Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-12-03 / 48. szám

Tavalyi tapasztalatok - mai valóság HA ELGONDOLKODUNK a mezőgazdasági üzemekben bevezetett vállalati iskoláztatás eredményein ás vissza­pillantunk az 1965/19B8-as évek számadataira, megelége­déssel könyvelhetjük el a szövetkezeti és üzemi munka­iskolákban elért sikereket. 231 üzemi munkaiskolában 27 340 mezőgazda számára rendeztek célirányos iskoláztatást, 5998 mezőgazdasági dolgozó pedig 232 minősítési tanfolyamon nyert maga­sabb képesítést. Ugyanakkor 71932 szövetkezete« vett részt 1340 szövetkezeti munkaiskola szakoktatásán és 4872 szövetkezeti dolgozó ért el magasabb képesítést 120 minősítési tanfolyamon. A vállalati oktatás egyik változatát képezték a tévében rendezett tanfolyamok, amelyeket 205 mezőgazdasági üzem közvetített. A részt­vevő mezőgazdasági dolgozók száma meghaladta a hét­ezret, akik túlnyomórészt az állattenyésztési részlegen tevékenykednek. A vállalati iskoláztatás módozatainak és tananyagának szervezői a mezőgazdasági üzemekben, de főleg a mező­­gazdasági termelési igazgatóságokon már kevesebb súlyt helyeznek a vállalati oktatás tényleges hatékonyságára. tagjaiból álló véleményező bizottság kikérdezte a tan­folyam résztvevőit és annak eredményeképpen megfelelő munkaosztályokba sorolta őket. Díjazásuknál a munka­osztálynak megfelelő fizetést és a gépjavítók gyakorlati idejét veszik figyelembe. Ugyanakkor a gazdasági-tech­nikai dolgozók számára is rendeztek tanfolyamét a ter­melési terv kidolgozásának, a helyes nyilvántartás fel­fektetésének és az önálló elszámolásnak elsajátítására az üzemeltetésben. A tanfolyamok élénk visszhangra találtak a résztvevők soraiban, egyúttal pedig teljes mértékben kielégítették a szövetkezet érdekeit. Az el­múlt években a rybanyl szövetkezeti munkaiskola sem volt különösen aktív. Megrendezett 2—3 elméleti jelen­tőségű előadást s ezzel befejezte működését. Nagyon jól működtek viszont az érsekújvári járás szövetkezeti mun­kaiskolái. Tevékenyen kivették részüket a fiatalság szá­mára rendezett továbbképző tanfolyamok szervezéséből, amely fiatalság azután az elmúlt években munkavi­szonyba lépett. A szövetkezeti munkaiskolák keretében rendezett tanfolyamokat látogató fiatal szövetkezetesek a minősítési díjazás III—IV. fokozata szerint nyertek képesítést. Ezen a téren is széleskörű lehetőségek kí­nálkoznak a szövetkezeti munkaiskolák kibontakozása számára. jö példával jär elöl A TÖKETEREBESI JArAS Bauer Szilárd: Kassal háztetők Bauer Szilárd emlékkiállítás Kassán Nem taglalják például az olyan kérdéseket, vajon a szö­vetkezeti és üzemi munkaiskolákon rendezett tanfolya­mok módja és mibenléte kellő vonzerőt gyakorolo-e a résztvevőkre, vajon az előadások tartalma és a gyakor­lati tájékoztatás megfelel-e az üzem termelési célkitű­zéseinek és távlatainak, vajon nem ismétlődik-e meg a már átvett tananyag vagy az előadások. Vagy hogyan nyilvánul meg a célirányos és minősítési tanfolyamokon elsajátított magasabb képesítés hatása a termelési ered­ményekben. Mindenekelőtt képesítési szempontból me­rül fel számos hasonló kérdés, amely jelenleg előtérbe lép a vállalati iskoláztatásban. És éppen ezekkel a mi­nőségbeli kérdésekkel foglalkoznak keveset a szövet­kezeti és az üzemi munkaiskolák vezetői, valamint a módszeres tanácsadó testületek és bizottságok. NEM AZ ISKOLÁZTATÁS MÖDOZATÄN MŰLIK A mezőgazdasági üzemek dolgozói azon véleményüket nyilvánítják, hogy alaki szempontból már meghaladottak a szövetkezeti és az üzemi munkaiskolák, nem elég ha­tékonyak a képesítés növelésére a mezőgazdaságban. Valami igazság van ebben. A szövetkezeti és üzemi munkaiskolák ugyanis már túlnőttek fejlődési szaka­szukon. Mert ha évről évre ejy és ugyanazon módsze­reket érvényesítik, ha oktató tevékenységük nem vált ki kellő érdeklődést, elvesztik jelentőségüket. De éppen azon van a hangsúly, mivel járulnak hozzá a dolgozók képesítésének fokozásához ezek az iskolák, mint a me­zőgazdasági üzemek állandó intézményei. Más szóval: döntő fontosságú az iskolák tananyagának tartalmi je­lentősége, és kevésbé fontos az intézmények elnevezése. Itt van a kutya eltemetve! Vannak szövetkezetek, ame­lyeknek szövetkezeti munkaiskolái nem szenteltek elég figyelmet intézetük új feltételekhez való hozzáidomulá­­sához. Ha évről évre ugyanazokat az előadásokat „csé­pelik“ és a szövetkezetesek semmi újat sem hallanak tőlük, érthető, hogy veszítenek vonzerejükből. Ott azon­ban, ahol a szövetkezeti és üzemi munkaiskolák tan­anyaga a szükségnek és a termelési célirányosságnak megfelelően változik, ezek az intézmények sikeresen teljesítik rendeltetésüket. Így például a tapolcsányi já­rásban levő Rybany-i EFSZ-ben az 1985/1966-os évi téli idényben szép eredménnyel rendeztek továbbképző tan­folyamot a gépesítési részlegen működő dolgozók szá­mára, amelyen 42 traktoros és gépjavító vett részt. Az egységes földmfivesszövetkezetek és traktorállomások Jelenleg a vállalati oktatás terveit dolgozzák ki a me­zőgazdasági üzemekben. Kétségtelen, hogy minden év­ben egyre újabb feltételek és követelmények adódnak az egyes mezőgazdasági üzemek gazdasági és termelési kérdéseinek megoldásánál. Ezek a kérdések megnyilvá­nulnak a vállalati oktatás tananyagának tartalmában is. A szövetkezeti munkaiskolák vezetői ezért már most tették mérlegelés tárgyává, mi is legyen a teendő ezek­ben az intézményekben, hogy a dolgozók könnyen ért­hető módon megismerkedjenek a mezőgazdaságban be­vezetett új irányítási rendszerrel és azt sikeresen meg is valósítsák minden egyes mezőgazdasági üzem adott­ságaihoz képest. A vállalati iskoláztatás mintaszerű tervét állította össze a vojcicei szövetkezet a tőketerebesi járásban. A tervet az EFSZ vezetősége jóváhagyta. A tervezők saját dolgozóik képesítésének alapjából indultak ki és figyelembe vették a továbbképzés szükségességét. Itt meg kell említenünk a továbbképzés többféle módoza­tát. Az EFSZ vezetőségének néhány dolgozóját például a mezőgazdasági termelési igazgatóság, a traktorállo­más vagy valamilyen magasabb mezőgazdasági szerv által rendezett tanfolyamra vagy szemináriumra küldik. Hat Ifjúkori dolgozóval az 1968/1987-es évre tanoncszer­­ződést kötöttek a mezőgazdasági-gépesítési szakmában. Iskoláztatják és begyakorolják a Mezőgazdasági Főis­kola és a Szlovák Mezőgazdasági-Technikai Szakiskola végzős növendékeit, akiket beosztottak a szövetkezetbe. Az EFSZ tanácsadó testületé ugyancsak tervet dolgozott ki olyan tanfolyam létesítésére, amely felöleli az új irányítási rendszer lényegét a mezőgazdaságban és amely 8 előadás keretében taglalni hivatott az új rend­szer alapvető kérdéseit szövetkezeti vonatkozásban. Ezen kérdések közé tartoznak például a szubvenciós ár- és kamatpolitika, a vállalaton belüli szervezés, a dolgozók díjazása, a kereslet-kínálat problémája stb. Emellett nem feledkeznek meg az új munkatörvény­könyv elveinek figyelembevételéről, a szövetkezeten belüli demokrácia érvényesítéséről, az EFSZ-tagok jo­gairól és kötelességeiről. Eképpen a szövetkezeti mun­kaiskola új tartalmat nyer és nagyobb vonzerőt gyakorol majd az érdeklődőkre. Mind a szövetkezeti, mind pedig az üzemi munkaiskola sikere nagy mértékben attól függ, vajon milyen alaposan gondolják át a vezetők in­tézményük módszereit és célirányosságát a vállalati oktatás érdekében, mégpedig minden egyes mezőgazda­­sági üzem adottságainak megfelelően. ALOJZ BUZNA mérnök A Kelet-Szlovákiai Galéria B au er Szilárd (1893—1929) festőművész emlékkiállításával avatja fel az új — állandó jellegű —■ tárlattermett. A fiatalon elhúnyt Bauer