Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-03-11 / 10. szám

Kisállattenyésztő a javából. Cseh talptollazatú vörös-fehér begyesgalamb. (Kucsera Szilárd felv.) Az egyik késő délutáni sétám alkalmával ismerkedtem meg Ammyval, a Duna partján. Egy körbeszaladással gazdájára te­kerte a pórázt, barátságosan „hauzott" és vinnyogott, aztán lecsücsült a földre, mintha csak sejtette volna, hogy most gazdájával egy kis tere-fere kezdődik. Mészáros Frigyes ismerősö­met régen láttam, s most an­nál kellemesebb volt a várat­lan találkozás. — Hogy élsz, mit csinálsz?— érdeklödtem Fricitöl. — jobban is kibírnám, de nincs okom panaszra. Kinn lakom Pozsonypüspökin. Két gyerekem van. Fiam 12 éves, lányom öt éves. — S hogy hogy csak egye­dül . . .? — Feleségem vacsorát ké­szít, Jancsi tanul, Olgica óvo­dában van. Nekem pedig mind­hármuknál nagyobb szükségem van a friss levegőre. Egész nap benn ül az ember, tudod hogy van az ...? Egyébként, láthatod, nem vagyok egyedül. Ammy szívesen elkísér, még pórázon is. Jobban szemügyre vettem Ammyt és megállapítottam, hogy ilyen szép kutyát ritkán lát az ember. Meg is mondtam Fricinek. — Nem lep meg amit mon­dasz. Már mások is bókoltak Ammyért. Egyébként csak úgy mellesleg megjegyzem, az Am­my fajtájából országos viszony­latban is csak igen keveset lát­hat az ember. 1964 októberé­ben Lipcsét is megjártuk Am­myval. Igaz, Lipcsébe nem Ammy kísért engem, hanem én öt, a nemzetközi kutyakiállí­tásra. Ügy nézz erre a kutyára, már több díjat kapott külön­böző kiállításokon. Például hat­vanháromban Prágában fajgyőz­tesként Jkuvasz) hagyta el a kiállítást. Ammy a kedven­cem ..., de szabadidőmet más is leköti. Foglalkozom galamb-, tyúk-, és nyúltenyésztéssel. — Ezt igazán nem tételeztem fel rólad. — — Látogass meg és meggyő­ződhetsz róla. Elfogadtam a meghívást és másnap meglátogattam. Őszin­tén szólva egy kicsit a kíván­csiság vitt hozzájuk, mert ké­telkedtem Frlci állattenyésztési ambícióiban. Ugyanis igen rit­ka jelenség, hogy olyan foglal­kozás mellett, mint az övé, állattenyésztéssel foglalkozzék valaki, mégha kedvtelésből, hobbyból is teszi. Márpedig Frici szabadidejében „átválto­zik“ igazi kisállattenyésztővé. Ahogy mondani szokás, szívvel­­lélekkel gondozza az állatokat. Kellemes, értelmes szórakozás ez, vagy ahogy ő nevezi: aktív pihenés. A galambdúcok 20—25 „an­gol begyes“-nek Jgolyvás) nyújtanak menedéket. Békés, szeretetreméltó állatok a ga­lambok. Gazdájukat rendszere­sen reprezentálják a kiállításo­kon. 1965-ben Zólyomban az országos kiállításon elnyerték a kiállítás tiszteletdíját. A kis Olgica kedvencei a galambok. Azelőtt a nyulakat is kedvelte, de amióta megharapták az uj­ját, kerüli őket. Jancsi már inkább a kutyá­val, meg a nyulakkal pajtás­­kodik szívesebben. Néha segít édesapjának az etetésnél. — A nyulak tartása a leg­gazdaságosabb és a legolcsóbb. Tavasztól őszig zöldtakarmá­nyon élnek. Zöld pedig van elegendő a kertben. Állítom, hogy a nyúl szakszerű gondo­zás mellett egyike a leggazda­­ságosa.b háziállatoknak. Ök is bemutatkoztak már a kiállítá­son, mégpedig tavaly Bratisla­­vában, és kitűnő szereplésü­ket“ mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy első helyezést, vagy ahogy szaknyelven neve­zik 94 pontot értek el. Egy adatot érdemes még megemlíteni: tavaly 150 darab nyúlbőrt adott el a felvásár­lóknak, nagyobbrészt tarkát. Egy nyúlbőr felvásárlási ára 4—5 korona. Igaz, nem nagy haszon, mert a nyulak egész évi gondozása, takarmányozása bizonyára nem futja ebből az összegből, de ha hozzáadjuk azt a nagy mennyiségű húst, amit 150 darab bőr takart, ak­kor kétségtelenül kifizetődő nyúltenyésztésról beszélhetünk. Mészáros Frigyesné, a házi­asszony — a gyerekektől elté­rően — a tyúkokat kedveli a legjobban. Érthető. Főzés tojás nélkül el sem képzelhető. A friss tojásnak pedig legalább másfélszeres az értéke. Nem beszélve a csirkepaprikásról, a tyúklevesről és a további ínyenc falatról. Ha mindezt vásárolni kellene, aránylag sok pénzbe kerülne. A hobby ezt is megoldja. S hogy csak egy számot említsek, tavaly a házi szükségletek teljes kielégítése mellett 9—10 kg tojás még el­adásra is jutott. A tyúkok ta­karmányozása természetesen a legköltségesebb, de még így is kifizetődő. Ismerősöm gyermekkora óta barátja az állatoknak. Falun nőtt fel, s már kisiskolás ko­rában külön baromfiudvara volt. Két koromfekete kis ku­tyának, 2—3 tyúknak és né­hány nyúlnak volt akkor a gazdája. Az évek jöttek-men­­tek, sok minden megváltozott Frici életében, ám a gyermek­kori hobby megmaradt. Tagja a Kisállattenyésztők Szövetsé­gének, mégpedig aktív tagja. Kisebb-nagyobb funkciókat tölt be ezen a vonalon. Ami a terveit illeti: jelenleg az állományt akarja felfrissí­teni még gazdaságosabb, hasz­nosabb fajtákkal. A későbbiek folyamán pedig szeretne meg­figyeléseket, kísérleteket vé­gezni ebben az irányban — természetesen amatőr-hobbys alapon. Ennek érdekében az elméleti szaktudását is alapo­san ki akarja bővíteni. Szak­lapokat, szakkönyveket tanul­mányoz. A szaktapasztalatok elmélyítésére jó eszköznek bi­zonyult a kiállításokon való aktív részvétel. Nem is mulaszt el egyetlen alkalmat sem. S közben alkalom nyílik köz­vetlenebb emberi kapcsolatok kialakítására is. Állandó leve­lező kapcsolatot tart fenn a Banská Bystrica-i, a martini, a Novy Bydzov-i és a Ceské Bu­déjovice-i kisállattenyésztőkkel. — Államunk sokoldalúan tár mogatja a kisállattenyészt őket. Sokan akadnak, akiknek bár lehetőségeik volnának, mégsem élnek velük. Pedig kevés Jár radtsággal jelentős haszonra tehetnének szert — mondotta kissé a funkcionárius hangján. Későre járt az idő, amikor Mészáros Frigyestől és család-! jától búcsút vettem. Frici kikU sért a kapuhoz, Ammy baráté ságosan „hauzott" néhányat, mintha jó éjt kívánt volna .., (-észté-J] jén nem adunk vizet a nyulak­­nak. A házinyúlnak egész éven át szüksége van ivóvízre. Ha nem kap elegendő ivóvizet, a saját vizeletét is elfogyasztja. Ezek után természetesen a nyúl nem lehet jóízű. Ha azt akarjuk, hogy nyulaink húsa kifogásta­lan legyen, tartsuk szem előtt a következőket: A házinyulat akkor vágjuk le, ha eléggé fejlett (4—5 hó­napos korban a legalkalma­sabb). A hús minőségét és ízét fel­javíthatjuk, ha levágás előtt legalább két héttel nem ete­tünk zöldtakarmányt s ezzel szemben fokozzuk a pároltbur­gonya és dara keverékének adagolását. Levágásuk után 1—2 napig a húst „érni“ hagyjuk, majd használat előtt leforrázzuk. Megéri nyúltenyésztéssel fog­lalkozni, mert takarmányra nem igényes, s emellett hasz­not Is hoz. (Abaházy) Mi ronthatja a hús ízét? A házinyulak tenyésztésével hazánkban már régen foglal­koznak, de céltudatos tenyész­tése nem terjedt el. Pedig egy nősténytől évenként 20 utódot is nevelhetünk. Ha egy levágott nyúlra 2 kg húst számolunk, ez évente 40 kg húst jelent. A házinyúl húsa rendkívül ér­tékes. Különösen Franciaor­szágban becsülik, ahol csak­nem minden étlapon szerepel. A nyugat-európai államok kö­zül még Belgiumban, Hollan­diában, Spanyolországban foly­tatnak intenzív nyúltenyész­­tést, de a Szovjetunióban is alapítottak nagytenyészeteket. A házinyúl húsával szemben bizonyos előítéletek vannak, mely néhány esetben fenn is áll. Viszont ennek nem a nyúl az oka. Hogy a nyúl húsa ki­fogásolható, annak többféle oka lehet: a) a tisztátalansága; b) a szálastakarmányt a ket­rec padlózatáról etetjük. A ta­karmánymaradékok beszennye­ződnek, és az éhes nyulak a szennyezett takarmányt is megeszik; c) a zöldtakarmányozás ide-

Next

/
Oldalképek
Tartalom