Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-07-23 / 29. szám
A zselízi szövetkezet a szakosítás útján A mezőgazdasági termelés fellendítése már nemcsak a szövetkezetek vezeöinek gondja. Részt kérnek belőle az egyszerű dolgozók Is, akik észszerű Javaslataikkal segítik a termelés fokozását. Ma már a dolgozók nyíltan rámutatnak a hibákra, a hiányosságokra és igyekeznek azokat felszámolni. Oj jelenség ez, mely a dolgozók öntudatának fejlődését jellemzi. örvendetes jelenséggel találkoztam a zselízi szövetkezetben Is. A múlthoz viszonyítva jelentős javulás észlelhető a munkafegyelem terén. Egyre kevesebb a munkából Indokolatlanul kimaradó dolgozók száma. Döntő fordulat következett be a munkaerőhiány terén is. Míg az elmúlt években állandóan munkaerőhiánnyal küzdött a szövetkezet, — különösen a csúcsmunkák idején —, addig idén minden zökkenő, külső segítség nélkül végzik a soron következő munkákat. E Jelentős változás gyökerét a szövetkezet megszilárdulásában kell keresni. Míg a múltban tömegesen fordítottak hátat a szövetkezetnek a dolgozók, addig ma egyre több azok száma, akik visszatérnek a közösbe. Ügy érzik, hogy már odahaza is megtalálják számításukat. így gondolkodott Takács Sándor, Török Béla és a többiek is, akik az iparból jöttek haza. A SZAKOSÍTÁS ÚTJÁN Az irányítás tökéletesített rendszere lehetővé tette olyan intézkedések végrehajtását, melyek felszámolták az eddigi hibákat és hiányosságokat és rugalmas szervezéssel új termelési ágakra való átállást. A zselízi szövetkezet vezetői éltek ezzel a lehetőséggel. Első teendőjük a zöldségkertészet hektárterületének csökkentése volt. Ezt indokolttá tette az a körülmény, hogy ezen a szakaszon állandó volt a munkaerőhiány és ennek következtében ráfizetéses termelés folyt. Továbbá a szarvasmarha hizlalására történő szakosítás és az ezzel összefüggő takarmánytermésztés is megkívánta a takarmányok hektárterületének kibővítését, mert' csakis úgy érhetők el jó eredmények, ha elegendő mennyiségű és jó minőségű takarmányokkal rendelkeznek. Az idei eredmények bizonyítják, hogy jó úton haladnak e téren. A hizlaldákban jelenleg 120 darab bika van, melyet februárban vásárolt a szövetkezet 250 kg-os súlyban. A jó gondozás és takarmányozás következtében az állatok napi súlygyarapodása 1,70 kg, ami azt eredményezte, hogy a négy hónap leforgása alatt további 200 kg-ot szedtek magukra a növendékállatok. Valentkó István, Belopotocky Mihály, Tóth Emília és Virágh József gondozók érdeme az elért eredmény. Ez azt jelenti, hogy az előzetes becslések szerint 100 métermázsa hússal teljesíti túl az előirányzott tervet a szövetkezet. Míg legtöbb szövetkezetben az állami hitellel szemben tartózkodó álláspontot foglalnak el, addig a zselízi szövetkezet vezetősége él az adott lehetőséggel. A hitelkeretet teljes mértékben felhasználja további állatok vásárlására. Mint a legtöbb gazda, ők is ceruzával számolnak, mely azt biztosítja, hogy a befektetett tőke kétszeres kamatot hoz. A hitel lehetővé teszi a tehénállomány minőségi feltöltését Is. Ezen a szakaszon is rátérnek a nagy haszonhozamú állatok tartására. NÖVEKSZIK A TEJTERMELÉS Ha párhuzamot vonunk a két év előtti állapotokkal, melyek a tejtermelés szakaszán voltak, akkor meglepő javulást észlelünk. Két évvel ezelőtt, amikor a szövetkezetnek 50 darabbal több tehene volt, a tejtermelés átlaga 