Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-02-04 / 5. szám
iskolázással gyökereztetek. Kihelyezéskor a hajtatóládákból óvatosan előbb kisebb gyümölcsszállitó-rekeszekbe rakják és széthordják az oltványokat, majd innen a kb. 20—25 cm mélyen kiszántott barázdába helyezik. A merőlegesen leszúrt oltványokra félig földet húznak, földire vékony komposztréteget szórnak, majd az egészet beáztatják. Ezután az oltványsort betakarják és teljesen bakhátazzák. A bakhátat állandóan gyommentesen tartják, porhanyítják. Az első szőlőhajtások kibújása után 5—6 naponként Novozir N-el permetezik, később esetleg bordói lével. A felső rügyekből fejlődő harmatgyökereket kétízben eltávolítják, majd a bakhátat július második felétől, augusztus elejétől részletekben lebontják. KITERMELÉS Lombhullás után, október végén, november elején a gyökeres oltványt kiszedik az iskolából, az állami szabvány előírásai szerint osztályozzák, s 100 darabonként kötegezik, majd átadják az Állami Vetőmagtermesztő és Nemesítő Vállalatnak, vagy saját szükségletre elvermeiik. Ez a vállalat osztályok és fokozatok szerint veszi át a gyökeres oltványokat és például az I A-s minőségért vesszőnként 2,96 Kcs-t fizet, s 4,25 Kős-ért adja tovább. SAJÄT TELEPÍTÉS A köbölkúti EFSZ-nek jelenleg az anyateleppel együtt 90 hektár szőlője van. Ebből 1967- ben 42 hektárnyi a termő, a többi 48 hektárnyi pedig hároméves, kétéves és egyéves telepítésű. Terv szerint 1969- ben végzik el a tervezett 120 hektáros terület utolsó 30 hektárnyi telepítését a Szedresben, mégpedig egytagban. Jelenleg a Papföldön 39, a Szedresben 30, a Harasztoson pedig 20 hektár terjedelmű szőlőjük van egy tagban. Nagyobbrészt Móserféle kordonművelést végeznek 250X130 cm-es kötéstávolságban, csak a tíz évvel ezelőtt telepített 12,5 hektárnyi területen a 150X130 cm-es kötéstávolságú telepítést alakították át palmettás módszerűvé, miközben minden ötödik sort kiszántották, és most innen végzik a permetezést, trágyaszórást, stb. SZŐLŐELADÁS Termőszőlőben ezidei tervük 55 q/ha, kilónként 7,— koronájával. Az elmúlt évben 68 mázsás átlagtermést értek el, amit csaknem 8,— KCs-s áron adtak el. Az érsekújvárí járásban tavaly így az első helyet érték el. Bort csak saját szükségletre dolgoznak fel. Váljék egészségükre! KUCSERA SZILÁRD §4^11 3 Téli szölőoltás Köbölkúton • HAJTATÁSBAN KÜLÖNBÖZIK A TAVASZITÚL • TÉLI FOGLALKOZTATÁST NYÚJTANAK • ELKERÜLIK A TAVASZI MUNKACSÜCSOT • ÁLLANDÓ MUNKACSOPORTOK MŰKÖDNEK • LEGJOBBAK A JÁRÁSBAN ben az oltvány összeforradása csaknem teljesen valószínű, persze csak az esetben, hogyha ehhez a többi szükséges feltétel is biztosított. Azelőtt az oltványt folyékony parafinba mártották, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ez felesleges, mert a parafin a kissé elálló metszlapok közé kerül, és ilyenkor az összeforradás ki van zárva. LÄDÄZÄS Hajtatáshoz az oltványokat olyan ládába rakják, melynek egyik hosszanti oldala és egyik vége nyitott. A ládát aljas végére állítják és erre 5—8 centiméternyi vastagon nedves fenyőfafűrészport szórnak. Erre felső, vagyis oltóvesszős végével kifelé helyeznek el kb. ötven oltványt, amit kénporral meghintenek a penészgombák ellen. A fektetett oltvány alsó vége és a láda közé is fűrészpor kerül. A kénporra ismét fűrészpor, majd vesszősor, valamint kénpor kerül és a rétegeződés folytatódik. A ládába így 700—800 oltványt ágyaznak be,majd a felülnyitott ládavéget az odatartozó tolórekesszel lezárják. A hajtatőládát lefordítják és az oltványvégeket is fűrészporral fedik, majd ezt belocsolják a vesszősorok közé és a ládát befödik. A hajtatáshoz így előkészített oltványokat 3— 4 °C hőmérsékletű helyiségben tárolják. A régebben tárolt oltványokat kéthetenként nedvesítik, hogy megvédjék a kiszáradástól. Azok, akik a szőlészeti csoportokból értenek az oltáshoz, február elejétől mártárnyi területen az Északamerikai Egyesült Államok északi, hűvösebb vidékeiről származó Riparia portalis közvetlenül használható alanyfajtát állítják elő. Ezt P. Viala szelektálta egy Portalis nevű helyiségben Dél- Franciaországban, ahol egyébként R. Gloire de Montpellier néven ismeretes. Legjobban elterjedt alanyfajtánk, de egyes talajokon a ráoltott termőfajták gyöngébben növekednek, ezért a Berlandieri x Riparia alanyok mellett erősen lemarad. A huzalos támaszokról mind a négy szőlészeti munkacsoport dolgozói segítenek lebontani téli hónapokban a kb. négy méter hosszúra növő alanyvesszőt. A ferdén futó huzalos támaszrendszert hosszabb, 2,5 méter magas betonoszlopok tartják, míg a termőszőlőt csak 2 méteres oszlopok. A lebontott és megtisztított alanyszálakat ugyanezek a munkacsoportok 40—45 cm-es hosszúságú veszszőkre vágják és 100 darabonként kötegbe kötik. Ezeket a kötegeket nedves helyen homokba ágyazzák, és az oltás idejéig itt tartják. ANGOL-NYELVES PÁROSÍTÁS Oltás előtt az alanyvesszőkötegeket és az oltővesszőkötegeket, melyeket itt rügyeknek mondanak 12 óra hosszat kádakban áztatják. Oltáshoz történő előkészítéskor az alanyvesszőről a rügyeket késsel eltávolítják, az alsó rügy alatti csonkot pedig 3—4 mm-re viszszavágják, úgyhogy hosszuk csaknem egyformán 40 cm. Az európai fajtájú oltóvesszőt egyrügyes csapokra darabolják fel. Rügy fölött 1,5—2 cm-es csonkot hagynak, hogy a rügy ki ne száradjon. Az oltást angolnyelves párosítással végzik. Ez mind az alanyon mind a nemes oltóvesszőn sima, ferde metszlapot kíván. A metszlap hossza akkor a legjobb, ha a vessző vastagságának kb. a másfélszerese. Az alany metszlapján, annak felső harmadában éles késsel bevágást, vagyis nyelvet készítenek. Ezzel párhuzamosan az alanyvessző vastagságának megfelelően megválasztott nemes oltócsapon hasonló bevágást eszközölnek. Az így keletkezett nyelveket egymással szemben összeillesztik. Fontos, hogy mindkét metszlap sima, rézsútossága egyforma fokú és a nyelve egyforma mélységű és elhelyezésű legyen, különben a metszlapok összetolás után nem fednék egymást. Az így elkészített oltvánnyal suhintani szoktak egyet, s ha az nem esik széjjel, úgy valószínűleg minden rendben van. Ha a vesszők héja fedi egymást s a metszlapok között nincsen rés, akkor az ivarsejtek közötti vonzódás, vagyis az affinitás következtécius ru-ig segeuKeziieK. tsnur megkezdik a hajtatást, amihez a helyiség hőmérsékletét 28 °C- ra emelik. Mihelyt megjelennek a hajtások, a hőmérsékletet fokozatosan 15—16 °C-ra csökkentik. A helyiség levegőjét párásán tartják. _______ISKOLÁZÁS_______ Az előhajtatott oltványokat, mihelyt a talaj felmelegedik, Számos mezőgazdasági üzemben nagyarányú szőlőtelepítés folyik, ennél fogva az Állami Vetőmagtermesztő és Nemesítő Vállalat nem képes teljes mértékben kielégíteni a mutatkozó szőlőoltvány-szükségletet. Ez kényszeríti egyes üzemeket arra, hogy anyatelepet tartsanak fent, és maguk állítsák elő az oltványokat, mely iránt bizonyára más üzemekben is érdeklődnek, sőt háztáji méretekben magánszemélyek is megpróbálnák kivitelezését. Ez adott indítóokot arra, hogy felkeressük a köbölkút! EFSZ szőlészetét és Varga Józsefnél, a speciális növények agronómusánál érdeklődjünk munkamódszereik iránt. Két gyümölcsészeti és négy szőlészeti munkacsoport irányítása tartozik munkakörébe. A szőlészetiek közül három munkacsoport a termőszölőben dolgozik — ezek vezetői Tóth Zoltán, Kelemen János és Barta Ádám, — egy munkacsoport pedig Barta Imre vezetésével az anyatelepkezelést, valamint tenyészidőszakban az oltványkezelést végzi. Az utóbbi munkacsoport tizenkét állandó taggal működik. A csoportvezetők közül ketten a Szőlőskei, — ketten meg a Karvai Gyümölcsészeti és Szőlészeti Szaktanintézetben szereztek szakképesítést. FAJTAÖSSZETÉTEL Főleg három nemes szőlőfajta szaporításával foglalkoznak: a Müller Thurgau, a Zöldveltelíni és az Olaszrizling. Igaz, hogy ezek a szőlőfajták az I B minőségi osztályba tartoznak, viszont ezek adják a legbővebb termést. Azért is esett e fajtákra a választás, mert a Müller Thurgau érik a legkorábban, utána következik a Zöldveltelini, s legkésőbb érik közülük az Olaszrizling, mely fajták ma munkaszervezési és ökonómiai okokból telepítéseik 60 %-át képviselik. Hozzávetőleg 20 % erejéig Szürkebarátot, Leánykát és Bouviert telepítenek. Újabban a Bouviert fajtát is oltják. A felmaradó 10 %-ban találjuk a Zöldszilváni, a Fehér burgundi, a Szent Lőrinc és egyéb fajtákat. ALANYVESSZÖSZEDÉS Alanyvesszőt három hektár anyatelepen állítanak elő. Ebből két hektárnyi területet foglal el a Kober 5 BB alanyfajta, melyet Kober osztrák szőlész szelektált a Teleki 5 A-ból. Az összes alanyfajta közül ennek van a legnagyobb vesszőhozama, teljesen filoxéra-ellenálló, legjobban gyökeresedik, s ami a helyi viszonyok szempontjából legfontosabb, bírja a meszes talajt, s a Ripariát mindenütt jól helyettesíti. Egy hek-
