Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-12-17 / 50. szám

GYORSABB ÉS OLCSÓBB LESZ A KÖNYVELÉS Nagyobb és jelentősebb Ipari üzemeinkben a könyvelést már elektro­nikus számológépekkel végzik. Ennek előnyéről nemcsak a könyvelést végző dolgozók beszélnek elismeréssel, hanem a szakemberek, a mér­nökök is. Az elektronikus számológép ugyanis bármily bonyolult és összetett műveletet rövid idő alatt és hibamentesen végez el. Az érsek­újvári járás mezőgazdasági üzemeiben 1970-ben már szintén elektro­nikus számológépekkel végzik a könyvelést. Persze, jelenleg még csak a felmérések, az előkészületek folynak ennek sikeres bevezetése és al­kalmazása érdekében. — Járásunk mezőgazdasági üzemeiben hosszú ideig folytattunk fel­mérést a könyvvitel állapotáról. Megállapításunk szerint, sajnos, a köny­velés Jelenlegi állapota nagyon rossz. Mindössze kilenc üzemünkben könyvelnek gépekkel, a többiben pedig még ma is a szokásos régi mód­szert, az átíródeszkát használják, — mondotta Borza Gyula, az Érsek­újvárt Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság dolgozója. Persze a régi, elavult módszer sok és körülményes munkát igényel, 8 ez a könyvelést végző dolgozók számának növelését követeli, és a ter­melést drágítja. Január elsejétől pedig érvényre jut a tökéletesített irányítási rendszer, s ekkor minden mezőgazdasági üzem hatványozott célja lesz, hogy olcsóbban Jóminőségű árut termeljen. A vezetők már most hangoztatják, hogy sokat kell számolniuk, s tudják, hogy a jövő­ben ez még fokozódik. Ehhez pedig számológépekre van szükségük. —• A felmérést éppen ezért végeztük — magyarázza a termelési igaz­gatóság dolgozója. — Ha gépekkel könnyűjük a számvitelt, a könyve­lésben dolgozók száma előreláthatólag 112—120 személlyel csökken. Az újvári járás mezőgazdasági üzemel könyvelésének egy részét máris a bratislavai Slovnaftban elektronikus számológépekkel végzik. Az ada­tokat összegyűjtik és az elektronikus masinához szükséges szalagrend­szerben továbbítják a bratislavai üzembe. Néhány nap múlva — nem a számítás tart napokig, mert a gép pillanatok alatt elvégzi a szükséges műveleteket — készen kapják az eredményt. Sok könyvelő munkáját könnyítik meg ezzel. — A Slovnafttal való kapcsolatunk jónak mondható. Nekik köszön­hető ugyanis, hogy a könyvelés automatizációjának az alapjait Járásunk­ban mér leraktuk. Igaz, e téren csak az első lépéseknél tartunk, de reméljük, hogy 1970-re saját elektronikus számológéppel rendelkezünk. Az érsekújvári Járás mezőgazdasági üzemel komoly lépéseket tesznek és tettek a könyvelés gépesítése érdekében. Szükség van erre, mert a könyvelés a gazdálkodás tükre. NAGY ARPÄD UKORICA-ÜOYBEN kerestük fel **■ a vásárvámosi szövetkezet ag­­ronómusát, Radlmák Jánost és Földe« [ózsefet, a gépesített csoport vezető­iét. Ugyanis az ősz elején a Járáson lallottuk, hogy a szövetkezet nem­csak szép hektárhozamot ért el kuko­ricából, de a fajták megválasztása ré­­^én már szeptember első felében ki­segítette a keverőüzemet az új ter­ménnyel. Ugyanis abban az Időben nég alig akadt szövetkezet, ahol tö­résre érett volna a kukorica. — Minálunk ez nem újság... — mondja az agronőmus. — Immár négj «ve termeljük a VIR 25-ös félkorai szovjet kukoricafajtát, mely legalábt 7—10 nappal érik hamarabb az ismeri LSP-nél. Az első évben, amikor vető­magot kaptunk, alig mertük elvetni szemre oly silánynak mutatkozott. lg> történt, hogy egy részét csalamádénaii vetettük és csak 14 