Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-04-15 / 15. szám
A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL A KÉT MÉHCSALÁD TELELTETÉSE EGY KAPTÁRBAN Boriszenko megállapította, hogy az egy kaptárban, egymás mellett telelő két méhcsalád közös telelőcsomót alkot. A fészek legmelegebb része a két méhcsaládot egymástól elválasztó deszka mellett van. A kettesével teleltetett méhcsaládok mind a szabadban, mind zárt helyen 16—18 %-kal kevesebbet fogyasztottak, vastagbelük 13—15 %-kal kevesebb bélsarat tartalmazott, fiasltásuk pedig tavasszal 8—10 %-kal több volt. A zárt helyen telelő méhcsaládoknál a fogyasztás 0,7— 0,9 kg-mal volt kevesebb, mint a szabadban telelőké. (Pcselovodsztvo, Szovjetunió) A GYOMORVÉSZ A PAROZTATÚKBAN Már régebbi vizsgálatok megállapították, hogy a gyomorvész (noszéma-betegség) a pároztató kaptárakban gyorsan elhatalmaskodik, s az anyák is könnyen fertőződnek. A Német Szövetségi Köztársaságban egyre gyakrabban ajánlják, hogy a pároztató eleségébe noszéma-elleni szert: Nosemackot vagy Fumagillint kell keverni. Vornwohl tüzetesen megvizsgálta a gyomorvész terjedését a pároztató kaptárakban. Az ott szabványosított egylépes pároztatót használta. Ennek a lépje kb. a gödöllői pároztató két lépjével egyenlő. Az etető a keret fölött van, kb. fél kg mézes-cukros pép fér bele. Vornwohl kétszer vizsgálta a Nosema-spórákat: a pároztatók betelepítésére szánt méhekben és a pároztató állomásról 11—31 nap múlva visszahozott családocskákban. A pároztatók egy része anyátlan volt. A családocskák három csoportban tiszta, Nosemabackkal kevert és Fumagilinnél kevert mézes-cukros pépet kaptak. Vizsgálatkor I. számmal jelölték a legkevésbé fertőzött méheket, II. számmal a közepesen, III. számmal a legerősebben fertőzötteket. Összesen kb. 10 000 méh vizsgálatának eredménye a következő. A gyógyszer nélküli pároztatók méheiben a Nosema elterjedt. A nagy dajkacsaládokban, melyekből végül a pároztatókat betelepítették, a méhek 21 %-a volt gyomorvészes, a tiszta pépes pároztatókban 58 %-a. A dajkákban III. fokon 12 % méh fertőzött, II. fokon 4 %, a tiszta pépes pároztatókban III. fokon 27 %, II. fokon 18 %, tehát jóval több. A gyógyszeres eleség használt. A Fumagillin jobb volt a Nosemacknál. A pároztató állomásról hazatérve a Fumagilllnes pároztatók méhei közt csupán 4 % fertőzött akadt, az is az I. csoportba tartozott, tehát a legkevesebb spórások közé. A Nosemackos pároztatókban mind a három fertőzési csoport képviselve volt: a III. csoport 8 %-kal, a II. csoport 3 %-kal, az I. csoport 3 %-kal. Vornwohl oda lyukad ki, hogy a pároztató kedvező a Nosema elszaporodására, indokolt tehát, hogy eleségébe gyomorvész elleni szert keverjenek. A családok anyátlansága is kedvez a Nosemának, az anyátlan pároztatók népe erősebben fertőződött, s mások vizsgálata szerint anyátlan nagy családokban is könnyen uralomra jut a Nosema. Nincs még biztos magyarázat rá. A méhek elvénülése csak később juthat szerephez. Vornwohl Örösinek arra a kísérleti eredményére hivatkozik, hogy a méhek anyapempővel való táplálkozása kedvező a Nosema elszaporodására. Lehet, hogy a munkáspempő is