Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-02-18 / 7. szám

■> Szobánk ablaka az udvarra **• néz. A beragyogó napfény még hat óra előtt felkölt. A szoba percek alatt kitakarítható. A két ágy: fa­­kereveten habszivacs matrac, egysze­rű vászonhuzat, gyapjútakaró. Fém­vázas keményfapolc a könyveknek, szabályozható polcközökkel. A reggeli fél nyolc még hajnali Idő­pont Helsinkiben. Az első tejüzlet Is csak nyolckor nyit. Addig Is élveztük a hűvös, párás reggelt. A tejet egy vagy félliteres hasáb alakú papírdo­bozokban hozzák forgalomba. A fin­nek az éllemiszerek hűtésére (a ki­rakatban isi) igen nagy gondot fordí­tanak. Ez a dobozban hűtött, pasztő­­rizált nyerstej volt fő táplálékunk utazásunk túlnyomó részén. De a finn ebédek is tejjel kezdődtek, folytatód­tak a fogások közt, és az ebédet záró kását is mindenki tejjel fogyasztotta. Finn vendéglátóink ragyogó szem­mel vallották: — A tejfogyasztásban tartjuk a vi­lágrekordot, sehol sincs egy lélekre eső ekkora tejfogyasztésl Ezt minden lehető eszközzel támo­gatják. Aki vasárnap este, általános üzletzárás Idején tejet kíván inni, be­megy a cukrászdába. Mosolyogva ki­veszik a kívánt mennyiségű tejesdo­bozt a hűtőszekrényből és rendes hét­köznapi áron adják a vevőnek. ... Reggeli után az Elnöki Palota előtt, a piacon át igyekszünk a mező­­gazdasági tudomány központjába. Vi­­rágpanlántás, gyümölcsös, zöldséges, nyírfavirgácsos, kosaras árusok, áru­jukat csónakból kínáló halárusok színpompájában vajon ki állhat ellen ennyi kísértésnek? Elfogy a film és vele együtt elfogy az idő is. Tíz óra előtt érkezünk a központba. A titkár­nő nagyot néz, amikor Vuorinen pro­fesszor-igazgatót finnül keressük. Fél­kettőre Ígéri, hogy vár. Addig is menjünk a Finn Könyves­boltba. Ki tudja, változott-e azóta? Előtte a három kalapácsos bronzférfi emlékezetemben termetesebb volt, pe­dig a régi. Viszont a könyvesbolt megnőtt, vagy tíz asztalon, tárgykör szerint elrendezve a könyvek, min­den asztalnak meg van a felelőse. Az egyik megkérdi: — Milyen tárgykör érdekli önt? — Mezőgazdaság, biológia, föld­rajz, néprajz, nyelvészet, szépiroda­lom finnben és fordításban. Megmutatom neki Weöres Gyula 1934-ben kiadott magyar—finn szótá­rát. — Maguknál vettem, 28 ével — Szebb lett a boltunk, nemde? — kérdi. — Bizony nagyobb és szebb I — fe­lelem. Ezzel visszatér az asztalához, és élvezi, ahogy szememet a címeken legeltetem, egyik-másik könyvbe bele­lapozok. Végül remek kis mezőgazda­­sági szakkönyvet találok,- blokkolta­­tom. Lívia gyönyörű, piciny lapp kis­lányról szóló gyermekkönyvet mutat, s kérdi: — Ogy-e, ezt nem lehet itthagyni? S blokkoltatjuk azt is. Fizetés köz­ben látom, három könyvet csomagol­nak. — Én csak két könyvet fizettem — mondom. — A harmadikat nem kell megfi­zetnie. Ajándék! — Kitől? Tessék mondanll — Tőlünk, hármunktól. — Szabad feljegyezni a kedves ne­vüket? — Laura Tolonen, Tarrtu Valnio, Lahja Hartikeinen. Meghatottan köszönjük meg kedves­ségüket. Karácson yelőtt újabb csomag. Gyö­nyörű könyv érkezett, címe: „Suo elää“ (A láp él). A láp állatvilágát