Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-02-11 / 6. szám

Piackutatás külföldön, kicsi a hazai érdeklődés LESZ ÉLEG PÓTALKATRÉSZ! csövek, amelyeknek gyártására eset­leg évek múlva sor kerülhet. Tökéletesítették a szórófejeket A REVOLTIN-rendszerű körbeszóró esőztető fecskendő kisebb kertésze­tekben jól alkalmazható. A PU—K-l forgófejes fecskendő Is alkalmazható kisebb kertészetekben, a régebbi gyárt­ás—09-»$ eszközhordozó traktorra »terelt ZRP—2 rendszerű csőszállítóval munka közben. JO JEL, HOGY A SIGMA vele egyen­lő partnereknek tekinti a szövetke­leteket és az állami gazdaságokat, s velük együtt szeretné megoldani azokat az lntenzifikáclós feladatokat, amelyek a közeljövőben népgazdasági szempontból mezőgazdaságunkra vár­nak. Kétségtelen, hogy az öntözéses növénytermesztés — száraz esztendő­ben — a korszerű belterjes gazdál­kodás velejárója. Az utóbbi években azonban — főképpen Nyugat-Szlová­kiában — a vegetáció Idején bőséges természetes csapadékkal rendelkez­tünk, s az öntözőberendezések szük­ségtelenekké váltak. De nem minden év lesz Ilyen. Bizonyos, hogy részben ez Is előidézője volt annak, hogy a mezőgazdasági üzemek a legyártott vagy a legyártásra kerülő öntöző­­berendezéseknek csupán 33 százalé­kára nyújtottak be igénylést. Ez kö­rülbelül 30 millió koronás megrende­lés. De az Is valószínű, hogy az árak új rendezése és — valljuk meg őszin­tén — azok hosszadalmas végleges megszabása is, gondolkodóba ejtette a mezőgazdasági üzemek vezetőit. Talán ez a leglényegesebb érv, mert ugyan ki vásárolná anélkül, hogy tudná, mibe kerül az általa kiszemelt áru? Tény és való, hogy a Sigma üzemek az utóbbi években több olyan tipizált új gyártmányt hoz­tak forgalomba, mely a legkénye­sebb igényeket is kielégíti. Az 5—50 hektáros öntözőbe­rendezések a világ­piacon is verseny­­képesek. A szocia­lista országokon kívül Dél-Ameriká­­ba és Észak-Afriká­­ba szállítanak, és újabb külföldi pia­cok meghódítására Is lépéseket tettek. A gyártmányok mi­nősége a felhasz­nált nyersanyagok összetételétől is függ. A Sigmánál ma már erre is kü­lönös gondot for­dítanak. Máskülön­ben szóba sem ke­rülhetne a hazai és a külföldi piacok érdeklődésének fölkeltése, mert ma már itthon is meg­nézik mit vásárol­nak. A jó minősé­gű áru lehetővé teszi a tizenöthóna­­pos garancia vál­­alását. Javulás vár­ható továbbá a cső­vezetékek minősé­gében is. Eddig PU—K-2-es szórófel munka közben. Figyeljük meg a cső­vezeték feszítőkaros kapcsolását. mányú RR—1-P lapátos rendszerű öntözőfejet helyettesíti. De attól sok­szorta egyszerűbb, könnyebb és ol­csóbb. A P—Z szórófejeket nagy terü­letek öntözésére használják. Nagyon alkalmas a gyümölcsösökben is. A PU—K-2 megfelel hlgtrágyázásnál is. A PU—K-3 eddig a legtökéletesebb szórófejek egyike. Területi hatósugara minden előbbi gyártmánynál széle­sebb. Leginkább a kapásnövények és az évelő takarmányok vagy a rétek öntözésénél alkalmazzák. Előnye, hogy a csővezetést ritkán rakhatják, ennél­fogva kisebb a taposást felület. A SIGMA üzemekben azonban to­vább kísérleteznek, figyelik az öntö­zés ökonómiai hatékonyságát s egy­­egy munkaművelet praktikusságát. A jövőben például az agregátok vízzel való feltöltését is automatizálják, hogy könnyítsék a gépkezelők mun­káját. Tény, hogy a hazai érdeklődés to­vábbra sem kielégítő. Boruvka elv­társ, a Sigma üzemek vezérigazgatója bejelentette, ha nem növekszik a ha­zai mezőgazdasági üzemek megrende­lése, akkor külföldön még intenzi­vebb piackutatást folytatnak, esetleg átszervezik a gyártási technológiát más irányba, s akkor már hiábavaló lenne a megkésett hazai rendelés, az Igényeket évekig sem tudnák kielégí­teni. Mezőgazdasági üzemeink ezért újra felmérhetnék a helyzetet, van-e lehetőség új, korszerű öntözőberen­dezések vásárlására. Azért szüksége* a helyzet újabb mérlegelése, mert egy esetleges száraz esztendő korsze­rű öntözőberendezés hiányában na­gyon érzékenyen sújthatná a terme­lőket. —hal— H 50 kg speciális müi I trágya befogadáséi 1 ra alkalmas készül I lék, amelyet egyi I egy mellékágba bei H' kapcsolhatnak. Egy H töltet 20—30 perc % alatt ürül kt s Ace­­| rül az öntözővízzel % együtt a területre. H Sajnos, ezt a ké­­* szüléket nálunk H csak kevés mező­­:|j gazdasági üzemben ;É alkalmazzák, pedig érdemes lenne. A mezőgazdasági üzemeink vezetőinek figyelmébe! A Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium hivatalos hetilapjában, a So­­ctaltstické zemédelství-ben az utóbbi időben több módszertani segéd­anyag megjelent, amelyek az irányítás tökéletesített rendszerének alapvető kérdéseit taglalják. Alább tájékoztatásképpen Ismertetjük az eddig közölt alapelvek jegyzékét: A A LAP 44. SZÄMÄBAN (1966.) megjelent egy melléklet SMÉRNICE A POKYNY V ZEMEDELSTVI (Irányelvek és útmutatások a mezőgazda­ságban) címen, amely az irányítás tökéletesített rendszerében érvényes jogi, főleg a statisztikai nyilvántartásra vonatkozó előírásokat tartal­mazza. A helyi, a járási és a kerületi nemzeti bizottságok hatáskörét szabályozza. Továbbá az anyasertések hasznossága ellenőrzésének mó­dozatait körvonalazza, s szabályozza a törzskönyvezett állatok kivá­lasztására hivatott járási bizottságok munkakörét. A A 48. SZAMBÁN (1966.) ZÄSADY MEDZIPODNIKOVÉ KOOPERÄCE V ZEMEDELSTVI (A mezőgazdasági üzemközi kooperáció alapelvei) cí­men újabb módszertani segédanyagot közöltek, melyben az együttmű­ködés különböző formáit és azok előnyeit propagálják. A továbbiakban felsorolják azokat a lehetőségeket, változatokat, amelyek módot nyújt­hatnak két vagy több mezőgazdasági üzem szorosabb együttműködésére. Ilyen például a növénytermesztésben egyes nagyméretű gépek közös felhasználása, a mezei utak közös építése, a rétek és legelők közös gondozása és hasznosítása, a munkaerők közös foglalkoztatása, főleg csűcsmunkák Idején stb. Az állattenyésztésben pedig különféle közös akciók lebonyolítása. Ez a segédanyag felveti a mezőgazdasági és más üzemek, például az ipari vállalatok együttműködésének lehetőségeit Is. A A 49. SZAMBÁN (1966.) METODICKÉ DOPORUCENl PRO POU2I­­VANl FOREM ODMENOVANI (Módszertani javaslatok a jutalmazási (dí­jazási) formákhoz), elmen további segédanyagot adtak ki, amely meg­emlékezik az akkordbér küldetéséről, s azt is taglalja, hogy milyen munkáért fizethető akkordbér, majd az időbér alkalmazásának hogyan­ját tárgyalja. Ezt követi a munkadíjazás részesedési és kombinált for­mája, továbbá a prémiumok és a jutalmak fajtáinak felsorolása. A AZ 50. SZAMBÁN (1966.) PRÉMIE ZA PRlRÜSTEK TRZNI PRO­­DUKCE (Prémium a piaci termelés mennyiségének túlszárnyalásáért), STÄLE CENY PRO OCENOVANI VYROBKY (A termékek állandó árai) cím alatt külön-külön tárgyalják a tej, valamint a növényi és állati termékek piaci termeléséért Járó prémium juttatásának elveit, majd az ezt kővető anyagban az 1987. január 1-től érvényes állandó (elszámo­láci 1 ánnlf af (cmoi'tofilz A AZ IDEI 2. SZÁMBAN (1967.) megjelent STATOTY VZS A STS (Alapszabályzatok a termelési igazgatóságok, a gépállomások és az ál­lami gazdaságok számára) módszertani segédanyagok a járási termelési igazgatóságok feladatkörét szabályozzák. Ez az anyag körvonalazza a szövetkezetek és állami gazdaságok járási konferenciáján megválasz­tásra kerülő mezőgazdasági üzemek képviselői testületének hatáskörét stb. Az alapelv további része az állami gazdaságok és a termelési igaz­gatóságok kölcsönös kapcsolatát tárgyalja. Hasonló terjedelmű felada­tok vonatkoznak a gépállomásokra is. A A 3. SZAMBÁN (1967.) közölt segédanyag NŐVÉ PRODEJNl CENY KRMlV A KRM. SMESÍ (A takarmányok új eladási ára) és a NŐVÉ CENY OPRAV STROJ0 A ZARGEN! PRO MECH. ZlVOCISNE) VYROBY (Az állattenyésztés gépei javításának árjegyzéke) elmen jelent meg, amely megismerteti az érdeklődőt a szolgáltatások áraival. A szemes­takarmányok, a sör, a malom, a szesz és a cukoripari, valamint a ke­veréktakarmányok, majd az állattenyésztés gépeinek Javításáról szóló árjegyzékkel. A a 4. SZÁMBAN (1967.) NŐVÉ CENY OPRAV TRAKTORO A TRAK­­TOROVYCH VLECNÍCH VOZO (A traktorok és a pótkocsik javításának árjegyzéke) kapott helyet, s minden egyes traktor javításával kimerí­tően foglalkozik, s az árjegyzéket is hasonló formában taglalja. Felhívjuk mezőgazdasági üzemeink vezetőit, hogy a felsorolt alap­elveket, amennyiben szükségesnek találják, a Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium Kiadaóvállalatánál (Vydavatelstvf MZLH, Praha I., Václav­­ské nám. 47., telefon 235-341-9) vagy pedig a legközelebbi postahivatal­ban, esetleg a levélkézbesltőnél is megrendelhetik. (—h—) A múlt esztendőben mezőgazdasági üzemeinkben sokat panaszkodtak az öntözőberendezések alkatrész-ellátásá­ra. Nem egyszer megtörtént, hogy 10—20 koronás pótalkatrészért be kel­lett barangolni az egész országot, persze sikertelenül. S amikor a leg­jobban kellett volna az öntözővíz, nem volt. Ezen a sajtókonferencián — mint eddig majd minden értekezleten — is szóbakerült a jövőbeni alkatrész-ellá­tás. Az előző években minduntalan kerülgették ezt a témát. Ma azonban a mezőgazdasági technika brnói köz­ponti képviselője mindenki füle hal­latára bejelentette, hogy az alkatrész­igényt 100 százalékra tudják teljesí­teni. Ebből a kijelentésből azt a kö­vetkeztetést vonhatjuk le, hogy végre­­valahára már alkatrészgyártással Is foglalkoznak. Említést érdemel továbbá a csövek gyorskapcsolásénak újszerűsége Is. A kampós, illetve a feszltőkaros kap­csolásnál lehetővé válik a csöveknek 15 fokos törése. Ennél a kapcsolási módnál pillanatokon belül áthelyez­hető a mellékcsőrendszer a kívánt helyre. ‘(Folytatás az 1. oldalról) magasságát. Felügyel arra, hogy ezek a segélyek az alapeszközök gyarapítására, beruházási építke­zésekre, a technika fejlesztésére, szociális és kulturális célokat szolgáló létesítményekre, valamint a lakásépítésre okszerűen fel le­gyenek használva. Tény, hogy itt is döntő szavuk lesz. Természetes, hogy ezzel a képviselőtestület ha­tásköre nem merül ki. Járáson­ként akadhatnak specifikus esetek, amelyek megoldás szempontjából hasonlóan rájuk tartoznak majd. B Hogyan választják a me­zőgazdasági üzemek képviselő­­testületének tagjait? — Választásuk a járási mező­­gazdasági konferencián történik, és két évre szól. Itt a szövetke­zetek és az állami gazdaságok delegátusai megválasztják a kép­viselő-testület tagjait. Minden egyes Jelöltre külön-külön szavaz­nak, s akik a legtöbb szavazatot kapják, azok kerülnek be a kép­viselőtestületbe. A képviselőtestü­let elnöke minden járásban a ter­melési Igazgatóság vezetője lesz. A '"dőlést és a választást a járási nemzeti bizottság hagyja jóvá. Kétségtelen, hogy az állami gaz-Bővül a jogkör daságok és a szövetkezetek dolgo­zói tudják, kikre adják le szava­zataikat, azaz kiket választanak. Biztos, hogy a legjobb állami gaz­daságok igazgatóit és a legered­ményesebben gazdálkodó szövet­kezetek elnökeit választják, akik­nek tekintélyük van, akikben bíz­nak, hogy a járás mezőgazdasági dolgozóinak érdekeit lelkiismere­tesen fogják képviselni. ■ Hány tagja lesz a képvi­selő-testületnek? — Ez attól függ, hogy egy-egy járásban hány szövetkezet és ál­lami gazdaság van. A képviselő­­testület tagjainak száma járáson­ként 15—20 lesz. Azonban a járási konferenciákon néhány póttagot is megválasztanak. Olyan járások­ban, amelyekben kevés a szövet­kezet és az állami gazdaság, ará­nyosan csökken a képviselők szá­ma. | Az üzemek képviselőinek testületé együtt működik majd a szakemberekkel? — Senki nem kételkedik abban, hogy egy szövetkezet elnöke vagy egy állami gazdaság igazgatója, aki legalább tíz esztendeje ered­ményesen végzi feladatát, kifogás­talan szakember. De a gyakorlat­ban már szokássá vált, s az irány­elvek sem gátolják, hogy a kép­viselő-testület üléseire meghívják egyes kísérleti munkahelyek, a nemzeti bank, a mezőgazdasági iskolák és szükség szerint a ter­melési igazgatóság illetékes szak­embereit aszerint, milyen kérdé­seket tárgyalnak. Természetes, hogy egy-egy mezőgazdasági üzem ügyeinek megvitatásához meghív­ják az illető gazdaságok szakem­bereit is. ■ Kikre kötelező a képvise­lő-testület határozata? — Azokban a kérdésekben, amelyekben döntési vagy jóváha­gyási joga van a képviselő-testü­letnek, a határozatok kötelezők a termelési Igazgatóság vezetőire és a mezőgazdasági üzemekre egy­aránt. ■ A képviselő-testületi tag­ság fizetett vagy fizetés nélküli funkció? — Minden esetre fizetés nélküli, tehát tiszteletbeli funkció. Csak feladataikkal kapcsolatos halaszt­hatatlan kiadásaik térítésére lesz mód. (-r-) Végtelenül komoly feladat előtt állnak mezőgazdasági üzemeink dolgozói, de főleg azok, akik a járási konferenciákon a jelöltekre szavazni fognak. Nagy felelősség ez. Alaposan meg kell fontolniuk, kik kerüljenek a mezőgazdasági üzemek képviselő-testületébe. El­ső- és tizedsorban éles látású szakemberekre van szükség, akik éveken keresztül konkrét ered­ményekkel bizonyították, hogy rá­termettek és érdemesek e meg­tisztelő funkcióra. A küldöttek a józan ész embereire, ne pedig a szépen prédikálókra, kevés ered­ményt felmutatókra adják le sza­vazataikat, mert maradi emberek­kel a legtökéletesebb irányítási rendszer is zsákutcába kerülhet­ne. (-in-) A közelmúltban az Olomoucban megtartott országos sajtókonferencián a SIGMA üzemek vezérigazgatóságának dolgozói kimeritősn tájékoztatták a mezőgazdasági üzemek és a sajtó képviselőit az öntözőberendezések, va­lamint azok tartozékainak gyártási programjáról. Miért volt szükség az országos sajtókonferencia összehívására? Egyrészt azért, mert az adás­vételi kapcsolatok új formát öltöttek, másrészt azért, mert a mezőgazda­­sági üzemek részéről a szokottnál kisebb érdeklődést tanúsítanak az öntözőberendezések vásárlása tekintetében. A Slgma kísérletezői évek során műanyag- és polietilén csövekkel is próbálkoztak. De ezek a csövek a for­ró napon deformálódtak, s hamarosan önkrementek. A szakemberek végül is acél vagy szurko­zott, esetleg clnkezett nehézcsövekei gyártottak. Ezeknek darabja 13—lt kg volt. Az év negyedik negyedéber heggesztett, 19 atm. nyomást blrf alumínium csöveket hoznak forgalom­ba. Ezeknek darabja nem haladja meg a 9 kilogrammot, s egy személy lt könnyűszerrel áthelyezheti. Az alumí niumcsövek további előnye, hogy ju tányos áron hozzájuthatnak majd i mezőgazdasági üzemek. megállapították, hogy a szilárd mű anyagcsöveknél sokszorta előnyöseb bek a tömlőszerü, hajlékony műanyag

Next

/
Oldalképek
Tartalom