Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-12-17 / 50. szám
Bratislava, 1988. december 17. Am 1.— Kős XVII. évfolyam, SO. szám. Szakmelléklet: „VADÁSZ ÉS HALÁSZ“ Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió és Televízió jövő heti műsorát Az irányítás tökéletesített rendszerében valóban új módon PAVEL MOLNÁR, a földművelésagyi megbízott helyettese ÁLLAMI GAZDASÁGAINKNÁL a közeljövőben bevezetésre kerülő ökonómiai irányítási rendszerrel egyidejűleg főleg közgazdasági vonatkozásban várhatunk lényeges változást. Hasonló ökonómiai rendszert vezetnek majd be, mint a szövetkezeti mezőgazdasági szektorban, kezdetben bizonyos eltéréssel. Éveken keresztül megmutatkozott, hogy az eddigi belüzemt Irányítási forma s az ezzel szorosan összefüggő ökonómiai rendszer az állami gazdaságoknál nem segítette elő a termelés fokozását, s a hatékonyabb gazdálkodást. A költségek teljes térítése és az ezzel járó ún. pénzügyi fegyelem többnyire akadályozta a kezdeményezés és az önálló kereskedelmi szellem kibontakozását, s egyesek részéről Jó adag önelégültséget szült. Az igazgatóságokon a feladatok irányításának túlzott központosítása, illetve az ezzel megbízott túl nagy apparátus, semmi esetre sem segítette elő a termelés növekedését. Az említett és más vonatkozásokban (pl. a földterület állandó változása) előfordult, hogy az állami gazdaságok nem teljesíthették azt a feladatot, amelyet a szocializálás időszakában számukra kijelöltek. \ Az irányítás tökéletesített rendszerének bizonyos vonásai, amelyek a szövetkezetekkel szemben az állami gazdaságokban lényegében újdonságok lesznek, azért teszik szükségessé a belüzemi szervezés, az irányítás, s nem utolsósorban az ökonómiai eszközöknek már közismert rendezését, mert erre feltétlenül szükség van. Ezzel az állam és az állami gazdaságok ökonómiai viszonya alapjában megváltozik. A belüzemi szervezés, valamint az irányítás szakaszán állami gazdaságainkban várható feladatok, de centralizálása azt teszi lehetővé, hogy bővítsék a részlegek vezetőinek feladat- és jogkörét. Minden egyes termelési részleg önálló gazdasági egységgé válik, saját termelési és pénzügyi tervet készít, s maga dönt a nyerstermelés terjedelméről és felosztásáról. Helyesnek kell nyilvánítani azt, hogy a tervezett feladatok teljesítésében a részlegek összes dolgozót anyagilag is érdekeltek lesznek. Az igazgatóságok szakemberei, illetve maguk az Igazgatóságok fokozatosan áttérnek majd a szakmai tanácsadói tevékenységre. A GAZDASÁGOSSÁG SZAKASZÁN az állami gazdaságok a nyerstermelésben és az elosztásban hasonló módon járnak majd el, mint a szövetkezetek. Ugyancsak hasonlóak lesznek mindkét szektornál a társadalmi természetű kiadások. Alapjában véve megközelítőleg egyformák lesznek a térítések és a szükségletek ökonómiai eszközei is. Itt főleg az egyes áralakulásokról, a különbözeti árpótlékról, s a gyarapodási prémiumról van szó. Persze, nyíltan meg kell mondanunk, hogy az állami gazdaságoknál a különbözeti árpótlék kezdetben más formában, Illetve terjedelemben jut kifejezésre, mint a szövetkezetekben, ami abból ered, hogy egyes állami gazdaságokat 19 különböző, Illetve egymástól eltérő csoportba sorolták, amelyek Szlovákiában 64 gazdasági termelési egységet foglalnak magukba. (Egyes helyeken a magasabb díjazási forma figyelembevételével.) A nem termelési, illetve árkülönbözeti természetű ökonómiai eszközökön kívül a stabilizációs térítés is a juttatások közé tartozik. Ezen belül oldják meg a szövetkezetektől (gyönge szövetkezetek) átvett földterületek hátrányos ökonómiai hatékonyságából származó térítéseket, az üzemelési és a beruházási természetű szubvenciókat, a lakásépítési és az üzembiztositásl alap feltöltését stb. Hasonlóak lesznek a térítések az állami gazdaságoknál és a szövetkezeteknél. Az állami gazdaságok kötelesek lesznek nyersbevételüknek egy százalékát felsőbb szerveiknek átutalni. Mivel az irányítás tökéletesített rendszerében az állami gazdaságoknál is a nyers bevétel a gazdálkodás eredményeinek mércéje, ezért a lehető legnagyobb