Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-02-11 / 6. szám
Magyarországon NAGYON FONTOS, hogy tyúkjaink naponta friss ivóvizet kapjanak. Az itatásra felhasznált viz ne legyen túl hideg, túl meleg, piszkos vagy fertőzött. Azt hiszem nem kell külön hangsúlyoznom, hogy az elfogyasztott víz nagy szerepet játszik a baromfi életfenntartásában és a tojástermelésben A tyúk saját testnedvének, vérének, sejtnedveinek, testszövetek kívánságos feszültségének fenntartásához, valamint a tojásokban, vizeletben, bélsárban kiadott víz pótlásához jelentékeny mennyiségű víz kell. Ezt a vízmennyiséget itatással pótoljuk Megfigyeltem, hogy tyúkjaink télen, nyáron mindig szívesebben itták a friss, de nem nagyon hideg vizet. A piszkos, Téli itatás gondjai meleg vagy fagyos vízből csak pár „kortyot" Isznak a tyúkok. Az állott hőmérsékletű friss, tiszta vízből élvezettel isznak, szinte egymást tolják el az itatőedénytől. Sok évi megfigyelések igazolják, hogy itatásra legjobb a 10—12 °C hőmérsékletű ivóvíz. Az ilyen víz a szervezetnek elég friss és a hideg napokon tyúkjaink szívesen fogyasszák. Túlhideg vagy túlmeleg vízből tyúkjaink nem fogyasszák el a szükséges napi 180—200 g vizet, minek következtében a tojástermelés is visszaesik. Természetesen az ivóvíz 10—12 °C-on tartása nagy gond és munka. Ahol van vízvezeték, ott egy nagyobb tartályban (melegebb helyen) tartják a felpumpált kút vizét és így érik el a kívánt fokot. Nagyobb baromfitelepeken, ahol villany melegíti az ivóvizet és automatikusan ki-be kapcsolva állandóan a kívánt 10—12 C hőfokon tartja azt. Sokkal nagyobb gondot és munkát igényel a baromfiak télt helyes itatása a háztáji gazdaságokban és olyan baromfitelepeken, ahol az itatás itatóedényekkel és itatóvödrökkel történik. Itt a nagyobb hideg beálltával naponta többször ki kell cserélni a lehűlt, fagyos vizet. A friss kútvizet is langyos vízzel keverjük, hogy tyúkjaink állandóan megkapják a legszívesebben fogyasztott hőfokú vizet. P. U. A sikeres tojótyúk-tartás feltételei G. 33-as kettőshasznosítású tojóhibrid Röviden szeretném ismertetni a hibridet. 1964/65, 1965/66-os állami teljesítményvizsgálaton 1 tyúkra takarmányozási nap alapján 217,8 db barnahéjú tojást termelt. Egy tojás termelésére 229 gramm takarmányt fogyasztott, míg az ország legjobb hampshire tyúkjai e telepen 183,4 db tojást termeltek 258 gramm takarmánnyal. Vágósúlya a hampshirenél 2,5 kg, míg a G. 33-as 2,72 kg volt, a tojása pedig a hampshireé 55,5 gramm volt, a G. 33-asnál 57,3 gramm átlag volt. 1 kg tojás termelésére a G.33-as 3,98 kg, a hampshire pedig 4,61 kg takarmányt használt fel. Ezt a termelést takarmánytáppal háztájiban is eléri. Erre enged következtetni a nagykátai járásban kiadott 34 500 db G. 33-as vegyes állat termelése. Véleményünk és kísérleteink szerint a hibrid 30—40 tojással többet termel minden körülmények között a hampshirenél. Előnye még a hibridnek, hogy szín szerint napos korban a csirkéket szét lehet választani, a jérce barna, a kakas ezüst színű. Bárki elbírálhatja, nem kell hozzá különleges szakértelem. A kakast nem kell lefojtani, 9 hetes korban kísérleteink szerint 105—114 dkg volt, 2,9—3,2 kg takarmányfelhasználással 1 kg húsra, a hampshire 4 kg-jával szemben. G. 11-es, egyhasznosítású tojóhibrid Másik értékes hibridünk a G. 11-es, ahol tápot etetnek, ott háztájiban is javasoljuk, egyébként nagyüzemi tojóállat. Nagy előnye, hogy ide sem kell japán szexáló, mert napos korban a szárny végén a fedőtollak és az elsőrendű evezőtollak egymáshoz való aránya alapján egy baromfitenyésztő egy óra alatt betanítható a műveletre. Természetesen itt a kakast, mint a leghornnál, lefojtjuk. Ez évben 21 ezer szülőpárt adunk ki e hibridből és 1967 végére cca 500—600 ezer tyúk lehet belőle. Igen jó ellenálló, a tyúk színe fehér, tojásának színe krémszínű. Vágósúlya 2,49 kg 1 éves termelés után. G. 22-es egyhasznosítású tojóhibrid Nagyüzemben egyik legértékesebb tojóhibridünk a G. 22-es. Rendkívül ellenálló, amit az is bizonyít, hogy egyedül ez, két év átlagában nem érte el a 2 % elhullást 1 év alatt a teljesítményvizsgálaton. Nemcsak legtöbb tojást termelt, hanem 1966- ban már egy tojásra csak 186 g takarmányt használt