Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-02-25 / 8. szám
ÁMBÁR a hal télen és tavasszal a legízletesebb és könynyen friss állapotban tartható, mégis gyér azoknak a száma, akik ezen időszakban horgásznak. Teszik ezt jobbára kényelmi szempontból, mert akkor nemigen ülhetnek horgászbotjaik mögött. Továbbá azt hozzák fel mentségül, hogy félnek a meghűléstől. Ez pedig igen nagy tévedés, mert hiszen csak akkor edződik a testünk igazán, ha egész éven át a szabadban tartózkodunk. No és a természet? Az épp oly szép télen, mint nyáron, figyelmen kívül hagyva, hogy téli időszakban a vízparton nagyobb a nyugalom, mert a fürdőzőknek meg a csónakázóknak már régen befellegzett. Télen ószóval horgászhatunk sikerrel. Figyeljük az örvényléseket és ismételten vessük vízbe a horgunkat, fgy állandóan mozgunk, s azonkívül nem mulasztjuk el a testgyakorlást sem. Télen a legtöbb hal állandóan egyhelyben tanyázik. Ilyenformán, eltérően azoktól, akik fenekező készséggel horgásznak és tulajdonképpen azt várják, hogy a hal keresse fel őket, úszős horgászásnál magunk keressük a halat. A téli úszós horgászat sikeresebb lehet azért is, mert a halat inkább a mozgásban lévő és nem a fenéken nyugvó csali ingerli. ILYENKOR, télen kevesebb táplálékot igényel a hal, ami lassúbb kapásában is megnyilvánul. Világosan kitűnik ez a hal oldalpikkelyeiből is, melyek a fatörzs keresztmetszetén rajzolódó körökhöz hasonlóan elárulják a hal életkorát. A nyári körök ugyanis szélesebbek a télieknél. Télen többnyire keszegfélékre horgászunk: veresszárnyú koncárra, padúcra, dévérre, domolykóra stb. Legalább 3 méter hosszú, lágy véggyűrűkkel ellátott horgászbotot használjunk. A műfonál 0,20 mm legyen, s a feltűnő színtől óvakodjunk. Az orsót halfárasztás, de különösen horgászás közben értékeljük. Keszegfogásnál megfelel a kis horog is, amelynek 0,7 mm az öble. (Domolykóhorgászásnál inkább nagyobb legyen!) Két-három darab sörétólommal kiegyensúlyozott, könnyű és vékony úszót használjunk. A horgot trágyakukaccal vagy pedig műszúnyog-álcával csalizzuk fel. A domolykó leginkább a piócára, a füstölthal aranyfényű pikkelyfödött oldalára, liba- és csirkebélre harap. A beleket már előzőleg öblísük ki, mert tisztán, higiénikusan kívánunk horgászni. Horogvetés után azonnal távozik a bélsár. Ilyenképpen csődöt mond a régi horgászoknak a belek vonzó tartalmára vonatkozó elmélete. A beleket még otthon, 3—4 cm hosszú darabokra vagdossuk fel. Ennek az az előnye, hogy nyugodtan horgászhatunk. Amennyiben egyirányúan haladunk az áramlással, a csali állandóan a szemünk előtt van és ezáltal könynyebben csábíthatjuk a halat. Ha úszós készséggel horgászunk, a műzsinórra kötött ólom segítségével mérjük a víz mélységét. A csali a fenéken, vagy pedig kissé feljebb legyen, lebegjen. Többnyire az örvénylés végén akad hal a horogra, mert ott már emelkedik a fenék. Az irányított csalit, tekintettel az örvénylésre, enyhén visszatarthatjuk. Ha a hal rákap a csalira, nehogy akadályt érezzen, azonnal utána eresztjük a zsinórt. Ha pedig elmerül az úszó, azonnal bevágunk. HA DOMOLYKÓRA horgászunk, a horogtól számított 40 cm távolságban ólmot erősítünk a műzsinórra. Ettől az ólomtól számítva mérjük a víz mélységét. Ennek pedig az az Téli horgászat előnye, hogy az ólom fenéknél tartja a csalit, ahol a domolykó télen tartózkodik, de mégis odébb az úszótól, amely a bevágás pillanatában tett mozgásával nem ijeszti el a halat. A domolykó éber és óvatos. Éppen ezért vagy 10 méter távolságban vezetjük előttünk a csalit. Itt mutatkozik az orsó előnye! Tél idején többnyire tiszta a víz. Minden elővigyázatlan mozgás elijesztheti a halat. Különösen ott, ahol sekély a víz! Ebben az időszakban többnyire egy méter mélységben tanyázik a veresszárnyú koncér, a dévér, a paduc, viszont a domolykó inkább sekélyebb vízben tartózkodik. Néha teljesen megfelel, ha csak néhány lépést teszünk együtt az áramlással, vagypedig vele szemben. Az eredmény nem várat sokáig magára, mert a fent említett halak társaságban élnek! Csak a domolykó tartózkodik olyan helyen, ahol megtörik az áramlás, vagy a vízszint feletti kőtömb mögött vagy pedig a zubogókban. A téli horgászat tulajdonképpen rajtaütésszerű feladat, csak tőlünk függ eredményes lebonyolítása. Kedvvel lássunk hozzá! Sok sikert! (Cs. ryb. 1967/1) VADÁSZ * HALÁSZ 5 számára. Ez is felelőtlenség a javából! Helyi szervezetünk vezetősége megteszi a szükséges intézkedéseket illetékes helyen, hogy hasonló esetek, félreértések, visszaélések ne fordulhassanak elő. Viliam Kővár, a CSHSZ Szlovákiai Intézőbizottságának elnöke felszólalásában helyesen mutatott rá azokra a lehetőségekre, amelyek a komáromi horgászegyesület tagjai számára kínálkoznak. Csupán élni kell vele! Megjegyezte azt is, hogy kevés helyi szervezet mondhatja el: két mérnök szakembere van. Gecző Béla és Sedlár Ján mérnökök értékes segítséget nyújtanak a helyi szervezetnek. Ám a tagság jelentős része úgy látja, Gecző elvtárs az elnöki tisztség betöltésénél sokkal fontosabb teendők végzésére hivatott. Keveset tartózkodik odahaza, s így nem sok ideje jut a szervező munkára. A CSHSZ komáromi szervezetének évzáró közgyűlése egy lépéssel előbbre vitte a következetes munkát. A jövőben további fejlődés várható, ez nem vitás. Bízunk abban, hogy az elkövetkező időben az oly sokat bírálók az eddiginél hatványozottabb mértékben járulnak hozzá — az áldozatkész tagokkal vállvetve — a közös feladatok megvalósításához. Segítik a vezetőség munkáját, s éberen őrködnek a halállomány védelme terén. Ez egyébként is minden tag kötelessége! Andriskin József hogy a szervezet tagjai tisztában legyenek a Csehszlovák Horgász Szövetség alapszabályaival, a sporthorgászat és halászat szabályaival, a halak ismeretével, valamint a folyóvízi haltenyésztés módszereivel. Reméljük, hogy ezeknek az alapismereteknek a birtokában kevesebb kihágás fordul majd elő. Az iskolázás szlovák és magyar nyelvű lesz (a komáromi helyi szervezet tagjai részére!). Az előadókat a Csehszlovák Horgász Szövetség Szlovákiai Intézőbizottsága nevezi ki — más helyi szervezetek számára is. — Mindkét nyelvű iskolázás 20—30 tagú csoportokban történik majd, lakhely szerint. Az iskolázást követő egy hónapon belül konzultációs napok lesznek, amelyekre a megjelenés kötelező. Az előadásokat szakfilmekkel egészíti ki, amelyek gyakorlati útmutatásul szolgálnak. A helyi szervezet tagjainak teljes átiskolázása három évet vesz igénybe. Szó esett arról is a közgyűlésen, hogy az Állami Halászat stupavai dolgozói a Duna és Vág-Duna azon szakaszait halássza le, amelyeket a helyi szervezet behalasított. Ezáltal megszegi az előírásokat. Sőt, nemcsak az említett folyóvizeket halásszák rendszeresen, de a védett területeket (rezervátumokat) is, ahonnan nagymennyiségű halat emelnek ki. Sok esetben az eladásra alkalmatlan halakat az egyes szövetkezeteknek adják el a sertések Harmincnyolcezer korona tiszta ) nyereséggel zárta az évet. Ily’ módon a vagyoni alap meghaladja a 220 ezer koronát. , Nagy figyelmet szentelnek a , fő feladatok megvalósítására: t a folyóvizek tisztaságának megőrzésére, a sporthorgászok tech- I nikai tudásának fejlesztésére, a haltenyésztésre alkalmas fo" lyóvizek halasítására. De egyál_ talán nem mondható kielégítőnek a folyóvizek kalózai elleni ’ harc. A horgászat e jogtalan, engedély nélküli gyakorlását nagy mértékben elősegíti az, ' hogy sem a helyi nemzeti bi| zottságok, sem a közbiztonsági ' szervek nem nyújtanak kellő ’ segítséget. De nagyon sokszor ' a helyi szervezet tagjai sem ' lépnek fel szigorúan a törvényszegőkkel szemben. Különösen az érsekújvári járás sporthorgászai ellen hangzottak el panaszok, akik tömegesen látogat- 1 ják a helyi szervezetünk horgászvizeit, s minden lehető és tiltott módot felhasználnak arra, hogy zsákmány nélkül ne kelljen hazatérniük. Ez a nem sporttárshoz illő tevékenységük mindenképpen elítélendő! Csak helyeselhető a vezetőségnek azon intézkedése, — amely a III. országos kongreszszus, valamint a Szlovákiai Intézőbizottság határozata —, mely szerint az általános horgász-halásziskoláztatást végrehajtja. Ezen az iskoláztatáson minden sporthorgász köteles résztvenni. Az iskolázás célja, lacciíhh Iranátáhnn i e moonvil-Negyvennegyedik évzái közgyűlésre került sói február ötödikén a Csehszlovál Horgász Szövetség komárom helyi szervezetében. A gyűlé: többek között foglalkozott í folyóvizek jelenlegi helyzetével azok halasításával, a helyi szer vezet működésével és a sport horgászat egyéb kérdéseivel. Örömmel nyugtázhatjuk, hogj az elmúlt évben 297 új tággá szaporodott a helyi szervezel létszáma. Ez a tény azt példáz za, hogy a sporthorgászat mind nagyobb népszerűségnek ör vend. Ez a létszámszaporulai ugyanakkor kötelez is! Arra kö telezi a szervezet veztőségét hogy komoly figyelmet fordítson a nevelőmunkára, az öntudatos fegyelem kialakítására Az 1097 tag közül akad jőnéhány, aki helytelen nézetekei vall és ezáltal akarva-akaratlanul egységbontó. Holott erre semmi szükség, hiszen a széthúzás a közgyűlés által kitűzött feladatok valóraváltásának fékezője. A nevelőmunka fogyatékossága jórészt az a közömbösség, amely megnyilvánult a közgyűlés résztvevőinek gyér számában. Vagy talán szervezési hiányosság? — Mindenesetre elgondolkoztató! Különösen a komáromi horgászokat illeti elmarasztalás, akik úton-útfélén bírálják a vezetőség munkáját, de ott, ahol ennek helye volna — a taggyűlésen —, távol tartják magukat. Ezzel szemben dicséret illeti az ímelyieket, akik népes számban vettek részt a közgyűlésen. Ami a helyi szervezet múlt évi munkáját, gazdálkodását illeti, kedvezően értékelhető. MIT MUTATOTT a komáromi horgászegyesiilet évzáró gyűlése?
