Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-04-08 / 14. szám
Kacsanevelés, . , 10 napos korig sceirec&en épület és egyéb felszerelés állott rendelkezésre. A Dél-ukrajnai Gépkísérleti Állomás tavaly próbálta ki az űj KM 100 jelű battériát, amely a kacsanevelésre 10 napos korig igen alkalmasnak bizonyult. Ez a berendezés központi fűtésű, csatornázással és vízvezetékkel ren— delkező épületben w==‘------'_l'------------------* " ’ 1 ' 11 szerelhető fel. A battéria négyeme-Az etetővályú, és az Itató vázlatos képe letes, egy tömbben 58 ketrec van, A TECHNIKA VÍVMÁNYAI egyenként 54 kiskacsa számára, nemcsak a tyúkienyésztésben Teljesen fémből készült, itatőja és a broilercsirke nevelésben automatikus, a száraz takaréreztetik jó hatásukat, hanem mányt kézzel töltik be a keta kacsatartásban is. A Szovjet- recre függesztett tárolóba, inunióban az intenzív kacsaneve- nen pereg le a vályúba, léshez eddig is használtak ti- A trágyát motorral hajtott pusketreceket, ahol megfelelő szállítószalag viszi el a ketrec alól. Egy gondozó 9000 kiskacsát képes könnyűszerrel ellátni. A súlygyarapodási és felnevelési eredmények kedvezőek, az ismertetett battéria gazdaságosabban üzemeltethető, mint a régebbi típusúak. A kiskacsák, tehát a pecsenyekacsák battériás nevelése nemújkeletű. A jól megszerkesztett és automatizált battéria használata az önköltséget lényegesen csökkenti és a súlygyarapodás üteme is gyorsabb, mert a kiskacsák mozgási lehetősége korlátolt. Nem ússzák le, nem sétálják le a felvett súlyt. Szikora András (Bp. | A sikeres galambtenyésztés feltételei A galambtenyésztők számára márciusban kezdődik a várvavárt költési szezőn. Ilyenkor gyakran felvetődik a kérdés, hogyan érhető el Jobb eredmény. írásomban erre a kérdésre szeretnék a kezdő galambtenyésztők számára útbaigazítást adni. Véleményem szerint a galambtenyésztés sikere a következő fontos tényezőktől függ: a galambok elhelyezése, tisztántartása, a tenyészpárok céltudatos összeállítása és a helyes takarmányozás. Amikor elhatároztuk milyen galambokat tenyésztünk, első lépés, hogy számukra megfelelő férőhelyet készítsünk. Gondoljunk arra, hogy az összes háziállat közül a galamb ragaszkodik legjobban otthonához, a galambnak van a legtöbb ellensége: macska, kutya, patkány, görény, menyét, a ragadozó madarak és különböző élősdiek. Olyan férőhelyet biztosítsunk tehát, amely könnyen tisztítható, jó pihenőhelyül szolgál, biztonságérzetet nyújt számukra és védelmet az időjárás viszontagságai ellen. Az Ilyen követelményeknek legjobban a galambház (földre épített önálló épület) és a galambpadlás felel meg legjobban. Az oszlopos galambdúcok galambtenyésztésünk kerékkötői. A galambház 2 m magas legyen, alapterületét a benne tartott fajta és példányszáma szabja meg. A belső berendezéséből ne hiányozzanak az ülőrudak, a költőszekrények, az etetők és itatók. A galambházat rendszeresen takarítsuk. A költési idény befejezése után és kezdése előtt meszelünk, az élősdiek ellen DDT készítménynyel védekezhetünk. A légtöbb galambtenyésztő az idény befejezése után, télen elkészíti a párok összeállításának tervét az elkövetkezendő költési időszakra. Ez azért fontos, hogy a tenyészetbe nem való jószágot a tél folyamán ne etessük feleslegesen és figyelmünket csak a megmaradt galambokra összpontosítsuk. Azoknak a tenyésztőknek, akik erre nem gondoltak ajánlom, hogy legalább az idény kezdete előtt dobják ki tenyészetükből azokat a galambokat, amelyek nem felelnek meg a tenyészkövetelmányeknek. Helytelen az a nézet, hogy ha már átteleltettem, a következő költési Idényre maradjanak. A születendő utódok értéke elsősorban a megfelelő párosítástól függ. Ahhoz pedig, hogy a párosítást helyesen végezzük, tudni kell a galambok életkorát, ismerni elődeiket, átörökítő képességüket, teljesítményüket és egészségi állapotukat. Egyszerre csak egy megkívánt követelményt igyekezzünk javítani. Tudvalevő, hogy a galambok tenyészképességének átlagos időtartama rövid (6—8 év, kivételesen 10 év), ezért egy évben többször is szét kell párosítani az olyan párokat, melyek utódai nem felelnek meg. Sohasem szabad olyan galambokat egymással párosítani, amelyeknek egyforma a hibájuk, vagy testvérek. Azokat viszont, amelyek kiváló utódokat hoznak, hagyjuk állandóan párban. A galambok takarmányozására különös gondot kell fordítani. Tudnunk kell, hogy mint minden élő állati és növényi szervezet, így a galamboké is elemekből épül fel (szén, oxigén, hidrogén, kalcium, foszfor, vas, kén stb.). Ha tehát azt akarjuk, hogy szervezetüket fenntartsák, egészséges utódokat nemzzenek és neveljenek, úgy takarmányozzuk azokat, hogy a szükséges összes tápanyagot megkapják. Azok a galambok, melyek szabadon élnek, ösztönüknél fogva magukhoz veszik mindazon tápanyagot, melyre szükségük van. Ha tehát megfelelő mennyiségű magkeveréket (bükköny, borsó, köles, kukorica, búza, árpa) eléjük teszünk és megadjuk a lehetőségét annak, hogy az eleségért a földre repülhessenek, akkor sikerünk lesz. Az etetés kiegészítője az itatás. Galambjaink számára tiszta, friss Ivóvizet biztosítsunk, amelybe 1—2 hetenként fertőtlenítőt (Cholesol) tegyünk. Végül, különösen nyáron, gondoskodjunk a galambok fürdési lehetőségéről is. Pleva Kálmán Alacsony mésztartalmú takarmány Az amerikai Nutrena takarmánygyár kísérlete szerint az alacsony mésztartalmú takarmány tojótyúkoknál súlyos követ* kezményeket okoz. Az egyik kísérleti csoportnál 0,8 % elemi kalciumot tartalmazó tápot etettek a már tojó jércékkel, míg a másik csoport a normális 3,5 % mésztartalmú tojótápot kapta. Az alacsony mésztartalmú tápon tartott csoportnál a tojás* termelés két nap múlva csökkenni kezdett. Erős csökkenést az etetés ötödik napjától észleltek, és mindez tartott addig, míg a 12-ik napon megjelelő mésztartalmú takarmányra nem tér* tek át. A kísérlet ideje alatt a normális tojótápon tartottak terme* lése 71,26 % volt, a mészhiányos takarmányon tartottaké 48,83 százalék. Az eladásra alkalmatlan tojások arányszáma az első* nél 0,24 %, a hiányos takarmányú csoportnál 6,42 % volt. Az alacsony mésztartalmú takarmányon tartott tojók keve* sebb takarmányt fogyasztottak ugyan de az egy tucat tojás termeléséhez szükséges takarmány 4,71 font volt a normálisan takarmányozottak 2,85 fontjával szemben. A trágyaeltávolítás vázlata 6
