Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-12-03 / 48. szám

ii. évfolyam A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE 1966. DECEMBER hasmenéssel párosul. Régebben úgy gyógyították az ilyen ba­romfit, hogy koplaltatták, eset­leg faszenet tettek takarmányá­ba, és nem adtak neki vizet. Újabban a hasmenésben szen­vedő baromfinak — és más jó-A baromfi szágnak is — sok vizet adnak, mert a hasmenéssel rengeteg vizet veszít a szervezet, amit mielőbb pótolni kell. TAKARMÁNY­KIVÁLASZTÁS A baromfi a számára legmeg­felelőbb takarmányt elsősorban a látás és az ízlelés, valamint a tapintás érzékszerveivel vá­lasztja ki. Szaglőszerve fejlet­len, ezért gyakran előfordul, hogy a romlott, dohos, penészes takarmányt is megeszi, ami ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy gazdaságosan és okosan jár el az, aki ilyen takarmány­nyal eteti a baromfit. A tyúk látása rendkívül éles. A gabonamagvakat Igen nagy mintegy 1,5—2 méterről, a ku­koricát pedig néha majdnem 10 méter távolságból is meglát* ja. A különböző takarmányok meglátásánál nemcsak a nagy­ság, hanem a szín is fontos szerepet játszik. A baromfi, fő­leg a tyúk, a sárga színt látja legélesebben. A csibék a fényes körmöt azért csipkedik egymáson, mert a fénylő felület érdekli őket, és ha a csípés helyén megjele­nik az első vércsepp, fellép a kannibalizmus ösztöne, és ki­kezdik vagy kimarják egymás lábát. A kék fényben a baromfi nem lát. Ezért a baromfifarmokon, ahol sok jószág van egy helyen, kék villanyégők fénye mellett fogják meg a csirkét, akkor ugyanis nem menekül el. A izekre a baromfi egészen másképpen reagál mint . az em­ber. A nagyon keserű anyago­kat, pl. a kinint vagy a keserű­sót a baromfi nagyobb mennyi­ségben káros hatás nélkül is képes fogyasztani. Ugyanakkor vannak édes ízű takarmányok, amelyeket nem hajlandók meg­enni és ugyancsak édes ízűek, amelyeket kitűnő étvággyal fo­gyasztanak. Tapintőszervei a csőr hegyén és szélein helyezkednek el. A kis tapintótestek segítségével 12. szám A TARTALOMBÓL:-4- A tyűk életkorának hatása a termelésre 4- A kavics is fontos 4- Előtérben a broiler gyöngyösök 4- Postagalambok fel­készítése versenyre 4- Új irányzatok a házi­­ny ál tenyésztésben 4- Nagyüzemi társulás jótállással 4 A házinyúltenyésztés gazdaságosságának kérdései Francia­­országban 4 Törődjünk hasznos madarainkkal 4- Lévai jegyzetek 4 A CSKSZ közleményei gyasztja jő étvággyal, nem kell mindjárt betegségre gondolni, vagy arra, hogy a szemcsés, préselt takarmányban van a hi­­ba. Meg kell várni, amíg a ba­takarmánvértékesítése roinfi megszokja az új takar* mányt. A baromfi a szemcsézett, granulált takarmányból a ki* sebb, kb. 2—3 mm nagyságút szereti legjobban. A kiéhezett jószág, ha már 'hozzászokott a szemcsézett ta­karmányhoz, és azt esetleg ku­koricával keverve kapja, akkor először a nagyobb szemű kuko­ricát eszi meg, hogy csillapítsa éhségét. A megnedvesített gabonadarát lágy eleség formájában szíve­sebben fogyasztja, mint a szá­raz takarmányt. Ha néhány száz, vagy ezer baromfit ete­tünk, akkor a lágy eleség elké­szítése és az etetés szinte lehe­tetlen. Azok a termelők, akik kevesebb jószágot tartanak és jobb takarmáaykihasználást akarnak elérni, akik főtt bur­gonyát, aludttejet, silót, cukor­gyári nedves répaszeletet stb. is belekevernek a baromfi ta­karmányába, jobb takarmány“ kihasználást érnek el a lágy eleség etetésével, iVI»l állapítja meg a takarmány alak­ját, nagyságát, rugalmasságát stb. Azok az ingerek, amelye­ket a tapintás útján nyer a ba­romfi, nagy szerepet játszanak abban, hogy a jószág egy bizo­nyos tárgyat vagy takarmányt lenyel-e vagy sem. A SZOKÁS HATALMA Ha a baromfi hozzászokott egy bizonyos eleséghez, akkor idegenkedik az újtól. Ezért fon­tos, hogy ha fiatal korától szá­raz takarmányhoz szoktatjuk, végig azzal etessük. Ugyanak­kor a nedves takarmányhoz szoktatott jószág, később na­gyon nehezen szokik rá a szá­raz eleségre. A préselt, szemcsézett, gra­nulált takarmányt, különösen akkor, ha eleinte szemes takar­mányt fogyasztott, nehezen szokja meg. Ezért, ha valaki hirtelen tér át a szemes takar­mány etetéséről a szemcsésre és ha a jószág az első, vagy második etetésnél nem to-Lénán a felállított baromul értékelését K o s 11 e r József bíráló jobbra) és Droblenka József adept végezték5 {Kucsera Szilárd felv.) távolságból meglátja. A búza­­szemet annak ellenére, hogy hasonlít a föld színéhez, már A ZÚZÖGYOMORNAK kizáró­lag az a feladata, hogy a ta­karmányt felaprítsa. Kísérletez­tek a zúzőgyomor kioperálásá­val, és megállapították, hogy ha megfelelően felaprózott ta­karmánnyal etették az ilyen baromfit, nemcsak hogy tovább ólt, hanem hízott és tojást is termelt. A különbség a zúzó­gyomorral rendelkező és az olyan tyúkok között, amelyek szervezetéből eltávolították a zúzót, alig volt észlelhető. A baromfinak viszonylag igen rövid a bélcsatornája, mégis jól értékesíti a takarmányt. Vala­mennyi gazdasági haszonálla­tunk közül legjobban értékesíti a zsírokat, és a sertés után a legjobb fehérjeértékesitő. Csu­pán a nyersrostokat nem tudja jól hasznosítani, mert a takar­mányban levő nyers rostoknak csak 5—10 százalékát emészti meg. Nagy előnye, hogy a karotin egy részét már a takarmány felszívódása közben képes A- vitaminná átalakítani. Különö­sen ősszel és télen, főleg a to­jótyúkok számára jelent ez óriási előnyt, mert így a szer­vezet akkor is képes bizonyos mennyiségű karotinhoz és ezen keresztül A-vitaminhoz jutni, amikor a baromfi nem kap A- vitamin tartalmú zöldtakar­mányt. Ezért van óriási jelentő­sége karotint tartalmazó sárga­répa etetésének a téli hónapok­ban. Előfordul,'hogy a bélhurutban megbetegedett baromfi meg­­emésztetlen, egész magvakat ürít. A gyulladásban levő bél­csatornában nehezen szívódik i föl a takarmány, s ez gyakran

Next

/
Oldalképek
Tartalom