hektárt szemre ékkor 67,50 mázsát adott csövesen de a második esztendőben már 81,5C mázsát takarítottunk be hektáron ként. Idén 38 hektáron termeltük, i ítlagosan 104 mázsa esövestermési értünk el. A VIR 25-ös előnye nemcsak a ko­rábbi érésben mutatkozik meg, mell elejét veszi az őszi munkatorlódás nak, de morzsolási átlaga felülmúl]« a többi kukoricáét. Például, amíg ai LSP morzsolási átlaga 60 százalék addig a VIR-é 64 százalék. Ezek sze rínt a vásárvámosiak idén ebből t fajtából 67 mázsa morzsolt kukoricá hoz Jutottak hektáronként. S amint említettük, már szepember 10—15 kö zött több mint 25 vagon morzsolt ku kolrcát adtak a takarmánykever; üzemnek, mely abban az Időben rá szorult a keményítőben gazdag takar mányra. E kukoricafajta népszerűsftésekoi nem hallgathatjuk el, hogy termesz­tése nem válik be mindenhol. Például a csallóközi sekély rétegű, kavicsos talajokon nem díszük, s emiatt egyik másik üzem elégedetlen termésével Am a vásárvámosiak egy és ugyan azon területen az LSP-ből 96 mázsát VIR-ből pedig 104 mázsát értek el hektáronként. S ha figyelembe vesz­­szűk a fentebb említett morzsolás átlagot, a mérleg mintegy öt mázst morzsolt kukoricával többet mutat i VIR javára. Radlmák elvtárs megfigyelései sze rint ez a kukorica a nedves, mély ré tegü talajt és a páradús levegőt ked véli. Ezért hordalék talajokon, Dunt és folyók mentén ajánlja termesztését A legoptimálisabb egyedmennyiséj 40—42 ezer darab hektáronként. Az istállótrágyát mintegy 240 kg (tiszta tápanyag) műtrágyával egészí­tik ki. A többi agrotechnikai tényező ugyanaz, mint bármely más kukorica­­fajta esetében. — Mindahányszor, ha visszagondo­lok a tíz év előtti időszakra, amikor az újság hasábjain olvastuk az lfjú­­ságfalvl szövetkezet 100 mázsa csö­veskukoricát ért el hektáronként és fejünket csóválva hitetlenkedtünk, szinte büszkeség tölt el bennünket, immár ml is megostromoltuk a 100 mázsás termést hektáronként — emlé­kezik az agonómus. ■—< S ha egyszer idáig Juttottunk, jövőre 40 hektárral növeljük a kukorica vetésterületét. Igaz, ezt az elhatározásunkat üzemünk szakosítása is megköveteli. A nagy beszélgetés közepette észre sem vettük, hogy Ozsvald Frigye« mérnök belépett az irodába. Joggal teszi fel a kérdést, mi a csodát aka­runk a kukoricával. Sokkal érdeke­sebb téma is akad a szövetkezetben. Épp most dolgozik a határ térképén, s azon fáradozik, hogy a táblák eddi­gi felosztását, illetve a határ tagosí­tását megváltoztassa. Nem könnyű a 10—30 hektáros parcellákból legalább 50' hektárosakat kikerekíteni. Erre azért lenne szükség, hogy a gépeket az eddigiektől gazdaságosabban ki­használhassák, de főképpen ezért, mert a tökéletesített Irányítás kere­tében a szövetkezet az eddigi 27 nö­vényfajta termesztését 8-ra csökkenti. Merész elképzelés és valóban toll­hegyre kínálkozó jelenség. ,t Radlmák János agronómus és Föl­des József brigádvezető velünk együtt elgondolkodik, beválik-e a számítás. Vajon a termelésben maradt nyolc­fajta növény Jövedelme eléri-e az ed­digi összeget. Ozsvald elvtárs érvei alaposak és kézzelfoghatók. A nyolc fajta növény termesztése az eddigi gépparkkal teljesen gépe­síthető, tehát az önköltség a legki­sebbre csökkenthető. A gépi művelés eredményeként a növények betaka­rítása agrotechnikai időben történhet, mely magával hozza az évről-évre megismétlődő veszteségek csökkené­sét. Ezzel egyidőben növekedik a ter­mékek minősége. Viszont a ló minő­ségben eladott búzáért, árpáért, vető­magért