fel. A tyúk fehér színű, — tojása krémszínű. Tavaly Szekszárdon Zsuró Györgynél és más kistenyésztőnél. Az összes hibrideket mindkét helyen elhagyta a termelésben. Jövőre már nagyobb mértékben elszaporítjuk, a szexáláshoz azonban japán kell. G. 12-es egyhasznosítású könnyű tojóhibrid Másik értékes hibridünk a G. 12-es könnyű leghorn, hasonló a Shaver-hez vagy a Nick-Chick-hez. Fehér színű, fehér héjú tojást termel, minden tekintetben versenyképes a két külföldi hibriddel, igényei hasonlóak a fenti hibridekhez. Elszaporítását a következő években kezdjük. G. 45-ös húshibrid könnyű tojóhibrid Ez évben mintegy 50 000 db hússzülőpárt adunk ki. Ebből 20 % tenyészselejtezést és kiesést számolunk, így mintegy 40 000 anyától 3,8—4 millió broiler végterméket várunk. Az 1967- es évben 150 000 hússzülőpárt adunk ki, ha építkezéseink gyors ütemben folynak. Ez a hibrid ma már bebizonyította, hogy hasonló a bábolnai húshibrid-anyaghoz és szülőpártartásra is gazdaságos. Hajdúböszörmény tsz-társulásnál 1 db ólban 1000 m2-en egy év alatt 164 tojást termelt, melynek 84 %-a keltetőtojás volt. A végterméknél 81—84 °/o-os kelési eredmény volt. Hasonló eredmények mutatkoztak más helyeken is. A broiler 9 hét alatt 150—160 dkg termésre képes, 1 kg húsra 2,5—2,7 kg takarmány kell. Ezenkívül újabban még ennél is jobb húshibridünk van kialakítás alatt. Szeretném kihangsúlyozni, hogy kutatóink lelkes, odaadó munkával mindent elkövetnek, hogy a hazánkban megjelenő hibridjeink állandóan jobbak legyenek. Ebben a munkában, melyet még hazánkban nem csináltunk (szülőpárkiadások tsz, állami gazdaság), nagyon sok alapos munka van, mert nemcsak tanítani kell mindennap a szülőnártartásra partnereinket, de magunk is állandóan tökéletesítjük munkánkat. Munkánk Többirányú, mert mind a nagyüzem, mind pedig a kisüzem számára is megfelelő hibrideket kell előállítani, amellyel különösebb beruházás nélkül s tudjuk a termelést növelni. A világhírű Kimber cég — az USA egyik legnagyobb tojóhibrid tenyésztője — a tojótyúktartás legfontosabb technológiai szabályait sorolja fel: O A tojóház alapos tisztítása és fertőtlenítése után négy hétig maradjon üresen, mielőtt az új jérceállományt beólazzuk. © Soha ne keverjük össze a különböző korú jércéket. O 18 hetes korig mindennemű vakcinázást be kell fejezni. 0 A jércék még az első tojás megtojása előtt kerüljenek be a tojóházba. 0 Ha a jércéket padlón — tehát nem ketrecben — nevelték, három héttel a beólazás előtt féregteleníteni kell olyan szerrel, mely mind az orsó-, mind pedig a galandféreg ellen hatékony. Ezt közvetlenül a beólazás előtt meg kell ismételni. 0 Beólazás előtt ki kell próbálni az itatóberendezést, a villany működését és minden egyéb mechanikus berendezést. 0 Meg kell győződni arról, hogy az ablakok, szellőzőberendezések védőhálója rendben van-e és idegen állat — rágcsáló vagy madár — nem juthat-e be a tojóházba. 0 5—10 cm magas, pormentes, laza alomról kell gondoskodni. 0 Állatonként 25 cm etetőférőhelyről és 5 cm itató-férőhelyről kell gondoskodni. © Négy jércére egy egyedi tojó-férőhelyről, vagy 50 jércénként egy 60X120 cm alapterületű sötétített közös tojóhelyről kell gondoskodni. 0 Beólazás után meg kell győződni arról, hogy az állatok megtalálták-e az etető- és ivőhelyeket, mert lehet, hogy azokat még nem ismerték meg, hiszen a nevelőhelyen más volt a felszerelés és azok elosztása. 0 A tojókat mindenkor tartsuk zártan a tojóházban. 0 A tojásokat napjában három-négy alkalommal kell öszszeszedni tojástartó kartonra, mert a kosárban vagy vödörben gyűjtött tojás egymásra rakva könnyebben törik. 0 Száraz almot kell használni a tojófészekben a kigurulós rendszerűt pedig állandóan tisztítani kell. 0 A világítás sok módszere bevált, de két általános szabály közös: 1. növendék állatoknál a naphosszúságot soha nem szabad növelni, és 2. tojótyúkoknál a naphosszúságot soha nem szabad csökkenteni. © A tojójércének 13—14 órás nappalra van szüksége (a természetes nappalt és a kiegészítő világítást együtt számolva). Nem szükséges a leghosszabb nappalt az év leghosszabb napja (vagyis június 21.1 naphoszszúságán túl növelni. A leghosszabb naphosszúság a mérsékelt égöv alatt általában 17 óra. V. B. 5