2 liter körül mozgott. Ugyanakkor ma, amikor a szövetkezet istállóiban csak 122 darab tehén van, a fejési átlag 8 liter. Az év elejétől pedig 6,8 liter. Duba Lajos, Pompos Ica, Gazsó István, Bottyán András érdeme, hogy a szövetkezet az első félévben 15 000 liter tejjel adott többet a piacra. A SERTÉSTENYÉSZTÉS SZAKASZÁN Is rendet kell teremteni. Ugyanis az volt a helyzet, hogy a szövetkezet fajsertés tenyésztésre volt beállítva. Néhány éven keresztül jól jövedelmező forrást jelentett a közös számára, mivel a fajsertések értékesítése nem ütközött különösebb nehézségbe és jó árat fizettek darabjáért. Az elmúlt évben azonban bekövetkezett a baj. Amikor a sertéseket vásárra kellett volna szállítani, az állatorvost Vizsgálat takonykórt állapított meg és nem engedélyezte a sertések eladásét. Csupán fogyasztási célra lehetett eladni, ami nagy veszteséget jelentett. Ezért úgy határozott a vezetőség, hogy felszámolja a sertéstenyésztés számát is és áttér a választott malacok eladására, mely jövedelmezőbb és kevesebb befektetéssel jár. AZ ANYAGI ÉRDEKELTSÉG ELVE Az elmúlt évi gazdasági eredmények eléréséhez nagymértékben hozzájárult az anyagi érdekeltség elvének alkalmazása. Az egyes munkafolyamatok időbeli jó végzéséért a szövetkezet külön prémiumot fizetett. Az elmúlt évben 140 000 koronát fizettek ki prémium címén. Ezt a módszert ez évben Is teljes mértékben alkalmazzák és a múlt évi tapasztalatok alapján, ez évben is 140 ezer korona prémium kerül kifizetésre. Sok esetben a munka elvégzése után azonnal kifizetik a parémiumot, tehát a dolgozónak nem kell várni a rendes havi fizetésig. A fentebb elmondottak azt bizonyítják, hogy Dóka Ernő, a zselízi szövetkezet elnöke a gyakorlati megvalósítások embere. Horváth Géza ökonőmus pedig a pénzügyek szakembere. Jól számolnak, mert az eredmények azt mutatják, hogy a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad. Jól jár a tagság, de jól jár a szövetkezet is. Andriskin József B EMUTATKOZZAM? Jó, megte-D szem. Renczés Ferenc vagyok, 34 éves, a Kosúti Vetőmagtermesztő Állami Gazdaság munkabiztonsági technikusa. A munkabiztonságon kívül még feladatom a tűzvédelem és a polgári védelem üzemünkben. Mivel a munkabiztonságról kell beszélnem, megpróbálok átfogó képet adni. Maga a munkabiztonság elsősorban rendszeres ellenőrzéseken és iskolázásokon alapszik. Célunk a munkabalesetek megelőzése. Üzemünkben az iskolázásokat félévenként, a gépesítésben dolgozóknál 3—4 havonként szoktuk tartani. Minden újonnan felvett gépkezelőt kioktatunk a gép kezelését és működését illetőleg, továbbá figyelmeztetjük őt az egyes balesetekre, melyek a gép működése folytán érhetik őt, illetve munkatársait. Minden halálos kimenetelű munkabaleset leírását, melyet a felsőbb szervektől kapunk, lefordítjuk magyar nyelvre, s megtárgyaljuk azokon a munkahelyeken, ahol hasonló baleset történhet. Mint már említettem, a baleseteket ellenőrzésekkel is igyekszünk megakadályozni. Ilyen ellenőrzések alkalmával sorba vesszük az épületeket, munka és erőgépeket, az épületek berendezéseit, s ha valahol valami rendellenességet tapasztalunk, azonnal intézkedünk a hiba eltávolításáról. Meg kell azonban őszintén mondani azt is, hogy a dolgozók sok esetben nem szívesen veszik az ilyen ellenőrzéseket, mondván, hogy a hibák eltávolítása nekik csak többletmunkát jelent, s amúgy sem történik semmi baj. Igen, ezt mondják! De csak addig, míg nem történik baleset. Milyen okai lehetnek a baleseteknek? Vannak objektív és szubjektív okai. Az ok legtöbb esetben szubjektív, vagyis megelőzhető. A legtöbb balesetet a munkabiztonsági előírások be nem tartásához sorolnám, még a könnyelműséget is. Ugyanis vannak egyének, kik azt mondják, hogy nekik nem történhet semmi bajuk. Hogyan oszlik meg a balesetek száma kor szerint? Legtöbb a baleset a tizennyolc éven aluliaknál és a hatvan éven felülieknél. Az előbbiek nem veszik elég komolyan a munkabiztonsági előírások betartását, néha játékosak, máskor nincs elég tapasztalatuk. Az utóbbiak később veszik észre a veszélyt, kevésbé mozgékonyak, s ha menekülni kell, nem tudnak elég gyorsan. Hány balesetünk volt az elmúlt évben? Üzemünkben tavaly 38 haleset volt, ebből három súlyosabb jellegű. A legtöbb baleset a gépesítésben és az állattenyésztésben történt. A legkevesebb a kétkezi munkáknál. Az egyik súlyosabb baleset például, mely részben elővigyázatlanságból eredt, a kukoricacső fosztónál fordult elő. A pótkocsiról a kukoricaknmbájn által letört kukoricát, közvetlenül a gép mellé dobálták le, hogy a dolgozóknak ne kelljen messziről hordani a csöveket a gépbe. Az egyik dolgozó felment a rakás tetejére (hogy miért, nem tudja maga sem), a kukoricacsövek megindultak alatta, s befelé, a gép felé csúszott. S mivel, ha az ember esik, minden gondolkozás nélkül kapaszkodni akar valamibe; ő is ezt akarta, s éppen a csőfosztó egymásba forgó hengereit kapta el. Az egész csak pillanatok műve volt, de következményét egy életen át viseli. Ugyanígy baleset okozója pél-A munkabiztonság problémái (Egy munkabiztonsági technikus tapasztalataiból) dául az, ha a gép rossz technikai állapotban van. Tavaly például megtörtént, hogy az egyik dolgozónak megtiltottam a körfűrész használatát, míg ki nem javítják. A dolgozó megígérte, hogy nem veszi a kezébe, másnap mégis használta, s a körfűrész levitte egyik ujját. Miért nem tartják be a dolgozók a munkabiztonsági előírásokat? Sok esetben azt gondolják, hogy felesleges. Például a magtisztításnál a cséplőgép kezelője azt mondja, a fő szíjhoz azért nem tesz védőrácsokat, mert a szíjat gyantázni kell, s a rácsok eltávolítása és visszaszerelése időveszteséget jelent. Vagy a szecskavágőnál a személyzet azt mondja, hogy a védőburkolatokat azért nem szerelik fel, mivel a szecskavágó gyakran befullad, s a védőburkolat eltávolítása és felszerelése jelentős időt vesz igénybe. Természetesen ezek meggondolatlan vélemények. Amikor a tizenhatéves dolgozó nő homlokán a szíj égési sebhez hasonló heget hagyott, mely örökké megmarad, egyszeriben fontosnak tartották a rácsot. Vagy amikor látták, hogy a védőburkolat nélküli szecskavágőból milyen nagy erővel vágódik ki a kődarab, amit senki sem vett észre a szecskázandó anyag bedobálásakor, fontosnak vélték a védőburkolatot. Tehát mindenki a maga kárán tanul. Milyenek az állattenyésztés balesetei? Többnyire objektív jellegűek, vagyis kiszámíthatatlanok. Például a tehén rálép gondozója lábára, vagy a bika elrántja, Illetve a falhoz nyomja gondozóját. Itt szeretném megemlíteni, hogy hacsak lehet, az állattenyésztésben nyugodt embereket alkalmazzunk, s elsősorban olyanokat, akik szeretik az állatokat. Ugyanis, ha az állatokat Utik-verik, gorombán bánnak velük, nyugtalanok és agresszívek lesznek, s ezen rossz tulajdonságot sokáig megtartja az állat. Megtörténhet, hogy ilyen rossz tulajdonságú állathoz, ha jó szándékkal is közelítünk, ideges lesz, rálép gondozója lábára, vagy egyenesen támad: rúg, harap vagy a szarvával döf. Ha lóhoz közelít a gazdája, szólítsa a lovat mindig nevén, hogy megismerje a hangjáról. Ha a ló nyugtalan, soha ne közelítsük meg hátulról, (mivel hátrafelé rúg), hanem oldalról. Ideges, nyugtalan lovat soha ne tisztítsunk az istállóban, hanem kint az udvaron, mivel ellenkező esetben a gondozóját könnyen a falhoz nyomhatja. A kocsi üléseit úgy helyezzük el, hogy az biztonságos legyen mind a ló rúgása, mind a kiesés ellen. Tavaly például megtörtént, hogy az egyik kocsis szalmát vitt. Mivel a szalmára felülni tilos (az már számos baleset okozója volt — a szalma elcsúszott), az ülést előre hajtatta, s azon ült, közvetlenül a lovak közelében. Az egyik ló megrúgta, annak ellenére, hogy a lovai soha nem szoktak rúgnil A 16 megrúgta, s nem kapott egy fillér kártérítést sem, sőt mi több, neki kellett megfizetni a kórházi költségeket is, mivel nem tartotta be a munkabiztonsági előírásokat. Ugyanitt szeretném megemlíteni, hogy vannak egyének, kik az igáslovakat Is hátaslovaknak tekintik, s megülik őket. Természetesen nyereg és más felszerelés nélkül! Ez pedig elég veszélyes dolog, mivel lovaink nincsenek ilyesmihez hozzászokva, s könnyen ledobják utasukat. Tavaly előtt történt egy ilyen baleset, s az illető három oldalborda töréssel úszta meg a lovaskalandot! A tenyészbikák is számtalan baleset okozói. Éppen ezért a Földművelésügyi Minisztérium 182/60 tárgyszámú hirdetménye kimondja, hogy a tenyészbikát két oldalra kell kikötni. Orrukba egyéves korban karikát kell tenni, s vezetni csakis vezetőrúdon szabad, melynek hossza legalább 150 cm. Előírja továbbá azt is, hogy a dolgozó közelében, ki a bikát gondozza, tartózkodjon még egy másik egyén is, hogy ha valami történne, legyen az, aki közbelép. A tehenek a lovakkal ellentétben többnyire oldalra rúgnak. Ezt is tudnia kell minden állatgondozónak! A sertések kanjai is elég gyakran okoznak munkabalesetet, ezek azonban kisebb jellegűek. A kan, ha megdühödik, elég veszélyes ugyan, de mivel kevésbé mozgékony, az ember elugorhat előle. Az állattenyésztésben levő kisebb balesetek nagy része a régi istállók rovására írható. A régebbi istállókban ugyanis a jászol előtt nincsen etetőjárda, s így a gondozónak az állatok közé kell mennie, s az állat megsebesítheti gondozóját. A munkabalesetekhez tartoznak még a foglalkozásból eredő betegségek, így a mezőgazdaságban a TBC és a BAB. Üzemünkben a BAB-et teljesen, a TBC-t részben likvidáltuk. Ahol még TBC-álIományunk van a dolgozóknak munkaruhát adunk, az istállók mellett fürdőket s más szociális berendezéseket létesítünk, hogy a dolgozónak ne kelljen abban a ruhában hazamennie, amelyben dolgozott. Csak néhány példát ragadtam ki, a balesetek leggyakoribb okozóit. Ismételten szükségesnek tartom megjegyezni, hogy minden dolgozónak tudatosítania kellene magában, hogy a munkabiztonsági előírások betartása feltétlenül fontos, hiszen saját egészségünkről és testi épségünkről van szó. Lejegyezte: György Elek, Kosúty NE ETESSÜNK CSÍRAS BURGONYÁT, legyünk óvatosak a cukorrépa takarmányozásánál! Az elmúlt napokban, hetekben a háztáji sertéstartóknál számos esetben