Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-01-14 / 2. szám

Mielölt a pihés jószág világra jön Régente, amikor a tyúk vál­tozott hangon kotyogni kezdett és szívesen ült fészkén, gyor­san aláraktak annyi tojást, amennyi csak aláfért, majd három hétig lehetőleg nem za­varták, nehogy kihűljön a fej­lődő embrió. Manapság a foko­zott gépesítés korszakában vál­tozott a helyzet, mert a köny­­nyen kotló tyúkokat kiselejte­zik az állományból, — az Ilyen szárnyas ugyanis kotlás idején nem tojik, keltetőhajlamát vi­szont nem érdemes kihasznál­ni. Gazdaságilag összehasonlít­hatatlanul előnyösebb a gépi keltetés, amit a nagyüzemek közvetlenül is, a kistenyésztők pedig vásárlás útján igyekez­nek kihasználni. A saját keltetőállomást magu­kénak mondható üzemek közé sorakozik fel az érsekújvári EFSZ is. Járásuk területén Óha­jon, Köbölkúton, valamint Pár­kányban működik baromfikel­tető üzem. Érsekújváron a repülőtértől nem messze, a Naszvad felé ve­zető út jobb oldalán találjuk a Betri farmnak nevezett baromfi­­telepet. Mikulec Júlia telepveze­tő, ha éppen ideje engedi, szí­vesen ad felvilágosítást a kol­lektíva munkájáról, sőt a szak­mai fogásokat sem rejti véka alá. A keltetőben három mű­szakban dolgoznak és 24 órán­ként váltják egymást Sírba Jú­lia, Szarvas Judit, valamint Ba­logh Júlia, a B- és a C-tenyé­­szetben pedig váltakozva Mé­száros Mária meg Hrusecká Do­­rota tevékenykedik. A keltető dolgozói az idény befejezése után a saját üzemük részére meghagyott csibék nevelésével foglalkoznak. telepvezetői minőségben. Ezért leginkább tőle, mint a legilleté­kesebbtől érdeklődtünk. Elmon­dotta, hogy a keltetőgépekben levő hőfokot a BIOS 3200-as keltetőgépeken levő hőmérővel mérték. A gyakorlat azonban azt igazolta, hogy a külső eltérő hőfok hatására a hőmérő nem mutatta helyesen a kívánt érté­ket. Ezért a hat keltetőgépbe meg a hat bújtatóba lázmérőket helyeztek, s az ajtó kinyitása után a benti hőfokmérő szerint tették meg a szükséges intézke­déseket. Egyébként a keltető­gépben legmegfelelőbb a 38 C fokos hőmérséklet és a 35—37 százalékos páratartalom. Régeb­ben a kelési százalék 75 körül mozgott. A tapasztalat segített ezen a százalékon javítani, és ma már 88—89 % a kelési arányszám. így az elmúlt évi keltetés! idényben, vagyis ja­nuártól májusig 155 000 napos­csibét keltettek. kerül a tojás, ennek helyére pedig a friss tojást teszik. A harmadik berakás alkalmával az alsó réteg is megtelik. A keltetőben 19 napig marad a tojás, mialatt négyóránként for­dítanak fekvésén. BÜJTATŐK Az utolsó két napra a bújta­tóba teszik a tojást. A Petri­­farmon a hat keltetőgéphez hat bújtatógépük van. Háromórán­ként ecetes vízzel spriccelik be a tojást. Azelőtt erre pumpát használtak, mivel a réz alkat­részekből álló alkalmatosság az ecet hatására hamar beragadt, tisztítása pedig felesleges mun­kát jelentett, áttértek ehelyett a cirokseprű használatára. Ez egyszerű módszer de soha nincs vele bonyodalom. A bújtatóban a kívánt hőfok 38 °C, a párateltség pedig 35— 37 %, tehát hasonló mint a kel­RODIZLANDI TENYÉSZET Tenyészetükben kizárólag nodizlandi fajtát tartanak. Leg­alacsonyabb besorolásba kerülő A-tenyészetükben 4000 tyúkot tartanak, s ehhez 1:13 ivar­­arányban a szükséges kakaso­kat. A B-tenyészetben az elő­irányzott állományszint 1000 tyúk az 1 :12 arányban hozzá­tartozó kakasokkal. A mutatók alapján C-tenvészetbe sorolt tyúkokból 8 törzset alakítottak ki. Egy-egy törzsben, elzártan a többi baromfitól 12 tyúk és egy kakas él. Előríás szerint a C-tenyészetbe azok a tojótyú­kok sorolhatók, amelyek elérik az évi 170 tojásban meghatáro­zott alsó termelési határt. Az újváriak ezt a határt biztonság kedvéért felemelték, s így a C-tenyészet tyúkjai náluk éven­te átlag 220—230 tojást tojnak, egyes kiváló egyedek hozama a 240-es teljesítmény körül mo­zog. KEETETÖGÉPEK Mikulec Júlia már tizenegy éve dolgozik a telepen, hat éve 2 BÜDBIBM Amikor alacsony százalékon mozgott a kelési arány, akkor a gépbe eredetileg beépített spirálcsövekben mozgó melegí­tett vízzel fűtötték a keltető­gépet és a bújtatót. Mivel azon­ban náluk túlságosan meszes a víz, a csövek belsejében mész­kő rakódott le, mégpedig rövid idő alatt olyan rétegben, hogy a szükséges hőfokot nem tud­ták elérni. A gépeket más fű­tési rendszerűre építették át. Azóta egy fémlemez tálcába vi­zet tesznek s ezt melegítik fel villanyáram segítségével. A kel­tetőgépben lent középen elhe­lyezett fémtálcáról a meleg gőzt két ventillátorral vezetik szét a keltetőgépben. Érdekes még az is, hogy egy­­egy keltetőgépet nem egyszerre raknak tele, hanem rétegesen, háromszorra. Idény kezdetén csak a keltetőgép felső harma­dába tesznek a tálcákra tojást, mert ez a légréteg a legmele­gebb, s a friss tojásra jó hatás­sal van az itteni hőfok. A kö­vetkező berakás alkalmával a fönt levő rétegből a középsőbe tetőben. Viszont itt egy fűtő­testhez már csak egy ventillá­tor tartozik. A ventillátorra egyébként nagyon kell vigyázni, mert ha ez leáll, menthetetle­nül befulladnak a tojáshéját belülről kocogtató csibék. A kel­tetőben a ventillátor működésé­nek megszűnése nem okoz ilyen nagy bajt. Ezért a 24 órás szol­gálatot teljesítő egyének a leg­nagyobb figyelmet a ventilláto­rok működésére kell összponto­sítania. BATTÉRIÁK ÉS AZ ELADÁS A keltetést úgy ütemezték be, hogy a kelés mindig hétfőn történjen. Az idény első csibéi január 2-án látták meg a nap­világot. Az első kelésből 6200 naposcsibe került át az úgy­nevezett battériákba. Itt a pi­hés kis jószág négy napig ma­rad, mert csütörtöki napra üte­mezték be az eladást. Az eladás a tervezett mennyiségben az Érsekújvár! Járási Mezőgazda­­sági Termelési Igazgatóság el­osztása napján történik. Ez a tervezett mennyiség a jelenlegi idényben 110 000 naposcsibe, hasonlóképpen, mint az elmúlt évben. A tervezett mennyiség és a valóságban előállított mennyiség közötti különbözet elosztását az EFSZ saját belá­tása szerint végzi. Az elmúlt évben terven felül keltetett 45 ezer csibének nagyobb részét a háztáji kistenyésztők vásárol­ták meg. Az EFSZ Komáromi utcai iro­dáján az érdeklődők előbb ki­fizették a csibék ellenértékét, mert a baromfitelepen csakis a pénztári elismervény ellenében adják ki a minap kikelt apró­­jószágot. A naposcsibék ára 3,40 Kés lenne, mivel azonban csü­törtökön történt az eladás, így az etetésre rászámítottak és a darabonkénti csibeeladási ár tavaly 3,70 Kés volt. Az egy­hetes csibe ára a további ete­tés következtében például da­rabonként 4 Kés-re alakul. A vásárló részére annyiban előnyös a négynapos csibék vá­sárlása, hogy ilyen idő eltelte után már elhullás szempontjá­ból jóval biztonságosabb a vá­sárlás. Mikulec Júlia telepvezető ta­pasztalatait tizenegy éven át gyűjtögette. Bár nem volt köny­­nyű, mégis teljes odaadással, ahogy mondani szokás szívvel­­lélekkel kereste és szerezte meg ismereteit. Sorra látogatta a környékbeli keltetőüzemeket. Mindenhol eltanult valamit, de legtöbbet talán eleinte Bajcson, majd Voderadyban, végül pedig az erre legilletékesebb helyen, a Dunaivánkai Baromfitenyész­tési Kutatóintézetben. A máshol és a saját tapasztalatból szer­zett ismereteket tehetségesen gyümölcsöztette mint telepve­zető. Jó munkájáról számos elismerés, kitüntetés tanúsko­dik. A különböző átszervezések során más mezőgazdasági üze­mekben sajnos sok esetheti nem törődnek azzal, hogy a ve­zető dolgozónak a kérdéses' munkaterületen évtizedes ta­pasztalata és szervezőképessége legyen, így azután „inasévei“ közben a népgazdaság kárára tanuk Kucsera Szilárd CSIRKE „FŐZÖ­­CSOMAGBAN“ Egyik jónevű georgiai (USA) baromfifeldolgozó újabban „főzőcsomagban“ (boil-ing-bag) hozza for­galomba áruját. A cso­mag csirkét és körítést (galuskát) tartalmaz. A háziasszony dolga csu­pán az, hogy a kész ételt csomagostól pár percre a forró vízbe mártsa, — majd tálalja. Egyes szak­emberek az új csomago­lási eljárásnak nagy jö­vőt jósolnak. A jelenlegi formát csak egy új eljá­rás első próbálkozásának tartják. (Poultry Meat) Mikulec Júlia és Strba Júlia a keltetőben tevékenykednek (A szerző felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom