Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-12-10 / 49. szám
Bulgária méhészete A méhészetet a mai Bulgária földjén már a legrégebbi időktől jól ismerték. A trákok, később pedig a szlávok is jő állattenyésztők és méhészek voltak. Asztalukon sohasem hiányzott a méz és a mézes ital. Aszparuh vezér bolgárainak bejövetele és a bolgár állam alapítása után a hetedik század végén a méhészet még nagyobb fejlődésnek indult. A méz és a viasz fontos helyet foglalt el az ország külkereskedelmében. Bulgária sok mézet és viaszt szállított Konstantinápőlyba, Génuába, Raguzába, Velencébe. Abban az időben a méhészet még igen kezdetleges volt. A méheket kasokban tartották, és ősszel a legerősebb méhcsaládokat megölték. A viaszt kifőzték és hordókba tömték. Korszerű méhészetről egyáltalán beszélni sem lehet a XX. század elejéig, amikor megalakult a méhészek önálló szövetsége. Fontos szerepet játszott a fejlettebb módszerek terjesztésében a „Pcsela“ (Méh) című folyóirat, mely 1902 elején indult meg. Fellelkesedve a méhészet gyors fejlődésétől, annak egyik úttörője, Vacskov Markó megkezdte egy méhészeti könyvsorozat írását és kiadását. 12 kötete jelent meg. A korszerű bolgár méhészet egy másik úttörője Gergov György. Számos cikket fordított angol, francia, orosz és német nyelvből bolgárra, s ezzel jelentősen hozzájárult a méhcsaládok korszerű tenyésztési módszereinek terjedéséhez. Lefordította Bertrand francia és Langstroth amerikai méhész könyvét is. Ez az utóbbi könyv nagyon fontos szerepet játszott a méhészet fejlesztésében. Belőle tanult három-négy nemzedék bolgár méhész. Az utóbbi években, hála a kormány és a méhészeti egyesületek hatásos támogatásának, a bolgár méhészet jelentős eredményeket ért el. 1950-ben az országban összesen 303 230 méhcsalád volt, melynek 33 százalékát még régi, egyszerű kasokban tenyésztették. 1965. január 1-én már a méhcsaládok száma összesen 657 868 volt, melynek csak 14 százalékát (90 562 méhcsaládot) tartják régiféle kasokban, 86 százalékát pedig már korszerű, keretes kaptárban. A méhcsaládok területi sűrűségével Bulgária világviszonylatban is az első helyek egyikét foglalja el. Bulgáriában egy km2 területre 6,1 méhcsalád jut, Ausztriában 5,1, Csehszlovákiában 3,9, Spanyolországban 3,2, Hollandiában 2,9. A méhesek egy része műkedvelők kezében van, méhészenként 1—5 család. Ezek adják az ország összes méhcsaládjainak 83,6 százalékát. A közösségi méhesek az állami és szövetkezeti gazdaságok tulajdO; nában vannak. így például Kosztinbrod község állami gazdaságának több mint 800 méhcsaládja van, az állami gazdaságnak Várnában 600, a kísérleti állomásnak Gócé Delcsevben több mint 700. A Rodopai Egyesített Állami Gazdaság 1963 óta nagy méhészeteket létesített pempő és méhméreg termelésére. A méhészeti alkalmazottak szaktudásának növelésére a Közoktatásügyi Minisztérium méhészeti szakiskolákat létesített. Minden mezőgazdasági középiskolában kötelező tantárgy a méhészet. A mezőgazdasági főiskolákon: Szófiában és Plovdivban, valamint a szófiai állatorvosi főiskolákon is előadják a méhészetet. A bolgár méhészek egyesületekben vannak szervezve. 1965. január 1-én a méhészeti egye-Nagyméhészet Bulgáriában Méztermelés a világon A legfontosabb méztermelő országok termelése az alábbiak szerint alakult az utóbbi években 1000 kg-ban: 0 1955—59 1962 1963 1964 USA 110 655 123 735 135 800 129 615 Argentína 12 600 17 000 21 500 30 000 Mexikó 19 350 30 000 25 500 27 000 Ausztrália 16 805 19 800 14 825 20 705 Kanada 12 735 13 930 19 095 15 920 Világtermelés összesen: 224 225 273 500 292 100 306 400 A világpiac legfőbb vásárlói mézből az NSZK, Nagy- Britannia, Olaszország és Franciaország. A méz jelentős világkészletei miatt 1965-ben a piac árnyomás alatt állt. sületeknek a száma az egész országban több mint 1500 volt, 65 000 taggal. Az egyesületeknek az a feladatuk, hogy növeljék tagjaik szaktudását, s e célból tanfolyamokat szerveznek, valamint értekezleteket, tanulóköröket, tapasztalatcserés találkozókat rendeznek. Az egyesületek 1964 óta ezer előadást tartottak a méhészetről, 60 000 résztvevőnek. A telet tanfolyamok, a méhészeti idényt pedig tapasztalatcserés találkozók rendezésére használják. Mindezek eredményeként a méhcsaládok méz- és viaszhozama egyre több. Dimitrov Marin russzei méhész a múlt évben 24 méhcsaládtól családonként átlag 100 kg mézet, a Górni Vidin község szövetkezeti gazdasága 50 méhcsaládtól 1964-ben családonként átlag 28 kg pörgetett mézet és 250 g viaszt kapott. Agatovo község szövetkezeti gazdaságának hozama 110 méhcsaládtól 24 600 kg pörgetett méz és 625 g viasz volt családonként, s emellett 16 új méhcsaládot is szaporítottak. A múltban Bulgária kénytelen volt külföldről hozni be méhviaszt, hogy fedezhesse szükségletét. 1964-ben pedig az állam olyan nagy mennyiségű méhviaszt vásárolt fel, hogy ez nemcsak a bolgár méhészet szükségletét elégítette ki, hanem kivitelre is jutott belőle. Az utóbbi években a méhészeteket mind gyakrabban használják a mezőgazdasági növények megporzására, jobb mag és gyümölcs termelése végett. A kaptárakat tavasszal a gyümölcsösökben helyezik el, azután pedig a lucerna, napraforgó, gyapot, s más gazdasági földekre. 1962-ben a Szövetkezeti Központ létrehozta a „Nektarkoop“ vállalatot, melynek méhészeti osztálya is van a megyei fogyasztási szövetkezetekben. A vállalat fő feladata az, hogy megszervezze a méhészeti eszközök, valamint a mézelő növények termelését és kereskedelmét, a méhészeket egyesületekbe tömörítse, röpiratokat, füzeteket adjon ki, kiállításokat rendezzen. A „Nektarkoop“ vállalat alapítása előtt évente csak 100—200 tonna mézet vásároltak fel. Jelenleg a vállalat már több mint 100 tonnát vesz. Mint a mezőgazdaság többi ága, a méhészet sem fejlődhet tudományos alap nélkül. Evégett 1951-ben Szófia mellett méhészeti kísérleti állomást létesítettek, mely a Mezőgazdasági Tudományos Akadémiához tartozik, valamint méhészeti osztályokat a vtdinl és szmoljáni kísérleti állomásokon. Ezek már eddig is számos tudományos kérdést oldottak meg. Ilyenek: a méhanya korának befolyása a méhcsalád termelékenységére, az akáclegelők felhasználása a Duna-menti vidékeken, a méhek szerepe a málna, eper, napraforgó, gyapot megporzásában. A hazai és külföldi méhészeti eredmények ismertetésében és terjesztésében nagy szerep jut a „Pcselarsztvo“ („Méhészet“) c. folyóiratnak. A Mezőgazdasági Termelés Minisztériuma és a Méhészeti Tanács kiadványa. 1965-ben 18 000 példányban jelent meg. Állandó rovatai: A méhek biológiája és tenyésztése, a méhészet üzemi és szervezete, a méhek betegségei és kártevői, méhészeti fölszerelés, tapasztalatcsere, egyesületi élet, külföldi hírek. Bulgáriában a méhészet fejs lődik. Évről évre növekszik a méhcsaládok száma. Az utóbbi években számos kormányintézkedés, állami ösztönzés járul hozzá ehhez. így az ország méltó helyet foglal el majd a termelésben. MITEV BORISZ, a Méhészeti Kísérleti Állomás igazgatója, Szófia 5
