Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-12-03 / 48. szám
Tavalyi tapasztalatok - mai valóság HA ELGONDOLKODUNK a mezőgazdasági üzemekben bevezetett vállalati iskoláztatás eredményein ás visszapillantunk az 1965/19B8-as évek számadataira, megelégedéssel könyvelhetjük el a szövetkezeti és üzemi munkaiskolákban elért sikereket. 231 üzemi munkaiskolában 27 340 mezőgazda számára rendeztek célirányos iskoláztatást, 5998 mezőgazdasági dolgozó pedig 232 minősítési tanfolyamon nyert magasabb képesítést. Ugyanakkor 71932 szövetkezete« vett részt 1340 szövetkezeti munkaiskola szakoktatásán és 4872 szövetkezeti dolgozó ért el magasabb képesítést 120 minősítési tanfolyamon. A vállalati oktatás egyik változatát képezték a tévében rendezett tanfolyamok, amelyeket 205 mezőgazdasági üzem közvetített. A résztvevő mezőgazdasági dolgozók száma meghaladta a hétezret, akik túlnyomórészt az állattenyésztési részlegen tevékenykednek. A vállalati iskoláztatás módozatainak és tananyagának szervezői a mezőgazdasági üzemekben, de főleg a mezőgazdasági termelési igazgatóságokon már kevesebb súlyt helyeznek a vállalati oktatás tényleges hatékonyságára. tagjaiból álló véleményező bizottság kikérdezte a tanfolyam résztvevőit és annak eredményeképpen megfelelő munkaosztályokba sorolta őket. Díjazásuknál a munkaosztálynak megfelelő fizetést és a gépjavítók gyakorlati idejét veszik figyelembe. Ugyanakkor a gazdasági-technikai dolgozók számára is rendeztek tanfolyamét a termelési terv kidolgozásának, a helyes nyilvántartás felfektetésének és az önálló elszámolásnak elsajátítására az üzemeltetésben. A tanfolyamok élénk visszhangra találtak a résztvevők soraiban, egyúttal pedig teljes mértékben kielégítették a szövetkezet érdekeit. Az elmúlt években a rybanyl szövetkezeti munkaiskola sem volt különösen aktív. Megrendezett 2—3 elméleti jelentőségű előadást s ezzel befejezte működését. Nagyon jól működtek viszont az érsekújvári járás szövetkezeti munkaiskolái. Tevékenyen kivették részüket a fiatalság számára rendezett továbbképző tanfolyamok szervezéséből, amely fiatalság azután az elmúlt években munkaviszonyba lépett. A szövetkezeti munkaiskolák keretében rendezett tanfolyamokat látogató fiatal szövetkezetesek a minősítési díjazás III—IV. fokozata szerint nyertek képesítést. Ezen a téren is széleskörű lehetőségek kínálkoznak a szövetkezeti munkaiskolák kibontakozása számára. jö példával jär elöl A TÖKETEREBESI JArAS Bauer Szilárd: Kassal háztetők Bauer Szilárd emlékkiállítás Kassán Nem taglalják például az olyan kérdéseket, vajon a szövetkezeti és üzemi munkaiskolákon rendezett tanfolyamok módja és mibenléte kellő vonzerőt gyakorolo-e a résztvevőkre, vajon az előadások tartalma és a gyakorlati tájékoztatás megfelel-e az üzem termelési célkitűzéseinek és távlatainak, vajon nem ismétlődik-e meg a már átvett tananyag vagy az előadások. Vagy hogyan nyilvánul meg a célirányos és minősítési tanfolyamokon elsajátított magasabb képesítés hatása a termelési eredményekben. Mindenekelőtt képesítési szempontból merül fel számos hasonló kérdés, amely jelenleg előtérbe lép a vállalati iskoláztatásban. És éppen ezekkel a minőségbeli kérdésekkel foglalkoznak keveset a szövetkezeti és az üzemi munkaiskolák vezetői, valamint a módszeres tanácsadó testületek és bizottságok. NEM AZ ISKOLÁZTATÁS MÖDOZATÄN MŰLIK A mezőgazdasági üzemek dolgozói azon véleményüket nyilvánítják, hogy alaki szempontból már meghaladottak a szövetkezeti és az üzemi munkaiskolák, nem elég hatékonyak a képesítés növelésére a mezőgazdaságban. Valami igazság van ebben. A szövetkezeti és üzemi munkaiskolák ugyanis már túlnőttek fejlődési szakaszukon. Mert ha évről évre ejy és ugyanazon módszereket érvényesítik, ha oktató tevékenységük nem vált ki kellő érdeklődést, elvesztik jelentőségüket. De éppen azon van a hangsúly, mivel járulnak hozzá a dolgozók képesítésének fokozásához ezek az iskolák, mint a mezőgazdasági üzemek állandó intézményei. Más szóval: döntő fontosságú az iskolák tananyagának tartalmi jelentősége, és kevésbé fontos az intézmények elnevezése. Itt van a kutya eltemetve! Vannak szövetkezetek, amelyeknek szövetkezeti munkaiskolái nem szenteltek elég figyelmet intézetük új feltételekhez való hozzáidomulásához. Ha évről évre ugyanazokat az előadásokat „csépelik“ és a szövetkezetesek semmi újat sem hallanak tőlük, érthető, hogy veszítenek vonzerejükből. Ott azonban, ahol a szövetkezeti és üzemi munkaiskolák tananyaga a szükségnek és a termelési célirányosságnak megfelelően változik, ezek az intézmények sikeresen teljesítik rendeltetésüket. Így például a tapolcsányi járásban levő Rybany-i EFSZ-ben az 1985/1966-os évi téli idényben szép eredménnyel rendeztek továbbképző tanfolyamot a gépesítési részlegen működő dolgozók számára, amelyen 42 traktoros és gépjavító vett részt. Az egységes földmfivesszövetkezetek és traktorállomások Jelenleg a vállalati oktatás terveit dolgozzák ki a mezőgazdasági üzemekben. Kétségtelen, hogy minden évben egyre újabb feltételek és követelmények adódnak az egyes mezőgazdasági üzemek gazdasági és termelési kérdéseinek megoldásánál. Ezek a kérdések megnyilvánulnak a vállalati oktatás tananyagának tartalmában is. A szövetkezeti munkaiskolák vezetői ezért már most tették mérlegelés tárgyává, mi is legyen a teendő ezekben az intézményekben, hogy a dolgozók könnyen érthető módon megismerkedjenek a mezőgazdaságban bevezetett új irányítási rendszerrel és azt sikeresen meg is valósítsák minden egyes mezőgazdasági üzem adottságaihoz képest. A vállalati iskoláztatás mintaszerű tervét állította össze a vojcicei szövetkezet a tőketerebesi járásban. A tervet az EFSZ vezetősége jóváhagyta. A tervezők saját dolgozóik képesítésének alapjából indultak ki és figyelembe vették a továbbképzés szükségességét. Itt meg kell említenünk a továbbképzés többféle módozatát. Az EFSZ vezetőségének néhány dolgozóját például a mezőgazdasági termelési igazgatóság, a traktorállomás vagy valamilyen magasabb mezőgazdasági szerv által rendezett tanfolyamra vagy szemináriumra küldik. Hat Ifjúkori dolgozóval az 1968/1987-es évre tanoncszerződést kötöttek a mezőgazdasági-gépesítési szakmában. Iskoláztatják és begyakorolják a Mezőgazdasági Főiskola és a Szlovák Mezőgazdasági-Technikai Szakiskola végzős növendékeit, akiket beosztottak a szövetkezetbe. Az EFSZ tanácsadó testületé ugyancsak tervet dolgozott ki olyan tanfolyam létesítésére, amely felöleli az új irányítási rendszer lényegét a mezőgazdaságban és amely 8 előadás keretében taglalni hivatott az új rendszer alapvető kérdéseit szövetkezeti vonatkozásban. Ezen kérdések közé tartoznak például a szubvenciós ár- és kamatpolitika, a vállalaton belüli szervezés, a dolgozók díjazása, a kereslet-kínálat problémája stb. Emellett nem feledkeznek meg az új munkatörvénykönyv elveinek figyelembevételéről, a szövetkezeten belüli demokrácia érvényesítéséről, az EFSZ-tagok jogairól és kötelességeiről. Eképpen a szövetkezeti munkaiskola új tartalmat nyer és nagyobb vonzerőt gyakorol majd az érdeklődőkre. Mind a szövetkezeti, mind pedig az üzemi munkaiskola sikere nagy mértékben attól függ, vajon milyen alaposan gondolják át a vezetők intézményük módszereit és célirányosságát a vállalati oktatás érdekében, mégpedig minden egyes mezőgazdasági üzem adottságainak megfelelően. ALOJZ BUZNA mérnök A Kelet-Szlovákiai Galéria B au er Szilárd (1893—1929) festőművész emlékkiállításával avatja fel az új — állandó jellegű —■ tárlattermett. A fiatalon elhúnyt Bauer Szilárd mintegy 80 festménye kerül a közönség elé. A Kassán alkotó művész — akárcsak a többi haladó szellemű kortársa — Krón Jenő festőiskolájában és Halász-Hradll Elemérnél fejlesztette mű* vészt látókörét. Bauer Szilárd egyike a kelet-szlovákiai expresszionista festészet leg* jellegzetesebb és legszámottevőbb úttörőinek, (ti) A MATESZ decemberi játékterve 3. szombat Rozsnyó 19.30 Dán din György 4. vasárnap Csoltó —„— Dandin György 5. hétfő Berzéte —„— Dandin György 8. kedd Tornaija —Dandin György 7. szerda Jesenské —„— Dandin György 8. csütörtök Feled —„— Dandin György 9. péntek Rimaszombat 15.00 Dandin György Rimaszombat 19.30 Dandin György 10. szambát Szepsi —„— Dandin György Vásárút —Úri muri 11. vasárnap Nemesócsa — Űri muri Kassa 10.00 Dandin György 15. csütörtök Pozsonyeperjes 19.30 Dandin György Zselíz —„— Őrt muri 18. péntek Komárom (prem.) — Úri muri 17. szombat Jóka —„— Őri muri Sókszelőce —„— Dandin György 18. vasárnap Komárom —Őri muri Ipolyság 15.00 Dandin György Ipolyság 19.30 Dandin György Sokrétű munka A mindennapi valóság Az 1960-os év utolsó őszi tárlata Ladislav Snopek műveit mutatja be a Dosztojevszkij sori kiállítási csarnokban. A 47 esztendős szobrászt már másfél évtizede mint a monumentális emlékmű neves képviselőjét tartják számon. A Szlovák Nemzeti Felkelés és a felszabadítás bőségesen szolgáltatta a motívumokat a pozsonyi Slavínon, a Csorba tónál, Tapolcsányban, Sztrecsnőn, Nagyszombaton, az Alacsony Tátrában és Mártonban emelkedő nagyszabású alkotásaihoz. A fasizmus áldozatairól Is megemlékszik a Gépészeti Főiskola falán elhelyezett domborműben. Korunk bámulatos technikai vívmányai is ösztönzően hatnak reá. Nagyszombat egyik új lakónegyedét az űrrepülés hősének lendületes alumínium figurája díszíti. Szobrász! előadása mindenkor az épület, s a táj ritmusát követi. A hősi témák mellett Snopek lényegében a mindennapi valóság művésze. Már a prágai főiskolás korában formált bronz asszonyfejek is fejlett jellemzőkészségre utaltak. Az évek múlásával mind elmélyültebben és árnyaltabban alakítja az ábrázoltak — atyja, barátok, ismerősök — testi és lelki hasonmását. S a „Partizán feje“ formálásában az emberi elszántság és áldozatvállalás általánosító kifejezéséhez jut el. A közben egyre gyarapodnak és érrelődnek szobrai. Homokkőben, szerpentinben, fában, moduritban, hydro naliumban és bronzban valósítja meg elképzeléseit. Tiszteli az anyagot, annak természetét, szerkezetét s tekintettel van a fatörzsre, meg a kőtömb eredeti alakjaira. Fából faragott „Ürrepülőnő“-je azt a benyomást kelti, mintha a tönkben rejlő formát sikerült volna szerszámaival kiszabadítania. öt-hat éve egy bizonyos irányba terelődik érdeklődése. Alapérzése már művei elnevezésében érződik, „Fiatalok“, „Ifjú anya", „Család“. Csupa hétköznapi téma, harmonikus megoldásuk nemes emberséget fejez ki. Formanyelve kikristályosodik. A részszel szemben most már az egészre törekszik. S a szobrászat örök dimenzióját: a súlyos tömeget érezteti. A sommás formák, a durván megdolgozott felület sajátos erőt és érzelmi telítettséget ad műveinek. S ezt nagy egyszerűséggel éri el. Mesterkéltet, vagy öncélúan szokatlant sehol sem észlelünk. A fiatalok szemérmes tartózkodással, vagy meleg egymásratalálással simulnak egymáshoz, az ifjú anya arca megszépül a boldogságtól, a tömör testű, kedvesen vaskosarcú asszonyok, az életerős gyermekek, az izmos, komoly, helytálló férfiak a család biztonságos nyugalmát tudatosan élvezik. Nyoma sincs elfinomultságnak, dekadenciának. — S milyen igaz és közvetlen hatású a „Vasárnapi alkony“ öregasszonyainak csoportja. Mennyi természetességgel ülnek össze, hogy a közelgő szürkület meghitt hangulatában elmondják egymásnak mindazt, ami a szívüket nyomja. S mire az este sötétedő fátylaiba burkolja sokat próbált, fáradt testüket, — megkönnyebbülnek, és megnyugszanak. Majd „Torzók“ következnek, — a gránit és márvány sajátosságának megfelelő felületkezeléssel. Azonban egyetlen vázlatrajzot sem látunk, mert Snopek tanulmá nyalt is rögtön mintává készíti. Végül, de nem utolsó sorban érdemeiről is kell szólnom. Ezt a nemes művészetet prágai mesterétől, a kiváló O. Spánieltől sajátította el. A tanulságokat egyénisége prizmáján átszűrve kitűnő mflvességgel, jelképes motívumokkal fogalmazta meg váróművészé sunk, s az Academia Istropolltana évfordulóinak érmeit. Államdíjas művészünk elismert pedagógus is. A Technikai Főiskola magántanáraként a mintázás művészetére tanítja növendékeit. Snopek alkotásai szuggesztíven tükrözik világunkat. Emberi és művészi értékük kétségtelen. Bárkány Jenóné Aki ismeri Várkony község kulturális életét, az tudja csak értékelni azt a munkát, melyet a CSEMADOK helyi szervezete végez a községben. A községben a CSEMADOK helyi szervezetének vezetősége feladata magaslatán állva Irányítja és szervezi a falu kulturális életét. A jó munka előfeltétele a szilárd szervezeti élet és a tagsággal való Jó kapcsolat. Ezt tartja fő feladatának Méhes Pál, a CSEMADOK elnöke. Nézzük meg a szervezet munkáját, melyről elismerőleg nyilatkozik a HNB elnöke is. A CSEMADOK szervezet az egyik legaktívabb szervezet községünkben. Munkáját a sokrétűség jellemzi. Állandó színjátszó csoporttal rendelkezik. A színjátszó csoport évente 1—2 színdarabbal mutatkozik be és részt vesz a színjátszó csoportok járási fesztiválján Is, ahol mindig jó helyezést ér el. Tánccsoportjuk 16 tagból áll, amely járásunk egyik legaktívabb tánccsoportjai közé tartozik. A várkonyi tánccsoport nem hiányzik egyetlen nyári rendezvényről sem. Itt dől meg az a helytelen nézet, hogy az ifjúságot nem lehet bekapcsolni a kulturális munkába. Jól szervezett irodalmi estekkel is felhívták a figyelmet magukra. A színjátszó és tánckultúra fejlesztése mellett nem feledkeznek meg a népművelési munka különböző formáiról sem. — Mivel készülnek az őszi és téli időszakban? — tettük fel a kérdést Bekő Máriának, a helyi szervezet kultúrfelelősének. — Az őszi és téli időszakot szeretnénk jól kihasználni — válaszolja. — Esztrádcsoportunk november 13-án nagysikerű műsorral lépett a közönség elé. Színjátszó csoportunk is megkezdte egész estét betöltő színdarab tanulását, amellyel a színjátszó csoportok járási fesztiváljára készülnek. Az asszonyokról sem feledkeztünk meg. Megszerveztük falunkban a szabászatl tanfolyamot, melyre 30-an jelentkeztek. A szülői tanáccsal közösen akadémiát indítunk el, amely öt előadási témát ölel fel. Ezek után nem csoda, ha községünkben a magyar dolgozók a CSEMADOK-ot magukénak érzik, mert a CSEMADOK- ban látják a formájában nemzeti, társadalmában szocialista kultúrájuk felvirágzását. így készül a CSEMADOK várkonyi helyi szervezete köszönteni több helyi szervezettel együtt a IX. országos közgyűlést, mely döntő befolyással lesz a szocialista magyar kultúra további felvirágozására járásunkban. Fél Miklós, a CSEMADOK járási titkára, Dunaszerdahely Felújították a hagyományt Felújítva a régi hagyományokat, Barton a közelmúltban nagyszabású szüreti felvonulást rendeztek. A CSEMADOK helyt szervezete a szövetkezet vezetőinek hatékony támogatása és közreműködése mellett sikerrel oldotta meg ezt a szép feladatot. A nagyszabású szüreti felvonulás után színvonalas esztrádmüsorban gyönyörködhetett a falu lakossága. A felújított hagyományt a jövőben minden évben hasonló módon szeretnék megrendezni. Juhász István, Köbölkút ladlslau Snopek: FIATAL ANYA SZABAD FÖLDMŰVES "J 1988. december 3.