mértékben érdekeltek abban, hogy mind jobban csökkentsék az önköltséget. Az új ökonömiai eszközöknek az állami gazdaságok feltételeihez való alkalmazása kétségtelenül azok gazdálkodásának hatékonyságát mozdítja majd elő. Serkenteni fogja az embereket az egyéni kezdeményezésre, a vezetőket a szocialista kereskedelmi szellem érvényesítésére, ami természetesen azt is megköveteli majd, hogy ki-ki felelősségtudatosabban, jobban teljesítse a rá bízott feladatot. Szükség lesz arra, hogy az új helyzetben egyesek fejlesszék szakmai képességüket, mások pedig a tudományos ismeretek és a haladó gyakorlat irányában érdeklődjenek. Különben ezeknek a gyakorlatban történő beütemezésé kell, hogy a farmvezetők, s ugyanúgy az igazgatók mindennapi szervező-irányító munkájának tartozéka legyen. JELENLEG A LEGFONTOSABB, hogy az állami gazdaságokon az irányítás tökéletesített rendszerének alapelveit behatóan áttanulmányozzák, s abból megértsék annak helyes, ökonómiai tartalmát, s egy-egy rész'eg vezetője a maga szakaszán a rábízott gazdaság adottságaira vonatkoztassa, s konkrét intézkedéseket tegyen az új ökonómiai gazdálkodási forma zavarmentes bevezetésére. Ezt annál is komolyabban kell venni, mert most dolgozzák ki a jövő esztendei termelési pénzügyi terveket is. A közgyűlés szünetében is vitatkoztak a küldöttek. I Az elmúlt hét végén a bratlslavai Kultúra és Pihenés Parkfában kétnapln tanár ■'- -ztak • GSEMAOOK-szervezetek képviselőt. A IX. Országos Közgyűlést LOrincz Gyula, a CSEMADOK elnöke nyitotta meg. Az elnök a nemzetközi helyzet Ismertetése után üdvözölte az SZLKP Központi Bizottságának küldöttségét, amelynek vezetője Vojtech Daubner elvtárs, a szakszervezetek szlovákiai elnöke volt. A CSEMADOK Központi Bizottságának beszámolóját dr. Szabó Rezső vezető titkár terjesztette a közgyűlés elé. Mivel a CSEMADOK négyévi tevékenységét Adalékok a CSEMADOK munkájához címmel könyv formában kiadták, a beszámoló főleg elvi jelentőségű kérdésekkel foglalkozott. A bevezető részben azt értékelte, hogyan teljesítették a CSEMADOK szervezetek a VIII. Országos Közgyűlés határozatát s mennyiben végezték a munkát a proletár nemzetköziség szellemében. A beszámoló a továbbiakban részletesen foglalkozott a CSEMADOK előtt álló feladatokkal és leszögezte: az alapvető célkitűzésekben és feladatokban a jövőben sem történik változás. „Feladatunknak és kötelességünknek tartjuk továbbra Is, hogy ismertessük pártunk határozatait és nemzetiségi politikáját, s hogy pártunk vonalát követve, az össztársadalmi érdekeket fő szempontnak tartva, helyi, járási és központi szinten javaslatokat tegyünk az illetékes párt és állami szerveknek a kulturális élettel kapcsolatos kérdésekben.“ A beszámoló foglalkozott azokkal az alapvető változásokkal, amelyek az elmúlt évek során a csehszlovákiai magyar dolgozók életében történtek. Itt mindenekelőtt a nagyüzemi mezőgazdálkodás és Dél-Szlovákia iparosításának tényét emelte ki, valamint a társadalom összetételében bekövetkezett változásokat. A CSEMADOK munkájának fő feladatai közé továbbra is a népművelés és a műkedvelő kulturális tömegmozgalom fejlesztését sorolta a beszámoló. Ennek során kitért az ún. érdekvédelem helyes értelmezésére is. Hangsúlyozta, hogy ezt a kérdést sokan rosszul értelmezik — elfelejtik, hogy a CSEMADOK nem párt, nem állami szerv és nem is válik azzá. A CSEMADOK társadalmi szervezet, s mint ilyen csupán a kulturális élet egyes szakaszait szervezi és irányítja, mivel az egész kulturális életet egy társadalmi szervezet nem képes átfogni. Ez a munka — tehát a cseh szlovákiai magyar dolgozók kulturális élete — az állami szervek és kultu rális intézmények, illetve a nemzeti bizottságok kötelessége. A szervezeti élet egyes kérdéseiről és a taglétszám növeléséről szólva a beszámoló célként említette az 50 ezres taglétszám elérését. A beszámoló azt is megállapította, hogy a CSEMADOK tagként szereplő értelmiségiek száma — a tanítók kivételével — nincs arányban a csehszlovákiai magyar értelmiség számával. A jövőben erre nagyobb figyelmet kell fordítani, mert az nem mellékes, hogy a csehszlovákiai magyar értelmiség mennyiben teszi magáévá a CSEMADOK célkitűzéseit. A beszámoló a CSKP XIII. kongresszusának határozatából kiindulva az alábbiakban határozta meg a CSEMADOK szervezet előtt álló legfontosabb feladatokat: • A fejlett szocialista társadalom Nyitra Szlovákia azon városainak egyike, amely néhány év alatt új arculatot kapott. Oj lakónegyedek épültek és számos toronyépület díszíti a várost. Joggal nevezik a fiatalok városának, mert a 46 ezer lakosból 15 000 diák. A diákok közel egyharmada a főiskolák hallgatója. Nyitra a mezőgazdasági tudományok gócpontja — itt székel az állattenyésztési kutatóintézet és a mezőgazdasági főiskola, ahol évente több száz mérnököt képeznek a mezőgazdaság számára. Az elmúlt napokban kettős ünnep volt a mezőgazdasági főiskolán. A főiskola új, korszerű létesítményeinek ünnepélyes átadása egybeesett a szlovákiai mezőgazdasági főiskola fennállásának 25-ik évfordulójával. Huszonöt évvel ezelőtt Kassán nyitotta meg kapuit első ízben a mezőgazdasági főiskola, ahonnan később Nyitrára költözött. 1952-ben 13 épületben „szétszórva“, igen nehéz körülmények között indult meg a szakemberképzés. A kezdeti nehézségek áthidalása után az 1956- os kormányhatározat alapján egy új főiskola építését tervezték, amelynek alapkövét még 1958-ban letették. A 102 millió korona befektetéssel épült gyönyörű, korszerű főiskola Dedeőek és Mifíovsky mérnökök tervei alapján készült, amely hazánkban az egyik legszebb, sőt még világviszonylatban Is előkelő helyet foglal el. A gyönyörű létesítmény ünnepélyes átadásán jelen volt a párt- és kormányküldöttség: dr. Jifi Hájek iskola és kulturálisügyi miniszter, J. Burian mérnök, mezőgazdásági miniszter, továbbá V. Bilak és Janik elvtársak, felépítésének elősegítése; £ az emberek kommunista szellemben való nevelése; a szocialista életstílus kialakításának elősegítése; £ a proletár nemzetköziség eszméjének hirdetése, s a népek közötti természetes közeledés segítése; 0 a szocialista hazafiságra való nevelés mellett a haladó hagyományokon alapuló egészséges nemzeti öntudat ápolása, támaszkodva népeink közös forradalmi hagyományaira; • s végül abban, hogy a CSEMADOK a párt politikájának még hatékonyabb megvalósítójává váljék, s tagjai a népgazdasági tervben kitűzött feladatok teljesítése mellett fokozzák politikai, szakmai és általános műveltségüket, fejlesszék a haladó népművészetet és kultúrát, fokozzák felelősségérzetüket és társadalmi aktivitásukat. (Folytatás a 7. oldalon.) valamint a baráti főiskolák küldöttel: Kiss professzor a Gödöllői MF rektora, Növi Sadról prof. Drerogié a mezőgazdasági fakultás dékánja és a kijevi, krakovi, hallei, prágai, bmói, bratislaval főiskolák küldöttei. Természetesen nem hiányoztak a létesítmény alkotói, kivitelezői, a Nyitrai Építkezési Vállalat dolgozói sem. A főiskolának három fakultása van — ebből az állatorvosi fakultás Kassán székel — hat tanulmányi irányzattal [agronómus, zootechnika, mechanizáció, melioráció, üzemgazdász és az állatorvosi). A 63 tanszéken számos professzor, docens, CSc; ősz* szesen több mint 600 pedagógus dolgozik, akik a tanításon kívül számos tudományos kísérletet végeztek. A hallgatók száma Jelenleg 4567, ebből 906 a távtanuló. Az új létesítmények átadásával a főiskola építése még nem fejeződött be. Rövidesen üzembe helyeznek egy 720 személyes diákszállót, továbbá a mechanizációs fakultás számára műhelyek épülnek. Tervbe van véve még néhány laboratórium építése és kísérleti telep apróállatok részére, botanikus kert létesítése, valamint egy étterem építése 3 ezer hallgató számára. A főiskola összterülete a kísérleti parcellákkal együtt 72 hektárt tesz ki. Ezek alapján joggal állíthatjuk, hogy Nyitra a mezőgazdasági tudományok fellegvára, hiszen egy olyan létesítmény jutott birtokukba, ahol minden feltétel megvan a magas színvonalú oktatáshoz és tudományos munkához. Kajtor Pál, Nyitra Kettős ünnep Nyitrán A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA A CSEMADOK IX. Országos Közgyűlésén —— hallottuk ■■■'-
