Szabad Földműves, 1967. január-június (18. évfolyam, 1-25. szám)

1967-02-04 / 5. szám

A folytonosság jegyében Beszélgetés dr. SZABÚ Rezsővel, a CSEMADOK KB vezető titkárával-4- Fontos kitétele a határozatnak a néprajzi, népművészeti hagyomá­nyok összegyűjtésére irányaié törek­vés. Ezt három pont is hangsúlyozza. Hogyan szándékoznak megoldani ezt a kérdést? Milyenek a lehetőségek? — Kulturális életünk, a műkedvelő kulturális csoportok irányítása, veze­tése, helyes műsoranyaggal való ellá­tása nehezen képzelhető el a néprajzi gyűjtőmunka megkezdése és érdemle­ges folytatása nélkül. Ennek érdeké­ben kezdetben, főleg a népdal, a nép­zene, a népi tánc, a dallal egybe­kötött szokásanyag gyűjtésére kell a fősúlyt helyezni, amelyet később kö­vethet a szellemi kultúra többi részé­nek feltárása. Ez a munka tulajdon­képpen hármas célt szolgál. Elsősor­ban feltáró jellegű lesz, amelynek alapján fel kell újítani, műsorra tűzni a helyi jellegű hagyományokat. A fel­gyújtott anyag a továbbiakban, tudo­mányos feldolgozás és besorolás nél­kül, válogatott formában évente ki­adásra kerül, amely alapanyagot szol­gáltat a népi együttesek munkájához. A harmadik, befejező szakaszban a meglevő anyagot tudományos szinten osztályozni és raktározni kell a ké­sőbbi feldolgozás számára.-4- Ez aránylag körülményes és hosszadalmas munka. Lesz-e hozzá elegendő szakember? — A Központi Bizottságon belül e célra egy szakembert alkalmazunk, aki azonkívül, hogy önálló gyűjtési munkát végez, szervezi és irányítja az egyes helyi csoportok munkáját. Komoly és egyáltalán nem könnyű feladatokat tűzött ki célul a CSEMA­DOK IX. Országos Közgyűlése a tö­­megmozgalml munka számára. Meg­valósítása sok munkát igényel, de még a sok munka sem biztosíték arra, hogy a fáradozást siker koronázza. Hogy az elképzelések eredményt hoz­zanak, lelkesedést, kitartást és nem utolsósorban rendszeres munkát kí­vánnak azoktól, akik vállalkoznak erre a nemes tevékenységre. -gs-Jókat ifjúkori önarcképe Jókai Mórról sokan tadják, hogy mielőtt regényíró lett, költészettel Is foglalkozott. Első irodalmi megnyilatkozása is költői természetű volt. Azt is sokan tudják Jókairól, hogy polihisztor volt, aki minden­hez értett. Arról azonban már kevesen tudnak, hogy festett is, még­hozzá nem Is rosszul. Jókai már igen fiatalon vonzódott az ecset­hez, palettához. Ezzel kapcsolatban saját magáról így vallott: „A legelső piktúrám hat esztendős koromban egy farkas volt, s a kép alá ez az alkaikus sor került: Búsulást hallat a bokorban egy farkas..." Jókai rajzai és festményei a család ismerőseinek körében bámu­latot keltettek és ezért édesapja elhatározta, hogy Münchenbe, a festőakadémiára küldi. Később letett erről a tervéről. Jókai azonban gyermekévein túl is szívesen festett. Ezen a helyen most — kuriozitásként — bemutatjuk a nagy író három festményé­nek reprodukcióját. KOMLÖSI LAJOS Asztalos Etelka, Jókai első szerelme Az iró édesanyja Az egykori koronázó város tünket „boldogító" Habsburg uralko­­lókat. Ugyanis egy történeti jelentő­­iégű metszet-sorozat rögzíti fölényes artásUkat, hideg gőgbe merevedett ircvonásaikat, kincseket érő, arany­­límes öltözéküket s ékkövektől fény­­ő, káprázatos ékszereiket. Felidézik i spanyol udvar dölyfös pompáját I. Ferdinánd bátyja, a Madridban székelő német-római császár V. Ká­roly), — majd a szeszélyes és lendü­­etes képzeletű barokk tüntető gaz­­iagságát, s később a klasszikus egy­szerűséget mímelő empír stílus jel­legzetességeit. A terem közepén két Ivegszekrényben állították ki a ko­ronázó hercegprímás keresztmetszetes hímzésű remek brokát ornátusát és Pozsony város küldöttségének arany­­paszománnyal díszített öltönyét. A nem nagy, de jól rendezett anyag városunk múltjának egy érdekes sza­kaszát világítja meg elevenen s ezzel látogatóinak históriai és művelődés­történeti ismereteit bővíti. Bárkány Jenőné ^K iüuráhs, fu rcks A Pár héttel ezelőtt megnyitották Bogyán a szövetkezeti klubot, amely kezdettől fogva nagy közkedveltség­nek örvend a fiatalok körében. A klubnapokon negyven—ötven fiatal szórakozik a klubban a különböző szakkörökben. (Végh Z., Bogya) 4» A CSEMADOK palásti helyi szer­vezete a közelmúltban bemutatta a Falu rossza című háromfelvonásos népszínművet. A darabot Veszély Mi­hály tanító rendezte. (Kiss L., Palást) 4» A CSEMADOK milanovcei szín­játszócsoportja nagy sikerrel vitte színre Szigligeti Ede Cigány című színművét, Szibila Lenke tanítónő ren­dezésében. (P. Matis, Nyitra) 4* A belgrádi Nemzeti Múzeumban Van Gogh-kiállítást rendeztek, a mű­vész 83 képének bemutatásával. A festményeket az utrechti Keller-Mlller Múzeum, a legnagyobb Van Gogh­­gyűjteménnyel rendelkező képtár ad­ta kölcsön. 4» Ann Sheridan, híres amerikai színésznő és filmszínésznő 51 éves korában rákbetegségben meghalt. Vi­lághírneve a háború után kezdődött. Partnerei voltak a többi között Garry Cooper, Humphrey Bogart és Errol Flynn. Nyolc évvel ezelőtt búcsút mondott a filmnek, azóta csak szín­padon és televízióban szerepelt. 4» Kiosztották Párizs irodalmi nagy­díját: a díj kitüntetettje Brice Páráin 69 éves esszéíró, aki életművéért kap­ta a Grand Prix Littáraire-t. Ilku Pál regénye a pozsonyi magyar rádióban Ilku Pál regényének hősei — szegény parasztfiúk — tudatosan szembenálltak és szembeszálltak a rendszerrel, amely csak a „kivált­ságosok" számára nyitotta meg készségesen a tudás, a műveltség felé vezető utat; viszont a lelki terrnr elnyomó, kíméletlen eszkö­zeit alkalmazta azokkal szemben, akik alacsony sorból „merészked­tek“ felemelkedni, akik nem elő­kelő származásukkal, pénzükkel, csupán eszükkel, tehetségükkel akarták megnyitni az érettségi va­rázslatos kapuját, hogy azon át ők is kiléphessenek — az életbe. Ezt a regényt „Az osztály zendülőit" dolgozta fel rádiójátékká Ungváry Ferenc és február 5-én, vasárnap 13 órakor kerül bemutatásra a po­zsonyi magyar rádióban „Különös érettségi" címmel. Az egyes szere­peket a komáromi MATESZ művé­szei játsszák. A színmüvet Klimits Lajos rendezte. : nyeskedik a három métermázsa sü- < , lyú aranyozott korona, amely 4 négy- : l zetméteres vánkoson pihen. Az oltár \ i előtt az érsek helyezi az ű] uralkodó i i fejére Szent István ősi koronáját. — 1 ■ A királyi jelvényeket: a bizánci zo- I t máncokkal, drágakövekkel, igazgyön- : ■ gyökkel ékes koronát, a jogart, az almát, a kardot és palástot a XVI. és : 5 XVII. században a Várban őrzik a ko­­. ronaőrök, 50 magyar gyalogos és 50 osztrák lovas. Innen később Bécsbe t kerül és 1790-ben ismét vissza, Bu- i . dára. s A férfibűvölő asszony-király, Mária- Terézia 1776-ban emelteti a Koronázó ,, Dombot a Duna partján. Tetejére pa­- ripáján kaptat a koronázás után a- király s kardját a négy világtáj felé 1 kivonva tesz fogadalmat, hogy orszá­- gát minden rátörő ellenségtől meg­­í védi. Majd az irgalmasok kolostorá- 9 ban esküszik meg a magyar alkot- 1 mány tiszeletbentartására. Ám a Mik­- sák, Károlyok, Lipótok, Józsefek és z Ferdinándok szent esküvel fogadott . ígéretüket csupán addig tartják be, . míg ez dinasztikus érdekeikkel nincs . ellentétben. Csak a francia felvilágo­­. sodás felé tájékozódó II. József nem s hajlandó magát ilyen, — célkitűzéseit . korlátozó — ígéretekkel elkötelezni. P S újító rendeletéit koronázatlanul, . mint Kalapos király hozza. A XVIII. { század végén utolsónak II. Lipótot kísérik koronázásra díszmagyaros fő­­. urak a pozsonyi Dómba. — Mindeze- I két a ceremóniákat színes parádéval ünnepük meg. A Várban a díszebéden ^ a főrendek s a polgárság előkelőségei [. vesznek részt. Az „istenadta nép" a [j Mihály kapu előtti térségen lakmáro­­zik a sült ökörből s fogyasztja a gönci hordók tartalmát, a tüzes magyar 0 bort. Napokig tartanak a mulatságok, y lovas játékok, tornák, vadászatok, ló­­a versenyek s a tánc. A Mihály kapu a alatt van a lövölde. S a jó polgárok T derülnek, ha eltalálják a céltáblát. t Néhány kerek fakorongra festett pél­­dány máig is megmaradt. De a nép IS nem ment üres kézzel a nagy vtgas­­j. ságba. Adózott most is, mint egész j életében. II. Lipót koronázására 50 mázsa zabot, 20 akó bort, 4 hízott J. ökröt, 4 bárányt, 7 kenyeret hozott, s_ feldíszített ekhós szekereken, a fér- 3 fiák vállukon, a szép ifjú hajadonok j. kosarakban vitték a kisebb súlyú [. ajándékokat. Viszont kegyesen meg­­y engedték a népnek, hogy osztozkodja- U nak a töméntelen posztón, amely a tl Ferencesek templomától a Dunáig bo­­k rította őfelsége s díszkísérete végig­­vonulásának útját. í- Szemtől szembe láthatjuk az „Isten c. kegyelméből" nyert hatalommal nó-AZ OLOMSZURKE EG ALATT hó­fehérbe öltözött a vár, négy tornyát hegyes prémsüveg borítja. A kelták, rómaiak, szlávok és magyarok hajdani erődje, majd királyi kastély büszkén emelkedik a város fölébe. S fennen hirdeti, hogy olyan kort ért meg, mely átmeneti s megóvja a múlt értékeit és velük a mát, s a holnapot gazda­gítja. A helyreállítás alatt álló fontos történeti s művészeti emlék egyik ter­mében látványos kiállítás nyílt meg. A tárlat mintegy 440 évre pillant vissza, attól az Időponttól kezdve, mi­kor a végzetes mohácsi csatavesztés után Magyarország három részre sza­kadt. Keleten az erdélyi fejedelem, középen a török volt az úr, s Nyugat- Magyarországra a Habsburgok terjesz­tették ki hatalmukat. így 1526-tól 1783-ig Pozsony volt a magyar kirá­lyok koronázó városa. Itt tartják 1848-ig a rendi országgyűléseket, a Felső Ház a Prímás Palotában (a mai Pionír Palota) — az esztergomi her­cegségek ú] székhelyén s az Alsó Ház a mai Egyetemi Könyvtár épületében. Korabeli metszetek, fotókópiák, fest­mények és néhány érdekes, finom­művű érem vetíti elénk a közel fél­­ezrednyi emléket, a 19 koronázás szertartásait s érezteti az elmúlt ko­rok életformáját, szellemét. — Egy 16. századi metszet kegyetlen öldök­lést mutat. Kardok és kopják csapnak össze, keresztény magyarok és pogány törökök ontják egymás vérét. A túl­erő győz, Buda is tőrök kézre kerül. 1526 decemberében a Ferenc-rendiek kolostorában az egybegyűlt rendek Habsburg Ferdinándot választják ki­rályukká. Utódját, Miksát 1563-ban már Pozsonyban koronázzák meg fé­nyes ünnepségek közepette. A ragyo­gó tűzijáték szomorú következménye egy heves tűzvész, amely vízhiány miatt roppant károkat okoz. Miksa éppen ezért építteti fel 1572-ben a Roland kutat, a mai Április 4-e tér változatlanul vonzó plasztikai díszét. Hufnägel mester 1588-as metszete ki­tűnően tükrözi a még feudális város légkörét, s annak társadalmi szerke­zetét. Mindenekfölött