ilyen hatású. Olyan családban tehát, melyben nincs etetésre váró fiasítás és pempőt fogyasztó anya, a méhek maguk használják el pempőjüket. (Ez az összefüggés azonban még bizonyításra vár.) (Zeitschrift für Bienenforschung, Német Szövetségi Köztársaság) A A NAPVIASZOLVASZTÖ EREDMÉNYÉNEK JAVfTÄSA Koover egyszerűen és olcsón megoldotta Kaliforniában, hogy napviaszolvasztója hűvös, de napos Időben is működjék. Olyankor a levegő mozgása hűti az olvasztó üvegtáblájának a külsejét. Ennek elkerülésével és jobb szigeteléssel elérte célját. Először is nemez (filc) csíkot ragasztott az üveg fakerete alá. Az olvasztót nagy keménypapiros dobozba dugta (amilyenben pl. a rádió- és televízió-készüléket adják), végül újságpapirossal tömte meg az olvasztó oldala és a doboz közötti hézagot. A doboz természetesen nyitva maradt. Amikor a külső hőmérséklet 53 Fahrenheit fok volt (=11,6 °C), a napviaszolvasztő belsejében 197 Fahrenheit fokot (=91,6 °C) mutatott a hőmérő és vígan olvadt a viasz. (A régebbi mérések is azt bizonyítják, hogy a napviaszolvasztó működésében nagy szerep jut a jó hőszigetelésnek. A doboz felnyúló oldalai hasznosak a levegő mozgásának gátlásában, vagyis a meleg megrekedésében az üveglap felett, de árnyékolhatnak, ha a sugarak ferdén érik az olvasztót. A dobozos napviaszolvasztő tehát, úgy véljük akkor jó, ha dönteni és forgatni lehet, vagyis el lehet érni, hogy a doboz oldalai mindig párhuzamosak legyenek a napsugarak irányával. Jónak látszik az is, ha a felnyúló rész nem keménypapirosból volna, hanem átlátszó anyagból, pl. üvegből.) (Gleanings in Bee Culture, USA) Nemzetközi méhészlap az „Apiacta“ az Apimondia ne- tavaly július 20-a és 30-a kögyedévenként megjelenő lapja, zött Moszkvában ülésezett. Na- Első száma 48 oldalon foglal- pirendi pontjai: a méhbetegsékozik méhészeti közlemények- gek elleni védőeszközök, a méhkel. Benne hírneves méhésztu- egészségügy irányelvei és a dósok szólaltak meg. Prof. Tow- méhbetegségek, amelyeket vísend (Kanada) a méhészet jö- rusok váltanak ki. vőjéről, prof. Ruttner (NSZK) Nagy érdeklődést váltott ki a kiválasztásról, illetve a hala- az Apimondia azon bejelentése, dó méhészet alapkérdéseiről, hogy 12 kötetes méhészeti enprof. Svoboda (Csehszlovákia) ciklopédiát ad ki angol, francia, a méh védelméről és az insekti- orosz és német nyelven. Egycidokról, A. Caillas (Franciaor- egy kötet 400—700 oldal lenne, szág) a méhészet melléktermé- Az enciklopédia a következő keiről, mint virágpor, anyapem- tárgyköröket öleli fel: a méh pő, méhméreg, méhszurok, Ch. biológiája, fiziológiája, tenyész- Mraza (USA) a méz termesztő- tése, anyanevelés, növénytan, séről üzleti célokra, A. N. Mel- beporzás, a méhészetek berennicsenko (Szovjetunió) a méz- dezése, eszközei, a méhészeti hozam fokozásáról a nektár munkák technológiája, a méhétöbbszöri elvételével méhek ót- szét termékei, azok kitermelése, ján, vagy mesterségesen, Írtak a méh betegségei, méhszúrás érdekes közleményeket. elleni védekezés, a méhészet A lap továbbá hírt ad az Api- rendszertani kérdései és jogi mondia működéséről, jelenté- kérdések. seiről, az időszerű kérdésekről A lap