ismerteti szebbnél szebb képekkel. Félkettő. A Tudományos Központ ajtaján csöngetünk. Manner profesz­­szor és társasága fogad. Kérem őket, beszéljenek finnül. Így azután rész­ben finnül, majd angolul, németül folyik az eszmecsere. Nagyszerű ká­véval, óriási kocka fagylalttal kínál­nak. Szóba kerül útitervünk. Előveszem az áprilisban Jokioinenba küldött pro­gramjavaslat másolatát. Elomaa titkár elkéri „csak néhány percre“. Kimegy, s valóban percek múlva valameny­­nyiünk kezében a friss másolat. Most már csak a dátumot kell behelyettesí­teni. Tikkurilát és Vüket egy napra sűrítjük. Pénteken Jokioinen, hétfőn Hankkija szövetkezet nemesítő üze­meit szeretnénk meglátogatni. Megindulnak a telefonbeszélgetések és perceken belül tudjuk, hogy hon­nan hová, mikor kell indulnunk és ki vár ott ránk. Majd megkérdezik: — Miben segíthetnénk még? Elintézik a Néprajzi Intézetben, hogy kedden kedvünkre készíthetünk magnószalagmásolatot az intézet gyűj­teményeiből választott anyagból. Köz­ben észrevétlenül múlik az idő, elkö­szönünk Manner professzortól, Elo­maa titkártól és Vuorinen igazgatóval együtt távozunk a központból, majd kisvártatva az utóbbitól is elbúcsú­zunk. Csak estére készülünk a bontanikus kertbe, Így ráérünk a városban kö­rülnézni. Elmegyünk egy kávés mel­lett, piciny fabódé, szabadtéri aszta­lok, székek, kávézó-napozó helsin­kiek. Délelőtt a Dóm lépcsőjén sütké­reznek, korra való tekintet nélkül. Aztán a már ismert kérdés: — Ranska? — mármint, hogy „fran­cia?“. Vagy Honnan jöttünk? — Pitkä matka! — bólogatnak, ami annyit tesz, hogy hosszú út. Az állomás terén átballagva ki­érünk a botanikus kertbe. A kemény tél után a növények lassan magukhoz térnek, de akad olyan fa, cserje, me­lyik teljesen elpusztult. Virágzik a csórmány, a zergeboglár, a különböző kökörcsinek, tavaszi hérics, vadtull­­pánok. A városi parkok is tele nár­cisszal, tulipánnal. Ez majd Így lesz egész Finnországban: amint megyünk északra, mindig világosabb éjszakák és tavaszibb állapot... A kertben egy diáklány jegyzi a meteorológiai ada­tokat. — Diák? — kérdezzük. — Igen, mezőgazdász. — Szóval kolléga. Hol tanul, Vük­ben? — Igenl Vükben tanulok. Most szünidő van. — Mit csinál itt? — Nyári gyakorlat. (Folytatjuk.) MnifnQ7EI ÁM a malacok stressz-jelenségeinek NUVUüLLLHIr csökkentésére ... Az ésszerű gazdálkodásé a jövő A pecsenyeusirkenevelés tapasztalatai Nagykeszin Az utóbbi években mindjobban növekszik a baromfihús iránti kereslet hazánkban. Egyre több mezőgazdasági üzemben térnek át a baromfite­nyésztés kifizetődő formájára. Hogy miért? Mert a baromfi egyrészt tojást, másrészt aránylag olcsóbban előállítható, fehérjében gazdag húst szolgáltat. A baromfihús fehérjéi az aminósavak csaknem mindegyikét tartalmazzák. Országjáró útjaink közben hol itt, hol ott bukkanunk rá egy-egy hatal­mas baromfikombinátra. Ilyen a Nagykeszi község közepén létesített csirkekombinát is. Jócskán estébe hajlik már az idő, de a gazdasági udvarban szinte nap­pali fény ragyog. Török László részlegvezető tájékoztat a környék egyetlen baromfi­kombinátjáról. A