a Vár uralkodik, — lejjebb az Egyház hatalmát hang­súlyozó magasbatörő karcsú templom­­tornyok. Közelükben öntudatosan he­lyezkednek el a főúri paloták s a gazdag polgárok testes házal. Távo­labb, — félénken összebújó nyáj mód­jára a kétkezi munkások, a szegény nép hajlékai. — A XVIII. századi ábrázolásokon friss dunai szél lengeti a nemzeti színű lobogókat. Közöttük vonulnak fel a világi és egyházi ha­talmasságok. Hatfogatú, előkelő ba­­tárjalkban s a Dóm felá tartanak. Aki a Fóti dal zenéjét szerezte KI ne tsmerné a Fóti dalt, Vörösmarty örökszép versét? Ve kinek jut eszébe a Fóti dalnál Igló városa és a Szepesség? Márpedig az, akt e híres és sokat énekelt dal zenéjét szerezte, ebből a városkából származott. Emlé­kezzünk meg tehát most születésének 150. évfordulójáról. A Fóti dal zenei szerzőjét Them Károlynak hívták, és 1817-ben született Iglón. Miskolcon 1838-ban magyar zeneegyesületet alakított. Két évvel később zenekart szer­vezett ugyanott, amelynek nemcsak karmestere, de egyúttal komponistája ts lett. Alkotásait itt mutatták be először. Ezután a Balassagyarmati Leány-i nevelőben vállalt állást, de 1837-ben már a pesti egyetemen tanított, 184U ben pedig a fiatal Nemzett Színház másodkarmestere lett. 1853-ban a buda­pesti Nemzeti Zeneidében tanította az összhangzattant és a zongorajáték szakát. 1864-ben Lipcsébe a zene egyik gócpontjába, Bach hazájába költözött, hogy két tehetséges gyermekének, Vilmosnak és Lajosnak megfelelő zenei kiképzést biztosítson. Innen került Bécsbe, ahol 1886 április 13-án meghalt. Az tglói muzsikus nemcsak nagyszerű karmester, hanem rangos zene­szerző is volt. Az említett Fóti dal alkalmi zenéjén túl ő szerezte a Peles­­kel nótárius muzsikáját is. Később a vérből származású kalandor szolgájá­nak életéről írt színdarabot, a Rontó Pált zenésítette meg. Önálló operákat is írt, amelyek közül a Gizula, a Tihany ostroma és a Képzelt beteg ismer­tebbek. JÓI Ismerte a népdal természetét. Gyűjteménye Mézét virágok címen a negyvenes években jelent meg. Vajon születésének 150. évfordulója alkalmából gondolunk-e eleget rá Szlovákiában, és vajon iglót szülőházát jelzt-e emléktábla? Ogy véljük, hogy aki a Fóti dal zenéjét szerezte, megérdemelné. Mártonvölgyl László A CSEMADOK IX. Országos Közgyűlésének határozatában olvashatunk a kulturális tömegmozgalml munkáról és azokról a feladatokról, amelyek ezzel kapcsolatosak. Az általánosan megfogalmazott tennivalók azonban csak körvonalazzák, elvileg határozzák meg azt a munkát, amelyet az elkövetkező Időszakban a CSEMADOK járási és helyt szerveinek meg kell valósítaniuk. Mi ennek a munkának a lényege? Dr. Szabó Rezsőt, a CSE­MADOK KB vezető titkárát kértük meg, válaszoljon néhány kérdésünkre, amelyek az említett feladattal összefüggenek. is, amelyek korunk társadalmi és emberi problémáira keresnek választ.-4- A határozat alapján „folytatni kell és minden szakcsoportra ki kell terjeszteni a csoporton belüli nevelés bevált, jő formáit". Milyen csoportok­ról van itt tulajdonképpen sző, s mi a munkájuk? — Ez a meghatározás, hogy „cso­port" szükségmegoldás. Alatta pedig — mivel egyelőre nem találunk jobb összefoglaló meghatározást — a tánc­­csoportokat, énekkarokat, irodalmi színpadokat, színjátszó csoportokat értjük.-4- Ezek szerint az előbbiekben ösz­­szefoglalt teendők itt is érvényesek, illetve elsősorban Itt kell hogy ér­vényre jussanak. — Ez természetes.-4- A színvonal emelésével a munka folyamatossá és rendszeressétételével gyarapítsák az élegyüttesek és élcso­portok számát" — mondja a határo­zat. Jelenleg hány élcsoportunk van; mi jellemzi azokat, mennyiben külön­böznek a nem-élcsoportoktól, milyen anyagi és szakmai támogatást kap­nak? — Jelenleg nyolc élegyüttesünk van. Azonban azt szeretnénk, ha minden járásban működne egy élegyüttes. A határozatban tulajdonképpen erről van szó. A komáromi, a nyitral és a terebesi járásban kell az elkövetkező időszakban olyan együtteseket szer­vezni, amelyek elérik a megkívánt színvonalat. Különösen fontos volna a terebesi és nyitrai járásban meg­oldani ezt a kérdést. — Ami az élcsoportokat megkülön­bözteti a többitől, az elsősorban a rendszeres munka, amely független a fellépések számától és Idejétől. Munkastílusuk a félhivatásos együtte­sekéhez hasonlítható. Egész estét be­töltő műsoraik vannak. Ezenkívül ha­tározott műsorpolitikával dolgoznak és természetesen, lényegesen maga­sabb színvonalúak az előadásaik. Ké­pesek a legigényesebb tánckompozíció bemutatására is. Végeznek gyűjtő és feldolgozó munkát; s nem csupán a népi hagyományokat dolgozzák fel, hanem mai témákat is. A csoportok­nak van művészeti vezetőjük. A szak­mai támogatás elsősorban a Központi Bizottság feladata. Anyagi támogatást a központtól és a járási szervektől egyaránt kapnak.-4- A kulturális tömegmozgalmi munkával kapcsolatos határozat első pontja kimondja, hogy: „A CSEMADOK népi együttesel és színjátszó csoport­jai legyenek az esztétikai nevelés ha­tékony eszközei. Munkájuk támaszkod­jon a haladó hagyományokra, de ke­ressék ugyanakkor mai, új életünk kifejezésének módját is.“ Mit jelent gyakorlatban ez a tétel, hogyan kép­zeli el a megvalósítását? — Itt látszólag két eltérő gondolat­ról van szó. A valóságban azonban mégis összefüggő egészet alkotnak. De azért csak osszuk fel, s próbál­junk külön-külön felelni a kérdésre. Az esztétikai nevelés két irányú, két sikú munka. Vegyük elsőnek a cso­porton belüli nevelést. Abból kell ki­indulni, hogy nagyobb csoportokról van szó — legyen az tánccsoport, színjátszó együttes, vagy énekkar —, amelyek több éve rendszeresen együtt dolgoznak. A belső esztétikai nevelést Itt az előadandó művön — színmű, tánckompozíció stb. — keresztül vég­zik. A szereplők megismerkednek a szerzővel, azzal a korral, amelyben élt, amelyben a szóbanforgó alkotás íródott, vagy keletkezett. így köze­lebb kerülnek az alkotáshoz, s ebből követkézik, hogy az interpretálás szín­vonalasabbá válik. Vagyis kialakul bennük egy határozott összkép, amely mind az egyén, mind a közösség szá­mára hasznos. A belső — de a külső — esztétikai neveléshez tartozik még egy előadás-sorozat is, amely az adott szükségletből indul ki. Csak kiragad­va említek néhány címet ebből az előadáskörből: „Miért szép?“, „A csehszlovákiai magyar képzőművészet fejlődése és mai helyzete", „A művé­szet szerepe az ember életében", „A csahszlovákiai magyar irodalom fej­lődése és mai helyzete“. — Mint már említettem, ez az esz­tétikai nevelésben ki- és befelés is egyaránt felhasználható előadás-soro­zat. Az esztétikai nevelés kifelé ható része a — színvonal kérdése. Ennek a csoportok teljesítményében ered­ményként kell megmutatkozni. A mű­sorválasztás és a színvonal az elsőd­leges. Itt, ezen a ponton kapcsolódik a problémához a határozat második része. Vagyis a hagyományok ápolá­sa. Ez nem csupán a tánccsoportokra vonatkozik. A haladó hagyományokra építve el kell jutni a mai témákhoz JÓKAI a festő

Next

/
Oldalképek
Tartalom