Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-02-04 / 5. szám

A folytonosság jegyében

Beszélgetés dr. SZABÚ Rezsővel, a CSEMADOK KB vezető titkárával-4- Fontos kitétele a határozatnak

a néprajzi, népművészeti hagyományok összegyűjtésére irányaié törekvés. Ezt három pont is hangsúlyozza. Hogyan szándékoznak megoldani ezt a kérdést? Milyenek a lehetőségek?

— Kulturális életünk, a műkedvelő kulturális csoportok irányítása, vezetése, helyes műsoranyaggal való ellátása nehezen képzelhető el a néprajzi gyűjtőmunka megkezdése és érdemleges folytatása nélkül. Ennek érdekében kezdetben, főleg a népdal, a népzene, a népi tánc, a dallal egybekötött szokásanyag gyűjtésére kell a fősúlyt helyezni, amelyet később követhet a szellemi kultúra többi részének feltárása. Ez a munka tulajdonképpen hármas célt szolgál. Elsősorban feltáró jellegű lesz, amelynek alapján fel kell újítani, műsorra tűzni a helyi jellegű hagyományokat. A felgyújtott anyag a továbbiakban, tudományos feldolgozás és besorolás nélkül, válogatott formában évente kiadásra kerül, amely alapanyagot szolgáltat a népi együttesek munkájához. A harmadik, befejező szakaszban a meglevő anyagot tudományos szinten osztályozni és raktározni kell a későbbi feldolgozás számára.-4- Ez aránylag körülményes és hosszadalmas munka. Lesz-e hozzá elegendő szakember?

— A Központi Bizottságon belül e célra egy szakembert alkalmazunk, aki azonkívül, hogy önálló gyűjtési munkát végez, szervezi és irányítja az egyes helyi csoportok munkáját.

Komoly és egyáltalán nem könnyű feladatokat tűzött ki célul a CSEMADOK IX. Országos Közgyűlése a tömegmozgalml munka számára. Megvalósítása sok munkát igényel, de még a sok munka sem biztosíték arra, hogy a fáradozást siker koronázza. Hogy az elképzelések eredményt hozzanak, lelkesedést, kitartást és nem utolsósorban rendszeres munkát kívánnak azoktól, akik vállalkoznak erre a nemes tevékenységre. -gs-Jókat ifjúkori önarcképe

Jókai Mórról sokan tadják, hogy mielőtt regényíró lett, költészettel Is foglalkozott. Első irodalmi megnyilatkozása is költői természetű volt. Azt is sokan tudják Jókairól, hogy polihisztor volt, aki mindenhez értett. Arról azonban már kevesen tudnak, hogy festett is, méghozzá nem Is rosszul. Jókai már igen fiatalon vonzódott az ecsethez, palettához. Ezzel kapcsolatban saját magáról így vallott:

„A legelső piktúrám hat esztendős koromban egy farkas volt, s a kép alá ez az alkaikus sor került: Búsulást hallat a bokorban egy farkas..."

Jókai rajzai és festményei a család ismerőseinek körében bámulatot keltettek és ezért édesapja elhatározta, hogy Münchenbe, a festőakadémiára küldi. Később letett erről a tervéről.

Jókai azonban gyermekévein túl is szívesen festett. Ezen a helyen most — kuriozitásként — bemutatjuk a nagy író három festményének reprodukcióját. KOMLÖSI LAJOS

Asztalos Etelka, Jókai első szerelme

Az iró édesanyja

Az egykori koronázó város

tünket „boldogító" Habsburg uralkolókat. Ugyanis egy történeti jelentőiégű metszet-sorozat rögzíti fölényes artásUkat, hideg gőgbe merevedett ircvonásaikat, kincseket érő, aranylímes öltözéküket s ékkövektől fényő, káprázatos ékszereiket. Felidézik i spanyol udvar dölyfös pompáját

I. Ferdinánd bátyja, a Madridban székelő német-római császár V. Károly), — majd a szeszélyes és lendüetes képzeletű barokk tüntető gaziagságát, s később a klasszikus egyszerűséget mímelő empír stílus jellegzetességeit. A terem közepén két Ivegszekrényben állították ki a koronázó hercegprímás keresztmetszetes hímzésű remek brokát ornátusát és Pozsony város küldöttségének aranypaszománnyal díszített öltönyét.

A nem nagy, de jól rendezett anyag városunk múltjának egy érdekes szakaszát világítja meg elevenen s ezzel látogatóinak históriai és művelődéstörténeti ismereteit bővíti.

Bárkány Jenőné

^K

iüuráhs, fu

rcks

A Pár héttel ezelőtt megnyitották Bogyán a szövetkezeti klubot, amely kezdettől fogva nagy közkedveltségnek örvend a fiatalok körében. A klubnapokon negyven—ötven fiatal szórakozik a klubban a különböző szakkörökben. (Végh Z., Bogya)

4» A CSEMADOK palásti helyi szervezete a közelmúltban bemutatta a Falu rossza című háromfelvonásos népszínművet. A darabot Veszély Mihály tanító rendezte. (Kiss L., Palást)

4» A CSEMADOK milanovcei színjátszócsoportja nagy sikerrel vitte színre Szigligeti Ede Cigány című színművét, Szibila Lenke tanítónő rendezésében. (P. Matis, Nyitra)

4* A belgrádi Nemzeti Múzeumban Van Gogh-kiállítást rendeztek, a művész 83 képének bemutatásával. A festményeket az utrechti Keller-Mlller Múzeum, a legnagyobb Van Goghgyűjteménnyel rendelkező képtár adta kölcsön.

4» Ann Sheridan, híres amerikai színésznő és filmszínésznő 51 éves korában rákbetegségben meghalt. Világhírneve a háború után kezdődött. Partnerei voltak a többi között Garry Cooper, Humphrey Bogart és Errol Flynn. Nyolc évvel ezelőtt búcsút mondott a filmnek, azóta csak színpadon és televízióban szerepelt.

4» Kiosztották Párizs irodalmi nagydíját: a díj kitüntetettje Brice Páráin 69 éves esszéíró, aki életművéért kapta a Grand Prix Littáraire-t.

Ilku Pál regénye a pozsonyi magyar rádióban

Ilku Pál regényének hősei — szegény parasztfiúk — tudatosan szembenálltak és szembeszálltak a rendszerrel, amely csak a „kiváltságosok" számára nyitotta meg készségesen a tudás, a műveltség felé vezető utat; viszont a lelki terrnr elnyomó, kíméletlen eszközeit alkalmazta azokkal szemben, akik alacsony sorból „merészkedtek“ felemelkedni, akik nem előkelő származásukkal, pénzükkel, csupán eszükkel, tehetségükkel

akarták megnyitni az érettségi varázslatos kapuját, hogy azon át ők is kiléphessenek — az életbe. Ezt a regényt „Az osztály zendülőit" dolgozta fel rádiójátékká Ungváry Ferenc és február 5-én, vasárnap 13 órakor kerül bemutatásra a pozsonyi magyar rádióban „Különös érettségi" címmel. Az egyes szerepeket a komáromi MATESZ művészei játsszák. A színmüvet Klimits Lajos rendezte.

: nyeskedik a három métermázsa sü- < , lyú aranyozott korona, amely 4 négy- : l zetméteres vánkoson pihen. Az oltár \ i előtt az érsek helyezi az ű] uralkodó i i fejére Szent István ősi koronáját. — 1

■ A királyi jelvényeket: a bizánci zo- I t máncokkal, drágakövekkel, igazgyön- :

■ gyökkel ékes koronát, a jogart, az almát, a kardot és palástot a XVI. és :

5 XVII. században a Várban őrzik a ko. ronaőrök, 50 magyar gyalogos és 50 osztrák lovas. Innen később Bécsbe t kerül és 1790-ben ismét vissza, Bu- i . dára.

s A férfibűvölő asszony-király, Mária- Terézia 1776-ban emelteti a Koronázó ,, Dombot a Duna partján. Tetejére pa- ripáján kaptat a koronázás után a- király s kardját a négy világtáj felé 1 kivonva tesz fogadalmat, hogy orszá- gát minden rátörő ellenségtől megí védi. Majd az irgalmasok kolostorá- 9 ban esküszik meg a magyar alkot- 1 mány tiszeletbentartására. Ám a Mik- sák, Károlyok, Lipótok, Józsefek és z Ferdinándok szent esküvel fogadott . ígéretüket csupán addig tartják be,

. míg ez dinasztikus érdekeikkel nincs . ellentétben. Csak a francia felvilágo. sodás felé tájékozódó II. József nem s hajlandó magát ilyen, — célkitűzéseit . korlátozó — ígéretekkel elkötelezni.

P S újító rendeletéit koronázatlanul,

. mint Kalapos király hozza. A XVIII.

{ század végén utolsónak II. Lipótot

kísérik koronázásra díszmagyaros fő. urak a pozsonyi Dómba. — Mindeze- I két a ceremóniákat színes parádéval ünnepük meg. A Várban a díszebéden ^ a főrendek s a polgárság előkelőségei [. vesznek részt. Az „istenadta nép" a [j Mihály kapu előtti térségen lakmározik a sült ökörből s fogyasztja a gönci hordók tartalmát, a tüzes magyar 0 bort. Napokig tartanak a mulatságok, y lovas játékok, tornák, vadászatok, lóa versenyek s a tánc. A Mihály kapu a alatt van a lövölde. S a jó polgárok T derülnek, ha eltalálják a céltáblát. t Néhány kerek fakorongra festett példány máig is megmaradt. De a nép IS nem ment üres kézzel a nagy vtgasj. ságba. Adózott most is, mint egész j életében. II. Lipót koronázására 50 mázsa zabot, 20 akó bort, 4 hízott J. ökröt, 4 bárányt, 7 kenyeret hozott, s_ feldíszített ekhós szekereken, a fér- 3 fiák vállukon, a szép ifjú hajadonok j. kosarakban vitték a kisebb súlyú [. ajándékokat. Viszont kegyesen megy engedték a népnek, hogy osztozkodja- U nak a töméntelen posztón, amely a tl Ferencesek templomától a Dunáig bok rította őfelsége s díszkísérete végigvonulásának útját.

í- Szemtől szembe láthatjuk az „Isten c. kegyelméből" nyert hatalommal nó-AZ OLOMSZURKE EG ALATT hófehérbe öltözött a vár, négy tornyát hegyes prémsüveg borítja. A kelták, rómaiak, szlávok és magyarok hajdani erődje, majd királyi kastély büszkén emelkedik a város fölébe. S fennen hirdeti, hogy olyan kort ért meg, mely átmeneti s megóvja a múlt értékeit és velük a mát, s a holnapot gazdagítja.

A helyreállítás alatt álló fontos történeti s művészeti emlék egyik termében látványos kiállítás nyílt meg. A tárlat mintegy 440 évre pillant vissza, attól az Időponttól kezdve, mikor a végzetes mohácsi csatavesztés után Magyarország három részre szakadt. Keleten az erdélyi fejedelem, középen a török volt az úr, s Nyugat- Magyarországra a Habsburgok terjesztették ki hatalmukat. így 1526-tól 1783-ig Pozsony volt a magyar királyok koronázó városa. Itt tartják 1848-ig a rendi országgyűléseket, a Felső Ház a Prímás Palotában (a mai Pionír Palota) — az esztergomi hercegségek ú] székhelyén s az Alsó Ház a mai Egyetemi Könyvtár épületében.

Korabeli metszetek, fotókópiák, festmények és néhány érdekes, finomművű érem vetíti elénk a közel félezrednyi emléket, a 19 koronázás szertartásait s érezteti az elmúlt korok életformáját, szellemét. — Egy

16. századi metszet kegyetlen öldöklést mutat. Kardok és kopják csapnak össze, keresztény magyarok és pogány törökök ontják egymás vérét. A túlerő győz, Buda is tőrök kézre kerül. 1526 decemberében a Ferenc-rendiek kolostorában az egybegyűlt rendek Habsburg Ferdinándot választják királyukká. Utódját, Miksát 1563-ban már Pozsonyban koronázzák meg fényes ünnepségek közepette. A ragyogó tűzijáték szomorú következménye egy heves tűzvész, amely vízhiány miatt roppant károkat okoz. Miksa éppen ezért építteti fel 1572-ben a Roland kutat, a mai Április 4-e tér változatlanul vonzó plasztikai díszét. Hufnägel mester 1588-as metszete kitűnően tükrözi a még feudális város légkörét, s annak társadalmi szerkezetét. Mindenekfölött a Vár uralkodik, — lejjebb az Egyház hatalmát hangsúlyozó magasbatörő karcsú templomtornyok. Közelükben öntudatosan helyezkednek el a főúri paloták s a gazdag polgárok testes házal. Távolabb, — félénken összebújó nyáj módjára a kétkezi munkások, a szegény nép hajlékai. — A XVIII. századi ábrázolásokon friss dunai szél lengeti a nemzeti színű lobogókat. Közöttük vonulnak fel a világi és egyházi hatalmasságok. Hatfogatú, előkelő batárjalkban s a Dóm felá tartanak.

Aki a Fóti dal zenéjét szerezte

KI ne tsmerné a Fóti dalt, Vörösmarty örökszép versét? Ve kinek jut eszébe a Fóti dalnál Igló városa és a Szepesség? Márpedig az, akt e híres és sokat énekelt dal zenéjét szerezte, ebből a városkából származott. Emlékezzünk meg tehát most születésének 150. évfordulójáról. A Fóti dal zenei szerzőjét Them Károlynak hívták, és 1817-ben született Iglón. Miskolcon 1838-ban magyar zeneegyesületet alakított. Két évvel később zenekart szervezett ugyanott, amelynek nemcsak karmestere, de egyúttal komponistája ts lett. Alkotásait itt mutatták be először. Ezután a Balassagyarmati Leány-i nevelőben vállalt állást, de 1837-ben már a pesti egyetemen tanított, 184U ben pedig a fiatal Nemzett Színház másodkarmestere lett. 1853-ban a budapesti Nemzeti Zeneidében tanította az összhangzattant és a zongorajáték szakát.

1864-ben Lipcsébe a zene egyik gócpontjába, Bach hazájába költözött, hogy két tehetséges gyermekének, Vilmosnak és Lajosnak megfelelő zenei kiképzést biztosítson. Innen került Bécsbe, ahol 1886 április 13-án meghalt.

Az tglói muzsikus nemcsak nagyszerű karmester, hanem rangos zeneszerző is volt. Az említett Fóti dal alkalmi zenéjén túl ő szerezte a Peleskel nótárius muzsikáját is. Később a vérből származású kalandor szolgájának életéről írt színdarabot, a Rontó Pált zenésítette meg. Önálló operákat is írt, amelyek közül a Gizula, a Tihany ostroma és a Képzelt beteg ismertebbek. JÓI Ismerte a népdal természetét. Gyűjteménye Mézét virágok címen a negyvenes években jelent meg.

Vajon születésének 150. évfordulója alkalmából gondolunk-e eleget rá Szlovákiában, és vajon iglót szülőházát jelzt-e emléktábla? Ogy véljük, hogy aki a Fóti dal zenéjét szerezte, megérdemelné.

Mártonvölgyl László

A CSEMADOK IX. Országos Közgyűlésének határozatában olvashatunk a kulturális tömegmozgalml munkáról és azokról a feladatokról, amelyek ezzel kapcsolatosak. Az általánosan megfogalmazott tennivalók azonban csak körvonalazzák, elvileg határozzák meg azt a munkát, amelyet az elkövetkező Időszakban a CSEMADOK járási és helyt szerveinek meg kell valósítaniuk. Mi ennek a munkának a lényege? Dr. Szabó Rezsőt, a CSEMADOK KB vezető titkárát kértük meg, válaszoljon néhány kérdésünkre, amelyek az említett feladattal összefüggenek.

is, amelyek korunk társadalmi és emberi problémáira keresnek választ.-4- A határozat alapján „folytatni kell és minden szakcsoportra ki kell terjeszteni a csoporton belüli nevelés bevált, jő formáit". Milyen csoportokról van itt tulajdonképpen sző, s mi a munkájuk?

— Ez a meghatározás, hogy „csoport" szükségmegoldás. Alatta pedig — mivel egyelőre nem találunk jobb összefoglaló meghatározást — a tánccsoportokat, énekkarokat, irodalmi színpadokat, színjátszó csoportokat értjük.-4- Ezek szerint az előbbiekben öszszefoglalt teendők itt is érvényesek, illetve elsősorban Itt kell hogy érvényre jussanak.

— Ez természetes.-4- A színvonal emelésével a munka folyamatossá és rendszeressétételével gyarapítsák az élegyüttesek és élcsoportok számát" — mondja a határozat. Jelenleg hány élcsoportunk van; mi jellemzi azokat, mennyiben különböznek a nem-élcsoportoktól, milyen anyagi és szakmai támogatást kapnak?

— Jelenleg nyolc élegyüttesünk van. Azonban azt szeretnénk, ha minden járásban működne egy élegyüttes. A határozatban tulajdonképpen erről van szó. A komáromi, a nyitral és a terebesi járásban kell az elkövetkező időszakban olyan együtteseket szervezni, amelyek elérik a megkívánt színvonalat. Különösen fontos volna a terebesi és nyitrai járásban megoldani ezt a kérdést.

— Ami az élcsoportokat megkülönbözteti a többitől, az elsősorban a rendszeres munka, amely független a fellépések számától és Idejétől. Munkastílusuk a félhivatásos együttesekéhez hasonlítható. Egész estét betöltő műsoraik vannak. Ezenkívül határozott műsorpolitikával dolgoznak és természetesen, lényegesen magasabb színvonalúak az előadásaik. Képesek a legigényesebb tánckompozíció bemutatására is. Végeznek gyűjtő és feldolgozó munkát; s nem csupán a népi hagyományokat dolgozzák fel, hanem mai témákat is. A csoportoknak van művészeti vezetőjük. A szakmai támogatás elsősorban a Központi Bizottság feladata. Anyagi támogatást a központtól és a járási szervektől egyaránt kapnak.-4- A kulturális tömegmozgalmi munkával kapcsolatos határozat első pontja kimondja, hogy: „A CSEMADOK népi együttesel és színjátszó csoportjai legyenek az esztétikai nevelés hatékony eszközei. Munkájuk támaszkodjon a haladó hagyományokra, de keressék ugyanakkor mai, új életünk kifejezésének módját is.“ Mit jelent gyakorlatban ez a tétel, hogyan képzeli el a megvalósítását?

— Itt látszólag két eltérő gondolatról van szó. A valóságban azonban mégis összefüggő egészet alkotnak. De azért csak osszuk fel, s próbáljunk külön-külön felelni a kérdésre. Az esztétikai nevelés két irányú, két sikú munka. Vegyük elsőnek a csoporton belüli nevelést. Abból kell kiindulni, hogy nagyobb csoportokról van szó — legyen az tánccsoport, színjátszó együttes, vagy énekkar —, amelyek több éve rendszeresen együtt dolgoznak. A belső esztétikai nevelést Itt az előadandó művön — színmű, tánckompozíció stb. — keresztül végzik. A szereplők megismerkednek a szerzővel, azzal a korral, amelyben élt, amelyben a szóbanforgó alkotás íródott, vagy keletkezett. így közelebb kerülnek az alkotáshoz, s ebből követkézik, hogy az interpretálás színvonalasabbá válik. Vagyis kialakul bennük egy határozott összkép, amely mind az egyén, mind a közösség számára hasznos. A belső — de a külső — esztétikai neveléshez tartozik még egy előadás-sorozat is, amely az adott szükségletből indul ki. Csak kiragadva említek néhány címet ebből az előadáskörből: „Miért szép?“, „A

csehszlovákiai magyar képzőművészet fejlődése és mai helyzete", „A művészet szerepe az ember életében", „A csahszlovákiai magyar irodalom fejlődése és mai helyzete“.

— Mint már említettem, ez az esztétikai nevelésben ki- és befelés is egyaránt felhasználható előadás-sorozat. Az esztétikai nevelés kifelé ható része a — színvonal kérdése. Ennek a csoportok teljesítményében eredményként kell megmutatkozni. A műsorválasztás és a színvonal az elsődleges. Itt, ezen a ponton kapcsolódik a problémához a határozat második része. Vagyis a hagyományok ápolása. Ez nem csupán a tánccsoportokra vonatkozik. A haladó hagyományokra építve el kell jutni a mai témákhoz

JÓKAI a festő