Komáromi Állami Gazdaság 1962-ig sertéstenyésztést foly­tatott ezen az Uzemrészlegen. De bárhogy is küzdöttek a fertőző elveté­léssel, nm tudták azt legyőzni. Legalábis olyan mértékben, hogy újra fal ne üsse a fejét. Akkor ötlött fel a gondolat, mi lenne, ha az istállókat átalakítanák, s korszerű baromfikombinátot létesítenének. Az elgondolást tett követte. Az eltelt idő alatt bebizonyosodott, hogy helyes volt a döntés. Míg a ser­tésállománynak sok takarmányra volt szüksége, addig a csirkéknél keve­sebb takarmány felhasználásával s nagyobb bevétellel lehet ócámolni. Az átalakított épületek falait, padlózatát s mennyezetét jól, szakszerűen szigetelték. Ez volt az egyik alapfeltétele annak, hogy az év bármely sza­kában használhatók legyenek. A korszerű berendezések elhelyezése után naposcsibéket kaptak a ko­máromi keltetőből. Nyomban Hidrnzoilal oltották be a kis csipogó állat­kákat. Az oltóanyaggal „A“ és „D“ vitamint juttatnak az állati szervezetbe. Ennek hiánya angolkórt idézhetne elő, s a fejlődésük se lenne kielégítő. A csibetartást náluk is három alapfeltételhez kötik: a fajtához, a takar­mányozáshoz és a tartási módhoz. Ami a takarmányozást Illeti, kezdik az úgynevezett BR—1-es indító táp­pal, majd a nevelő és befejző BR—2 szemcsés csihetápot etetik tetszés sze­rinti mennyiségben. A takarmányozás automatizált, illetve vibrációs rend­szerű. A száraz takarmánykeveréket szemcsésen adják az állatoknak. Ez feleslegessé teszi a takarmány vályúzását, kiküszöböli a takarmány alomba kerülését, emellett előnye, hogy egyetlen helyiségben 8,5—10 ezer csirke gondozását egy női munkaerő kényelmesen ellátja. A takarmányozás ilyen módszerével a csirkék, főleg a kezdeti időszakban, gyorsabban fejlődnek. Ilymódon elérték, hogy egy kilő baromfihús előállításához 2,60—2,90 kg takarmányt használtak fel. S hatvan-hatvanöt napos korban, 1,20—1,22 kg-os súlyban kerülnek a brojlerek a konzervgyárba. A hőmérséklet az állatok korának megfelelően változik. A müanyák használatával a terem hőmérséklete az első héten 34 Celsius fok. A későb­biek folyamán műanya nélkül, az utolsó hetekben 26—28 fok az átlag hő­mérséklet, majd végül ez a hőmérséklet 24 fokra süllyed. Amikor a pecsenyecsirkék szállítására kerül sor, akadnak gyengébb egyedek is, amelyek nem felelnek meg a szabványnorma követelményeinek. Ezeket az állami gazdaság dolgozói jutányos áron szívesen megvásárolják. Ojat is tapasztaltam a baromfikombinátban. Bár a helyiségekben nappali fény uralkodott, mégis kitűnt, hogy az épületek egy részéből lilás fény szűrődött ki az udvarra. Az üzemrészleg vezetőjétől megtudtam, hogy új kísérlettel próbálkoznak. Bár az eljárás nem újkeletű — Angliában már köd ellen alkalmazzák — a nappali páratartalmat igyekeznek a kékre festett ablakokkal kiegyensúlyozni. A kísérletek azt bizonyítják, hogy az eljárás jónak ígérkezik, mert összhangba hozták a nappali fényt a mester­séges világitással. Éjjel-nappal egyforma világításban az állatok jobban növekednek. Tíz asszony hozzáértő gondozása következtében a gazdaság olyasmivel dicsekedhet, hogy a 190 ezer csirkéből mindössze 4—5 százaléknyi volt az elhullás. Cmarkóné, Vargáné, Kiss Valéria és a többiek keze nyomán ki­termelt pecsenyecsirke nemcsak idehaza, hanem külföldön is keresett árú cikk. • • • , üreg este volt már, amikor Török Lászlő Uzemrészlegvezetőtől elbúcsúz­tam. Az a gondolat motoszkált a fejemben, hogy az emberi leleményesség, az ésszerűségre törekvés milliókat hozhat a népgazdaságnak. Mert a nagy­keszi csibekombinát rövid létezése is ezt igazolja. CZITA BÉLA ▲ A dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági üzemeiben nagyon céltudato­san foglalkoznak a gabona s legfőképpen a búza termesztésével. Az Oszt búzavetések javarészét már február első napjaiban nitratálták. Hektáron-. ként 80—100 kg nitrogént szórtak ki salétrom formájában. Képünk a GELLEI GÉPÁLLOMÁS agrolaboratórtumának laboránsát, SVU REC Gabriellát mutatja a búza élettani fejlődése szakaszának mikroszkópos vizsgálata közben, (Kép és szöveg: B. D u ä e )-)' prokainpenicillint, 100 gr szacharint, 10 gr szulfamidint, 1,5 mg Bt* vita­mint és 20 gr szalicilant. A megadott vegyületek zsírtalanított szójalisztbe vannak keverve. Az ilyen összetételű Novoszelán lehetővé teszi mindazon nem kívánatos jelenségek csökkentését, melyet környezet vagy takarmányváltozás, nem higiénikus, fertőzött környezet és más hasonló körülmények váltanak ki. Tudományos intézetekben végzett kísérletek, valamint a gyakorlat is bebizonyította, hogy a Novoszelán ja­vítja az állatok egészségi állapotát, csökkenti az elhuilási százalékot, a takarmányt ízletesebbé teszi, fokozza az étvágyat, s ennek folytán a súly­­gyarapodást is. Az említett kísérletek alapján a Novoszelán gyártmány a súlygyarapodás 15—25 százalékos nö­vekedését szavatolja. Bár a fiatal malacoknak adott No­voszelán a takarmányozás költségét naponta 13—20 fillérrel drágítja, hasz­nálata nagyon gazdaságos, mert az állatok fejlődését gyorsítja, s így ideális feltételeket teremt a nagyobb súlygyarapodás eléréséhez az elválasz­tás után. A Novoszelán gazdaságosságát emeli az a tény is, hogy a súlygyarapodás fokozása mellett a malacok elhuilási százalékát, melyet a mi viszonyaink közepette átlag 15 százalékra csök­kentheti. Az elmondottaknál fogva a Novoszelánnak mezőgazdasági üze­meinkben sehol sem szabadna hiá­nyoznia. Ahol használatát az állat­orvos előírja, ahol a tenyészviszonyok nem megfelelőek, vagy ott, ahol eset leg hasmenés fellépésétől kell tarta nunk s más hasonló esetekben a No voszelánt igénybe kell venni. A mezőgazdasági felvásárló és el­látó üzemek tavaly ősz óta már ele­gendő mennyiségű Novoszelánnal ren­delkeznek. Ez a biológiai készítmény 25 kilós csomagolásban kerül forga 'ómba. KOÖS SÁNDOR, a kerületi felvásárló és ellátó üzem zootechnikusa, Bratislava súlygyarapodást és elhullást is okoz. Ennek ellensúlyozására a CESKÉ Vt- ROBNE KRMIV nemzeti vállalat az Állategészségügyi Intézet Központja és a SPOFA közreműködésével egy új élettani, stressz-ellenes gyártmányt, a NOVOSZELÁN-t készítette. Mit tartalmaz egy kiló Novoszelán? Tíz gramm klórtetracikllnt, 5 gramm A SZOPÜS és 30 kg élősúlyt meg nem haladó malacok részére gyártott komplex takarmánykeverékek olyan tenyészetek számára készülnek, me­lyek fertőzésmentesek és ahol a hi­giénikus-, továbbá a hő- és páraviszo­nyok jók. Sokéves tapasztalatok bizonyítják, hogy mezőgazdasági üzemeinkben munkaerőhiány, helytelen takarmány­változás vagy az állatok rossz elhe­lyezése folytán a legalacsonyabb súly­csoportokban nagyon gyakoriak az emésztési zavarok, ami csökkenti a A perec már nem perec ♦ A GARAMKÄLNAI MEZŐGAZDASÁGI ÉPlTKEZÉSI VÁLLALAT DOLGOZÓI A MINŐSÉG SZEMÜVEGÉN ÁT MÉRLEGELIK FELADATAIK TELJESÍTÉSÉT 4 TUDATOSÍTOTTÁK: TERMÉSZETFORMÁLÖ MUNKÁJUKKAL A MEZŐGAZ­DASÁG FELLENDÍTÉSÉHEZ JÁRULNAK HOZZÁ 4 Nemrégiben Szobonya Vilmossal, a mezőgazdasági építövállalat építés­­vezetőjével beszélgettünk a meliorációs munkák üteméről, helyzetéről. Mellékesen meg kell jegyezni: ennek előtte, mint talajjavító vállalat mű­ködött csupán, most egyéb mezőgazdasági építkezések is ide tartoznak az átszervezést követően. Tavaly két nagyon fontos feladat megoldásán fáradoztak a vállalat dol­gozói. Az Almás patakon létesítendő víztárolón és a Perec csatorna „dere­kának“ kiegyenesftésén. Ez utóbbit az Idén fejezik be. Az utolsó nyolc­kilométeres szakaszon a tél viszontagságai ellenére is kielégítően halad a munka. Jelenleg Vámosladány és Léva között serénykednek a csatorna­­építők, hogy a munka befejeztével 15 község vízellátását szabályozhassa majd az újjáépített kanális. Erre a kanálisra nagy jelentőségű öntözőrend­szer kapcsolódik, amely mintegy 15 ezer hektár föld öntözését látja el, s amellett a lévai üzemek vízszükségletét Is kielégíti. Ám szegényes képet festenénk a vállalat tevékenységéről, ha csupán ennyit írnánk. A múlt évben 11 építkezés befejezésére, illetve átadására került sor. Csupán a palárikovói fácános újjáépítésénél több mint 15 ezer köbméter földet mozgattak meg. S terven felül elkészült a deménd-peresi bekötőút, amelynek a legjobban a peresiek örülnek. Rövidesen átadják majd a forgalomnak. Az eddig végzett munkájukat a minőség szemüvegén át mérlegelik, amellett, hogy a tervet is túlteljesítik. A vállalat dolgozóinak jó munkáját dicséri, hogy Flek József mérnökkel és Szobonya Vilmos építésvezetővel az élen, 2 millió 390 ezer koronával túlteljesítették előirányzatukat. Az idén tovább folytatódik a Garam jobb oldali rendszerének szabályo zása a Sár patak medrének szabályozásával együtt s az Ipoly megzabolá zása is Ipolyszakállos térségében. Ez évi feladataik nagysága — a múlt évihez hasonlítva — megnöveke dett. Egy-egy dolgozóra átlag 104 ezer korona termelési érték van előirá nyozva. A tervteljesítés lehetőségei kíelégltöek. Jelenleg hét építkezésen dolgoznak, az időjárás szeszélyeitől függetlenül. A szorgalom nem hagy alább. A múlt évinél is jobb eremények elérésére törekszenek a vállalat dolgozói. Tudatosították: természetformáló munkájukkal a mezőgazdaság fellendítéséhez járulnak hozzál Ez már ■> ■ 'Hévévé is d* -Vetes dolog! Demeter István, Garamkálna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom