Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-11-26 / 47. szám

A szüret befejezése után

a legfontosabb teendőnk a jövő évi termés alapjainak lerakása.

Mlejőbb gondoskodjunk a fiatalabb, de az idősebb szőlők befedéséről is. Ezzel védjük a tőkéket a fagykároktól. A fagyra legérzékenyebbek a rügyek és a vesszők, de erősebb hidegben a tőkefej is elfagyhat. Lehetőleg sáros talajjal ne fedjünk, mert veszélyeztetjük a rügyeket, azok kipálhatnak. Ahol nem végzünk fedést, ott lazítjuk a talajt, hogy a téli csapadékot elnyelje.

A trágyázás is a legfontosabb munkák közé tartozik. A szőlő trágyázásának fontos feltétele, hogy a szerves anyag mélyebb rétegbe kerüljön. Ezért fedés után a sorközöket mélyítsük. A szőlő jól beérett istállótrágyát kíván. Előnyös harmadévenként 400 mázsás adaggal trágyázni. Az alaptrágyázást egészítsük ki ipari trágyákkal. A műtrágya adagolása fajtáinak megválasztása jó, ha a talajelemzés alapján történik. Talajpróbákat 5—6 évenként küldjünk kivizsgálásra,

mely fontos előfeltétele a tápanyag helyes kiegészítésének.

Fontos teendő a tőkehiány pótlása. Ezt immunisz homokban egyszerűen bújtással végezzük, kötött talajon már körülményesebb ily módon a pótlás. Ahol több tő hiányzik, erőteljes oltványokkal pótoljuk, míg egy-két tőke hiányában előnyösebb a gyökeres vesszővel történő pótlás. A gyökeres alanyvesszöt azután a következő évben föld- vagy nyakoltással beoltjuk.

Levélhullás után megkezdhetjük a szaporításra szánt símavessző szedését, aminek vermelését azonnal elvégezzük. Vermeléséhez legjobb a homokos, illetve egyéb porhanyós föld.

Az új telepítésekhez a talajt készítsük elő. Ha ezt a munkát időben elvégeztük és a talaj kellően megüllepedett, a szőlő telepítéséhez ősszel Is hozzáfoghatunk.

A szőlőiskolában a kellő fejlődésű gyökeres vesszőt felszpdjük s azonnal vermeljük, nehogy kiszikkadjanak. (-V-)

Gépújdonság: a BRO—50 jelzésű forgősaraboló

Mindeddig sok bosszúságot okozott traktorosnak, gépkezelőnek egyaránt a köves, fás terület tökéletes talaf művelése. Ezt a kérdést igyekszik megoldani a Dolany-i szövetkezet dolga-, zója, Zdársky mérnök találmánya, a forgősaraboló, amely a BRO—50 jelzést viseli.

Mint a képen ts látható, a Zetor 3011-es traktor jobb oldalához van rögzítve az első és hátsó kerék közé. A kör alakú forgósarabolót úgy konstruálta Zdársky mérnök, hogy alkalmas legyen gyümölcsfák és szőlő sarabolására, mostoha, köves, fás terepen. A forgősaraboló elé úgynevezett tapogatót szerkesztett. llymódon lehetővé válik a gyümölcsfák közvetlen közelébe férkőzés — sarabolóval. A 6—10 cm munkamélységű saraboló nem tesz kárt a gyümölcsfák gyökérzetében. Kő esetében a tapogató kar jelez, s a traktoros a kezeügyében levő drótkötél segítségével felemeli a sarabolót, vagy kitér a nagyobb kő, illetve gyümölcsfa út fából.

A forgősaraboló mindössze fél méter széles, súlya 100 kiló. Teljesítménye 8 órás műszakonként 3—4 hektár. Vételára: 2400 korona. Gyártja: a HustopeCi Gépállomás.

Magunk is

gondoskodhatunk a telepítéshez szükséges néhány vesszőről, oltványról.

Könnyű a helyzet, ha a kert talaja annyira homokos, hogy legalább 75 százalékban kvarcot tartalmaz. Az ilyen talajban a szőlőt a filoxéra nem támadja meg. A homoktalajban a sima vesszők jól gyökeresednek, vagyis a vesszőt csak meg kell szednünk és tavasszal mélyen elmunkált talajba dugványozzuk. A következő ősszel már gyökeres és telepítésre alkalmas. Mi most a teendő?

A kedvelt szőlőfajtákról szerezzünk sima vesszőt, a szomszédból is kérhetünk, mert tavasszal a metszéskor amúgy is le kell vágni a tőkéről. Most, ősszel a következőképpen szedjük a vesszőt. A metszési módtól függően a vessző alsó részén megszámoljuk a tőkén hagyandó rügyeket, még két rügyet számítunk tartaléknak és afellett metsszük le a vesszőt. (Tavasszal a tőkét rendesen meg kell majd metszeni.) A leszedett vesszőket körülbelül 42—45 cm hosszú részekre felvagdaljuk és kisebb csomókba kötegeljük. Ezt követőleg a kert száraz, partosabb részén a földbe vermeljük, úgy hogy a hegye kiálljon. A hideg beálltával szalmázzuk le, vagy földdel takarjuk be. Leghelyesebb, ha homok közé vermeljük, a homokban jobban telel. Tavasszal az egészséges vesszőket megfelelő előkészítés után eldugványozzuk.

Más a helyzet, ha talajunk nem homok, hanem középkötött kerti talaj, vagyis ahol a tőkéket előbb-utóbb a gyökértetű megtámadja és elpusztítja. Az ilyen helyen ne nemes szőlőt gyökereztessünk, hanem vadszőlőt. Az eljárás ugyanilyen. Vadvesszőt a kötött talajú szőlővidéken lehet kapni, mert az elpusztult nemes tőkék tövéről a vad előtör. Az eldugványozot vadvesszőt majd be kell oltani, azzal a fajtával, amilyet kívánunk.

A következő év őszén a gyökeres vadvesszőket a tőke helyére ültetjük és egy év múlva helyben, tőkenyakban átoltjuk, vagy a hosszú vadhajtásait zölden oltjuk és a megeredt oltványokat bújtással gyökereztetjük. így oltott, nemes veszszőkhöz jutunk, amelynek vad gyökérzete ellenáll a filoxérának.

Kis kertbe nem sok tőke kell. Szaporítsunk többet, mint amennyi szükséges, mert nem mind sikerül.

HIRDETÉS

Iskolázott, egyéves, gyökeres szőlővessző eladó — darabonként hat koronáért. (Rtzling, Leányka, Ezerjó, Zöld Veltlin stb.j — Cím: július PiSár, SuSany C. 89, okres Rtm. Sobota.

A SZŐLŐ feldolgozásának

befejeztével fontos teendő a sajtolóház és annak gépeinek rendbehozása, konzerválása.

A minőségi borok elérésének alapfeltétele a helyes erjedés, melynek két fokozatát ismerjük: a zajos, és utóerjedést. A zajos erjedés folyamán a széndioxid (CO2) pezsgés és habképződéstől kísérve illan el a mustból. Néhány napon belül az alkohol növekvő mennyisége csökkenti az élesztőgomba tevékenységét. Azután következik az utóerjedés, melynek folyamán a cukormaradék alkohollá változik. Az erjedés befejezését nem tudjuk pontosan meghatározni. Ez körülbelül akkor következik be, ha a cukortartalom 0,5 grammra (literenként) csökken.

Az erjedés folyamán hab képződik, amely a hordó üres részeit kitölti. Ezalatt a káros tényezők veszélye nem nagy, mert az elillanó gázok akadályozzák tevékenységüket. Csak az erjedés után, amikor a CO2 nem védi a leendő bort, a káros mikroorganizmusok hatására bekövetkezhetnek bizonyos változások. Ezért a zajos erjedés befejezésekor a bort feltöltjük és ezt megismételjük, amikor a bor lecsendesedet. Ekkor a hordót dugójáig töltjük és az erjedő dugókat fadugóval cseréljük fel.

Súlyos hiba az erjedésnek

Kép és szöveg: (nk)'

vontatottsága, illetve akadályozása. A tökéletlen erjedés után visszamaradt cukor számos betegség elindítója lehet, s előse* gítheti a káros mikróbák elterjedését.

Mit tehetünk tehát a megakadt erjedéskor? Elsősorban megállapítjuk az erjedés megszűnésének okát. Ez többféle lehet: Leggyakoribb az alacsony hőmérséklet. (Példa erre a tavalyi év.) Továbbá oka lehet a must magas cukortartalma, gyenge élesztőgomba, vagy pedig a savak lúgos tartalma, melyek a helytelen erjedés folytán keletkeztk. Ok lehet továbbá az erjedés magas hőfoka.

A must erjedésének felújítása érdekében a kívántra igazítjuk a hőfokot, majd fajélesztőgombát teszünk a mustba. Számos termelő a bor felkavarásával igyekszik a must forrását hosszabbítani, de ez csak akkor válik be, ha az élesztő még nem üllepedett le s nincs bomlásban.

Fontos, hogy a bort állandó felügyelet alatt tartsuk. Ehhez azonban hőmérő és sűrűségmérő szükséges. Az erjedés alatt a hőfok emelkedik, míg a sűrűség csökken.

A fiatal borokat naponta kóstoljuk, mialatt figyeljük az utóerjedést, valamint egészségi állapotukat. Később hetenként kóstolunk.

Vanek Gáspár, mérnök