előfordult, hogy hirtelen, minden előzetes észrevétel és beavatkozás nélkül elpusztult a hízőnakvaló. A növendékek este még jóízűen habzsolták az eléjük öntött moslékot, s reggel kihűlt tetemükre bukkant a háziasszony. A kivizsgálás során megállapítást nyert, hogy az állatok pusztulását a szolanin, illetve az erősen kicsírázott burgonya etetése okozta. Más esetben a túladagolt, illetve a főzött cukorrépa volt az elhullás okozója. A sertések részére a burgonya kapásnövényeink közül talán a legértékeseb tömegtakarmány, etetését csak ajánlani tudjuk. Rostanyaga kevés, keményítője jól emészthető, ezért a malacok és süldők, sőt a hízók is szívesen fogyasztják. A nyers burgonya 1 százalék emészthető fehérjét és 18 százalék keményítőegységet tartalmaz, ezért a sertések kitűnő tápláléka. Igaz, nyers állapotban csak kivételes esetekben takarmányozzuk ellés előtt főként a dugulás meggátlására, de a hasas állatok tőgyeltetését is elősegíti). A gyakorlatban az etetésre szánt burgonyát főzzük vagy pároljuk, amivel emészethetősége fokozódik. , A burgonya takarmányozásakor rendszerint a hibát ott követjük el, hogy a főzéshez használt vizet is 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1968. július 23. megetetjük az állatokkal. Főleg veszélyes ez tavasszal, amikor a gumók csírázásnak Indulnak s még veszélyesebb, ha a burgonya araszos csírákat bontott. Ilyenkor a szollntartalom megsokszorozódik, s etetése akkor is veszéllyel jár, ha főzés után a levét ’leöntjük. Májusban, júniusban a csírátlanított gumók etetése is veszélyt rejteget magában, különösen ha levővel együtt takarmányozzuk. Hogy a szolantn-mérgezéseknek elejét vegyük, a főtt burgonya levét, párlatát soha ne adjuk a sertéseknek, és kerüljük a csírás gumók etetését. A burgonya tavaszi csírázását elkerülhetjük, ha ősszel a takarmányozásra szánt mennyiséget lesllózzuk. Ezzel megelőzhető egyrészt a raktározásból származó veszteség, másrészt a silózott anyag kisebb helyen megfér és hosszabb időn át tárolható. A cukorrépa, mint tudjuk, jó étrendi hatása és magas cukortartalmánál fogva értékes takarmány. Azt azonban kevesebben tudják, főleg a háziasszonyok nem — akik többször a közösből, a répalevél szedés ürügyén jónéhány répának kicsavarják a nyakát és zsákba süllyesztik — hogy a főzött cukorrépa a féltett hízónakvaló sírásója lehet. A főzött cukorrépában ugyanis működésbe lépnek a denitrifikáló baktériumok, amelyek a nitrátokat mérgező nitritekké alakítják át, s ezek a vér oxigénfelvételében végzetes zavarokat idézhetnek elő. Még rosszabb a helyzet, ha a főzött cukorrépát állni hagyjuk, sőt annyit főzünk belőle, hogy másnap Is azzal tömjük a sertéseket. Tudniillik a főzés utáni órákban a nltritek egyre gyorsabban szaporodnak, Illetve a takarmány mérgező hatása állandóan fokozódik. Mintegy félnapos állás után a nitrltek maximális mennyiségben vannak jelen az egyébként takarmányozásra hasznos gumós növényben. A sertés sorsa szinte kivétel nélkül megpecsételődik, ha nap mint nap levelével és szárával együtt főzött vagy párolt cukorrépával nyakló nélkül (Ingyen van, hadd gyarapodjon a sertés) tömjük az állatokat. Akik eddig etették a főtt cukorrépát, s elkerülték a veszélyt, főleg annak köszönhetik, hogy friss állapotban, kis adagokban, burgonyával vagy egyéb növénnyel keverten adagolták azt az állatoknak. A cukorrépa takarmányozásának technológiáját a nagyüzemek vezető szakemberei ismerik, azonban a kár megelőzése érdekében szükséges, hogy a háztájin gazdálkodó — ha netán a kukorica között köztesen vagy kertjében takarmányozás céljából termel cukorrépát — tudja, hogy főleg nyers állapotban (szeletelve, egészben) vagy silózva etethető. Csupán az idén előforduló veszteségek aránya figyelmeztet bennünket; ne etessünk csírás burgonyát és legyünk óvatosak a cukorrépa takarmányozásánál. Bugúr István, a Galántaí Állategészségügyi Központ technikusa MEZŐGAZDASÁGUNK egyik elsőrendű feladata a szarvasmarhaállomány — főként a tehenek — haszonhozamának növelése. Ez a feladat megköveteli — a teljes értékű táplálékon kívül — a szarvasmarha-állomány összetételének a meg— javítását. Hogy ezt elérjük, ahhoz, korszerűsíteni kell az üszők £■ nevelési feltételeit és az előhasi-üszők előkészítését a borjafll zásra, ezt követőleg — a hasznosság ellenőrzése alapján — j-. osztályozni lehet az állományt. Szocialista mezőgazdasági ÜzemO melnk feltételei lehetővé teszik ennek a kiválasztásnak a yfl) megszervezését, éspedig úgy, hogy az egészséges teheneket — az első laktáciőkor — külön „ellenőrző“-istállókban, vagy az istálló arra a célra elkülönített részében összpontosítják, ahol cu aztán megfigyelik. MM Tehát az „ellenőrző-istállók“ építése tartós biztosítéka lesz minden mezőgazdasági üzemben a hászonhozam növekedésének és az állategészség feltételei megjavulásának. Jelentős szerepe van a fajta-tiszta bikák öröklődés! tulajdonságainak ellenőrzésében is. E Az ellenőrző-istállóknak állandó kedvező feltételeket kell biztosítaniuk az egészséges előhasi-üszők borjazására és az első laktáctós időszakra. Ilyen istállókat elsősorban azokban Na mezőgazdasági üzemekben építenek majd, ahol aránylag sok saját nevelésű egészséges üsző kerül tehén-sorba és ahol a Q legkedvezőbb feltételeket tudják biztosítani a hizlalásra, istálb lózásra és az állatok gondozására annak érdekében, hogy az I. laktáclós időszakban elérjék az átlagos 2200 kg tejhozamot a tarka és az idegen fajtáknál és 1800 kg-ot a pinzgaui teheti neknél. Az ellenőrző istállók befogadó képessége legyen kb. 50 férőhelyes. ^ A mezőgazdasági üzemek ezekben az ellenőrző-istállókban aQ fogják összpontosítani a vemhes, egészséges üszőket, azok ft közül Is előnyben részesítik az ismert származásúakat. A harmadfokú hasznosság ellenőrzésére szolgáló tenyészetekben az (Q üszők származása megállapítható áz anya inszeminációs-kartotékján lévő bejegyzések alapján, ennek egyeznie kell az inszeminációs technikus feljegyzéseivel. A vásárolt üszőknél pedig ezt a célt Szolgálja a származásról szóló írásbeli igazolás. nn zj* Minden esetben a kerületi fajtatenyésztő igazgatóság, a me- VV zőgazdasági termelési igazgatósággal együttesen választja ki gazokat a mezőgazdasági üzemeket, ahol majd ellenőrző-istállókat létesítenek. Az említett szervek az Istálló építését az illetékes mezőgazdasági üzem vezetőségével tárgyalják meg. Az ellenőrző istállókból — amelyekben tartósan, magas^ színvonalú hasznosságot fognak elérni — és ahol megfigyelhetők a hasznosság alaptényezői (a takarmányfogyasztás, fejhetőség, stb.) — kiépülnek a nagyhozamú elődöktől származó „utód-ellenőrző istállók“, amelyeket a kerületi fajta-tenyésztő igazgatóság javasol és az Állami Fajta-tenyésztő Igazgatóság hagy jóvá. ' (-e§-)
