Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)
1967-02-04 / 5. szám
Virágzó hagymák föld nélkül örvendetes és üdítő látvány, ha a tél folyamán a szobában kivirágzik és gyönyörködtet a cserépbe ültetett tulipán, nárcisz, vagy más hagymás és gumós növény, de érdekes, sőt hihetetlennek tetsző, ha föld nélkül, csupán vízben, vagy nedves homokon, esetleg szárazon borul virágba valamelyikük. A hagymás vagy gumós növények jellemző sajátsága, hogy a megfelelő körülmények között „beérett" hagymában, vagy gumóban annyi táplálékanyag halmozódik fel, amennyi teljesen elégséges a virág tökéletes kifejlődéséhez. A jácint egyes fajtái, elsősorban az egyszerű virágúak például könnyen klvirágoztathatők csupán tiszta vízzel megtöltött, úgynevezett jácintüvegekben. Nyirkos „talpon", virágoztatható a nárciszfélék tazetta csoportjának egyik jellegzetes fajtája, mégpedig a „Grand Emperor" nevű változat, az apró, fehér szirmú, narancssárga. Európában, nálunk is sokan karácsonyi, vagy újévi nárcisz néven ismerik, de konstantinápolyi nárcisznak, vagy marseille-i tazettának is mondják. A virágoztatása könynyű, mert hagymája nem kíván sem földet, sem cserepet és a benne felhalmozódott tápanyag hajtja ki szárát és fejleszti ki virágait. Korai virágoztatásához nem szükséges más, mint lapos üvegtányér, esetleg alacsony porcellán- vagy cseréptál, néhány darabka faszén, szemcsés folyami homok, kavics és víz. A tányér aljára tört faszenet teszünk, erre szemcsés folyami homokat, majd kavicsot rakunk rá, körülbelül két ujjnyi vastagságban. A jól kifejlődött hagymákat — a tál nagysága szerint 3—6 darabot — szorosan egymás mellé, a kavics közé helyezzük, azután a tányérba annyi vizet öntünk, hogy az csak a homokot érje, a hagymákat nem. Mihelyt a hagymák gyökerei elérik az állandó vizesen tartott homokot, a tányért, vagy ar tálat fekete papirosból készített tölcsérrel betakarjuk, hogy a sarjadó hajtások sötétben legyenek. Így takartan addig tartjuk a hagymákat meleg helyen, amíg a hajtások 10—15 cm-re emelkednek. Ekkor a tálat világos helyre, az ablak közelébe állíjtuk, s a tölcsért leszedjük róla. A halványzöld hajtások hamarosan sötétzölddé válnak és a szárak végén megjelennek a bájos virágok. Hűvösebb szobában lassabban fejlődik a növény, melegebb helyiségben viszont hamarább jutunk virághoz. Ugyanígy virágoztatható a tavaszi sáfrány, a Crocus vernus is, ha a szeptemberben, októberben a kertbe ültetett hagymáját kiszedjük a földből és vízzel megtöltött kisebb üveg- vagy porcelánedénybe, kavics- és cserépdarabok közé rakjuk. Ez a crocus-faj közeli rokona az ősszel virágzó „igazi", vagy jóféle sáfránynak, ennek a nagymúltú és valamikor hazánkban is nagyban termesztett fűszernövénynek. Bibéjének nagy festőerejét tekintve ma is értékes és drága, amiben nagy része van annak is, hogy félkilogramm szárított bibéhez 60 ezer virágra van szükség. A hajtatásra is alkalmas tavaszi sáfránynak nincs múltja, de van egy kedves tulajdonsága, nevezetesen: idő előtt örvendeztet meg tavasztköszöntő virágaival. Igaz, hogy a virágzás csak néhány napig tart. Közben feltétlenül hűvös és világos helyen kell tartani, mert melegben virágai felnyúlnak puhák lesznek és elszíntelednek. A vízben virágoztatott crocus teljesen kimerül, mint ahogy a vízben virágoztatott jácint hagyma is egészen feléli tartaléktápanyagait és az elvirágzás után értéktelenné válik, ellentétben a földdel megtöltött cserépben hajtatott jácinttal, amelynek hagymáját az elvirágzás után ki kell szedni'a cserépből, szellős, száraz helyen pihentetni és szeptember végén kiültetni a szabadba, hogy ott kora tavasszal újból gyönyörködhessünk illatos virágaiban Jácintüvegben vagy pedig nedves mohával vagy fűrészporral megtöltött csészében virágoztathatók az őszi kikerics, a Colchicum autumnale kellőképpen előkészített hagymái is. Föld nélkül, nyirkos fűrészporban virágoztatható a cyclamen két, mégpedig kis-ázsiai és kaukázusi származású faia, amelyek tavaszi ciklámen néven ismeretesek. Ezek gumóin 15—20 kicsiny piros virág is fejlődhetik Elvirágzás után a gumót cserépbe kell ültetni és mérsékelten öntözni mindaddig, míg leveleit kifejleszti és táperőt szed magába a következő évi virágzáshoz. (N. —N. M.) A pletyka Az általánosan ismert és " * kedvelt szobanövényeink közé tartozik a pletyka. Közép\merikából, Mexikóból származik. Az egyszikűek családjába tartozó növénynemzetség. Gyors növekedésük miatt kapták a pletyka nevet. Csüngő hajtásaikkal a szobában, mint ámpolna növények jó díszítő hatásúak. Azonban nemcsak a szobánkat díszíthetjük e növényekkel. jól beváltak erkély- és ablakládában is, félárnyékos helyeken. A virágkedvelők virágállványain leggyakrabban két fajtájuk látható. Az egyik a Tradescantia albiflóra, melynek fénylő zöld levelei elliptikusak, csúcsban végződnek és a szár két oldalán váltakozva fejlődnek. A levelek és a szár erősen nedvdús. A másik fajtája a Tradescantia zebrina, mely hasonló az előbbihez, de sokkal díszesebb. Levelei szélesen, ezüstösen csíkozottak. A levél alsó oldala pedig bíborszínű. Gondozás szempontjából elég igénytelen növény. Télen különösen hűvös helyen mérsékelten öntözzük, nyáron bővebben. A túlmelegben levelei sárgulnak és így elpusztulnak. A szobában a közepes hőmérsékletet kedveli A pletykát jól felhasználhatjuk fali dísznek. Hajtásvégeit falra akasztható üvegtartóba helyezzük. Az üvegtartóba tiszta vizet öntünk, s ebbe állítjuk a hajtásokat. A hajtások meggyökeresednek ér fejlődésnek indulnak. Ügyelni kell, hogy világos napfényes helyre függesszük, fgy szép ámpolna növény nevelhető belőlük. Ezáltal a falat sem rontjuk. Ha az üvegtartóban elhasználódott a víz, utána kell tölteni. Az üveg virágtartókat házilag is el lehet készíteni, elhasználódott villanyégőkből. LŰRINCZ L. (Berencs) r, A kaktusz gondozása télen Télen sok otthonban a kaktusz az egyetlen dísznövény. Főleg azért, mert nem követel különösebb ápolást, és nem túlságosan érzékeny. A fagyok jelentkezésével a kaktuszt is csukott helyre kell vinni, szobába, folyosóra vagy kamrába, ahol a hőmérséklet nem süllyed 6 fok alá. A kaktusznak nem felel meg a fűtött szoba, mert akkor télen Is folytatja a növekedést, s a fiatal növényrészek deformálódnak, sárgászöld színűek. Mivel sok fényre van szüksége, igyekezzünk az ablak közelében úgy elhelyezni, hogy j jttr s jmr x s jmr s jbf az alacsonyabb fajta köze- <í lebb, a magasabb pedig tá- | volabb legyen tőle. 3 Télen, amikor a hőmérsék- | let alacsony, életműködése a 3 minimumra csökken, csak | látszólagos életet folytat. 3 Vigyázni kell, hogy csak ke- | vés vizet kapjon, mert ellen- S kező esetben elrothad. ^ A magas növésű kaktusz, * mint az agáve, szükség esetén a pincében is áttelelhet, ^ ha ügyelünk a szellőztetésre ! és arra, hogy a hőmérséklet r ne sülyedjen 4 fok alá. Eb- S ben az esetben ne locsoljuk, I mert a pince levegőjének 'j elegendő páratartalma van. |t (V. E.) 3 K r s s *mr * jmr * j—r * <mr s jmr *] „Aki a virágot szereti rossz ember nem le“ — tartja a közmondás. URBAN Sándor oroszkai lakos valóban közkedvelt a faluban. Vagy 20- féle kaktuszfaltával kísérletezik, gondozza nagy szeretettel, hoz* záértéssel. Aki háztáján meg■> fordul, elnézegeti Urbán elvtárs gyűjteményét. (Kép és szöveg: Belányi Jánosi'
