Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-12-10 / 49. szám
A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE Küzdjünk az atkakor ellen AMINT ISMERETES, a losonci Járásban kát s a rimaszombatiban egy helyen állapították meg atkakórt, éspedig előrehaladott állapotban. - A lelet minősége szerint fel kell tételeznünk, hogy a kór nem 1965-ben terjedt ki a megállapított méhcsaládokra, hanem már Jóval előbb. Olyan családokról van szó, amelyekkel már az előző években is vándoroltak, s mint vándorcsaládokat már annak idején is megvizsgáltak vándorlás előtt a kór megállapítása nélkül. Ez semmi esetre sem vall arra, hogy a vizsgálatoknál hiba történt volna. Az atkakór jellemző sajátosságára vezethető vissza. Tudniillik, ha a kivizsgálandó méhhullák közé nem kerül egy atkás méh sem, ez távolról sem jelenti azt, hogy a méhcsalád egészséges. így fel kell tételezni, hogy a most betegnek minősített méhcsaládokkal már kóros állapotukban vándoroltak Szlovákia különböző részein, s így kerülhettek a kórosnak feltüntetett családok, állandó méheskertek közvetlen közelébe. Így mindkét esetben elterjedhetett a betegség Szlovákia más, egyelőre még ismeretlen helyein. Amikor ezeken a helyeken az atkakórvizsgálat megtörténik, a méhcsaládokkal történő intenzív vándorlás következtében a betegség újabb, egyelőre ismeretlen családokra terjedhet. Tehát komoly veszély fenyegeti a szlovákiai méhészeteket, mert az atkakór már a meghonosodás állapotában van. IGEN FONTOS, hogy minden lehetőt elkövessünk az atkakór fészkeinek felderítésére és azok felszámolására. Azonkívül szükséges a jövőben a vándorlásainkat úgy rendezni, hogy a kór továbbterjedésének lehetőségeit a legkisebbre csökkenthessük. Tudatában vagyunk annak, hogy ez áldozatok nélkül nem lehetséges. De ha továbbra is fenn akarjuk méhcsaládjaink egészségi állapotát tartani, az említett áldozatok meghozatala nélkülözhetetlen. Sajnos, elvesztettük azon meggyőződésünket, hogy valamennyi méhészünk kész ezen áldozatok meghozatalára. A losonci méhészszervezet némelyik vezetője saját érdekeit helyezi előtérbe a közérdekkel szemben, már az atkafészkek ismerete után is többékevésbé szabálytalanságokat követtek el (egyelőre csak ilyen enyhe kifejezéssel élekl), melyek következtében az atkakór továbbterjedt. Hogy milyen területekre, majd az atkakór-vizsgálat kideríji. Szükséges tehát minél előbb megállapítani az esetleges atkafészkeket, hogy a kellő intézkedéseket a legrövidebb időn belül megtehessük. Azonkívül intézkednünk kell, hogy a már © II. ÉVFOLYAM 1966. DECEMBER A TARTALOMBÓL: + Méhkórlani tanácskozás Moszkvában + A méhész esete -f Várjuk az idősebb méhészek segítségét -f A virágporról Szeptemberi rajzás + Kis világtükör 4- Bulgária méhészete + Miért maradtak üresek a mézeskannák? A tudomány világából -4- A méh és méhcsalád télen + Egy családban két anya ■4- Olcsó fészektakaró -f Receptek meglevő, de egyelőre ismeretlen atkafészkek közelébe méhészek ne vándorolhassanak. Ezzel összefüggésben a következő megállapodások jöttek létre a közép-szlovákiai állategészségügyi szervekkel, illetve a Csehszlovákiai Méhészszövetség Szlovákiai Választmányával karöltve: • TANÁCSOLJUK — ne kérjenek vándorlási engedélyt a méhészek a losonci járás területére, mert legnagyobb mértékben az ott állomásozott méhcsaládokat tekintjük atkakórgyanúsaknak. Olyan méhészek, akik ragaszkodni fognak a vándorlási engedély kiadatásához, az említett területre — a figyelmeztetés ellenére — megkaphatják az engedélyt (mert sajnos nincs hivatalosan zár alatt ez a terület), de az ilyen családok megbízható, szigorú nyilvántartás alá kerülnek, s ha bármely esetben egy-két család atkakórosnak bizonyul, úgy az összes nyilvántartott családra kiterjesztjük a szükséges óvintézkedéseket. Ezért méhészeinket óvjuk, egyelőre tekintsenek el az említett járás területére való vándorlástól mindaddig, amíg a helyzet nem tisztázódik, vagyis atkakór-veszély fenyeget. A rimaszombati és a losonci járásban megállapított atkakórral kapcsolatban létesített további intézkedésekről tájékoztatjuk majd méhészolvasőinkat. MIUTÁN NAGYON KOMOLY és fontos problémáról van szó, kérjük olvasóinkat, figyelmeztessék azokat a méhészeket, akik a méhészmellékletet csak ritkán, vagy egyáltalán nem olfassák, hogy ők is tájékozódhassanak a tényállásról. Erről szlovák nyelven a „Vőelár“ közöl majd tájékoztatást. Svancer L., a Méhegészségügyl Bizottság vezetője.
