Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-07-30 / 30. szám
A Gellei-1 vadásztársaság január 29-én rendezett nyúl befogása alkalmával, a szokatlanul nagy köd miatt csupán huszonhárom füles került hálóba. Hiábavaló volt a kétszeri állítás és a négy ráhajtás. A túlnyomórészt szakavatott és tapasztalt hajtők és nyúlfogók a sűrű ködben nem látták egymást és a nyulakat sem terelhették. Az a néhány, amelyet megfogtak, csak véletlenül ment a hálóba. Pedig szinte jóleső bizakodással vártuk ezt a napot, mert az a remélt kevés pénz is felélénkítette volna szervezetünk munkáját. A rossz időjárás és a belvizek igen nagy kárt okoztak nálunk is, de volt két olyan vadászterületünk, amelyen már ősszel keresztül sem mertünk menni, hogy ne zavarjuk a vadat, s csak ezek széliről számolgattuk őket és gyönyörködtünk bennük. Annál levertebben és csalódottabban tartottunk haza estefelé, ahol már a modrankai szakemberek várták és a befogásnál még nagyobb csalódás ért bennünket. Itt dérült ki ugyanis, hogy a huszonhárom nyálból csupán hat nőstény. A többi szebbnél szebb apaállat, melyek közül csupán hármat kísért a szerencse. Fájó szívvel szemléltük az állatorvos kegyetlenkedését, aki csak három bakot sorolhatott be és kérdezgettük egymástól, miért ilyen ez az ivararány, miért nem fordított, vagy legalább egyforma. Summa Summárum: a kilenc szép tapsifüles ára nem fedi a hálózás kiadásait. Tehát ráfizettünk. Eddig a történet, s csupán a tapasztalat kárpótol bennünket. Azért vetem ezt papírra, hogy minél többen okulhassanak belőle. Ez kemény kis szemléltető példája annak, milyen fontos a helyes ivararány. Azt is meg kell mondanom, hogy az említett területeken, ahol viszonylag igen szépszámú volt az állomány, legalább száz nyúl befogására számítoltunk. Itt az elmúlt télen is legalább ennyi vad telelt át. Kilőve a nyúlállomány nem volt, ellenkezőleg: a lehető legjobban szemmel tartottuk azt. Hol van hát a szaporulat? Miért láttunk a múlt nyáron oly kevés fiatal nyulat? Igen! — helytelen az ivararány. Be kell látnunk, hogy nem elég a vadállományt óvni a vadorzóktól, a kóbor kutyáktól, macskáktól, vagy egyéb ragadozóktól, csendzavaróktől és etetni azt stb., s az ivararány kérdését a legutolsók között kezelni. Ám felmerül a kérdés, hogy mit tehet itt közvetlenül maga a vadász. Közéjük lőni az egy nőstény körül gomolygó 5—6 baknak? Vagy más vonalon a fészkelés idején is állandóan verekedő fogoly-kakasoknak? Mert a páratlan kakas is egyre több, és az ötödik éve tartó zárlat nem hozta meg a várt eredményt. A foglyok esetében az augusztusvégi selejtező kilövéssel, amikor az öregek még felismerhetők, segíteni lehetne, bár igaz, ez túlkapásokra is lehetőséget adna. Az egyoldalú zárlatot nem tartom helyesnek, célravezetőnek. Valamit tenni kellene. Igaz, mindennek két oldala van. Itt van pl. a sasok védelme. Az északról telelésre hozzánk érkező sasok a foglyok között kimondhatatlan kárt tesznek. Szegény állatok az etetőhöz sem mernek közelíteni. A bozótok aljába leöntögetett magok helyeit is jobban ismerik a sasok, mint a foglyok és a fácánok. Nem tudom, hogy más vidékeken milyen a helyzet, de úgy érzem, hogy az ivararány kérdésével általában az eddiginél többet kellene foglalkozni. Legbiztosabb megoldás lenne, — mondjuk tízévenként az egész nyúlállományt befogni s egészségügyi ellenőrzés után legalábbis 1:2, 1:3 arányban kiengedni. Azt hiszem, ez nem lenne sárba dobott pénz és meddő fáradozás. Morovics Béla, Gelle Az élő- és lőttvad új felvásárlási rendszere Az irányítás új elveit a vadászat gyakorlatában már aszerint érvényesítjük, ahogyan azokat a CSVSZ VI. kongresszusa jóváhagyta. Az 1966-os esztendőtől kezdődően a Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium már nem szabott meg lőtt- és élővadra beadási kötelezettséget. A felvásárló szervek szerződésileg kötik le az egyes vadászterületek használói által felkínált vadmennyiségét. Elővadat, amely további eladásra kerül, csakis a CSVSZ vadbefogó részlege vásárolhat. Olyan élő vadat, amely a hazai vadászterületek vadasítására szolgál, a vadászterületek joggyakorlói közvetlenül adhatnak el más vadászjoggyakorlóknak, miközben be kell tartaniuk az állategészségügyi előírásokat. IV. negyed-A vad faja______________évben Kős Fogoly 90 Fácán 36 Nyúl — bak 70 Nyúl — nőstény 120 Ezek a* árak olyan esetben értendők, ha a vadászterület joggyakorlója önállóan végzi a vadbefogást, tehát a CSVSZ vadbefogójának részvétele nélkül. Az élővad minősége a szabványnak megfelelő (CSN 48 83 01) kell hogy legyen, és átvétele a CSVSZ vadbefogó állomásán történik, a következő ivararányban: fogoly 1 :1, fácén 1: 3 sőt 1:5, a nyúl 1: 2. A szállítás közbeni minden veszteség az átadót terheli. Az élővadat, amelyet a CSVSZ élővadbefogó részlege nem veszi át, élettelen állapotban lőttvad áron fizetnek ki. A szerződésbe foglalt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén 0 VADASZ 1 “ HALASZ Lőttvadat, az emberre és állatra vonatkozó egészségügyi és higiéniai követelmények betartása közben, a felvásárló szervek vagy más szocialista vállalatok vásárolhatnak. Hasonló feltételek mellett a lőttvad eladható a lakosságnak is. A magánszemélyek által történő lőttvad lánckereskedés (továbbél adás) tiltott. AZ ÉLÖVAD ÁRAI A lőtt- és az élővad felvásárlási és eladási árai 1966. július 15-től szabadok. A szabad árképzés alapján a CSVSZ elövadbefogö részlege a következő felvásárlási árakat hirdette ki az 1966/67 évi idényre az élővad részére: 1. negyed________________________évben KCs 90 36 80 160 az egyik vagy a másik fél bírságot (pönálét) fizet az át nem adott vagy át nem vett vad árának 20 % a erejéig. HÁLÓ ÉS GÖNGYÖLEG Minden 100 méter nyúlbefogő háló hozzátartozó kellékekkel való kölcsönzéséért a CSVSZ élővadbefogó részlege napi 60 koronát számláz s egy teljes rálrajtóért napi 300 koronát, ezen kívül ezek szállítási költségeit A vadászterület joggyakorlója köteles a fel nem használt, üres göngyöleget (ládákat stb.) legkésőbb az utolsó vadszállítmánnyal visszaszármaztatni. Ha ezt nem teszi, úgy a vissza nem juttatott göngyöleg árának 50 %-a erejéig bírságot számláznak ki számára. Ha a göngyöleget kölcsön vevőnek egyáltalán nem áll majd módjában ezt visszaszármaztatni, úgy a bírságon kívül meg kell fizetnie annak beszerzési árát is. 1 Felvásárlási A lőttvad faja______ár Kős/kg Szarvasbika, szarvastehén, nyársas szarvas”sző, dámbika és 'tmtehén fejjel 6,— fej nélkül 6,— szarvasborjú, dámborjú, fiatal nyársas fejjel 9,— fej nélkül 9,— Özvad fejjel 9,50 iej nélkül 10,— Muflon fejjel 6,— fej nélkül 6,— Vaddisznó 5,50 Nyúl (bőrben, nem kizsigerelve) 5,— Fácán 18,50 A lőttvad legyen egészséges, a nem szétroncsolt, kihűlt, nem ti befülledt, a csülkösvad rende- a sen kizsigerelve és agancs nél- c kül, gereznában, nem negyedel- ji ve, a nyulak húgyzsacskója ki- á nyomott. A vadászterület jog- g gyakorlója köteles az átvevő- b nek legalább öt nappal előbb fi bejelenteni a vadászat idejét á és helyét, valamint az átadásra kerülő lőttvad feltételezett v mennyiségét. Az esetben, ha s; legkevesebb 150 kg apróvad e kerül eladásra, az átvevő kö- K teles a vadat a vadászat he- s: lyén átvenni. Egyébként a va- n dászterület joggyakorlója köte- a les a lőttvadat a szerződésileg e; megállapított felvásárlási hely- rí re eljuttatni. Ezért szállítási n költségeinek megtérítését a vá- v sárló a 122/64 Zb. számú háti- II rozat szerint rendezi. n A csülkösvadat a vadászterü- g let joggyakorlója köteles leg- « később a lelövés után 2 napnap, nyáron (július, augusztus) 24 órán belül átadni, a nyulakat e és a fácánokat 36 órán belül s A LŐTTVAD ÁRAI A Felvásárlási Vállalatok központi Igazgatósága a következő lőttvad árakat hirdette ki: 5i A legkisebb Eladási súly kg-ban_______ár KCs/kg 45 11,— 45 11,50 12,— 13,— 8 12,70 8 13,40 10 11,— 10 11,50 40 10,50 3 8,— 0,7 24,— a vadászat befejezése után. A tularémia-veszélyes körzetekből a kiskereskedelmi hálózatba csak lenyúzott nyulat lehet juttatni, miközben az összes állategészségügyi, valamint higiéniai előírásokat szigorúan be kell tartani. Egyébként a felvásárló szervezet nem veszi át a nyulakat. Tekintettel arra, hogy az élővad-, valamint a lőttvad felvásárlás a jövőben a szabad megegyezés útján halad a CSVSZ KP felhívta szövetségünk öszszes szervezeteit, hogy nyújtsanak segédkezet az önkéntes feladatok teljesítésében. Minden egyes élőnyúlért a CSVSZ járási bizottságai 2 Kést kapnak, minden 100 kg lőtt apróvadért 35 koronát, és minden 100 kg csülkösvadért 20 koronát. Az így befolyó pénzösszegekből jutalmazásban részesítők azok, akik érdemeket szereztek az élővad- és a lőttvadeladás fő eredményeinek elérésében. R. FEgy hálózás tapasztalatai
