Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-07-23 / 29. szám

ISKOLAI MÉHÉSZKÖRÖK ÉS KEZDŐ MÉHÉSZEK SEGÍTSÉGÉRE RECEPTEK A kezdő méhész is telelhet veszteség nélkül A kezdő méhésznek nagy gondot okoz a családok betelel­­tetése és átteleltetése. Hosszú téli éjszakákon folyton azon gondolkozik, vajon tudnak-e méhei dacolni a tél viszontag­ságaival. Ezek a gondok és aggodalmak feleslegesek, ha a méhész családjai betelelésénél betartja a következő tanácso­kat: Mindenekelőtt tisztában kell lennie augusztus hő végén az­zal, hogy 1. hány kereten telelheti be a családjait és t. mennyi mézkészlet van azo­kon a kereteken, melyeken a családjait szándékszik be­telelni. A fiasításos kereteken kívül meg kell hagyni a családban azt a keretet, amelyben bőven van virágpor. Ez rendszerint a szélső fiasításos keret közvet­len szomszédságában van. Az összes többi keretet a rajta levő méhek lerázása után eltávolít­juk a kaptárból és száraz, lehe­tőleg hűvös helyen tároljuk. A családnak telelésre meg­hagyott kereteken megállapít­juk a mézkészletet. Három és fél dm3 mézkészlet, mindkét oldalon fedelezve kb. egy kiló mézet tartalmaz. Fedezetlen Bállá János komoróci méhész a képen látható háromlábú méh­­ttatót használja. Az itató tar­tálya 10 liter víz befogadására alkalmas. (Kucsera Sz. felv.) 8 ISraifrH r mézterületek ennek a súlynak - kb. a felét tartalmazzák. Ha i tehát egy kereten kb. 2 dm2 i mindkét oldalon fedelezett méz I van, s azonkívül 4 dm2 fedele­­• zetlen méz, úgy ezen a kereten i kb. 1,25 kg méz van. E becslés- i nél inkább kevesebb mézet | jegyzünk fel mint többet. Az . önámításból semmi hasznunk sincs. Így megállapítjuk az ösz­­szes telelésre szánt keret méz­készleteit, feljegyezzük a kere­tek számát és a mézmennyisé­get a lépekben. Az utolsó keret i után beakasztjuk a választót. Ez lehetőleg hőszigetelve le­gyen (legjobban a „Wellit“­­anyag felel meg, amelyet mind­két oldalról vékony deszkale­mezzel burkolunk). Ezután megállapítjuk, mennyi cukrot kell feletetnünk, hogy a család nemcsak biztosan átte­lelhessen, hanem a készletek­kel ki is tarthasson a legköze­lebbi tavaszi hordásig (fűz). Biztosan járunk el, ha a tele­lésre meghagyott keretek szá­mát a „B“ típusú kaptárban 1,5-del szorozzuk, a nagyobb kereteknél (pl. Balogh kaptá­raknái) pedig 1,75-deI. Ha te­hát a „B“ típusú kaptárnál hét keretet hagyunk telelésre, úgy a családnak 7X1,50, tehát 10 és fél kg készletre van szüksé­ge. Balogh kaptárnál 7 keretre 12,25 kg készlettel számolunk. Az így megállapított készlet­szükségletből levonjuk azt a mennyiséget, amit a telelésre szánt keretek még tartalmaz­nak, s így megkapjuk a család beteleléséhez szükséges cukor­­mennyiséget. Ha tehát a „B“­­típusú kaptár 7 telelésre szánt keretén összesen 3,5 kg kész­letet állapítottunk meg, úgy ezt a készletet még 7 kg cukor fel­etetésével és a szükséges 10,5 kg mennyiségre kiegészítjük. Amint így az összes csalá­doknál megállapítottuk a szük­séges cukormennyiséget azon­nal nekifogunk a készletek ki­egészítésének. A cukrot oldatban adjuk a családoknak. Helyesen járunk el, ha 2 liter forró vízbe 3 kg cukrot szórunk. Ha tehát pl. 25 kg cukrot kell feletetnünk, úgy forróra melegítünk 18,5 li­ter vizet és ebbe állandó keve­rés mellett 25 kg cukrot szó­runk. Az oldatot állandóan ke­verjük mindaddig, amíg a cu­kor teljesen fel nem olvad. Azután este, mikor már a mé­hek repülése megszűnt, hozzá­látunk az etetéshez. Az oldatot etetőkben adjuk a méhcsalá­doknak. A balon etetőkön kívül beváltak a keretetetők, vala­mint a keretre fektetett etetők is. Az oldatot melegen adjuk a családoknak. Munka közben fi­gyelnünk kell, hogy az oldatot ki ne öntsük, ami másnap rab­lásra adhatna okot. Az etetés megkezdése előtt a röplyukakat : leszűkítjük, hogy a családok jobban védekezhessenek a rab­ló méhek ellen. Az említett módon elkészített oldat egy literje 0,7 kg cukrot tartalmaz. Így etetünk addig, míg az összes etetésre szánt cukor­mennyiséget fel nem etettük. Etethetjük három literes, sőt, ha az etető befogadóképessége nagyabb, több literes adagok­ban