Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-12-10 / 49. szám

A legnagyobb büntetés Valami egyszer mindig elkezdődik, vagy könnyen, vagy nehezen, s utána a folytatás már nem marad el. Nemrégiben azt olvastam, hogy vannak győztesek, akik szeretnék ha Istenként imádnák őket, mert csak így érzik igazában a győzelem örömét. Malvinnak is ilyen volt a természete. Mindig elégedett volt önmagával, mégis néha-néha a siker okozta öröm keserves bánatba merült. De a győ­zelem mámora új örömek felé hajtotta. Az életben csak egyetlen egyszer vesztette el lelki egyensúlyát. De elég hamar elfelejtett mindent. Akkor az egyszer azonban ... Amikor összeszedte magát, nem volt már körülötte senki. Kissé zúgott a feje. Rosszul érezte magát. Az volt az érzése, elveszített valamit. Otthon, amikor végleg magához tért, jött rá, hogy becsületét, lányos tisztaságát veszítette el — örökre! A ragyogó tiszta becsület, saját, egyetlen tulajdona, talán nem is nyom­talanul, de örökre elveszett visszatérhetetienül. Most mondja magának, hogy nem akarta? Akkor minek engedte meg? Sovány kis vigasztalás. Arca égett a szégyentől — mi lesz ha megtudják otthon, hisz mindössze tizennégy esztendős. A tanyavilágban nem nagyon tulajdonítanak ma sem nagy fontosságot annak, ha egy lány mindenkivel hentereg. Arról nem is kell beszélni, hogy mennyire volt hibás. Hogy miért? Hát ez igazán egyszerű. Mindenkivel megesik egyszer s utána mindig, amikor alkalom adódik rá, hallotta a „felnőttek" filozófiáját. Alkalom pedig mindig adódott... Az évek múltak, s minél jobban száguldtak a napok egymás után, annál borzasztóbb volt a felismerés. Az „olyan" lányokat mint ő, a legudvariasabb egykedvűség­gel veszik tudomásul a férfiak. Erezte, egyszer az életben elveszített vala­mit, és nem leli meg soha. Pedig milyen jó lenne tisztességesnek lenni. Gyereket nevelni — de neki már soha nem fog sikerülni. Az orvos is megmondta, amikor utoljára kikerült a kórházból. Édes Istenem, hányad­szor is volt már? sóhajtott fel. Erre már nem is emlékszik, csak a mű­szerek — a műtőasztal és egy összeomlott álomkép lebeg előtte. — Gyermektelen lesz! — csengett fülébe az orvos szava. Kit hibáztasson ezért? Az anyját? Nem törődött vele. A nőnek mégis csak gyermekre van szüksége, hisz arra hivatott, hogy anya legyen. Ha nem lesz gyermeke, lesz-e, aki egy szál virágot tesz a sírjára? Azok bizonyára elfelejtik, akik­kel együtt töltötte a pásztorórákat... Álmatlanul heverte át az éjszakát. Beteg volt. Lelki zavarokkal küszkö­dött. Az orvos semmi jóval nem vigasztalta. Huszonhárom éves korban mindenki gondol családalapításra. Egy jó férj, két-három gyerek. De ez már nem teljesedhet be soha! A gyermektelenség az ember legnagyobb büntetése. Hogy mondja ezt meg Jenőnek? Hogyan vallja be múltját, megérti-e a fiú, és egyáltalán mit is mondjon?! Haja ziláltan hullott vál­­. Iára. Az óra már jóval túljutott éj­félen. Hirtelen eszébe ötlött valami. Leír mindent, és utána ... Előkotorta féltve őrzött naplóját, s róni kezdte a sorokat. „Lassan három óra lesz. Bocsáss meg, nem tudok még aludni. Előttem egy kopott kis napló, minden kincsem ami rajtad kívül még megmaradt. A napló, mely