Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-12-03 / 48. szám

Szakmelléklet: Közöljük: a Csehszlovák és a Magyar Rádió Bratislava, 1986. dwmirt»« 3. Ara 1.— Kií* XVII. évfolyam, 48. szám. és Televízió jövő heti műsorát Az elnök szemével Az olvasóé a szó Mi a véleményük a Szabad Földművesről? Ezzel az elgondolással rendeztünk és rendezünk beszélgetéseket lapunk olvasóival. A kelet-szlovákiai kerületben Király­­helmecen és Szepsiben került sor a szerkesztők és az olvasók találkozására. E hét során ögyallán és Duna­­szerdahelyen tartunk értekezletet, majd azt követően Rimaszombatban, Losoncon és Léván is sor kerül ha­sonló beszélgetésekre. Bár eddig még csak a Kelet-Szlováktában szerzett tapasztalatokról beszélhetünk, máris érezzük, hogy na­gyon hasznos az olvasók véleményét kikérni, meghall­gatni, miről szeretnek olvasat a falust dolgozók lapfá­ban s a vadászok, halászok, gyümölcs- és zöldségterme­lők, kisállattenyésztők számára Irt szakmellékletekben. A lap sokoldalúságát és bizonyos fokú fejlődését va­lamennyi hozzászóló elismerte. Voltak azonban sokan, akik nemcsak a lap előnyeit méltatták, hanem arról is beszéltek, miről szeretnének még olvasat a Szabad Föld­művesben. Milyen hasznos tanácsok, szakcikkek és tár­sadalmi problémákkal foglalkozó írások kerüljenek elő­térbe. JÓnéhányan a hozzászólók közül azt kérték, hogy az elkövetkező hetekben sokoldalúan foglalkozzunk a töké­letesített irányítási rendszerrel, mivel ez áll most az érdeklődés középpontjában. Fedor Sándor, a csoltót sző* vetkezet traktorosa, saját és társat nevében arról bet szélt, hogy a lap hasábjain rendszeresen kellene Ismer­­tetnt milyen új mezőgazdasági gépeket gyárt Iparunk és hogyan kell azt kezelni. Tóth Dániel méhész arra kérte a szerkesztőség dolgozóit, hogy szorosabb kap­­csolatot tartsunk a gyakorlatban tevékenykedő szakem­­berekkel, és akkor nem lesznek olyan könyvízüek a meg­­jelent cikkek. Kertész Pál, a Nagykaposi Mezőgazdasági Technikum tanára megemlítette, mennyire hasznos a külföldi élenjáró tapasztalatok népszerűsítése. Ügy gon­­dolja, ilyen jellegű cikk több jelenhetne meg a lapban. Azt ts tolmácsolták, hogy többet kellene írni a kelet­­szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemelnek életéből. A sportrovatot is bírálták, mivel csak 2—3 járás prob­lémájával foglalkozik. Lukács János bácsi, a 78 éves olvasó azt javasolta, hogy többet kell foglalkozni a munkaerkölcs kérdésével. Meg kell magyarázni a mező­­gazdaságban tevékenykedőknek, hogy Idényben nincs nyolcórás munkaidő és akkor az legyen a jelszó: „Amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra!" Sorolhatnám tovább azokat a felszólalásokat, amelyek legtöbbje megszívlelendő, és figyelembe kell venni a lap szerkesztésénél. Gondoljuk az olvasóink a közép- és nyugat-szlovákiai kerületben Is őszinte véleményt mon­danak, s így a leghtvatottabbak, az olvasók tanács­adása alapján még színvonalasabbá tehetjük a falusi olvasók lapját. TÖTH DEZSŐ 10 ezer koronát adott részükre a szövetkezet. Ebben az összegben nincs benne a többi tag kirándulásá­ra (orditott pénz. A kultúrház is a szövetkezet gondozásában működik, ahol mindenféle kultúrrendezvény Iát napvilágot. Mindezen kedvezménye­ken kívül munkájukért szép összeget kapnak a fiatalok. Hogy csak néhá­nyat említsek, itt van például Gúlái István, az ifjúsági szervezet elnöke. Igaz, az állattenyésztésben dolgozik, de az év nyolc hónapjában 18 ezer koronát Vitt haza. Harangozó István 14 300-at. A lányok is szépen keres­nek. Banda Mária és Angyalik Mar­git, akik a dohányban dolgoztak, májustól októberig 6000 koronát ke­restek. Természetes, hogy az évvégi elszámoláskor ismét megtelik a pénz­tárcájuk." Továbbá házasságkötés esetén a szövetkezet 500 koronát ad tagjainak. A pénzen kívül pedig hízót a lakodalomra. A házasságot meg­előző évben minden ledolgozott 1000 korona után 5 kg húst számítanak. A legutóbb Szívós Pál ás Angyelik Margit kötöttek házasságot, akik ezer koronát és 140 kilós hízót kaptak ajándék címén a szövetkezettől. Második állomásunk a kétyl szö­vetkezet. Bernáth Gyula könyvelő meglepődik, amikor a fiatalok felől érdeklődünk. Van-e fiatal a szövet­kezetben? Száznál több a huszonöt éven aluliak száma. Fiatalok a trak­torosok, fiatalok dolgoznak a műhe­lyekben. a kertészeti csoportban. Ké­­tyen megtalálja számítását öreg, fia­tal egyaránt. Ahelyett, hogy elmen­nének a szövetkezetből, hármasával jönnek, felvételüket kérik. Az ősz folyamán jött haza például Peszeki Géza, Peszeki István és Szúnyogh János. Mindhárman fiatalok. Előbbi munkahelyükön nem kaptak többet 1000—1200 koronánál, míg a szövet­kezetben 1500 koronát keresnek. A sok fiatal közül például a 18 esz­tendős Molnár Géza kocsis közel 12 ezer koronát keresett szeptember végéig. Ehhez a természetbeni mint­egy 10 mázsára rúg, majd az évvégi elszámoláskor munkaegységenként a hátramaradt 8 korona kifizetésével is számolnak. A fiataloknak több mindennel ked­vez a szövetkezet. Peszeki István például a nyár végén jött haza a Szovjetunióból, míg Peszeki Géza és Polák István ugyancsak Moszkvába mentek kirándulásra. Az út a szö­vetkezetnek egyenként 2800 koroná­jába került. Ezenkívül 100 rubel zsebpénzt is kaptak az utazók. Kissárón Tárnik András könyvelő ismertetett meg minket az ifjúság helyzetével. Nemcsak hogy vannak fiatalok a szövetkezetben, de újabbak Is jönnek. Most jelentkezett három fiatalember, akik az őszön vetették le a katonagúnyát. Először a Cseh­szlovák Autóforgalmi Vállalatnál ke­restek munkát, mert katonaidejük alatt gépjármű vezetésére szereztek engedélyt. Az autófuvarozási vállalat csupán 1200 korona havi fizetést ígért, amíg a szövetkezetben a ter­mészetbenin kívül 1500 koronát ke­resnek. A három fiatal közül Tóth István és Kutyka Kálmán második műszakosok a hernyótalpason. A kőkeszi szövetkezet a losonci járás déli részén gazdálkodik. Tudva­levő, hogy gyenge lábakon áll, és munkaegységenként 12 korona elő­leget fizetnek. Az utóbbi időben mégis tíz fiatal tért vissza a szövet­kezetbe. Gömöri Imre agronómus pél­dául az ipolynyéki tanoncintézet igaz­gatójaként jött a közösbe. Sinkó Zol­tán, aki Viíkén született és Nyékre járt Iskolába, most szintén Kőkeszin dolgozik. Szalai József, a szövetkezet elnöke szívén viseli a fiatalok sorsát, bár a jelenlegi anyagi helyzetük nem en­gedi, hogy olyan kedvezményeket nyújtsanak számukra, mint a módo­sabb üzemek. Ám nemsokára fordul a kocka, ha a szövetkezet gépesíteni tudja állattenyésztését és áttérhetnek a kettős műszak bevezetésére. Kőrútunk alkalmával néhány szö­vetkezetben felmerült a szabad szom­bat kérdése. Kissé visszatetsző a me­zőgazdaságban dolgozó fiataloknak, hogy az iparban szabad szombatot engedélyeztek. A mezőgazdasági üze­mek vezetőinek nagy gond, vajon ők hogyan oldják meg a szabad napokat, amikor a csúcsmunkák idején nem szombaton, de vasárnap is dolgoznak az emberek. Az elmondottak igazolják Kazlov elvtárs megállapítását: „Abol pénz van, ott vannak fiatalok". Mi még kiegészítjük azzal, szakmaszeretet is van a világon. Bármilyen nehéznek, piszkosnak látszik is a mezőgazda­­sági munka, sok fiatal nem cseréli fel a beton és malterkeverőkkel, a városi élettel. Ugyanakkor a mező­­gazdaság széleskörű gépesítése egy­re könnyebbé, iparszerövé teszi a munkát. Tagadhatatlan, hogy az Iparban máig is kedvezőbbek a feltételek. Tavaly például az iparban foglalkoz­tatott állandó dolgozók átlagos havi keresete 1548, az építkezésben dol­gozóké 1692, az állami mezőgazda­­sági szektorokban dolgozóké 1299, a szövetkezeti tagoké pedig csupán 974 koronát tett ki. Azonban a jövő év január elsejével életbelépő tökélete­sített irányítási rendszer lehetővé te­szi, hogy 1970-ig mintegy 25 százalék­kal emelkedjen a mezőgazdaságban dolgozók keresete, mely átlagosan eléri majd az évi 18 321 koronát. Összegezve ez a pénzmennyiség két­milliárd 278 millió koronára rúg. Reméljük, a kereseti lehetőség ki­­egyenlítése után minden fiatal meg­találja számítását, ki az iparban, ki a mezőgazdaságban. SÁNDOR GÁBOg EZEKBEN A NAPOKBAN mezőgaz- ! daságl üzemeinkben, köztük nálunk Is, a madari EFSZ-ben felvetődik a ] kérdés, hogy mit is hoz és hogyan lesz bevezetve a mezőgazdasági tér- . melés új, tökéletesebb irányítási rendszere. E kérdés lényegét alap­jaiban már ismerjük, hiszen hosszabb Ideje foglalkozik vele a sajtó, és ép­pen ezekben a napokban kaptuk kéz­hez azt az anyagot, amelyik ezt rész­letesen ismertette. Az eddig hallottak alapján úgy tűnt, hogy megint vala­mi nadrágszíjszorításról lesz szó, mert csak az volt Ismert, ami az adók, a biztosítás és egyes árak emel­kedésével kapcsolatban az üzemek részére további tehertételként jolent­­kezik. Most azonban már tisztán lát- | juk hátrányait és előnyeit, amelyek­nek a jó vagy rossz jelenség forrná- J jában történő megnyilvánulása a , gazdálkodás és az irányítás szem­pontjából január 1-től megvalósul. Én ezeknek az intézkedéseknek a bevezetésekor azt látom, hogy szük­ségesek, mert a szövetkezetekben vannak még olyan tartalékok, ame- , lyeknek a feltárása lehetséges, és szükségessé teszi azt, hogy a veze­tők és a dolgozók Is gondolkozzanak, mérjék fel erőiket, lehetőségeiket, és merészebben valósítsák meg azt, amit eddig nem tettek meg. Ha emberekkel és vezetőkkel e kér­désekről beszélgetünk, a pesszimiz­mus jelel mutatkoznak, pedig erre egyáltalán nincs ok egyetlen üzem­ben sem. Tisztában kell lenni azzal, hogy éppen az új, tökéletesebb Irá­nyítási rendszer bevezetése