nagyobb összeg áll a házhoz, míg a feletetett takarmánytól több lesz a tej, nagyobb a súlygyarapodás. E pontnál találkozik a minőség a mennyiséggel. Végeredményben mind­ez a szövetkezet megnövekedett pénz­ügyi bevételében csúcsosodik majd ki. Ugyanis a tökéletesített irányítás alapvető követelménye a minőségi áru­termelés. A január elsejével érvénybe lépő felvásárlási árak módosulása is ezt tükrözi. Érthető, a minőségi árut jobban fizetik. Ozsvald elvtárs szavai szerint ha a termelés minden szaka­szán súlyt fektetnek a minőség foko­zására és magasabb áron értékesítik majd a terményt, ez az összeg egy millió koronára is felrúghat évente, Például a gyümölcs (a jövőben 115 hektár gyümölcsös termésével szá­molnak) és zöldségtárolás révén 20— 30 százalékkal emelkedhet a termé­kek eladási óra. A növények számának csökkentése Vásárvámoson azt is eredményezi, hogy például a takarmánynövények betakarítását külön gépesített csoport végezheti. Ha elérkezik az ideje, fel­adata nem lesz más, mint a takarmány kaszálása, betakarítása és kazalozása, Ennek következtében a kijelölt trak­torosok és segédmunkaerők felelősek lesznek a takarmány minőségi beta­karításáért. Ez módot nyújt arra is, minden dolgozó gazda lesz saját mun­kahelyén, illetve minden embert mun­kája szerint értékelhetnek. Az elmondottak valóban nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot, mini a kukoricatermesztéssel járó kérdések, Igenám, de a kukorica is szerves ré­sze a gazdálkodás eredményességé­nek, hiszen az összterület 22 százalé­kán termelik. Az sem lehet közöm­bös, hogy a szemestakarmány zömét képviseli, mely az állattenyésztés jö­vedelmezőségének hordozója. A tökéletesített irányítási rendszel új utakra terelte a vásárvámosiak gazdálkodásának irányát. Egyelőre csak papíron szövögetik terveiket, de a szövetkezet tagságának és vezető­ségének munkához való jő viszonya a biztosíték arra, hogy elgondolásuk a gyakorlatban is megoldást nyer. SÁNDOR GÁBOR Csökkentett növényszámmal teljes nénesítéssel Szakemberek klubja Modrán a Kozeimuitnan megaiaKun az eiso Szlovákiai Fiatal Mezőgazdasági Szak­emberek Klubja Modrán. Az alapító gyűlésen, amely november 30-án zaj­lott le e bortermő városkában a Köz­ponti CSISZ vezetőség küldöttjei je­lenlétében a klub 27 alapító tagja megismerkedett a szervezet alapsza­bályaival, megválasztotta a klub ve­zetőségét és meghatározta program­ját a legközelebbi időszakra. A Fiatal Mezőgazdasági Szakembe­rek Klubja a Modral EFSZ mellett folytatja majd működését szorosan együttműködve a Bratislavai Terme­lési Igazgatósággal, a Mezőgazdasági és Erdészeti Társaság járási szerveze­tével. A most alakult klubnak már van néhány elődje a cseh- és morvaorszá­gi járásokban. Például a hodonfnl járásban működő klub már több ered­ményes rendezvényre tekinthet visz­­sza. Kiváló szakemberek előadásai, a mezőgazdasági tudomány legújabb vívmányairól, látogatások kutatóinté­zetekben, filmestek rendezése, klub­tagok látogatása, külföldi tanulmány­utak stb. • A fiatal szakemberek klubja a me­zőgazdaságban dolgozó fiatalok, első- I sorban technikusok és mérnökök ön­kéntes szervezete. Működését a Cseh­szlovákiai Ifjúsági Szövetség irányít­ja a termelési igazgatóságokkal és a mezőgazdasági iskolákkal karöltve. A klubok célja a tagok szaktudásá­nak további fejlesztése, és a tudo­mány legújabb vívmányainak gyakor­lati kihasználására irányuló törekvés támogatása. A klub lehetőséget ad egészséges tapasztalatcserére, segít­séget nyújt tematikus feladatok és újítási javaslatok megoldásánál. A szervezet támogatja a fiatal szakem­berek tudáskörének kiszélesítését újabb ismeretek pl. idegen nyelvek elsajátításánál nyújtott segítségével. A klub tagja lehet minden 30 éven aluli mezőgazdasági dolgozó. A szer­vezet programját az alapszabály sze­rint maguk a tagok javasolják és hagyják jóvá. A mezőgazdasági klubok elterjedése különösen a mezőgazdasági jellegű déli járásainkban fontos tényezője lehet a munkaerők stabilizációjának és ezzel a mezőgazdasági termelés fellendítésének is. Pártunk igyekezete társadalmilag is egyenrangúvá tenni a mezőgazdaságot a népgazda­ság többi ágával, helyreállítani a múlt hibáit az új klubok létesítésében is kifejezésre jut. Társadalomtudomá­nyi kutatások azt mutatják, hogy a munkaerővándorlásban —, amely nap­­ról-napra népteleníti falvainkat —, a vezető- és szakembereknek is részük van. Mi ennek az oka? Az, hogy a szakemberekkel szemben támasztott követelmény minden termelési ágban a tudomány és technika fejlődésének nyomon követése. Erre mezőgazdasá­gi üzemeinkben pedig ezidáig nincs lehetőség, mert a vezetők munkaide­jének túlnyomó részét szervezési és irányítási munka emészti fel. A me­zőgazdasági főiskolák mellett nincs 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1968. december 17. nérnökl továbbképző, mint a más igyetemeken. A közvélemény még nindlg legalacsonyabban értékeli a nezei munkát. Ez természetesen ki­látással van az iskolázott és egysze­­•ű dolgozókra. Ezért a legfontosabb íapi kérdések egyike a mezőgazdasá­gi munka értékelésének emelése, tár­sadalmi presztízsének szilárdítása. A ermelés szubjektív tényezőjének, az »m b e r n e k tett elégtétel ez. Az újonnan alakult mezőgazdasági dubok már egy lépést jelentenek > célhoz. — bs— Romiitatinl/ ^ Magyar Állami Pincsgazdaság DclllUIdl|Ul\ szegedi részlegét AMIKOR MAGYARORSZÁGI BOROKRA terelődik a sző, szinte megszokot­tá vált, hogy mindig a Tokaj-hegyaljt, az egri, a Balaton-környékl és c mórt felett ítélkezünk. Azokat dicsérjük és néhanapján becsméreljük Is A közelmúltban azonban, amikor meglátogattam a MÄPG szegedi részle­gét, kellemes csalódás ért. Rájöttem, hogy Szeged-környékét ts joggal ne­vezhetik a jó borok hazájának. Erről tanúskodik a Király Ferenc igazgató­tól és Kovács Sándor borászati osztályvezetőtől nyert értesülésem ts, mely szerint a Szeged környékén kezelt egymtlllókétszázezer hektoltternyt bor­hói énpnte hat százezer hektolitert külföldre szállítanak. A SZEGED-KORNYEKI SZŐLŐTER­MELŐK és az állami pincegazdaság szegedi részlegének dolgozói főleg azokkal a borokkal büszkélkednek, amelyek a nemzetközi és országos borversenyeken jó helyezést értek el. Ezek közé tartozik az aranyérmes «Jászberényi rizling, a Csongrádi és a Cserkeszőlői aranyérmes kadarka, az ezüstérmes Pusztamérgesi rizling és az országps borversenyen aranyérem­mel kitüntetett zöldszilváni. Persze, a felsorolt borok csak egy töredékét képezik azoknak a minőségi borok­nak, amelyekből a pincegazdaság ti­zenkét fajtát palackolt, huszonkettőt pedig hordós tárolás mellett értéke­sít. A pincegazdaság szegedi részlegé­nek — a növekvő jó hírneve mellett — megvannak a sajátos problémái is. A részleg igazgatója szerint a legfőbb problémát az okozza, hogy a hagyo­­mánvos szőlőtermelés, tehát a régi Pokornyl Katalin és Tóth Györgyné munkaközben. telepítésű és családi művelésben ma= radt szőlők többsége csak a tulajdo­nosok igényével van összhangban, de nem elégíti ki az országos és a kül­földi igényeket. Ezért a pincegazda­ság — lehetőségei keretein belül — minden eszközzel segíti a korszerű nagyüzemi szőlőtermelés fejlődését, melynek területe jelenleg körülbelül 10 ezer katasztrális holdra tehető azokban a járásokban, amelyek a sze­gedi pincegazdaság részére termel­nek. Ügyelnek arra is, hogy az új tele­pítések olyan szőlőfajtákból álljanak, amelyek bár megfelelnek a sajátos talaj és éghajlati viszonyoknak, de ugyanakkor kielégítik a fogyasztók igényét is. S mivel a közvélemény­­kutatás eredményei arról tanúskod­nak,'' hogy a borfogyasztó emberiség világviszonylatban főleg az édeskés és szénsavdús, üde borok iránt érdek­lődik, így elsősorban az ezerjó, a zöld­sztivani es az oiasznzitng teiepiteset szorgalmazzák. Ezekért a szőlőfajtád kért a pincegazdaság felárat is fizet, kilónként két forint erejéig. A szegedi pincegazdaságnak a sző­lőtermelőkre gyakorolt befolyása azon­­ban nemcsak az árpolitikán keresztül érvényesül. Szakembereinek, pinceve­zetőinek népes serege szisztematikus felvilágosító és nevelő munkát is vé­gez. Szaktanácsokat nyújtanak a nö­vényvédelmi munkákhoz, megállapít­ják a szüret időpontját, felbecsülik a várható termést és a termelőszövet­kezetek pincemestereit oktatják a bor kezelésének korszerű módszereire — annál is inkább, mert a szövetkezeti pincékben tárolt bor, végül Is az álla­mi pincegazdaság hatalmas bortartá­lyaiba kerül. Szegedtől pár kilométer választja el Szőreget. Itt van a szegedi pincegaz­daság eléggé korszerűnek mondható palackozója. Az üzemrészleg vezetője Kovács Mihály. Még fiatal ember, de érti a dolgát. Munkatársainak több­sége leány és asszony. Nincs rájuk pa­nasza, mert szép teljesítményt nyúj­tanak. Naponta 55—60 ezer borral telt palackot indítanak útnak. Az évi tel­jesítményük 14 millió palack. Tehát körülbelül 110 ezer hektoliter bort pa­lackoznak. Ez a szép eredmény azon­ban kétségtelen, hogy a Pacov véd­jegyű csehszlovák palackozógépet is dicséri. Dicsérik ezt a gépet a szőregiek is. Persze nem hallgatják el hibáit sem. Egyik fő hibájának azt tartják, hogy egyenlőtlenül tölti meg a palackokat, tehát egyikbe sokat, míg a másikba keveset adagol. De a leleményes szak­emberek segítettek a bajon. A gép töltőszáraiba szivattyúval működő el­szívó berendezést szereltek, s így a töltési szintet kiegyenlítették. A tőlünk vásárolt palackozógép még több hibát is vétett. Azt állítják róla, hogy nagyon kapkod és töri az üve­geket. Múlt évben a törési átlag 2,5 százalék körül mozgott. Persze, nem hagyták annyiban a dolgot. A gép csapos töltőszerkezetét átalakították Bán Lajosné a szállításra kész rekeszeket rendezi. rúgős töltőszerkezetté, ezáltal a káro­kat 50 %-kal csökkentették. Jelenleg azon fáradoznak, hogy a gép még tökéletesebb legyen, s hogy a palackokba zárt bor hosszú ideig megtartsa frisseségét. Az úgynevezett reduktív módszerű töltésre akarják rászoktatni a Pacov típusú csehszlo­vák palackozó.gépet. Ez annyit jelent, hogy a palackok töltésekor kizárják a levegőt és azt szénsavpárával he­lyettesítik, s ezáltal megőrzik a bor frissességét. Kívánom, hogy kezdeményezésüket siker koronázza. A mi illetékes szak­embereinknek pedig javaslom, hogy a szomszédok újítási javaslatának megvalósításában működjenek közre. PATHÖ KAROLY (A felvételeket Kölcsényi Zoltán készítette.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom