Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-07-23 / 29. szám

Rendszeres munka eredménye Ha Nagytárkány kulturális helyze­téről akarnék rövid összegezést adni, akkor a címben foglalt rendszeres munka adja az egész tömör, és egy­szerű jellemzést. Mert másként nem is lehetne eredményekről beszélni. Lényegében három vonalon fut ez a tevékenység. Egyrészt a műkedvelő szlnjátszócsoport, másrészt az ének­kari tevékenység, s végül az irodal­mi estek szervezésében és rendezésé­ben. Nézzük meg közelebbről, mit is Jelent ez egy falu életében. A szlnjátszócsoport a CSEMADOK helyi szervezete mellett működik — s természetesen az énekkar is — s évente egy két bemutatót tart, at­tól függően, hogy a lehetőségek hogyan alakulnak. A lelkes gárda az idén a Falurosszát adta elő nagy sikerrel. A hazai két előadás után felléptek még Kistárkányban, Dob­­rán, Batyánban, s Bélyben. A darabot szeptember végéig adják még néhány környező faluban. A nyár folyamán Magyarországra készülnek, hogy a csoport megpihenjen és erőt gyűjtsön az új munkához. Az énekkar két évvel ezelőtt ala­kult Vaszil Pálné karnagy vezetésé­vel. A kórusnak huszonöt-harminc állandó tagja van. Az első hallásra talán kevésnek tűnik ez a szám, vi­szont nem ez a lényeges; sokkal fon­tosabb, hogy már két év óta rend­szeresen dolgoznak, és munkájuk eredménye nem is maradt el. Minden pénteken tartják próbáikat. Népda­lokkal, népdalfeldolgozásokkal kezd­ték, s ma már ott tartanak, hogy a klasszikusok műveit is repertoárjuk­ba sorolhatják. Néhány önálló koncert van már mögöttük. Azon kívül felléptek kü­lönböző rendezvények, keretében a faluban, s a járási dal- és tánc­ünnepélyeken. Az énekkar korátlaga — ami nagyon meglepő — alig ha­ladja meg a harminc évet. Sok ének­karunk bizony nem nagyon dicseked­het ezzel. Persze akad gond és probléma is az énekkarban. A fiatalság — már­mint az énekkar fiatalsága — annak köszönhető, hogy a lányok nagy mér­tékben bekapcsolódtak ebbe a szép és nemes munkába. Viszont hiányoz­nak a fiúk. Itt, ezen a ponton még sok tennivaló akad, s az volna a jó, és helyes, ha a nagytárkányi fiata­lok, főleg a fiúk, megértenék, milyen fontos és szép munkát végezhetnek az énekkarban, ha tagjaivá lesznek. Egyébként az anyagi feltételek meg­vannak arra, hogy az énekkar to­vábbfejlődjön. Szükség volna azon­ban könnyebb kórusművekre, ame­lyekkel hamarabb megbirkózna az együttes. Azt hiszem, ez nem csak Nagytárkányban okoz gondot, hanem más, kisebb énekkarunknál is. Ezért fontos volna központilag — gondo­lok itt a CSEMADOK-ra 1— beszerez­ni, vagy kiadni az együttesek szá­mára megfelelő kórusműveket. Komoly hagyományai vannak az lrodalomnépszerűsttő tevékenységnek is ebben a faluban. 1960-tól rendsze­resen tartanak irodalmi esteket igen szép számú közönség előtt. Hogy csak néhányat említsek; volt már Petőfi, Ady, Juhász Gyula és Hviez­­doslav est. De a nagy orosz klasz­­szikust, Tolsztojt is ismertették már. Több ízben találkoztak már hazai magyar szerzőkkel is, s ezt a mun­kát a jövőben még bővíteni szeret­nék. Ez a szép kulturális tevékenység nem véletlen műve. Ahogy mindig és mindenkor a kulturális tevékenység az Iskolában kezdődik és gyökerezik, úgy ezt a nagytárkányiak tevékeny­sége csak igazolja és bizonyltja. Mi­kor még három-négy helyen folyt a tanítás, nehezebb volt a tanítók dol­ga, sok idő veszett kárba. Ma már azonban gyönyörű iskolában taníta­nak, ahol az alapozás már könnyebb, s ebből következik, hogy a Jövőben még szebb eredményeket érhetnek el a kulturális munka sokrétű és nagyfontosságú területén. (-gs-J A nagytárkányi énekkar — Váltakozik az ember hangulata, Katinka... El is felejtettem mon­dani; tegnap kerestelek a lakásodon. — Kerestél? — Mintha megijedt volna a lány. Alig észlelhető árnyék suhant át az arcán, de Ferkó nem vette észre. —. Igen, kerestelek. Valami belém állt, látni akartalak. Nagyon kí­vántam, hogy láthassalak. Hirtelen felkacagott a lány. — És természetesen nem találtál...? — Képzeld!... Azt mondták a harmadik emeleten, hogy soha még a nevedet sem hallották. Továbbra is kuncogott a lány, de fokozatosan elkomolyodott, hogy még nagyobb hitelt adjon a szavának. — Persze, hogy nem, hiszen a negyedik emeleten lakom, azaz csak laktam... Ugyanis Zsuzsának, a barátnőmnek cuki kis lakása akadt, átköltöztem hozzá ... Majd felviszlek és bemutatlak neki. Nem is kép­zeled, mennyit meséltem neki róladl Ez aztán véglegesen szétoszlatott Ferkóban minden kétkedést és gya­nakvást: olyan aranyos, kedves és ártatlan ez, mint a ma született bárány, gondolta. És ismét konyakot rendelt. — Szervusz, Katókéi — Szervusz, édesl... Az előbb azt hittem, hogy Bécsben Jártunk álmodban — suttogta a lány Ferkó felé és várakozóan nézett a szemé­be. Szemet tévesztő naiv, gyermeki mosoly ült a szája szegletében. Mindig ugyanaz a mosoly volt az, mint valami Jól betanult lecke, csak egyedül Ferkó látta mindig másnak, mindig észbontóbbnak. Talán az életét is odaadta volna azért a mosolyért. — Bécsben? — sóhajtott a fiú. — Sokat gondolkodtam rajta, Ka­tinka ... — Na, és mit okoskodtál ki? — Semmi értelme... Nem hiszek én a mende-mondákban. Mindenütt meg kell küszködni az életért: ez az én véleményem... Nem tudnék én ott mihez kezdeni. A nyelvet sem ismerem... — Azt könnyen el lehet sajátítani... És mint boxoló, biztosan érvé­nyesülnél. Gondolj csak Papp Lacira! — Papp Laci csak egy van a világon, Katinka.. . Hogy is merném magamat őhozzá hasonlítani. Arról szó sem leheti — Ki tudja?... Ö sem lett egyből olyan nagy csillag! Hiszen azt mondtad nekem, hogy téged is nagyon tehetségesnek tartottak... Ha te nem akarod, nekem igazán mindegy. Csak megemlítettem. Később kimentek az utcára. Sétálgattak. Végignézték a kirakatokat. Tervezgettek. Egy-egy sötétebb helyen csókolóztak — (Folytatjuk) ELSZOMORlTÖ KÉPET kap az em bér, ha Gúta kulturális élete felől érdeklődik. S mivel ez a falu meg­haladja már a tízezres lélekszámot — és ennyi embernek már igénye is van — állandó jellegű kultúrmunkára van tehát szükség. Gútának immár több mint tíz éve Gondok van egy fizetett népművelési dolgo­zója. Sőt volt időszak — főleg az 1957'60-as évekhen — amikor ez a gútai népművelési intézmény teljesí­tette is a tőle elvárt kulturális fel­adatát. Ezekben az években ugyanis rendszeres és állandó jellegű kultu­rális munka folyt. A CSEMADOK he-és remények lyi szervezete szerződéses alapon mű­ködött együtt a kultúrotthonnal. Évente két-három egész estet betöltő színdarabot mutattak be, esztrádokat szerveztek, tudományos ismeretter­jesztő előadásokat rendeztek közö­sen. Működött a tánccsoport és a fa­lut rendszeresen látogatta a MATESZ Gután is. Az emberek ezekben az években elégedettek voltak a helyi népműve­lési otthon munkájával, mert egy olyan rátermett személy állt az élén, aki lelkesedni tudott és tehetsége is volt ehhez a munkához. De 1980-ban személyi változás történt, És azóta „törés“ állt be a gútai kulturális élet­ben. Ez maga után vonta, hogy a CSEMADOK helyi szervezete is stag­nálni kezdett és csak itt-ott vétette magát észre „valamilyen“ rendez­vénnyel. A múlt évi nagy árvíz után ez a helyzet még elszomorítóbb lett. A fa­luban sok brigádos, segíteni akaró „idegen" érkezett az egész országból. Szlovák és magyar dolgozók és nem utolsó sorban a CSISZ brigádosai is, akik részére már meg kellett volna teremteni a kulturális élet lehetősé­geit. De sajnos, a helyi kultúrotthon vezetője ezen a téren sem adta meg a kellő segítséget. Összeült hát a CSE­MADOK helyi szervezetének a vezető­sége, hogy segítsen a helyzeten. A tanácskozás témája: hogyan kel­lene fellendíteni szervezetük életét és hogyan lehetne biztosítani a kul­turális tevékenységet. Tárgyalásuknak az lett a vége, hogy a Kis-Duna és a Vág összefolyásánál létesítettek — természetesen brigádmunkával — egy szabadtéri szórakozóhelyet. Ennek az akciónak a lelke Molnár Ferenc, a „Kiváló Munkáért“ érdemrend vise­lője, a CSEMADOK helyi szervezeté­nek az elnöke lett. Főleg az ő érde­me, hogy ma már tömegek keresik fel ezt a létesítményt. Azóta egymást követik a jobbnál jobb szórakoztató­­oktató rendezvények. A hagyományos „gútai sortáncjárás“-t is itt tartották meg május 29-én. Június 11-én már magyarországi művészeket is vendé­gül láttak. 1800 néző töltötte meg a nézőteret. Ezenkívül minden szombat és va­sárnap délután tánccal egybekötött „kvíz“-t rendeznek. Meg kell jegyez­ni, hogy a CSEMADOK helyi szerve­zete kapott ugyan a HNB-től anyagi segítséget az építkezéshez, a helyi népművelési otthon támogatása, er­kölcsi és szakmai segítsége most is elmaradt. Az őszi munkaterv is kecsegtető, A CSEMADOK vezetői számítanak a színjátszó csoport, az irodalmi szín­pad, az énekkar és egy tánccsoport rendszeres munkájával. Gúta új kultúrházának a felépí­tése már hosszabb idő óta foglalkoz­tatja a HNB-ot. Most az újjáépítési akció keretén belül végre felépülhet ez a kilenc millió korona értékű kul­túrpalota, amely majd minden igényt kielégít — persze, ha addig a külön­böző műkedvelő alakulatok becsüle­tesen felkészülnek, rendszeresítik munkájukat, mesterségbeli tudásukat gyarapítják és az erre hivatott szer­vek komolyan mérlegelik az ide ki­nevezett személyek rátermettségét és viszonyát ehhez a munkához. MENTE IMRE, a Komáromi Művelődési Otthon dolgozója rrTTTTTro: £ Igor Sztravinszkijt választották Oxfordban az angliai Bach-fesztivál elnökévé, az elhúnyt Albert Schweit­zer helyére. A fesztiválon Bach-, Hän­del- és SztravinszkiJ-művek szerepel­nek. £ A görög Állami Opera Don Car­los előadásával nyitották meg a XII. athéni fesztivált, amelyen nyolc or­szág együttesei vesznek részt. A köz­reműködők között lesz Liz Taylor és Richard Burton, Pablo Casalas és Bernhard Baumgartner. • Ariosto Orlando furiosó-jából (Őrjöngő Loránd) készül filmet for­gatni Federico Fellini. A felvételeket 1967-ben kezdik meg. 0 A russei Rodina énekkar nagy sikerrel szerepelt a franciaországi Saint-Ouen énekversenyén. Az ezer főnyi közönség lelkesen ünnepelte a 130 tagú bolgár kórust, amely rövi­desen Angliába utazik, ahol a nem­zetközi kórusversenyen vesz részt. • Ingmar Bergman svéd rendező lemondott a stockholmi Királyi Drá­mai Színház igazgatói állásáról, hogy ismét a filmnek szentelhesse minden idejét. Ó Jane Marsh amerikai énekesnő, Ütufínráljs Fiíreks' aki első dijat nyert a moszkvai Csaj­kovszkij zenei versenyen, visszauta­sította a Metropolitan szerződési ajánlatát. Énektanulmányait a Szov­jetunióban kívánja befejezni, és köz­ben fellép a Moszkvai Nagy Színház­ban is. 0 Brecht halálának 10. évforduló­jára augusztusban megjelentetik az NDK-ban Ernst Schumacher darab­jaiban és Käthe Rulicke — Weiler Bertolt Brecht dramaturgiája című műveit. • Szovjet filmhét kezdődött Ang­liában: Londonban, Liverpoolban, Glasgowban és Manchesterben mu­tatnak be új szovjet filmeket, köztük Romm művét, a Hétköznapi fasiz­must. 0 A svájci Vaud-kantonban foly­tatott ásatásokban az ókori, római Aventicum romjai között a régészek feltűnően épen maradt. 65 cm hosz­­szú, 15 kg súlyú Bacchus-szobrot ta­láltak, időszámításunk első századá­ból. # Szovjet—osztrák kulturális cse­reegyezmény alapján a bécsi Staatso­per társulata 1968-ban Moszkvába utazik, ahol Mozart és Richard Strauss operákat ad elő, Jozeph Krips és Kari Böhm vezényletével. 