megállapítja, hogy a és a jövőbeni összejövetelek- XXI. kongresszust Washingtonról. Ezek közül a méhészeket ban tartják 1987. augusztus 11- leginkább érdekli a különböző tői 17-ig. szakosztályok tevékenysége. Az előadások tárgyát a ren-A gazdasági szakosztály a méz dezőségnek február 11-ig kell mint élelmiszer törvényes elő- bejelenteni, míg a kész anyagút írásairól tárgyal. A méhbioló- április 11-ig kell benyújtani, giai szakosztály az elmúlt év Az Apiacta felhívja a méliéjúniusában Zvikovban ülésezett, szék figyelmét, hogy vegyenek Előadásuk tárgya a méhtenyész- részt az Apimondia pályázatátés és az anya mesterséges ban, mely jelvény, díszokirat megtermékenyítése volt. és díszemlékérem tervezésére A méhegészségügyi bizottság vonatkozik, (drkn) A méhsör A hígított méz erjesztése útján készülő méhsör (mézbor vagy márc) régóta fogyasztott ital. Készítéséhez természetes mézízfi, 75 % eukortartalmú mézet kell használni, s az legyen mentes a virágpor, viasz, méhszurok és léptörmelék által gyakran okozott rossz íztől. A mézet 390—480 g/1 arányban, kb. 40 °C hőmérsékletű tiszta vízzel hígítják, nagyobb menynyiség esetén keverőberendezések alkalmazásával. Az így készülő mézmustnak 20 °C-on 1120—1140 g/1 sűrűséget kell elérnie. Erjesztés előtt a mustból a káros anyagokat és mikroorganizmusokat szűréssel távolítják el. A méz mustjának erjesztésére megfelelnek a borászatban használt erjesztőgombák. Az erjesztő 100 g/l-es, nitrogénben gazdag, gyengén savtartalmú mézmust táptalajban készül. Ha a táptalaj nem steril, úgy kéndioxidos kezelés is szükséges. Ezt a táptalajt 10 térfogatszázalék arányban oltják be erjesztőgombákkal, 25 °C hőmérsékleten. Az előerjesztő 1—2 %-os térfogatarányban akkor kerül be a méz mustjába, amikor az előerjesztőben elszaporodtak, és tevékenységük a legélénkebb (10* csírázó erjesztőgomba emsénként). Az erjedés 20—25 °C hőmérsékleten 20—30 nap alatt megy végbe. Az oxigént a külső fertőzés elkerülése végett buborékoltatón keresztül adagolják. A káros tejsavas erjedés megakadályozható, ha a must pH-ját 4 A külföldi méhfajták értéke Brenner O. Csehország egyik legöregebb méhésze, legtevékenyebb közéleti szereplője és szakírója, a külföldi méhek behozatalának sürgetését bírálja. Visszaemlékezik az 1900 körüli évekre, amikor nagyon divatossá váltak az idegen anyák, ö maga is több külföldi méhfajtát hozatott, próbált ki. Valamennyi rosszabbnak bizonyult (főképpen a nagy rajzást hajlam miatt) a hazai méheknél. Ezért pár év múlva a külföldi méhek utáni hajsza megszűnt. Brenner a tapasztalatok alapján óva int attól, hogy újra idegen méhek behozatalával kísérletezzenek. (Vceláfství) fölé emelik, és kéndioxidot (kénessavhidridot) adagolnak hozzá. A jól erjesztett méhsör 13— 15 térfogatszázalék alkoholt és 5—10 % cukrot is tartalmaz. A kész méhsört 25 mg/1 tanínnal vagy filtrálással derítik, miáltal szép tiszta színt kap, az erjesztőgombákat eltávolítják és az utóerjedést megakadályozzák. A méhsör pasztörizálással vagy 150—200 mg/1 szorbitsavval, illetve káliumszorbáttal tartósítható. Általában az erjesztés és tartósítás a nagyüzemekben tökéletesebben végezhető. Maugenet, I.
