Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-04-01 / 13. szám
Az alma varasodása és az ellene való védekezés A gyakorlati kertészek fuzikládium néven is ismerik. Olyan nedves, években, mint a két utolsó volt, nagyon elterjedt betegség. Az almafa lisztharmattal összehasonlítva sokkal súlyosabb megbetegedésnek mondható és a kártétele is nagyobb, mivel a gyümölcsön is meglátszik a nyoma. Az elmúlt években a kártétel azért volt olyan nagymérvű, mert az eső átlagban minden második nap esett, így a permetezést is nehéz volt elvégezni. A betegséget a Ventúria lnaequlis nevű gomba okozza, amely főleg a körtében és az almában okoz kárt. A gyümölcsön kormos, zöldesszürke és szürkésfekete foltok Jelennek meg, különböző nagyságokban, melyek később összefolynak és repednek. Ebből kifolyólag a gyümölcs deformálódik és aránytalanul fejlődik ki. Főleg a körte repedezik meg a betegség folytán, de az almánál szintén csökken úgy a termés értéke, mint a hektárhozam. A leveleken a foltok sötétszürke, barna, majd később olajbarna színűek. Az almánál főként a levél felső részén találhatók, a körténél viszont a levél mindkét lapján. A gomba a levelekből vizet és tápanyagot von el. Amennyiben a betegség nagymérvű, szárazság idején a fa elhullatja levelei egy részét. Később ez arra vesét, hogy a vesszők nem érnek be kellőképpen és a fa a fagy ellen kevésbé lesz ellenálló. HOGYAN KELETKEZIK ÉS TERJED A BETEGSÉG? A gomba saproparazita, ami annyit Jelent, hogy megél az élő, de az elhalt leveleken is. Az ősszel lehullott leveleken áttelel, sőt a hó alatt télen át fejlődik. Az áttelelő formát peritéciumnak nevezzük, mely telve van apró fonalkákkal. A fonálkasejtek váltivarúak és köztük megtermékenyítési folyamat megy végbe. A fonálkák a megtermékenyítés után tömlőkké (ascus) válnak, és minden tömlő 8 ascosporát tartalmaz;. Az ascosporák a mi viszonyaink között márciustól április másik feléig érnek be. Ebben az időszakban gyakori az esőzés. A zsákocskák nedvességet vesznek fel, majd felpattannak. A ascospórákat (magvakat) a tömlők 5 cm magasságig kilövelik, így a szél könynyen megkapja azokat és elhordja kb. 300 m távolságig, a fák koronáiba. így kapja meg a fa (hajtás, levél, termés) az elsődleges megfertőzést. A levélre szállt ascosporák vízcseppecskékben csíráznak, majd fonálkák alakjában a levelekből táplálkoznak. Később a fonálkák megalkotják a gomba ún. nyári formáját, melyet konídiumnak nevezünk. A konfdium körte alakú és eső étján terjeszkedik tovább, ősszel a levél ismét lehull és a ciklus megismétlődik. A varasodás okozta károk évenként elérik a termés értékének 30 %-át. Ebből félkár az asszimiláció csökkenése, a további pedig a gyümölcs elértéktelenedése. A VARASODÁS MEGELŐZÉSE Mint általában a betegségek orvoslására nem a betegség megjelenése utáni permetezés a hatásos, hanem a megelőzés. Ez vonatkozik a varasodásra is. Szükséges ezért ősszel a leveleket összegyűjteni, komposztot csinálni belőlük vagy elégetni. Fronkó mérnök (Klöov) szerint egy beteg levélen kb. 2000 peritécium foglal helyet. Minden peritécium 160—180 tömlőt tartalmaz, valamint minden tömlő 8 ascospórát. így egy levélből kb. 2 millió ascospóra szaporodik el. A megelőzéshez tartozik, hogy a koronák ne legyenek sűrűek, hogy ne tartsák soká a nedvességet. A fák ne legyenek túltáplálva nitrogénnel és legyen elég mész a talajban. Jól kell trágyázni kálium- és foszfortartalmú műtrágyákkal. Ne hagyjuk a kertet elgyomosodni, mert ez is növeli a mikroklíma páratartalmát. A gyakorlati kertészek által használt téli, nagy koncentrációjú Sulkával való permetezés a betegség ellen nem hathat, mivel akkor még nem fenyeget a betegség továbbterjedése (a betegség a lehullott levéllel terjed). A mi éghajlati viszonyaink között a betegség főleg április, május és június hónapokban terjed. L Az első permetezést zöldrügyes állapotban végezzük. Ebben a stádiumban a virágrügyeket még a levélkoszorúk takarják és a virágok még nem váltak kl. Novozir N—50-el permetezzük 0,6 °/o-os töménységben. Használhatunk még Polybaritot (1%), Sulkát 1,5%) és Sulikolt (1%). A körtét 1%-os Kuprikollal vagy bordóilével permetezzük. II. A másik permetezést akkor végezzük, amikor a sziromlevelek már láthatók, de a virágok még nem nyíltak ki. Ugyanúgy Novozir N—50-el permetezünk, a körténél a Kuprikol töménysége 0,5 %-ra csökken. III. A fertőzés a virágzás alatt a legerősebb, így nem szabad időt vesztenünk. A sziromlevelek elhullása után azonnal permetezzünk. Permetezhetünk 0,6 %-os Novizirral, melyet 0,2 %-os Fosfotionnal kombinálunk a szívórovarok ellen. Amennyiben a virágzás elhúzódna (esős időjárás miatt), Sulikollal vagy Sulikol K-val permetezhetünk. A virágzás alatt is 0,75 % töménységű oldatot használunk, így részben a lisztharmat fertőzést is megakadályozzuk. Ebben az esetben nem kombinálhatjuk a permetezést Fosfotionnal. IV. Negyedszer az időjárástól függően permetezünk. Ha esős idő van, akkor hamarabb, máskor elég virágzás után két héttel. Ekkor már a Fosfotionon kívül Dykolt (Dynolt) is használhatunk az almamoly ellen. A pontosan meghatározott négy permetezés a varasodás elleni harc alapja. A későbbi permetezések alkalmával továbbra is ajánlatos a betegségek miatt felváltva használni Sulikolt és Novozir N—50-et. Olaszországban, Ausztriában nem túlzás a 10—14-szeri permetezés évente. Nekünk is mindent meg kell tennünk a gyümölcs megvédésének érdekében. Belucz János mérnök, Topolníky A MANDULA termesztésének Jelentősége abban áll, hogy kiváló alanyt szolgáltat, főleg az őszibarack számára, termése Jjédes manduláé) ízletes és sok tápanyagot, elsősorban ásványi sókat tartalmaz. Termése mint ízesítő is szerepel, így a cukrászdáknak és az édességeket gyártó Iparnak keresett nyersanyaga. Egy hátránya van, hogy az átültetést nem nagyon bírja. Átültetésre az egy éves fák, oltványok a legalkalmasabbak. Fája kemény, könnyen törik, így csak tűzifára alkalmas. A mandula bokor, vagy fa alakú, kedvező körülmények között 6—10 m magas, mélyen gyökeredző fa. Ennélfogva Jól bírja a szárazságot, s így a homokos talajokon Is díszük, termesztésére legjobban megtelelnek a középkötött, mélyrétegű kalciumban gazdag talajok. Még az 50 %-os meszet la jól türL Általában alacsony és középmagas törzsű fákat nevelnek belőlük. Igényes a melegre. Körülbelül annyi meleget igényel, mint a szőlő. A MANDULA termesztéséről Virágzást ideje március végétől április közepéig tart, tehát egyike a legkorábban virágzó fáknak, így ki van téve az utófagyok hatásának, s ezért lehetőleg védett helyre, domboldalra ültessük. Termésük maximumát 6—8 éves korukban adják. Gyümölcsük keserű vagy édes. Életkoruk kb. 40—50 év. Szaporításuk oltással és szemzéssel történik. Átültetésre, az őszibarackhoz hasonlóan, legjobban az egy éves oltványok felelnek meg. Szükség esetén még kétéves oltványok is ültethetők, de 3 éveseket semmi esetre ne ültessünk át. Ha ősszel az átültetéssel bármilyen oknál fogva elkéstünk, tavasszal igyekezzünk minél korábban elvégezni. A mandulát 6X6 méteres kötésben szokták ültetni. Sűrűbb kötésben, a viszonylag száraz éghajlatunk mellett, még rendes ápoláskor is korán elhullatja leveleit, s ez kedvezőtlenül befolyásolhatja a fa termelékenységét, valamint rügyei és veszszei rendesen nem érnek be, és szigorú télen elfagyhatnak. Koronája rendszerint katlan ílakú. A koronaalakítás után 3—4 év múlva fordul termőre. Az egészséges fa gyorsan fejlődik és sok hajtást nevel, s ezekből a feleslegeseket, valamint a száraz gallyakat évenként kimetsszük. A metszés célja tehát tulajdonképpen a termővesszők ritkítása és az elöregedettek fiatalítása. A mandulánál nyáron is végezhetünk metszést. Ilyenkor a túl sűrűn fejlődő hajtások egy részét kimetsszük, s a visszamaradt ágakból azokat, amelyek túl gyorsan fejlődnek, visszacsípjük. A mandula, főleg a téli permetezésre igényes. Télen 1—2 százalékos Nitrosan-nal vagy 3 %-os Arborollal permetezünk. Levélfodrósodás ellen rügyfakadás előtt, amikor a hőmérséklet 2 C fok fölé emelkedik 3 %-os Polybarittal vagy 5 %-os Sulkával védekezünk. Rügyfakadás után ezen készítményeket levélfodrósodás ellen a következő töménységben használjuk: 1 %-os Polybarit, vagy 1,5 %-os Sulka. Vegetáció alatt Akariton 10-zel, vagy Ölei Akaritonnal permetezünk. A fák tavaszi gondozásához még a műtrágyázás és a gyomirtás tartozik. Műtrágyázásra nitrogén-, foszfor- és káli tartalmú anyagokat használunk. (Mész tartalmúakat nem, hiszen termesztésének egyik előfeltétele a kalciumban gazdag talaj!) A fák környékét beszórjuk műtrágyával, kb. 2X2 m-t, s ezt beássuk a talajba. A fák közé köztest Is vethetünk. A mandula magócainak szaporításánál úgy járunk el, hogy ősszel, de legkésőbb decemberben—januárban a magvakat nedves homokkal telt ládába helyezzük, s meleg helyre, pincébe tesszük. így a csonthéj megpuhul, szétnyílik, növény fejlődik belőle, s tavasszal, márciusban—áprilisban, az időjárástól függően 1X1,20 m-es kötésben kiültetjük. Ezen módszer előnye, hogy nem magot, de kész növényeket ültetünk ki, melyek csaknem 100 %-ban megélednek. Kiültetéskor a magócok vezérgyökerét visszacsípjük, így gyökerei szétágaznak. Az így kiültetett magócok már július végén, augusztusban szemezhetők. Az oltványok egy év múlva kiültethetők. Átültetéskor az oltványok vezérágát levágjuk, s így alacsonytörzsű, vagy bokor fákat nevelhetünk belőlük. György Elek