9 „Az ideális házaspár“, ahogy Lollobrigidát és férjét, Mirko Skofic orvost nevezték, bejelentette váló­perének a megindítását. A 17 éves házasság jogi felbontása, miután azt Olaszországban kötötték, nagy ne­hézségekbe ütközik. • Hemingway „A folyón túl a fák között“ című regényének filmválto­zatát Bécsben kezdi forgatni Richard Guine. A film főszereplői Cathérine Spaak és William Holden. Színházunk művészet, műszaki dolgozót minden esztendőben nagy őröm­­mel váriák a meleg időt, a nyarat, mert ekkor kezdődik színházunk szabad­­téri idénye. Talán egyetlen színház vagyunk a köztársaságban, amely saját szabadtéri színpadával rendszeresen látogatja azokat a helyeket, ahol kul­­túrház hiányában nem lehet színházi szezonban előadást tartani. Mint az idei szabadtéri idény mutatja, a természet, az időjárás kedvezett ennek a gyakorlatnak, legalábbis eddig. Sajnos, tavaly az árvíz megakadályozott ben­­nünket szabadtéri előadások tartásában, idén azonban a vén Duna is szélie­dén hömpölyög medrében, az idő ts szép, így június közepén megkezdhettük a szabadtéri szezont. Az elsők között látogattunk el kedves régi ismerő­seink, nézőink közé Baracskára, ahol a kastély árnyas parkjában jelállított színpadunkon A lőcsei fehér asszony t mutattuk be. Már a megérkezésünk alkalmával ts kedves meglepetésben volt részünk: az autóbuszunkhoz lépett a falu egész vezetősége és szeretettel üdvözölték együtt és egyenként a buszból kilépő színészeket. A nagysikerű előadás után a kastély kultúr­termében barátságos beszélgetésre ültünk össze kedves vendéglátóinkkal. Igen kellemes est emlékeivel tértünk haza Komáromba a baracskai parkból. Ereztük — mint annyiszor —, hogy szeretnek bennünket és évről évre visszavárnak a kastélyparkba, hogy láthassák előadásainkat. De nemcsak Baracska, hanem Csúz, Felsőszelt, Szécsénke, Ipolyság és a többi kedves szabadtéri hely nézőt ts örömmel tapsoltak nekünk újra a Kismadár, A néma levente és A lőcsei fehér asszony előadásain, fúltus elején A néma levente útrakelt Kelet-Szlováktába, hogy az ott élő kedves nézőink, barátaink is viszontláthassanak bennünket. Nagy út áll a színház autóbuszai mögött, míg a baracskai kastély parkjától a nagykövesdi vár, a bodrogközi táj felett uralkodó büszke rom alá épített szabadtért színpadhoz érkezik. De mit szá­mítanak nekünk a kilométerek, az út fáradalmai és — nyár lévén — a me­leg, ha tudjuk, hogy várnak, hogy viszontlátjuk a számunkra legkedveseb­bet: a nézőt, akt kiül — sokszor pokrócba csavarva — egy-egy parkba, vagy iskolaudvarba, előadásunk megtekintésére és szeretettel tapsol nekünk. A szabadtéri előadásnak ez adja talán a különös varázst: áldozatot ho­zunk egymásért. Fázik talán a néző odalenn és fázik a színésznő, színész a színpadon — és mégis boldog, megelégedett és valahogy nem is érzi a hideget. Mert összeköt minket a színház szeretete, a hivatásérzet a színész részéről, a művészet szeretete a néző részéről. A szabadtéri színpadjaink felett ragyogó csillagok a tanúi, hogy milyen forró színházi esték születnek ilyenkor, hűvös időben ts. Évadunkat ts szabadtéri előadásokkal zártuk Gútán, a sokat szenvedett és újjáépülő városkában és Tonkházán, a kastélyparkban, A lőcsét fehér asz­­szony előadásaival. Es a júltus 18-tól augusztus 18-ig tartó színházt szünet után — ha az Időjárás kedvező lesz — folytatjuk a szabadtéri előadásokat azokat a helyeket bejárva, ahol tudjuk, nagyon várnak bennünket. Viszontlátásra a legszebb színháztermt mennyezet, a csillagos ég alatti Siposs Jenő A BARACSKAI PARK ÄRNYAS FÄITÖL A NAGYKÖVESDI VÄRROMIG Nézőink között - újra a szabadtéren A Thirring .Viola és Lengyel Ilona I. Rusnák: „Rókák, jó éjszakát“ című drámájában. (Nagy László felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom