Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-04-01 / 13. szám
Tanító szava a felnőttekhez Már előre gondolhatják, ml másról is szólhatna a tanftó mint arról, hogy tanulni kell. Nem is volna néptanitó, ha csak a gyerekekkel foglalkozna és nem törődne a felnőttekkel. Ezért hangsúlyozom én is az emberek továbbképzését, korukra való tekintet nélkül. „Jó mester holtig 180011" Az élet és a munkafolyamatok állandóan változnak, tökéletesednek. A jobb munka a termékenyebb és magasabb életszínvonalunknak képezi alapját, amelyre mindnyájan vágyódunk. Azonban a mindennapi munkánk tapasztalataiból ritkán jövünk rá jobb megoldásokra, újításokra, ezért mások tapasztalataiból is tanulnunk kell. E téren nagy segítségünkre van a sajtó. A szaklapok gazdagon elősegítik az újító munkát, és ezzel az életszínvonal emelését is előmozdítják. Ezért törekedjék a munkás, földmünxnxnar Jk New York-t Riverside Drive egyik modern bérházából min* den délelőtt lói öltözött asszony lép ki mintegy kétéves gyermekével. A közeli Central Parkba vtszt. A járókelők el-elnézegetik, milyen gyengéden bánik a kicsivel, s még véletlenül sem gondolnak arra, hogy ez a kisgyermek okozta anyja házasságának jelbomlását. Péterke ugyanis a 35 éves Kate Prutting édes gyermeke, de nem fia az 56 esztendős férjnek, John Prutting orvosnak. A kisfiú apját nem is Ismert, mert Péterke „próbacsőből származó gyermek“, vagyis az anyja mesterséges megtermékenyítés után hozta a világra. Míg az ily módon született kisbaba Pruttingné számára a legnagyobb boldogságot jelentette, addig férje hamar megbánta, hogy annak idején beleegyezését adta feleségének a nőorvosi beavatkozáshoz. Végül pert indított felesége ellen, házastársi hűtlenséggel, házasságuk szétbomlasztásával vádolta őt. A New York-l első fokú bíróság döntésében említést is tesz arról, hogy a felperes orvos kifejezetten beleegyezett felesége mesterséges megtermékenyítésébe, a feljebbvitel során most új per keretében az esküdtszék foglalkozik az ügygyei és valószínűen alapvető döntés születik majd arról, vajon a férjes asszony orvost beavatkozás általi mesterséges megtermékenyítése a házasság szétesését idézheti elő vagy sem, továbbá, hogy törvényesnek vagy törvénytelennek tekintendő-e az ily úton világrajött gyermek. Az esküdtbíróság döntését természetesen feszült érdeklődéssel várják az Egyesült Államokban. Az angol-szász jogászvilág a várható ítéletet bizonyos fokig praecedensnek (útmutatás] fogja értelmezni. vés, Iparos, kereskedő, tanító, technikus, politikai dolgozó vagy gazdasági hivatalnok stb. saját szakirodaimának tanulmányozására, hogy segítségével a jobbat, a helyesebb eljárásokat sajátítsa el. A szaklapok, könyvek tanulmányozása mellett az értelem kibontakoztatására nagyon előnyös az iskoláztatásokon elhangzó szó, a magyarázat. De kérdem kedves polgártársaimat: szívesen látogatják az iskoláztatásokat, tudományos előadásokat? Szives engedelmükkel felelek is Önök helyett: sokan nem nagyon!... Erre több eset szolgál bizonyítékul, amikor a bejelentett előadáson csak alig néhány ember jelenik meg, nem egy esetben pedig még egy lélek sem mutat érdeklődést. Az okok? ... Talán az, hogy nem vagyunk meggyőződve a továbbképzés szükségességéről vagy nem tudjuk megérteni, hogy a jobb munkát a legújabb Ismeretek ás lehetőségek, mások által feltárt tartalékok támasztják alá. Ha ma körülnézünk, könnyen meggyőződhetünk arról, hogy kevés már az olyan EFSZ, ahol a tagok ne ismernék fel a továbbképzés szükségét. Ne feledje senki, hogy amelyik szövetkezetben a tudás utáni vágy, a munka iránti jó viszony, a rend és lelkiismeretesség uralkodik, ott az öröm, a jól végzett munka eredményéből fakadó megelégedés honol. Az osztalékok, amelyek után szövetkezeteseink úgy vágynak, nem a mennyből szállnak alá, azok az előbb felsoroltak gyümölcsei. Ha bizonyos szövetkezetekben nem kerül sor osztalékok kifizetésére, ne tereljük a felelősséget másra. Az okot saját magatartásukban keressék a tagok. Leszűrve tehát a tanulságokat, azt ajánlom, hogy mindenki igyekezzék tovább képezni magát, bővítse ismereteit, tanuljon! Használjon ki minden lehetőséget, ami további ismereteket biztosít számára. Vitán felüli, hogy az újság, a rádió, a televízió, a film és a könyv is sok mindenre megtanít, de mindezeken kívül még hatásosabbak az élőszóval megtartott előadások, iskoláztatások. (T—o) Új válóok...? A kívülállóknak nehéz elképzelni a tragikumot, amelyet egy nő mesterséges megtermékenyítés idézhet elő. Kate és John Prutting 1961 Júniusában kötöttek házasságot. A Jónevű orvosnak már akkor is kételyei támadtak affelől, vajon apa lehet-e. Orvoskolléganőjével kötött első házassága is gyermektelen volt. Kate azonban mérhetetlenül vágyott gyermek után.' Pruttingné a bíróság előtt kijelentette — és bírái az első válópörön hittek Is neki —, hogy házasságkötésük előtt beszélgettek a gyermekáldásról és férje úgy nyilatkozott, neki teljesen mindegy, természetes vagy mesterséges megtermékenyítés után jön-e világra a gyermeke. Az asszony, aki egy újság szerkesztőségében titkárnői állást töltött be, éveken át várta, hogy legfőbb óhaja természetes úton teljesüljön. De hiába várt. Ezen idő alatt Dr. Prutting magyarázgatta a mesterséges megtermékenyítés lehetőségeit, sőt egy nőgyógyász barátjával találkát is megbeszélt felesége számára. E találka célja világos volt: a szakorvos Prutttngnén mesterséges megtermékenyítést beavatkozást volt hivatva elvégezni. Prutttngék házassága kezdettől fogva boldognak látszott és ezt maguk a házastársak is igazolták. Ez a viszony 1965 februárjában gyökeresen megváltozott közöttük, amikor az aszszony teljes bizonysággal megállapította terhességét. Az addig kiegyensúlyozott, nyugodt férj egyszeriben összeférhetetlenné vált. Ideges lett, állandóan vitatkozott, zsörtölődött a feleségével és rá akarta venni, hogy szabaduljon meg magzatától. A viszálykodásokról mindkét fél máshogy vallott. A férj kijelentette: „Nem tudtam elviselni azt a gondolatot, hogy a feleségemet mesterséges úton termékenyítették meg. Számomra ez azt jelentette, hogy az én feleségem más gyermekét hozza világra." Az asszony pedig ezeket mondta: „A férjem az orvost beavatkozás ellen soha sem emelt kifogást, azelőtt gyermeke sohasem volt. Az én megváltozott állapotom a terhesség alatt nála ellenszenvet sőt dühöngést váltott ki. Számtalanszor tudtomra adta, nem tűrt, hogy másállapotos asszony mozogjon körülötte." Amikor 1965 szeptemberében a gyermek megszületett és Kate asszony néhány nappal később hazatért a kórházból, a lakást zárva találta. Dr. Prutting „hűtlen feleségét" és nem kívánatos gyermekét egyszerűen kizárta a lakásból. Később azonban — bírósági döntés alapján — kénytelen volt beengedni, a lakást azonban két részre osztották: az egyik részben a férj, a másikban ez asszony lakott az újszülöttel. Eleinte az anya abban reménykedett, hogy Péterke majd legyőzi férje ellenszenvét. Az orvos azonban hajthatatlan maradt. Az anya számára így nem maradt más megoldás, mint a válókereslet benyújtása és a tartásdíj megállapítása. A férfi erre ellentámadásba indult: házastársi hűtlenség címén beperelte a feleségét. A férjet minden valószínűség szerint becsületes szándék vezette, amikor eredetileg nem emelt kifogást, sőt beleegyezett a szakorvosi beavatkozásba, de úgyszólván idegsokkos állapotba került, amikor szeretett hit-Fiatal lányoknak ünnepi alkalmakra [érettségire, diploma kiosztásra) kétrészes ruhát ajánlunk. Anyaga lehet fekete, fehér vagy sötétkék teszil. A sötét színű szövetet minden esetben fehérrel élénkítjük. 1. Csinos kétrészes ruha két szembehajtással, bővült szoknyával. Ha fekete vagy sötétkék anyagból készült, a kabátkát fehér kelmével béleljük. Ha fehér teszilből varrjuk, akkor a bélése fekete selyem legyen. A gallér is a bélés anyagával van borítva. 2. Kimondottan fiatalos összeállítás a teljesen sima vonalú, derékben húzott, kissé mélyebb ny.akkivágású ujjatlan ruhából és érdekes nyakmegoldású bolerokabátkából álló együttes. A gallér kihajtója elöl háromszoros s mindegyik része kissé hosszabb. A boléro nyitott, csak fönt a masni alatt fogja össze gomb. Természetesen komoly, ünnepélyes alkalmak esetén fiatal lányok nem viselnek miniszoknyát! -pjvesét teherben látta. Érzelmeiben minden bizonnyal a féltékenység kerekedett felül egy ismeretlen fiatal apával szemben, és ez az érzés még a magtalan férfi gátlásaival is komplikálódott. Mindezeket az érzéseket csak maga Dr. Prutting ismerheti. De ezekről nem nyilatkozik. (Feldolgozta: H. T.) TETANUSZ vagy merevgörcs Még nem is olyan régen menthetetlenül pusztított szerte a világon és áldozatai egytől egyig a biztos halál fiai voltak. Sajnos, még ma is előfordul néha — bár már van ellene védőoltásunk, hogy a beoltatlan áldozatok fele belepusztul e kíméletlen kórba. A merevgörcsöt a Clostridium tetani nevű mikróba okozza. Csak károsított és mélyebb szövetekben szaporodik, ott, ahol nincs oxigén. A Clost-Fél, mint Samu a nadrágjától Talán száz éve, talán több, hogy megesett ez a történet. Az emberek már régen elfelejtették és én sem tudnék róla, ha nagyapám el nem mesélt. Valahol Gömörországban élt egy ember, akinek sokkal hosszabb volt a haja, mint az esze. Együgyű Samunak hívták az ebadtát, de rá is szolgált a nevére, mert tenger bolondságot követett el életében. Egyszer csak eszébe vette, hogy bőrnadrá-Szurkolók Hat kis lurkó hej, de szurkol! Szemük csillog, arcuk ég, csipognak a korlátrúdról, mint az ágon hat veréb. Örahosszat s azon túl száll a hangjuk, nem csitul: Vidd a labdát! Fuss vele! Feri bácsi, most bele! Bumm! Kapufa! Hiába! Ej de rosszul csinálta! Szögletrúgás ... Szerelés ... Feri bácsi, fejelés! — Éljen! Gól! Ez bomba volt! Belőtte a bombagólt! Rúgás volt az, nem fejes... — 3:2... ez helyes! Hat kis lurkó szurkol még most, de csak várjunk kis időt! Az igazi játékstílust ők mutatják majd meg, ők! Herda Gyula got varrat magának, mert mint mondotta, annyira meghízott, hogy nem fér a saját bőrébe. Fogta _ hát a baltát, ment az Istállóba s agyoncsapta a Riskát. Sírt-rítt szegény felesége, sajnálta egyszál tehenét, de nem tehetett semmit. Hogy is tehetett volna, hiszen megfenyegette Samu, — mondván, ha abba nem hagyja a pityergést, bizony megtáncoltatja a hátán a balta nyelét. Az asszony hát idejében félrehúzódott és messziről nézte, hogyan húzza le férjeura a boldogtalan Riska irháját. Múltak a napok és Együgyű Samu rendje-módja szerint kicserezte a bőrt. Nem is lett volna semmi baj, ha a szűcsmester nem lakozik a harmadik faluban. De az bizony ott szabdalta az irhát a harmadik határban. Samu elhatározta, hogy felkeresi, ha addig él is. Egy harmatos hajnalon felkerekedett hát, zsákba tette a marhabőrt és Indult. Früstök idejére be is kopogtatott a szücsmester ajtaján. — Mit hozott, jóember — kérdezte a mester. — Nem hoztam én semmi mást — felelte Samu —, csak egy nadrágnak való irhát. Ihol ni! — teregette a szűcs orra alá Riska bőrét. A mester forgatta, tapogatta, végül megkérdezte: — Mikorra kell a nadrág? — Szeretném minél hamarább felhúzni, mester uram — felelte Samu. — Ha jól megfizet, akár meg is várhatja — pislogott nagyokat a mester. — All az alkui — csapott a szűcs tenyerébe Samu. A mester nekilátott a dolognak és alkonyaira el is készült a nadrág. Samu leszámolta érte a pénzt és nyomban felhúzta a szemrevaló holmit. Ügy érezte magát benne, mint egy kiskirály. Elköszönt hát a mestertől és illegve-btllegve indult hazafelé. Db alig ért ki a falu határából, olyan ítéletidő kerekedett, majd elvitte a szél Samut nadrágostul. Egy kis kerek erdőbe menekült a zápor elől, leheveredétt a lombok alá és azonnyomban elaludt. Az átázott nadrág meg ezalatt jól megkeményedett rajta. Talán éjfél Is lehetett, mire felébredt. — Az áldóját, de elaludtam — ugrott fel Samu és ugyancsak szedte a lábát. Az ám, de a kemény nadrág el kezdett zörögni. Samu elsápadt ijedtében és futásnak eredt. Azt hitte, hogy a Riska lelke üldözi. De minél jobban szaladt, annál hangosabban zörgött a nadrág. Se holt, se eleven nem volt, mire hazaért. Mikor a feleségének elmesélte, hogy és mint járt, az asszonyt majdhogy szét nem vetette a kacagás. Alig várta, hogy elpletykálhassa férjeura kalandját. Másnap már az egész falu a póruljárt Samun nevetett. A történetet azóta elfelejtették, de a szólás-mondás megmaradt. Ma is azt mondják arrafelé az ijedős emberre: „Fél, mint Samu a nadrágjától!" Dénes György FOLYÓK VÍZSZINTES: 1. Európa második legnagyobb folyója. 3. Rag. 4. Névelő. 6. Igavonó állat. 7. Morse-jel. 9. Verdi híres operája. 12. Folyó a Szovjetunióban. FÜGGŐLEGES: 1. Orosz helyeslés. 3. Európa legnagyobb folyója. 4. Névelő. 5. Szlovákiai folyó. 8. Nemzetközi műnyelv. 10. Rövidítés családi nevek előtt. 11. AN. Beküldendő a vízszintes 1., 12. és a függőleges 3. és 5. számú sorok megfejtése — levelezőlapon. Megfejtések, nyertesek A Szabad Földműves 11. számában közölt kisrejtvény helyes megfejtése: Szahara — Góbi — Kalahári. Könyvjutalomban részesülnek: Bartal Ilona, ipolyvisk, és Kantár László, Szímő. ridium több mérget képez, közülük az ún. neurotoxin (ídegméreg) izomösszehúzódást és görcsöket okoz. Spórái nagyon ellenállók és csak kétórás főzés által pusztulnak el. A földben évtizedekig is életben maradnak. A kórokozó az ember és számos állat — főképpen a ló beleiben él, és innen kerül a talajba. A legnagyobb veszélyt a lótrágyával fertőzött mezőgazdasági talaj jelenti. A betegség át« lábalása egész életre szóló védettséget azaz immunitást hagy hátra. Az ember sebfertőzés útján kaphat tetanuszt. Igaz, hogy a roncsolt és mélyebb sebek rejtik magukban a tetanusz legnagyobb veszélyforrását, mivel azokban található leginkább az oxigénmentes környezet. Tudunk azonban olyan esetekről is, amikor a mérgezés szálka, tövis, méh vagy darázs szúrása után keletkezett. Újszülöttek a köldökön át fertőződhetnek meg. A betegség lappangási ideje 1—2 hét. Az első tünet a szájizmok merevsége, amikor a beteg képtelen kinyitni a száját. Az arc ún. mimikái izmainak összehúzódása nevető fintort idéz elő. A nyak és a hát izomzatának összehúzódása okozza az ún. opisztotonuszt, amikor is a hanyatfekvő bei teg csak a fejével és a sarkával érinti ágyát! Az egész izomzat borzasztó feszültségbe kerül és a legcsekélyebb igerekre (fény, ajtócsukás, lárma stb.) heves rángógörcsökkel reagál a beteg. A hólyag- és a végbélizomzat görcsei visszatartják a vizeletet és makacs székrekedést okoznak.A nyelő« izmok görcse a nyelést teszi lehetetlenné, a légzőizomzaté pedig fuldok« láshoz vezet. Mivel a betegség lefolyása alatt az öntudat teljesen világos, a betegek nagyon szenvednek és 50 °/o-uk még ma is meghal. Ma már azonban ritkán fordul elő ez a valamikor annyi emberéletet kioltó kór. Az áldozatok csakis azokból kerülnek ki, akik nem oltatták be magukat e kór ellen. Néha még előfordul tetanusz újszülötteknél, amelyek nagy piszokban jöttek a világra. Ezek esetében az elhalálozás 100 szá« zalékos. A kifejlődött betegség kezelése még ma is nehéz és főleg szérum beadásával történik. Nagyon fontos, hogy a betegek teljes nyugalomban legyenek, homályos helyiségben és hogy gondoskodjunk táplálásukról, ha másképp nem megy, szonda segítségéven Sokkal fontosabb azonban a tetanusz megelőzése, ami napjainkban már a gyerekkortól kötelező is. A gyermekkori és iskolai oltások közé tartozik ugyanis a tetanusz, a torokgyík és a szamárköhögés elleni, ún. trivakcína beadása. Ennek az oltóanyagnak első adagját a gyermek élete harmadik hónapjában kapja, hat héttel később a második adagot és hat hónap múlva aztán a harmadikat. Azután minden két évben oltjuk őket és ezzel elérjük, hogy egész életükre meg legyen védve a tetanusz borzalmaitól. Ne hanyagoljuk el tehát a védőoltásokat, biztosan megérik a fáradságot és a szúrás apró fájdalmát. MUDr. Juhász István SZABAD FÖLDMŰVES^ 1967. április 1.