Szilárd mintegy 80 festménye kerül a közönség elé. A Kassán alkotó művész — akárcsak a többi haladó szellemű kortársa — Krón Jenő festőiskolájában és Halász-Hradll Elemérnél fejlesztette mű* vészt látókörét. Bauer Szilárd egyike a kelet-szlovákiai expresszionista festészet leg* jellegzetesebb és legszámottevőbb úttörőinek, (ti) A MATESZ decemberi játékterve 3. szombat Rozsnyó 19.30 Dán din György 4. vasárnap Csoltó —„— Dandin György 5. hétfő Berzéte —„— Dandin György 8. kedd Tornaija —Dandin György 7. szerda Jesenské —„— Dandin György 8. csütörtök Feled —„— Dandin György 9. péntek Rimaszombat 15.00 Dandin György Rimaszombat 19.30 Dandin György 10. szambát Szepsi —„— Dandin György Vásárút —Úri muri 11. vasárnap Nemesócsa — Űri muri Kassa 10.00 Dandin György 15. csütörtök Pozsonyeperjes 19.30 Dandin György Zselíz —„— Őrt muri 18. péntek Komárom (prem.) — Úri muri 17. szombat Jóka —„— Őri muri Sókszelőce —„— Dandin György 18. vasárnap Komárom —Őri muri Ipolyság 15.00 Dandin György Ipolyság 19.30 Dandin György Sokrétű munka A mindennapi valóság Az 1960-os év utolsó őszi tárlata Ladislav Snopek műveit mutatja be a Dosztojevszkij sori kiállítási csar­nokban. A 47 esztendős szobrászt már más­fél évtizede mint a monumentális emlékmű neves képviselőjét tartják számon. A Szlovák Nemzeti Felkelés és a felszabadítás bőségesen szolgál­tatta a motívumokat a pozsonyi Sla­­vínon, a Csorba tónál, Tapolcsány­­ban, Sztrecsnőn, Nagyszombaton, az Alacsony Tátrában és Mártonban emelkedő nagyszabású alkotásaihoz. A fasizmus áldozatairól Is megemlék­­szik a Gépészeti Főiskola falán elhe­lyezett domborműben. Korunk bámu­latos technikai vívmányai is ösztön­zően hatnak reá. Nagyszombat egyik új lakónegyedét az űrrepülés hősének lendületes alumínium figurája díszíti. Szobrász! előadása mindenkor az épület, s a táj ritmusát követi. A hősi témák mellett Snopek lénye­gében a mindennapi valóság művésze. Már a prágai főiskolás korában for­mált bronz asszonyfejek is fejlett jel­lemzőkészségre utaltak. Az évek mú­lásával mind elmélyültebben és ár­nyaltabban alakítja az ábrázoltak — atyja, barátok, ismerősök — testi és lelki hasonmását. S a „Partizán feje“ formálásában az emberi elszántság és áldozatvállalás általánosító kifeje­zéséhez jut el. A közben egyre gyarapodnak és ér­­relődnek szobrai. Homokkőben, szer­pentinben, fában, moduritban, hydro naliumban és bronzban valósítja meg elképzeléseit. Tiszteli az anyagot, an­nak természetét, szerkezetét s tekin­tettel van a fatörzsre, meg a kőtömb eredeti alakjaira. Fából faragott „Ür­­repülőnő“-je azt a benyomást kelti, mintha a tönkben rejlő formát sike­rült volna szerszámaival kiszabadíta­nia. öt-hat éve egy bizonyos irányba terelődik érdeklődése. Alapérzése már művei elnevezésében érződik, „Fiata­lok“, „Ifjú anya", „Család“. Csupa hétköznapi téma, harmonikus megol­dásuk nemes emberséget fejez ki. Formanyelve kikristályosodik. A rész­szel szemben most már az egészre törekszik. S a szobrászat örök dimen­zióját: a súlyos tömeget érezteti. A sommás formák, a durván megdolgo­zott felület sajátos erőt és érzelmi telítettséget ad műveinek. S ezt nagy egyszerűséggel éri el. Mesterkéltet, vagy öncélúan szokatlant sehol sem észlelünk. A fiatalok szemérmes tar­tózkodással, vagy meleg egymásra­­találással simulnak egymáshoz, az ifjú anya arca megszépül a boldog­ságtól, a tömör testű, kedvesen vas­kosarcú asszonyok, az életerős gyer­mekek, az izmos, komoly, helytálló férfiak a család biztonságos nyugal­mát tudatosan élvezik. Nyoma sincs elfinomultságnak, dekadenciának. — S milyen igaz és közvetlen hatású a „Vasárnapi alkony“ öregasszonyainak csoportja. Mennyi természetességgel ülnek össze, hogy a közelgő szürkü­let meghitt hangulatában elmondják egymásnak mindazt, ami a szívüket nyomja. S mire az este sötétedő fáty­laiba burkolja sokat próbált, fáradt testüket, — megkönnyebbülnek, és megnyugszanak. Majd „Torzók“ kö­vetkeznek, — a gránit és márvány sajátosságának megfelelő felületkeze­léssel. Azonban egyetlen vázlatrajzot sem látunk, mert Snopek tanulmá nyalt is rögtön mintává készíti. Végül, de nem utolsó sorban érde­meiről is kell szólnom. Ezt a nemes művészetet prágai mesterétől, a ki­váló O. Spánieltől sajátította el. A ta­nulságokat egyénisége prizmáján át­szűrve kitűnő mflvességgel, jelképes motívumokkal fogalmazta meg váró­művészé sunk, s az Academia Istropolltana év­fordulóinak érmeit. Államdíjas művészünk elismert pe­dagógus is. A Technikai Főiskola ma­gántanáraként a mintázás művészeté­re tanítja növendékeit. Snopek alkotásai szuggesztíven tük­rözik világunkat. Emberi és művészi értékük kétségtelen. Bárkány Jenóné Aki ismeri Várkony község kultu­rális életét, az tudja csak értékelni azt a munkát, melyet a CSEMADOK helyi szervezete végez a községben. A községben a CSEMADOK helyi szer­vezetének vezetősége feladata magas­latán állva Irányítja és szervezi a falu kulturális életét. A jó munka előfeltétele a szilárd szervezeti élet és a tagsággal való Jó kapcsolat. Ezt tartja fő feladatának Méhes Pál, a CSEMADOK elnöke. Nézzük meg a szervezet munkáját, melyről elismerőleg nyilatkozik a HNB elnöke is. A CSEMADOK szervezet az egyik legaktívabb szervezet közsé­günkben. Munkáját a sokrétűség jel­lemzi. Állandó színjátszó csoporttal rendelkezik. A színjátszó csoport évente 1—2 színdarabbal mutatkozik be és részt vesz a színjátszó csopor­tok járási fesztiválján Is, ahol min­dig jó helyezést ér el. Tánccsoport­juk 16 tagból áll, amely járásunk egyik legaktívabb tánccsoportjai közé tartozik. A várkonyi tánccsoport nem hiányzik egyetlen nyári rendezvény­ről sem. Itt dől meg az a helytelen nézet, hogy az ifjúságot nem lehet bekapcsolni a kulturális munkába. Jól szervezett irodalmi estekkel is felhív­ták a figyelmet magukra. A színjátszó és tánckultúra fejlesztése mellett nem feledkeznek meg a népművelési mun­ka különböző formáiról sem. — Mivel készülnek az őszi és téli időszakban? — tettük fel a kérdést Bekő Máriának, a helyi szervezet kul­­túrfelelősének. — Az őszi és téli időszakot szeret­nénk jól kihasználni — válaszolja. — Esztrádcsoportunk november 13-án nagysikerű műsorral lépett a közön­ség elé. Színjátszó csoportunk is meg­kezdte egész estét betöltő színdarab tanulását, amellyel a színjátszó cso­portok járási fesztiváljára készülnek. Az asszonyokról sem feledkeztünk meg. Megszerveztük falunkban a sza­­bászatl tanfolyamot, melyre 30-an je­lentkeztek. A szülői tanáccsal közö­sen akadémiát indítunk el, amely öt előadási témát ölel fel. Ezek után nem csoda, ha községünkben a ma­gyar dolgozók a CSEMADOK-ot ma­gukénak érzik, mert a CSEMADOK- ban látják a formájában nemzeti, tár­sadalmában szocialista kultúrájuk fel­virágzását. így készül a CSEMADOK várkonyi helyi szervezete köszönteni több helyi szervezettel együtt a IX. országos közgyűlést, mely döntő be­folyással lesz a szocialista magyar kultúra további felvirágozására járá­sunkban. Fél Miklós, a CSEMADOK járási titkára, Dunaszerdahely Felújították a hagyományt Felújítva a régi hagyományokat, Barton a közelmúltban nagyszabá­sú szüreti felvonulást rendeztek. A CSEMADOK helyt szervezete a szövetkezet vezetőinek hatékony támogatása és közreműködése mel­lett sikerrel oldotta meg ezt a szép feladatot. A nagyszabású szü­reti felvonulás után színvonalas esztrádmüsorban gyönyörködhetett a falu lakossága. A felújított ha­gyományt a jövőben minden évben hasonló módon szeretnék megren­dezni. Juhász István, Köbölkút ladlslau Snopek: FIATAL ANYA SZABAD FÖLDMŰVES "J 1988. december 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom