Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-12-10 / 49. szám
Hogyan lett országos első a dunaszerdahelyi járás a tejtermelésben Földünk lakossága évente kb. 85 millióval szaporodik, és 2000-re eléri a 7 milliárd főt. Akadnak országok, ahol az állati fehérjével való ellátás szinte megoldhatatlan feladat. Pedig egy ország táplálkozási mércéjének szintjét az határozza meg, hogy a lakosság össztáplálékának hány százaléka állati eredetű termék. Ezért az állattenyésztés jelentősége szinte felmérhetetlen a népélelmezés terén. A magas életszínvonalon élő népek táplálékának 35—40 százaléka állati eredetű termék, míg a primitív, alacsony életszínvonalú népeknél ez az arány mindössze alig 15 százalék. AZ Állati TERMÉKEK fogyasztása terén hazánkban nagy javulás tapasztalható. Ez annak köszönhető, hogy az utóbbi években nagyobb súlyt fektetünk az állattenyésztésre, minek következtében megnövekedett az állati termékek mennyisége. Sajnos, még így is lemaradtunk az európai élvonaltól. Azonban akadnak gazdaságok, sőt járások is, — ilyen a dunaszerdahelyi járás, — ahol körülbelül mintegy 15 tehenészet tavalyi eredményeivel országos elismerést vívott ki magának. Köztudomású, hogy 1965-ben a dunaszerdahelyl járás első lett az országos tejtermelésben. Milyen tényezők játszottak közre, hogy a járás az utóbbi három év alatt tehenenként 1000 liter tejjel többet termelt, s ez évben elérik a 2900 liter átlagos tejtermelést tehenenként, efelől érdeklődöm dr. Cséfalvai Gábor mérnöktől, a járási termelési Igazgatóság fő üzemgazdászától. — Első hallásra a kérdés egyszerűnek tűnik, de mégsincs így “ válaszolja Cséfalvai elvtárs. Az elért eredményeknek sok ösztönzője van és többször késhegyig menő harcot kellett vívni a fejlődés kerékkötőivel, akik csak a száraz statisztikát látták, és a számokban gyönyörködtek. Mit sem törődtek azzal, hogy gyenge az állatállomány minősége, nekik csak az volt a fontos, hogy minden hektárra meglegyen a kiszabott állatlétszám. Ebből eredően a mezőgazdasági üzemek nem selejtezhették kedvükre az állatokat. Az újonnan épített istállókban elhelyezett tehenek egy része annyi tejet sem adott, mint egy Jóravaló kecske. Igaz, a takarmányt annak rendje-módja szerint fogyasztotta, bár tudvalevő, hogy évről-évre kevés volt belőle. Egyszóval, a meglevő keveset is felfalták, pedig a mészárszékben lett volna a helyük. A döntő fordulat 1962-ben érkezett ■ RAKJUK FEDÉL ALÁ A MŰTRÁGYÁT! Az elmúlt évek során mezőgazdasági üzemeink semmivel sem bántak olyan mostohán, mint a műtrágyával. Raktár híján számos szövetkezet a szabad ég alatt tárolta az értékes, szervetlen tápanyagot. E téren a mai napig vajmi kevés változás történt. Pedig sok esetben aránylag kis befektetéssel fedél alá hozhatnánk a műtrágyát. Hiszen egy fészer építése csupán a jóakarat dolga, mert ezt a munkát bármelyik szövetkezet saját embereivel minden kölcsön nélkül elvégezheti. Az ideiglenes sopák építési költsége egy-két év alatt megtérül. Azonban, ha ezidáig nem rendelkezünk ilyen építményekkel, a jövőben korszerű raktárhelyiség építésére törekedjünk. Tartsuk szem előtt, hogy január elsejével a műtrágya megdrágul, s ez arra kötelezi mezőgazdasági üzemeink szakembereit, hogy az eddigiektől jóval nagyobb gonddal tárolják, avagy hasznosítsák a műtrágyát. A műtrágya árának megváltozása serkentsen bennünket arra, hogy mielőbb vásároljuk fel a szerződésben lekötött műtrágya-mennyiséget. Ha a raktározásra szánt műtrágyát még ideiglenesen sem tudjuk fedél alá juttatni, takarjuk be kukoricakóróval, vagy cirokszárral. Ezzel sok tápanyagot megőrizhetünk és megmenekülünk azon fáradságos munkától, mely az összeállt, megkövesedett műtrágya őrléséből adódik. Ha az elmondottak szerint tároljuk a műtrágyát, azokon a földterületeken is tárolhatjuk, ahol a tél folyamán vagy kora tavasszal felhasználjuk, (-sá-) 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1966. december 10. el. Akkor rendkívüli rossz termés volt takarmányból olyannyira, hogy az állatoknak csupán létfenntartó élelem jutott. Ez az állapot a tejtermelésben is megmutatkozott. Járási méretben ebben az esztendőben 1760 litert tett ki a tehenenként! tejhozam. — Nehéz idők voltak azok — emlékezik dr. Cséfalvai. A felsőbb szervek, látva a nagy takarmányhiárryt, kiadták a jelszót: nincs szükségünk a statisztikai tehenekre. Ekkor kezdődött a selejtezés. Alapos bírálaton mentek keresztül az állatok. Amelyiknél nem láttak előfeltételt a javulásra, a selejtezés listájára jutott. Természetes, ez csak az indulást jelentette, lényegében mégis egyik előfeltétele volt a mostani eredményeknek. / Az emlékezetes dátumig az egyedi takarmányozást nem alkalmazták a járásban. Az a tehén is azt a takarmánymennyiséget kapta, amelyik 3 litert, vagy 8 liter tejet termelt. A selejtezés után azonban a teheneket súly és hasznosság szerint csoportosították, s ez néhány hét múlva éreztette hatását. A merész lépés erősen felkavarta a kedélyeket, s bizony ha a járási pártvezetőség nem nyújt segítséget, ez csak egy-két évvel később következik be. A szilárd, jó minőségű takarmánybázis megteremtése érdekében az évelők vetésterületét 13 százalékról 19 százalékra növelték. Ezzel egyidőben megoldották az évelők magtermesztését, mert a bővített heretermesztés sok magot megemésztett. Itt érdemes megemlíteni azt is, hogy amíg a járás pár évvel ezelőtt lőtott-futott a heremag után, addig ma nemcsak hogy önellátó, de adnak is el belőle. Az évelők mellett a gazdaságok nösikerhez az is hozzájárult, hogy az vélték az őszi és tavaszi keverékek, majd a hüvelyesek vetésterületét. A 1963-as év, illetve ősz, nagyon kedvezett. A hereféléket abban az esztendőben négyszer kaszálták, s ez szilárd takarmányalapot eredményezett. — Többen a premizálás bevezetésében látták és látják ma is a tejtermelés emelkedését — mondom Cséfalvai elvtársnak. Mi erről a véleménye? — Az állami prémiumok bevezetése szükséges rossz volt. Ésszerű húzásnak bizonyult a felsőbb szervektől, de erősen terhelte az állami költségvetést. Az igaz, hogy az országos alacsony fejési átlagot kimozdította helyéből, de az is igaz, hogy a prémiumot azok is élvezték, akik addig a fejőst, illetve a tejtermelést elhanyagolták. Például Kiss János zootechnikus a premizálás bevezetéséig is mindent elkövetett a tejátlag emeléséért, de a tehenészek is becsülettel megdolgoztak ezért. Munkájuk eredményeként 2500 litert fejtek egyedenként a premizálás bevezetése előtt. Ezt a mennyiséget a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudták nagyon magasabbra emelni, mert azt az akkori körülmények még nem engedték meg. Tehát amennyiben 50, esetleg 100 literrel növelték az előbbi évi tejhozamot, csupán ezért a mennyiségért kaptak az említett prémiumalapból. Ugyancsak a második számú Kiss János nem sokat törődött a tehenekkel, az etetéssel, s még kevesebbet a fejési átlaggal. Egyszóval, a mostoha körülmények közt tengődő tehenek átlagos tejhozama 1800 liter volt. Viszont a premizálással járó összeg buzdítólag hatott és 1800 literről 2200 literre szökött a tejhozam. Ök tehát 400 liter többlet tejért kaptak úgymond hatalmas összeget. Azonban ez a tejmennyiség gondos munkával mindenféle prémium nélkül is létrejöhetett volna. Lényegében tehát nem a premizálás bevezetése volt a döntő tényező a tejtermelés emelkedésének a dunaszerdahelyi járásban. Ez a véleménye dr. Cséfalvai Gábor fő üzemgazdásznak. Ezek után a kíváncsiság elvitt a termelési igazgatóság fő állattenyésztőjéhez, Mandák József elvtárshoz, aki a következőképpen: ismertette a helyzetet: — Csodák nálunk sem történnek, de lelkiismeretes munkát végzünk. Enélkül nincs, nem is lehet eredmény. Sikerült megteremteni a kapcsolatot a Járás üzemeivel, s közös nevezőre Jutni a szövetkezetek szakembereivel, illetve dolgozóival. Kitűnő kapcsolatot teremtettünk elsősorban a növénytermesztési szakaszon dolgozó szakemberekkel, minek eredményeként ugrásszerűen emelkedett a takarmánytermesztés s ennek jóvoltából a tejtermelés. Amíg 1962-ben 1760 litert fejtünk tehenenként, 1964-ben már 2500 litert. Ekkor a felsőbb szervektől küldöttség jött hozzánk, keresték titkát a nagy változásnak. Saját szemükkel akarták látni a csodateheneket, melyekkel két év alatt ily ugrásszerű eredményt értünk el. Nagy volt a csalódásuk, amikor nem tudtunk semmi bűvöset felmutatni. Egyikük meg is jegyezte: „Nem tudom elhinni, hogy valami különlegeset ne tettek volna. Hiszen egyenesen érthetetlen, hogy 2000 tehénnel kevesebb a járás tehénállománya, mint két évvel ezelőtt, a tejtermelés viszont 6 millió literrel több, mint annak előtte.“ Meg kell mondanom, a küldöttség kissé savanyú arccal távozott, mert a varázspálcát nem tudtuk nekik megmutatni. Az elmúlt évek ugrásszerű fejlődését a tejtermelésben az alábbi táblázat hűen tükrözi: Ere dmények Megnevezés: 1962 1963 1964 1965 1966* összállomány 42 947 39 032 41 406 43179 42 375 Ebből tehén 16 806 14 435 14 716 15 571 16 409 Tejtermelés 1000 liter 29 434 30 076 35 766 36 759 33 747 Beadás 100 lit. 22 588 24 113 28 923 29 436 27 274 1 tehénre eső tejtermelés 1744 2 000 2 470 2 567 2128 1 ha mezőgazdasági földterületre eső tejtermelés 389 410 488 507 490 tejtermelés egy tehéntől 1 399 1 604 2 000 2 056 1722 beadás 1 ha mezőgazdasági területre 1 tehéntől , 306 329 396 406 396 Egészségi állapo4fc> Banggal fertőzött tehenek száma 11066 15 351 10 098 2 716 0 TBC-vel fertőzött tehenek száma 26 418 22 049 16 912 12 061 5 211 Az adatok csak az EFSZ-ek és az ÁG-ok állományát ölelik fel, az egyéni tulajdonban levő tehenekét nem. * Háromnegyed év teljesítése 1966-ban. Egy évvel ezelőtt szigorúan szem előtt tartottuk a genetikai követelményeket. A tenyészállatok kiválasztását addig is komoly bírálat előzte meg, de a jövőben még szigorúbb mércével mérünk. A bangót már felszámoltuk, míg a TBC-t előreláthatólag a következő két esztendőben likvidáljuk. Számításunk szerint 1970-ig elérjük a 3500 literes fejési átlagot tehenenként. Ügy határoztunk, hogy 2700 literen aluli tehenet nem tartunk, vagyis tőlük nem nevelünk utódot. A járás mezőgazdasági üzemei az állatok származása szerint három csoportba sorolják az utódokat: a) Ide sorolják azokat az üszőket, melyek a legjobb tehenektől származnak. Cél a továbbtenyésztés. bj Roszszabb küllemmel és származással rendelkező üszők — melyek mint hízók kerülnek eladásra, c) Tejesborjak — választás előtt kerülnek levágásra. Az állattenyésztők szigorúan betartják a hasznosság után járó takarmányadagot, s egyre több tehenészetben alkalmazzák az egyedi takarmányozást. A termelési igazgatóság nagy gondot fordít az üzemek szakembereinek és tehenészeinek továbbképzésére. Számos kiváló szakembert hívnak meg külföldről előadások tartására, és élénk kapcsolatot tartanak fenn a Magyaróvár! Mezőgazdasági Főiskolával, annak előadóival, tanáraival. Továbbá közös tanulmányi kirándulásokat szerveznek nemcsak belföldön, de külföldre is ellátogatnak. A járás szakemberei több ízben jártak Dániában, a Német Demokratikus Köztársaságban és Svédországban. Ezek az utak elég drágák, de amint az eredmények mutatják, megérik a ráfordított kiadásokat. Az eredmények értékelésekor a főzootechníkus szerényen elhallgatja, mennyi meggyőző munka, mennyi előtanulmány, éjjelezés, idegölő gyűlések sorozata, töprengés volt az előzménye annak, hogy ma a dunaszerdahelyi járás a tejtermelés terén élre tört. Minden vezető s egyszerű dolgozó, aki részt vett ebben a gigantikus munkában, dicséretet érdemel, mert a tábornok hadsereg nélkül nem érhet el eredményeket. Ezt vallják a termelési igazgatóság dolgozói. A csallóközi parasztember mindig kemény munkás volt, s nem hiányzott belőle az odaadás, az állat szeretete és a lelkiismeretes munka. Talán épp ez az, ami magyarázatot ad a kiváló eredményekre. MOLNÁR FERENC, Dunaszerdahely Elavulnak a traktorok ? A Mercedes-Benz közismert nyugatnémet cég Moszkvában a jelenlegi Mezőgazdasági Gépek és Munkaeszközök Nemzetközt Kiállításán olyan teherautó szerkezeteket mutatott be, amelyek állítólag a közeljövőben fokozatosan kiszorítják majd a hagyományos formájú és szerkezetű traktorokat. Ugyanis a képünkön bemutatott UN1MOG 406 típusú, 45 lóerős motorú, mindenes teherautó menetgyorsasága a traktorral egyforma üteműre lassítható s így a gép szántásra, sarabolásra, zöldtakarmány kaszálására és sok másra használható fel, természetesen az autó elején, vagy hátulján felszerelhető munkaeszközök segítségével. Képünk a mindenesautóra felszerelt gabonaszárító-f elszerelést mutatja be, melynek teljesítménye óránként 180—200 q gabona megtisztítása. ÍJKucsera Szilárd felvétele')' Hármas boci-ikrek NEM VAjSZlNÜ, szirénázó meni tőautón érkezett, csak egyszerű személyautón, de így is többen várták érkezését. Amikor kiszállt, rövid megbeszélést tartott, majd megmarkolta táskáját és elindult a megjelölt Istállók felé. Az állatorvos megérkezett a HU 'daskürti (galántai járás) Állami Gazdaság udvarába. „Az utolsó előtti ajtóhoz tessék menni“ — szólalt meg az egyikdolgozó az új épület ajtajában. A megadott irányban elindultak hát az újonnan berendezett éltetőhöz. Itt huszonnégy tehén-mama várja külön-külön elválasztott, fehér csempével kirakott boxokban a bocibabák érkezését. A melegvizes zuhanyozó sem hiányzik, tehát teh . jes a komfort, és a tehenek tökéletes tisztaságban kerülnek ebbe az épületbe. Ennek a birodalomnak amolyan kiskirálya „A Miska" — így, nagy A-val, mindenki csak így ismeri. Sürgölődik, forgolódik a reábízott állatok között. Ennél az „utolsói előttinél" is leülte a maga éjszai káját alacsony székecskéjén. Várta a bocikát, de az csak nem akart megérkezni. Hajnaltájt a felesége cipelte öt haza. De most nincs idő gondolkodási ra sem. A „várandós" tehén el-el* bőgi magát, mint akt segítséget vár. Gyors vetközés, öltözködés, mosdás, s az állatorvos ott áll fe* hér, földigérö kötényben, beavati kozásra készen. Megemelt jobbke* zés és gyakorolt mozdulattal nyúl a tehénbe. A körülállók arcára kiül a várai kozás feszült izgalma, mely kíván- . csisággal vegyül. Mindjárt eldől vár-e rájuk jó félórás izzasztó munka, vagy rövidesen mehetnek egyéb dolguk után. „Egy fej és harminchat láb" — szólal meg az állatorvos, kissé éli túlozva a diagnózist — ikrek:.* de ... Csakhogy a de re sincs idő. Előkerülnek a húzózsinórok és ä szemkapcsok, elkezdődik a ven senyfutás a bocik életéért. „Meg* húzni, utánaengedni“ — hangzik az utasítás néhányszor egymás után. Es a „kapuban“ megjelenik ' két láb, egy fej bánatos boctszemecskékkel. Rövid idő után a jelenet megismétlődik a második fejecskével, a butácskán világba ~ptsi ’ lógó szempárral. Hát nyolc láb már kint volna. Ez tűnt volna olyan soknak? Lehetséges. De mindenesetre ellen* őrizni kell. Az ellenőrzés eredménye? főn a harmadik fej is. Tehát hármas ikrek. „Nézze meg, hátha van benne még egy" — szólal meg a szomszédos istállóból az egyik etető. De negyedik már nincs. Es ha nem is világszenzáció, de midenesetre ritkaság-számba megy, különösen ha figyelembe vesszük, hogy mindhárom jól fejlett, életképes boci. Nagy a sürgés-forgás. „A Miska" — így nagy A-val, rohan ide-oda. Hozza a tiszta ágyneműt, bocsánat a friss alomszalmát. Es újra siet a jódért, Hygrosolért. Mindkét keze tele munkával. „Régen itt vagyok, de ilyen még nem volt — szólal meg, — és pont nálam" teszi hozzá. Ügy látszik végtelenül boldog. A boci-mama elégedetlen, hátra* hátranéz, elbőgi magát, mintha borjait hívná. De ez a bőgés már nem fájdalmas, és akármi legyek, még mosolyog is. Köszönik kérdésüket! A mama és a három kisbocl jól érzik magukat. Dr. Mtkulík J, FEHÉRJEDÚS KUKORICA A Föld számos részén a lakosság gyenge táplálkozása abban nyilvánul meg, hogy nem jut elég állati fehérjéhez (húshoz, tojáshoz, tejhez stb.J, márpedig ezt a hiányt még a fehérjékben gazdag növényi táplálék sem pótolja. Egy amerikai agrártudományi kutatóintézetben most olyan kukorica fajtát nemesítettek, amelynek nagy a fízin (aminosav) tartalma. (A „közönséges“ kukoricának csekély a U- zin-tartalma, ezért nem teljes értékű fehérjetápanyag). Az új kukoricával etetett patkányok azonos idő és azonos mennyiségű táplálék fogyasztásával háromszor akkora súlygyarapodást értek el, mint a „közönséges" tengerin tartott állatok. E kukorica sikere alapján most már gabonafélék lizindús változatát is szeretnék létre- 1,02nl- (VDI Nachrichten)