életem ziláltságát próbál­ja összefoglalni. Most megpróbálok pár sort bejegyezni, amit tán érdemes lesz rólam megtartani. Emlékszel? Forró nyári este volt, amikor találkoz­tunk. Odaültél mellém s nekem gyor­sabban kezdett dobogni a szívem. Az­tán hazakísértél. Boldogan mentem melletted. Ekkor döbbentem rá, egy ember jött az életembe a számtalan sok után — akit szeretni tudnék. De már akkor éreztem, késő, nem kellett (Foto: Tőthpál Gyula)T?lna •1*»*«*®»«*» •">« abbahagy-r ’ ' ni nem tudnék soha! Amikor az első éjszakán a tiéd lettem, kalandnak gondoltaim az egészet. Te megkértél — járjunk együtt. Azt feleltem, csak nem gondolod komo­lyan? Tudom, mit érezhettéi akkor. Nem vagyok más, csak közönséges utcalány! Te más vagy mint a többi. Nemcsak a nőt kerested bennem, de most már késő. Téged nem tudlak becsapni! Az orvos pedig ... Soha többé nem találkoztak. Egy hét múlva jött a híre, hogy egy lányt fogtak ki a Dunából. A hír gyorsan terjed — a víz mindent eltakar... Szülei felismerték. Nem volt kétséges, hogy ő az, Malvin. A vízbefúlt ember körme alatt mindig található valami. S talán amikor leért a fenékre, meg­kapaszkodott abban a kis reményben, hogy megmentheti az életét... CZITA BÉLA JELEN LEGIDEÁLISABB vise­let a jó meleg kötött holmi. A vastagabb szálú gyapjúfonálból készült kiskosztümöt nagyon jól kihasználhatjuk, és rendkívül me­leg, különösen ha vékonyabb gyap­júszálból csinos kts blúzt is hor­golunk hozzá. A képünkön látható kétrészes horgolt ruhát s az ujjatlan fehér blúzt a közölt szabásminta szerint készíthetjük. A szabásmintát saját méreteink­nek megfelelően felnagyítjuk, és vastag csomagolópapírból kivág-” ■ - ■ ■ 1 i ■ i i i, ,, Errol-arrol „Egyetlen vágyómon az intelligen­ciám" — mondotta egy fiatal színész­nő Sacha Guietrynek. „Vigasztalódjék kedves gyermekem — válaszolta a világhírű művész —, a szegénység nem szégyen."-4— juk, s a ruha egyes részeit e sze­rint horgoljuk. A horgolt minta nagyított részét is közöljük. A blúz, amint láthatjuk, egysze­rű kispálcikákkal készül, s a nyak­kivágást és karöltöt ptkóval körül­horgoljuk. A ruha laza horgolással készül, vastag fonalból, a fonal vastagsá­gának megfelelő csont vagy fa horgolótűvel. Minden egyes részt úgy kezdünk, hogy a szabásminta szélességének megfelelő hosszú­ságú csíkot horgolunk levegősze­­mekböl, azután a fonal vastagsága szerint egy vagy két ráhajtásos pálcikákkal, s közben 3—4 levegő­­szemmel ja fonal vastagságától függ) egy sort horgolunk. A kö­vetkező sorban a ráhajtásos pálci­kák a levegöszemekbe kerülnek, s ez soronként így ismétlődik, amint azt a mintán is láthatjuk. Ha az egyes darabok elkészül­tek, a szabásminta szerintt formára kihúzzuk, és nedves ruhán át ki­vasaljuk. Ha teljesen megszáradt, kézzel összevarrjuk. — A szoknyát bélésanyaggal kibéleljük. hogy az üléstől ki ne nyúljék. [PJ) Senkinek sem lehet belelátni a szi­vébe, még kevésbé a leikébe, mert az a szív mögött rejtőzik. —— A rabló „pénzt vagy életet" követel áldozataitól; a nők mindkettőt a fér­fiaktól. A házasság láncai olyan nehezek, hogy kettő kell a cipeléséhez, sőt Forgácsok 4* Előfordult már, hogy azok voltak az okosak, akik semmit sem értettek. 4* Vannak, akik bűnbe estek és vannak, akik belesétáltak. 4* Amit hisz az ember, nem biztos, hogy igaz is. 4* Minden ember annyit ér, amennyit átadott önmagából az embereknek. 4» Aki okosan tud hallgatni, már nem is olyan buta. 4* Nem egyszer gyorsabb lenne a fejlődés, ha némelyek be mernék vallani, mihez nem értenek. 4* Az igazságot, sajnos, néha jobban kell bizonygatni, mint a hazugságot. 4* Ha igaz lenne, hogy a pénz beszél, már jő néhányan le­buktak volna. 4* Csak a buta ember botlik meg kétszer ugyanabban a kő­ben. Horgolt kiskosztüm és blúz nem egyszer éppenséggel — egy har­madik is. —4—' A férfiaknak több az esélyük az életben, mint a nőknek: először is később nősülnek, aztán korábban hal­nak meg. — Ha a véletlen két farkast összehoz, biztos, hogy egyikük sem gondol szo­rongással arra: jaj, a másik — far­kas. De két ember nem találkozhat össze az erdőben anélkül, hogy mind­ketten arra ne gondolnának: az a fickó bizonyára — rabló. A Z ERDŐBEN LEGELÉSZŐ kecske­­■**- nyájtól, amikor az alkonyat tájt hazafelé tartott, elszaladt az egyik fáradt, öreg kecske. Hirtelen leszállt az este és mivel a kecske már nem találta a hazavezető utat, egy közel­ben levő barlangban keresett menedé­ket. De mennyire megdöbbent, amikor a barlangban egy oroszlánnal találta magát szemben. A halálos rémülettől szinte földbe gyökerezett a lába, de aztán átgondolta, mit kell tennie. „Ha megkísérlem a futást, az oroszlán azonnal széttép, ha azonban bátorsá­got merítek, biztos, hogy menteni tu­dom az irhám" — gondolta, és maga­biztosan az oroszlánhoz lépett. Az oroszlán végtgmérte a kecskét, hiszen idági nem akadt a mekegők fajtájából egyetlen egy sem, mely CSONTOS VILMOS: ŐSZKOR Megállók sárgult fák alatt, Vetkőző ősz, hogy lássalak. Meglesem, ahogy betakar Ölelésével az avar. Csókkal a szél is rád hajol, Elringat, s altatót dalol. S ha alszol már, egy felleget Fölötted széjjel tereget, Hogy ne ébresszen napsugár, Csak ha elmúlik Február. Az oroszlán és a kecske közelébe merészkedett volna. „Bizo­nyára nem is kecske, hanem valami ismeretlen, eddig soha nem látott állat" — gondolta. — Ki vagy te, aggastyán? — kér* dezte aztán udvariasan a kecskétől. — A kecskék királynője — vála­­szólta a kecske. — Siva Istent imá­dom és fogadalmat tettem, hogy száz tigrist, 25 elefántot és tíz oroszlánt megeszek tiszteletére. Száz tigrist már felfaltam, úgyszintén 25 elefántot és most nézek az oroszlánok után. Az oroszlán szinte villámsújtottan hallgatta és szentül hitte, a kecske azért jött a barlangba, hogy felfalja. Azzal a kifogással, hogy mosakodni akar a folyóban, kisietett. Kint egy sakálba ütközött. Amikor az az álla­tok félelemtől remegő királyát meg­látta, meglepetten érdeklődött. — Mi a csuda van veled? Az oroszlán izgatottan újságolta az imént hallottakat. — Éppen olyan ugyan, mint egy kecske, de a félelem legkisebb jelét sem mutatja. Bizonyára valami isme­retlen állat. A ravasz sakál mindjárt átlátott a szitán. — Nyugodj meg, kecske az, biztos, csupán fortélyhoz folyamodott, hogy mentse a bőrét. Gyere csak vissza ve­lem a barlangba, kitűnő pecsenye lesz belőle számunkra. Az oroszlán megfogta a ravasz sakál tanácsát és együtt értek