is. Az etetés befejezése után eltávolítjuk az etetőt, a családot gondosan előkészítjük a telelésre. A válaszdeszka mö­götti üres teret kitöltjük hő­­szigetelt válaszdeszkával, ne­mezzel, szalmapárnával vagy más anyaggal. Főleg a kaptá­­rak tetejét jól takarjuk nemez­zel, vagy más hőszigetelővel A családoknak most már szük­ségük van melegre, hogy a fel­szedett oldatot 80 százalékra besűríthessék, a répacukrot át­változtathassák (invertálhas­­sák) szőlő- és gyümölcscukor­rá, s ami szintén igen fontos, hogy a készleteket befedelez­­hessék. Nagy hiba volna, ha a csalá­dok hiányzó készleteit a csalá­dok leszűkítése előtt, vagyis a felesleges keretek eltávolítása előtt egészítenénk ki. A méhek a cukuroldat legnagyobb részét a legszélső keretekbe horda­nák. Így a középső keretekre, amelyekben a család telelőfürt­je húzódik össze, kevesebb kész­let jutna. Így a család a hosszú tél folyamán éhen is pusztul­hatna annak ellenére, hogy a szomszédos keretek tele lenné­nek mézzel. Minden kezdő jegyezze meg magának: a telelőfürtbe össze­húzott család csak abból a kész­letből él a tél folyamán, amely abban a léputcában van, ahol a fürt telel. A szomszédos ke­retekben lévő mézkészletek csak akkor jönnek majd fo­gyasztás szempontjából számí­tásba, ha a téli fürt a tavaszi meleg következtében már fel­oszlott. Ha tehát a téli fürt őt léputcába szorul össze, úgy téli fogyasztásra csupán az a kész­let jöhet számításba, amely ezen a hat kereten van felhal­mozva. Ha ellenben a család­nak 9 vagy még több keretet hagytunk telelésre, úgy ezen a felesleges 3 vagy több kereten felhalmozott készlet a telelő család fogyasztására nem jön tekintetbe. Pedig a feletetett cukor legnagyobb mennyisége ezekben a keretekben lesz. Az etetés megkezdése előtt tehát feltétlenül szűkítenünk kell a családokat. Ha ezeket a tanácsokat be­tartottuk, nyugodtan alkatunk télen a legnagyobb hidegben és téli viharukban is, a családok teljes rendben telelnek át. Svancer L. Mézes málnaszörp 4—5 kg málnát Jól össze* nyomkodunk (cserép, pora celán, vagy hibátlan zománs cos edényben) és egy dkg cttromsavval elkeverve 5—6 naptg hűvös kamrában vagy pincében tartjuk; naponta felkavarjuk; szőrszitán vagy tüllzacskóban lecsurgatjuk a levét; egy liter málnaléhez 110 dkg mézet adunk és jeli forraljuk. Ha már Jól forrt, előre melegített üvegekbe töltögetjük, meleg vízben áztatott dugóval dugaszok fűk; az üvegek dugós végét olvasztott viaszba, vagy szu* rokba mártjuk, hogy teljen sen légmentesen zárjon. Mézespogácsa Negyed kilogramm mézet langyosra melegítünk, egy tojással habosra verjük, ke« vés törött fahéjjal, jó kés-? hegyni törött ánizsmaggal, késhegyni szódabikarbónán val és 30 dkg sima liszttel összegyúrjuk. Másnapig pin hentetjük. Apró pogácsákat formálunk, mézes vízzel megkenjük, mindegyiknek a tetejére darabka diót te-* szünk és sárgára sütjük. Sün tés után kemény, pár nap múlva azonban megpuhul. Nagyon sokáig eltartható. Piskóta tekercs 7 evőkanál mézet 6 tojás* sárgájával és két csomag vaníliás cukorral fél órán át habosra kavarunk. Majd lassan belekeverjük a 6 to* fás kemény habját és 6 evő* kanál sima lisztet. Margarin* nal kikent és lisztezett tép* sibe öntjük ujjnyi vastagon és kisütjük. Mikor megsült, melegített deszkára, meleg szalvétára borítjuk és lan* gyos lekvárral megkenve becsavarjuk. Mézcukor Kétliteres edényben fél kg cukrot 3 deciliter vízzel len öntünk s folytonos keverés közben sűrűre főzzük. Kön rülbelül fele időben negyed kg mézet adunk hozzá. Fén lig lehűtve faolajos mám ványlapra öntjük és bekocn kázzuk. Kihűlés után eltöm delhető. Mézesdió 10 dkg porcukrot, 40 dkg lisztet, egy egész tojást és egy sárgáját, 10 dkg vajat, egy evőkanál kakaót, kés­hegynyi szódabikarbónát, egy csomag vaníliás cukrot, fél citrom reszelt héját más­fél deciliter mézzel jól ki­dolgozunk. Két órán át pi­hentetjük, azután diónagy­ságú és alakú darabokra formáljuk. Kikent és liszte­zett tepsire rakjuk ritkásan, majd lassú tűznél sütjük vigyázva arra, hogy kiszá­radjon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom