Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-07-16 / 28. szám
A kulturális-nevejö munka — az általános kulturáltság növelésének egyik útja A CSKP XIII. KONGRESSZUSÁNAK HATÄROZATA A művészet csak akkor juthat el a néphez, ha a nép eljut a művészethez. Nem szabad megfeledkeznünk, a művészeti nevelésről, az esztétikai felfogás fejlesztéséről, mindannak támogatásáról, ami hozzájárul a művészet mind Igényesebb és aktívabb értelmezéséhez, ami gazdagítja a szocialista ember személyiségét, gondolatvilágát, erkölcsi, érzelmi vonásait. Ez a nevelés nemcsak fellendíti a kulturális színvonalat, hanem egyben Ihleti és fejleszti az emberek alkotő képességét is. A kulturális színvonal emelkedése a legszélesebb körben értelmezett kulturális-nevelő tevékenység feladata. 'Oj, korszerű kon. cepciójának elsősorban széles társadalmi bázisra kell épülnie, amely felöleli a tömegekre gyakorolt hatás eszközeit, a társadalmi érdekköri szervezetek, a kulturális és a művészeti intézmények tevékenységét. Az esztétikai nevelésben nagy szerep hárul iskoláinkra Is. Annak érdekében, hogy a fiatal nemzedék fejlődése valóban sokoldalú legyen, az iskolai oktatásban a humán- és esztétikai nevelést hatékonyan ki kell egészíteni politechnikával. A műalkotások széleskörű és mélyreható megértésének egyik feltétele a legszélesebb tömegek művészi alkotó képességének kibontakoztatására. Ilyen értelemben kell ma kidolgozni a kulturális és nevelőmunka koncepcióját, rendszerét és módszereit. A művészet fejlesztésében és a művészeti nevelésben, a kulturális javak létrehozásában és megítélésében komoly feladat hárul a marxista-leninista esztétikára, a mflvészettudományra és a műkrltikára. A művészettudomány a társadalomtudomány fontos része. Feltérképezni a művészet egyes ágainak történelmi fejlődését, a létrehozott művészeti javakat, hozzájárul sajátos jellegének és szerepének elméleti tisztázásához, a kulturális és művészeti alkotómunka, illetve a társadalom közti kapcsolatok tudományos felméréséhez. Tevékenységének magva a kutatómunka. Ennek fejlesztése megkívánja a tudományos módszerek elmélyítését, a lehető legnagyobb pontosságot és tárgyilagosságot. A művészettudomány, pártossága a társadalmi felelősségre, az igazságok közvetítéses és alkotó keresésére épül. A műkrltika tevékenységével, a műalkotások és a fejlődési áramlatok magyarázatával és értékesítésével a művészeket segíteni alkotó tevékenységeik tisztázásában. Hozzájárul a művészet és a kulturális élet sürgető problémáinak megoldásához, a művészeti javak megértéséhez és terjesztéséhez, a közönség esztétikai neveléséhez. Föltételezi az érzékeny esztétikai felfogóképességet, a szakmai felkészültséget és a kritikus alkotó személyiségének társadalmi felelősségtudatát. A kritikus felelős, pártos küldetésével nem egyeztethető össze sem a dogmatikus vagy szektás állásfoglalás, sem a kiegyezésre hajlamos liberalizmus, sem a szubjektivista kizárólagosságban való tetszelgés. Az utóbbi időszak tapasztalatai bizonyítják, hogy ezek a vonások egészen törvényszerűen ellentmondásba kerülnek a párt kulturális politikájának alapvető elveivel. A párt a műkritikában a művészeti frontra gyakorolt eszmei hatásának jelentős eszközét látja. Ezért hangsúlyozza a marxizmus- leninizmus mélységes elsajátításának szükségszerűségét. A gyakorlat Igazolta, hogy az időszerű kérdések megoldásában a marxlzmus-lenínizmus egységet nélkülöző értelmezését nem a különféle alkotó eljárások okozzák, hanem a marxizmus felületes felfogása. Természetes dolog tehát, hogy feszült pillanatokban, amikor a felületességet nem lehet frázisokkal elkendőzni, a politikai alapállásban ingadozás nyilvánul meg, a nézetek nem eléggé szilárdak. A szocialista kultúra a művészet pozitív koncepciójának érvényesítése elválaszthatatlan a sajtó, a rádió és a televízió kérdéseitől. Szocialista jellegük lehetővé teszi a lakosság legszélesebb rétegeire gyakorolt rendszeres hatást a párt kulturális politikája szellemében. A rádió és a televízió jelentős mértékben kiveszik a részüket nemcsak a művészeti alkotó munkából, hanem a sajtóval együtt a kulturális és a kulturális-politikai publicisztika nagy, eddig nem egészen kiaknázott lehetőségeivel rendelkeznek a széles nyilvánosságra gyakorolt eszmei befolyás és az esztétikai nevelés tekintetében. A nézők, a hallgatók és az olvasók tudatában hatékonyan elmélyíthetnék a jelenlegi szocialista kultúrát, gyarapíthatnák a vele kapcsolatos ismereteket, sokoldalúan elősegíthetnék leghaladóbb vonásainak fejlesztését, főleg a dolgozók legszélesebb rétegeire való tekintettel. Elsősorban a televízió és a rádió, amely közvetlen hatást gyakorol, rendkívül fontos nevelőeszköze pártunknak. Termékenyen szolgálniuk kell a szocialista társadalom sokrétű érdekeit, a kulturális színvonal és a műveltség általános fejlesztésének szükségleteit. Különleges figyelmet érdemel a társadalmi szórakozás és a kultúrált pihenés, mint a szellemi és a testi üdülés fontos része, az emberek közti kapcsolatok kulturáltságának jelentős eszköze. Ezen a téren is érvényesítenünk kell a céltudatos kulturális politikát, amely támogatja az élet konvenciőmentes, egészséges felfogását, a kispolgári ízléstelenség és a sznob kizárólagosság minden megnyilvánulása ellen irányul. A tömegekre gyakorolt befolyás minden eszközét felhasználja az egyéni kiválasztás lehetőségeinek támogatására, miközben előtérbe helyezi az olvasó, a néző és a hallgató tevékeny együttműködését. A korszerű kulturális-nevelő tevékenység elválaszthatatlanul egybefűződik a társadalom anyagi színvonalával, az ember élet- és munkakörnyezetének kulturáltságával. Marx, a kapitalista civilizációt bírálva, nemcsak a társadalmi viszonyok mélyreható átalakítását követelte, hanem az ennek megfelelő technikai feltételeket is. Olyan civilizáció kialakítását szorgalmazta, amely az életkörnyezet minden területén felölelné az emberi haladás elemeit, amelyek összhangban állnának az emberi együttműködés szükségleteivel, a szocialista társadalom kultúrájának és művészetének humanizmusát ezért nem választhatjuk el az életkőrnyezet komplex kialakításának kérdéseitől, mivel ezen a fontos szakaszon kifejező módon érvényre jut a szocialista rendszer érettsége és haladó jellege. Az életkörnyezet és a vidék építőművészeti megoldása nemcsak az anyagi szükségleteket befolyásolja, hanem jelentős mértékben az egész társadalom szellemi életét is. Elválaszthatatlan feltétele a civilizációnak. Ebben a viszonylatban elsőrendű ideológiai jelentősége van és a termelésnek sokoldalúan támogatnia kell. Első alkalommal hívtak meg szovjet rendezőt a párizsi Cömedie Francaise-be. Kolibih orosz írónak a múlt század végén írt Krecsinszktj házassága című darabját M. Akimov ren dezi. ☆ A Frankfurt am Main-i ifjúsági és gyermekkönyv pályázatra 370 mű érkezett. A 7500 márkás első díjjal Wilfried Becher Hol van Wendelin? és Max Bollinger David című művét jutalmazták, a 2500 márkás második díjjal Jozet Wílkon lengyel író gyermekkönyvét. ☆ A „tiltakozó slágerénekes“ Bob Dy^AÍtumÜs kíreUs lan, Amerikából európai turnéra indult. Énekszámaiban a vietnami háború, az atommerénylet, a faji üldözés és a magány ellen tiltakozik. Párizsban kezdi európai vendégszereplését. ☆ A guatemalai Quezaltenango város joghallgatóinak szövetsége kitüntette Mlquel Asturias haladó guatemalai írót. Az emigrációban élő író kitüntetését a guatemalai egyetemnek adták át. ☆ Lengyelországban megkezdték a. Günther Grass nyugatnémet író Macska és egér című regényéből készült játékfilm felvételeit. A német szereposztás érdekessége az, hogy a regény hősét, Mahlket, Willy Brandt nyugatberlini főpolgármester két fia alakítja: gyerekkorában a 13 éves Lars, majd a kamaszkori Mahlket a 17 éves Peter. Az utóbbi már összeütközésbe került az apjával: részt vett egy békemenetben. ☆ Aram Hacsaturján, a világhírű szovjet zeneszerző, a moszkvai Kremlkórházban — ahol lábtöréssel fekszik — interjút adott a New York Times tudósítójának. — Már harminc országban vendégszerepeltem — mondotta —, de most kötöttem először szerződést amerikai körútra. Az Egyesült Államok több városában fogom saját műveimet vezényelni. A Karlove Vary-i XV. nemzetközi filmfesztivál Az elmúlt héten, szerdán nyitották meg ünnepélyes keretek közt a XV. nemzetközi filmfesztivált Karlovy Vary-ban. Az első bemutatott film Kádár—Klos alkotása, az Üzlet a korzón című film volt, amely már több esetben nemzetközi szinten is elismerést szerzett hazai művészeinknek. Ez a film azonban nincs besorolva a fesztivál! versenyben — itt Csehszlovákiát két film képviseli: K. Kachyfia rendező Hintő Bécsbe és Peter Solan szlovák rendező Amíg véget ér ez az éjszaka című alkotása. Az idei Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon a versenyben csupán egész estét betöltő játékfilmek szerepelnek, amelyek huszonkét államot képviselnek, s csupán Csehszlovákia szerepel két filmmel. A fesztiválon képviseltetik magukat lényegében mindazok a nagy külföldi filmvállalatok, amelyek valamit jelentenek a filmművészet terén. Az idei filmfesztiválon csupán az USA nem képviselteti magát, mivel a választóbizottság a versenybe nem fogadta el a Jönnek az oroszok című filmet, s az idő rövidsége miatt tartalék filmet már nem tudtak biztosítani. A fesztivált díjakat — a nagydíjat, két fődíjat, s kettőt a színészi teljesítményért — nemzetközi bírálóbizottság ítéli oda A. M. Brousll profeszszorral az élén. A bírálóbizottságnak Jogában áll különdíjakat is odaítélni. én csak a tippet adtam meg. Ha úgy döntsz, hogy nem ínegyünk, akkor természetesen maradunk, melletted én Itt is kibírom, édes... No, csókolj meg márl... Olyan rémülten nézel rám, mintha ijesztőt látnál... Tudod hányán átlógnak csak naponta? El lehetne velük fogni a Dunát. Akinek helyén a szíve meg az esze, az nekivág. Hiszen olyan rövid ez az élet, annyi a szépség és a lehetőség benne, csak ki kell használnll És azt jegyezd meg, Ferikém, hogy mindig az nyer, aki meri__ No, csókolj meg már! Feri mozdulni sem tud, helyette a lány cselekszik: átöleli a fiút és vadul csókolja. — Megőrülök érted! — suttogja átforrósodott hangon. SZABÖ FERI keveset aludt azon az éjszakán. Megrendült a bizalma. Szörnyű gyanú kezdett benne fészkelődni. Egészen más lehet Katóka, mint amilyennek ismeri és gondolja?... Lehetetlen, hogy csalódjék benne! Annyira nem csalhatnak az érzései! Megpróbálta higgadtan végigtapogatni ismeretségük minden kicsi állomását. Mire jött rá? Majdnem semmire. Igaz, hogy még egyszer sem volt fent nála. Az is igaz, hogy konkrétabban még említette a munkahelyét, azt a bizonyos hivatalt, ahol dolgozik. Soha nem beszélt még a munkatársairól, főnökéről, barátnőjéről... Érdekes, eddig ezekre a dolgokra nem is gondolt. Teljesen elvakította a lány szépsége, kedvessége, forró szerelme. Valami különös titokzatosság veszi körül a lányt. Mind határozottabban érzi, hogy valamit eltitkol előtte. Azt sem mondta még soha neki, hogy honnan, melyik faluból jött fel Pozsonyba. A szüleiről sem tett említést. Egyedül a bátyjáról beszélt, aki állítólag valahol Kelet-Szlovákiában működik, mint körzeti orvos. Róla is csak annyit mondott, hogy van neki egy isteni Simcája: szilvakék, és repül, mint a madár... Tegyük fel, hogy nem hivatalban dolgozik, fűzte Ferkó tovább a gondolatait. Hogyan lehetséges mégis, hogy mindig olyan üde és friss, jól ápolt, jól öltözött, mintha más gondja-baja sem volna, mint örökösen magát szépítgetní és ápolgatni. Elhatározta, hogy ezután óvatosabb lesz, és tüzetesen utána néz — ha kell kinyomozza, mint valami detektív —, kicsoda, micsoda a lány, de mindenképpen meg kel! róla tudni az igazságot! Másnap munka után átöltözött és elment a nagy bérház elé azzal az elhatározással és céllal, hogy meglesi a lányt honnan Jön, hová megy ... Azonban hiába ácsorgott az utca túloldalon vagy másfél órát, a lánynak se hire, se hamva. Egyre idegesebb lett. Egymás után szívta a cigarettákat, de az sem nyugtatta meg. Aztán gondolt egyet és átsíetett a ház elé. Rövid tépelődés után felment a harmadik emeletre. Jobbra, balra egy-egy lakásajtó. Melyikben lakhat?... Mindegy. Gondolomra megnyomta a csengő gombját. Középkorú nő nyitott ajtót, s csodálkozó bizalmatlansággal nézett a fiúra. — Kit keres, kérem? _ Bocsánat... — dadogta Ferkó. — Itt lakik Fehér Katóka? ,(Folytatjuk.) Gazdag és sokrétű volt az Idet gombaszögi népművészen seregszemle. A napok óta tartó esők kétségessé tették a találkozó sikerét, de az időjárás megemberelte magát, s mintha csak az is jelkészült volna erre az országos akcióra, esőthozó jellegeit más tájak jelé terelte, s a csodálatosan szép gombaszögi völgy felett ktderült az ég. Az együttesek seregszemléje szombaton este kezdődött. A szombati mű* sorban a hazai együtteseken kívül jelléptek a budapesti vendégművészek is, akik, akár csak a mi együtteseink és szólistáink, nagy közönségsikert arattak. Különösen élegyütteseink nagyszerű teljesítménye jelentette az első számú meglepetést. A deákl „Győzelmes út", a rimaszombati „Gömör együU tes", és a füleki „Palóc" együttes alapos és céltudatos munkájáról kell dlcsérően szólni. Táncegyütteseink az ö példájuk alapján léphetik át az átlagszínvonal határát. S nem hiszem, hogy éz valami nagy nehézséget jelentene, hisz csupán rendszeresebb munkát kell végezniök. Mit értek rendszeres munka alatt? Elsősorban is az alkalomszerű felkészülés kizá* rását. Ma már ott tartunk, hogy tájegységek, járások szerint több olyan rendezvény van évente, ahol együtteseinknek lehetőségük van a szerep* lésre, s főleg egymás megismerésére. Az említett tánccsoportok már meg* közelítik élcsoportjaink színvonalát. Bár az érsekújváriak „Abaújt csán dása" még kissé nyers, de megvan a lehetőségük minden szempontból arra, hogy jó együttesé fejlődjenek. A kassaiaknál ts hasonló a helyzet. A „Má* jusjaállítás" című kompozíciójuk kissé ugyan vontatott, de Itt is a lehe* tőség a lényeg. De félreértés ne essék: ez a kiemelés nem jelenti azt, hogy a gomba* szögi találkozón résztvevő többi együttes színvonala nagyban különbözne az itt felsoroltakétól. Tehát meglepően jól szerepelt a Csallóközt Népi Együttes ts. Elmarasztalni nehéz volna akár egyet ts. Lelkesedésben és aakrásban sehol sincs hiány. Érzésem szerint inkább a helyi adottságok nem olyan kedvezők, mint a már említett együtteseknél. Néhány csoport nagyszerűen felépített kompozícióval szerepelt, s minden tekintetben össze* hangolt együttes hatását keltette, s mégse volt olyan, mint amilyen lehe* tett volna az előadásuk. Hogy miért? Egyszerű a magyarázat: a tánccsoport és a zenekar összehangolatldnsága. Lehet akármilyen nagyszerű az együttes és a zenekar külön-külön: ha nincs összhang a kettő között, az egész előadás sínyli meg azt. S itt van mindgn baj forrása. A tánccsoport és a zenekar egy együttes kell hogy legyen. Enélkül hiábavaló minden munka: Idő és fáradtság, próbák és lelkesedés kárba vész, mert az együt* tes képességeinek valódi értékét nem mutathatja meg. Ez az egyik nagyon fontos, s a jövő számára figyelmeztető tanulság, amelyet nem szabad egyetlen csoportnak sem figyelmen kívül hagyni. Ha dolgozunk, végez* zünk teljes értékű munkát. Kell — s ha százszor, hát százszor is elismétlem — a műsorszerkesztés* ről is beszélni. Nem látom értelmét és célját annak, hogy a vendégmüvé* szék számait a népművészeti csoportokkal együtt, egy műsorba szervez* zük. Ez főleg a szólistákra vonatkozik. Többé-kevésbé az ö műsoruk esztrád jellegű, és sehogy sem illik bele az előbbi keretbe. Nem arról van szó, hogy ilyen jellegű számok ne legyenek: kell az ts, de jellegénél fogva más keretet igényel. Röviden: ne keverjük össze a műfajokat. Sok élményt és szépséget hozott az országos dal- és táncünnepély, s ami nézetem szerint a legfontosabb, olyan tömeghatású rendezvény volt, mely* nek eredménye aligha mérhető le pársoros értékelésben. Gál Sándor