által ér­vényesülhet a vezetők egyéni képes­sége, rátermettsége, mert nem kötik meg ezután senkinek sem a kezét, mint eddig, és megszűnik az úgyne­vezett utasításra várás és a felelős­ség másokra való áthárítása, amely­­lyel minden szakaszon találkoztunk. Nagyobb lesz a jogkör, nagyobb fe­lelősség hárul vezetőkre és dolgo­zókra egyaránt, és ha szabad ezt a szót használni, szabad lesz és kell is „spekulálni", hogy a kidolgozott, vagy kitűzött tervek teljesítése ne a véletlen ügye legyen. Az a tény, hogy a szövetkezetek is — minden üzem­mel szemben — egyenrangúak lesz­nek, részünkre sokat jelent, lehető­ség nyílik arra, hogy necsak a „szo­cialista ismeretségen" keresztül, ha­nem mint egyenlő Jogú partnerek léphessenek fel a szövetkezetek üzle­ti és más kapcsolataik tekintetében más üzemmel szemben. Ami bennünket, a madari szövet­kezet tagjait közelebbről érint, a helyzet ismerete alapján úgy látom, hogy mi csak előbbre mehetünk. Je­lenleg EFSZ-ünk a közepesen gaz­dálkodó szövetkezetek közé tartozik. Nálunk a mezőgazdasági termékek árának emelkedése csupán az állat­­tenyésztésnél 500 ezer korona több­letbevételt jelent. A jövő évben 4660 mázsa húst adunk el, amelyből 2600 mázsa marhahús, 1800 mázsa sertés­hús, a többi baromfi és birkahús. Mezőgazdasági adónk szilárd adó for­májában az eddiginél több lesz. ösz­­szesen 472 000 korona. A jövedelmi adó, amelynek az összegéhez az egy állandó dolgozóra eső évi kereset tervezett összege alapján jutunk, becslésünk szerint 131000 korona lesz, tehát így az adó 602 380 koro­nára emelkedik. Különbözetet — hoz­­záfizetés formájában — minden 100 korona bevétel után 12 koronát ka­punk, ami 14 millió korona bevétel­nél 168 ezer koronát jelent. A mező­­gazdasági termékek árának emelke­déséből és a differenciák hozzájáru­lásából a szövetkezet bevétele 658 ezer koronával emelkedik, ami azt jelenti, hogy ez az összeg fedezi az adók összegét. Az üzem kötelező biz­tosítási összege mintegy 400 ezer korona lesz, tehát 50 ezer koronával több, mint az előző évben. Még nem Ismerjük teljesen a kiadások össze­gét. Számolunk azzal, hogy drágább lesz az üzemanyag, a műtrágya és esetleg más is. Viszont azzal is szá­molunk, hogy bevételeink az idei 12,5 millió koronával szemben 14 millió koronára emelkednek. Ez biztosítja, hogy a béralapszintet meg tudjuk tartani, sőt az előző évekhez viszo­nyítva emelhetjük is. Részünkre hátrányos lesz a hitel­kamatok emelkedése, főleg a beru­házási építkezéseknél. Ahhoz, hogy ■Mlanapság sokat beszélünk, hal lünk az ifjúság helyzetéről t mezőgazdaságban. Ha sok a fiata i szövetkezetben, azt kutatjuk, mi árt, ha nincs, azt kérdezzük, mi okbó menekült el az Ifjúság. Egy évtized del ezelőtt az ipar számára toboroz luk a fiatalokat, most a mezőgazda sági dolgozók sorait szeretnénk meg ifjítani. Szegény fiatalok! Azt zen tudják, hova-merre?! Egy bizonyos. Az ifjúság szíveseb ben dolgozik városban az iparban Világjelenség ez a folyamat, méh egyformán érinti a kapitalista é: szocialista államokat. Ennek kézzel Fogható következménye, hogy jóvá kevesebb a fiatal mezőgazdasági üze meinkben, mint néhány évvel ezelőtt Talán ez nem is lenne hiba, hiszel a mezőgazdasági munkák szélesköri gépesítése sok munkaerőt felszabadít Inkább az a baj, hogy egyik-mási! szövetkezetben sok a fiatal, mi] másutt kevés. Ám nézzük meg a való ságot. Elsőként Kazlov László elvtársai a Lévai Járási Termelési Igazgatósé ökonómusát kértük, tájékoztasso bennünket az ifjúság helyzetéről já résük mezőgazdasági üzemeiben. Kazlov elvtárs tömören fogalmazz mondanivalóját: „Ahol pénz van, ol az ifjúság sem hiányzik. Járásunk 10 szövetkezete közül mintegy 18-ba kevés a fiatal. Igaz, ezekben a szil vetkezetekben középkorúak sincs« nek. A gyenge gazdálkodás közepett nagyon alacsony a munkaegység él téke. Nem tudnak fizetni, így nei csoda, hogy hadilábon állnak a mur kaerővel. A többi szövetkezetekbe viszont nincs panasz." Kazlov elvtárs szavai nyomán kői útra indulunk, hogy ismerkedjünk a ifjúság helyzetével néhány szövetk« zetben. Első utunk Kissallóra veze Ott Kakas Zoltán könyvelőnek tes: szűk fel a kérdést: „Vannak-e fiat< lók a szövetkezetben?" Kakas elvtárs gondolkodás nélki válaszol: „De van ám! Szövetkéz« tünkben sok a fiatal. El sem tu« nánk őket kergetni. Hiszen ann; kedvezményt biztosítunk számukri sajnálnák mindezt elszalasztani. Csi pán külföldi kirándulásokra minteg Ahol megtalálják számításukat a fiatalok zövetkezetünk a versenyben meg udja állni a helyét, a jövőben is eruházásokra lesz szüksége. A izarvasmarha-állomány számszerű zaporftása megköveteli, hogy további stállókat építsünk és mintegy 200 lektár földet termővé tegyünk. So­mijuk az 5 százalékos hitelkamatot. « kamat megállapításakor különösé­it kellett volna tenni az üzemek ;özött, mert ott, ahol már minden pület készen van, nem kell ilyen ermészetfl kiadásokkal számolni. Ha az új irányítási rendszer beve­­etését a madari szövetkezet viszo­­yai közöt vizsgáljuk, feltétlenül gon­­lolni kell arra, hogy a termelés na­­yobb munkafegyelmet, felelősséget íván. Nálunk egyes emberek azt ondolják, azért is Jár jutalmazás, ha alaki a munkában megjelent. Azt íszont, hogy ki mit tett, becsülete­­en felmérni a beosztott vezető kö­­elessége. Senki ne gondolja, hogy a zövetkezet szociális intézmény, ahol :ötelesség mindenkiről gondoskodni ia dolgozik, ha nem. Az ilyen elkép­­elések megszűntetése fontos feladat, ízzel kapcsolatban a kollektív veze- és eddig alkalmazott elve is megvál­­ozik. Az új irányítási rendszerben lemcsak beszélni kell az egy szemé­­yi felelősségről, hanem annak ér­­ényt is kell szerezni, s annak lesz löntési joga, aki szakmáját jól ismeri ezáltal is felelősséget vállal a rá­­lízott szakaszon. A január elsejétől bevezetett töké­letesített irányítási rendszernek sok nindenre választ kell adnia. Az tzonban már most is biztos, hogy laza munkafegyelemmel, Igazságtalan jutalmazással nem lehet előbbre jut­ni. Ennek megszűntetése és az új for­mák bevezetése minden esetben egész ímbereket kíván, akik nem fognak tetszelegni a Jó ember szerepében, hanem teljesítik kötelességüket a társadalommal szemben. SOÖKY LAJOS, a madari szövetkezet elnöke Pathó Károly, a Szabad Földműves főszerkesztője bevezető előadását tartja a királyhelmeci olvasókonferencián.

Next

/
Oldalképek
Tartalom