Smajda József, Tornaváralja 204, és Urgács Éva, Nagyölved 178 ! sz. BlRÖ ANDRÁS: ZIVATAR Fekete felhőnek Cudar kedve támadt, Villám-korbácsával Szaladt a pusztának. A puszta közepén Kiszáradt fa állott, A hegyibe küldött Egy tüzes korbácsot. Nagy fa fölsikoltott, Följajdult a puszta, Millió füvecske Fejét földbe dugta. Lángbokrok fakadtak, Tűzcsillagok szálltak, Vörösre gyűlt arca A komor pusztának. A fekete felhő / Gondolt most egy nagyot: Eső ostorával Fa hegyibe csapott. ... S addig csapogatta, Verte, veregette, Amíg a lángoknak El nem rebbent lelke. Akkor hóna alá Kapta villámait, Csizmaszárba dugta Eső-ostorait, Majd nagy sebbel-lobbal Más tájakra szállott, Suhogtatva ostort, És tüzes korbácsot... WWV\A^WVWW\/\/VW lási és ízlelési rendellenességek észlelhetők. Néha téves eszmék, zavartság, üldöztetés: mánia, felfokozott nemi ösztön és ehhez hasonló más tünetek is jelentkezhetnek. Az ér és vegetatív rendszer részéről szédülés, hőhullámok, izzadás, szívdobogás, ájulás, fejgörcsök, az angina pektoriszhoz hasonló rohamok, bőrszáradás, hajhullás, székrekedés, puffadtság vagy izületi fájdalmak uralhatják a kórképet. Ezeknek az elváltozásoknak oka főként a belsőkiválasztású mirigyrendszerben keresendő. A petefészek működésének kiesésével rendszerint á pajzsmirigy jut domináló szerephez. Fokozott működésével magyarázhatók az izzadás, fázás, hasmenés, ingerlékenység, a vérnyomás ingadozása, szívdobogás stb. Ha csökkent a pajzsmirigy működése, hőhullámok, elhízás, börszárazság, hajhullás, depreszszió fejlődik ki. Az agyalapi mirigy kóros működésével magyarázható a szőrösödés. A petefészekben visszamaradt tüszők kóros méhvérzést tarthatnak fenn. A klimax kezelése többirányú: 1. hormonális, 2. gyógyszeres, 3. étrendi és 4. ezek mellett fürdő- és vízkezelés. . 1. A hormonkezelést természetesen csakis szakorvos (nőgyógyász) írhatja elő. Különböző készítmények vannak nálunk is forgalomban; jó eredmények érhetők el a Kompleszteron nevű gyógyszerrel. 2. A gyógyszeres kezelés terén főképpen a nyugtatók és értágítók jönnek szóba. Ezek lehetnek luminált, brómot vagy valeriánát tartalmazó gyógyszerek. Vannak ezenkívül úgynevezett antiklimaxos gyógyszerek is, amelyek az idegrendszer, ér- és vegetatív rendszerre ható számos gyógyszert petefészek kivonattal egyesítve tartalmaznak (nálunk Kíimaterin, Livikliman stb.), s enyhébb esetben nagyobb adag hormonbevitel nélkül is kiváló hatásúak. 3. A klimax kezelésében nagy szerepet játszik a diétás kezelés is, különösen elhízásra hajlamosoknál. Kerülendők a zsírokban gazdag ételek (vaj, tej, tojás, velő, máj), tanácsos a só, fehérje és folyadékszegény táplálkozás, gyakori gyümölcsnapokat és néha egy-egy koplaló napot is közbeiktatva. Mellőzendő a tea, feketekávé és alkohol. 4. A klimax kezelésében végül számításba jön a fürdő- és vízkezelés is. Langyos fürdők, állót vizes lemosások, szénsavas és fenyőfürdők, vagy légfürdőzés néha meglepő hatásúak. Dióhéjban igyekeztem összefoglalni a változó kor fklimax, Kiírnak terűm) tüneteit és azok kezelési módjait. Természetesen minden esetben fontos az orvosi kivizsgálás abból a szempontból, hogy a szubjektív panaszok mögött nem rejtőzik-e valamilyen szervi megbetegedés, amely más kezelést igényel. MUDr. Manigatti István SZABAD FÖLDMŰVES 1967. április 29.