vissza a bar­langba. Amikor a kecske megpillantotta a két vadállatot, mindjárt sejtette,hogy csak a ravasz sakál önthetett bátor­ságot az oroszlánba, Ám nem veszU tette el lélek jelenet ét, hozzájuk ugrott és követelőzőleg rászólt a sakálra: — Így teljesíted parancsomat? El­küldtelek azzal, hogy fogj tíz orosz­lánt, amit egyszerre felfalhatok, te pedig visszatérsz egyetlen eggyel? Hanyagságodért lenyúzom a bőrödet. Amikor az oroszlán mindezt hallot­ta, azt hitte, a sakál csak rászedte. Dühösen rárontott hát és felfalta. Ez­alatt pedig a kecske kisurrant a bar­langból, így menekülve meg az orosz­lán karmaiból. (Forította: Á. 0.) JÖ GOMBÁK Vízszintes: 1. A legkedveltebb ehető gomba. 6. Szótárban van. 7. Ék. 8. Nem egészen álnok. 9. Szintén. 10. Vissza: kötőszó. 11. Fenyőfák alatt termő kitűnő ehető gomba. 13. Fű­szer. 16. Nem fel. Függőleges: 1. A rómaiak kora óta kedvelt gomba. 2. Kevert szél. 3. Gö­rög néptörzs (ION). 4. PT. 5. Az egész egy hányada. 9. Római három. 12. Folyó a Dunántúlon. 14. NG. 15. ZS. M. 16. Francia névelő. Beküldendő a vízszintes 1., 11. és a függőleges 1. számú sorok megfej­tése. i MEGFEJTÉS A SZABAD FÖLDMŰVES 47. számá­ban megjelent kísrejtvény helyes megfejtése: Siketfajd — sármány — szarka — páva. Könyvjutalomban részesülnek: Bartalos Árpád, Padány ét Antal Anna, Lénártfalva. Író fakanállal 1858-ban az idősebb Dumas Orosz­országban járt. „A nagy konyha­­művészet lexikona" című, csak ha­lála után megjelent kötetét az ott megismert ételek receptjeivel gazdagította. íme a saslik recept­je, ahogy Dumas feljegyezte: Végy ürühúst és vágd fel dió­nagyságúra, negyedórára áztasd sóval gazdagon megfűszerezett ecetben. Közben készítsd elő a szénparazsas serpenyőt. Szúrd a húsdarabkákat egy vas- vagy fa­nyársra, addig forgasd a szénpa­rázs fölött, amíg a hús megsül. Ha azt akarod, hogy a saslik még tzle­­tesebb legyen, áztasd egy éjjelen keresztül sólében ... Nyárs hiányá­ban használhatunk puskacsövet is. Az én puskacsövem például egy­ben nyárs ts. És ez semmi csorbát nem ejt fegyveremen. Gyors vacsorák DEBRECENI RÁNTOTTA Hozzávalók: 2 pár debreceni kol­bász, 6 db tojás, negyed kiló kész lecsó, só, zsír. A kolbász bőrét lehúzzuk, karikára szeleteljük, a felolvasztott zsíron ki­csit lepirltjuk, majd hozzáadjuk a lecsót és a felvert tojásokat, lassú tűzön kevergetve jól átsütjük. KIRÁNTOTT SAJT Hozzávalók: 20 deka sajt, 1 zsúr­­kenyér, sűrű palacsintatészta, só, zsír. A sajtot egész vékony szeletekre vágjuk, ráhelyezzük 1—1 szelet zsúr­­kenyérre. Belemártjuk a sűrű pala­csintatésztába — először a sajtos ol­dala belül — és bő zsírban pirosra sütjük. OMLETT NYERS BURGONYÁVAL Hozzávalók: 4 db tojás, 40 deka reszelt burgonya, 2 deka liszt, 2 deci tejföl, só, olaj, 10 deka sajt. A nyers burgonyát megreszeljük, hozzákeverjük a tojássárgáját, lisztet, tejfölt, sót, tojáshabot. Palacsintasütő­be olajat teszünk és egymás után 4 omlettet sütünk. Ne süssük túl gyor­san, hogy a nyers burgonya is jól át­sülhessen. Reszelt sajttal megszórjuk és félbehajtva tálra rakjuk. Tetejére is hinthetünk reszelt sajtot, esetleg egy kevés apróra vágott sonkát is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom