Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-11-19 / 46. szám
KÖZTUDOMÁSÚ, ff» «• * í ff s%?4ä" Horcsogtemeto tit ott a a termést. Es azt jelenít, nagyon elszaporodtak a kártevők. Ehhez kapcsolódik az alábbi érdekes jelenség. Október derekán motorkerékpáron Dunaszerdahelyröl Komáromba utaztam. Az úton Alistáltól egy két kilométerre arra lettem figyelmes, hogy az úttesten szerteszét hörcsögök tetemet hevernek. Eleinte nem sokat törődtem a látottakkal, hiszen tavasztól őszig sok rágcsáló kerül a jármüvek kerekei alá. Igaz, az áldozatok túlnyomó része ürge, míg az óvatosabb hörcsög ritkán kerül a kerék alá. A falut elhagyva a nagymegyeri—ekecsl főútvonalig mintegy négy kilométeres útszakaszon ötvenegy hörcsögtetemet olvastam meg, míg több tucat izgatottan futkosott a betonon, közbe-közbe szaglásztak és nyalták az úttestet. Nem tudtam mire vélni a dolgot, mert a hörcsög eléggé óvatos állat. Az eset elgondolkoztatott, mert az utóbbt öt év alatt sokat utazom az említett úton és ilyen dolgot még nem tapasztaltam. Érdekes, amikor elhagytam a főutat keresztülszelő főcsatornát, egyetlen hörcsögöt sem láttam. Hosszú ideig tartott, amíg megállapítottam az állatok pusztulásának az okát. Valamelyik közeli gazdaság kálitartalmú műtrágyát szállított a főúton, melyből itt-ott az útra hullott. A hörcscögök, mint bármilyen állatfaj, szereti a sósat, s bizonyára ezért lepték el az úttestet a bundások. Az bizony örök rejtély marad, hogy rövid percek alatt ezek a mérges természetű rágcsálók hogyan szereztek tudomást az útra hullott ás* ványról. Természetes ösztönük vezette őket, vagy valamilyen számunkra Ismeretlen jellel hívták fel egymás figyelmét a nyalánkságra, mely az életükbe került. MOLNÁR FERENC mindig gondot okoz, mert a tenenállomány jő részöt kifogásolható minőségben, különböző betegségektől fertőzötten telepítették vissza, s bizony Időbe telik, míg okszerű takarmányozás, gondozás, egészségügyi gondoskodás mellett visszanyeri eredeti hasznosságát. Több szövetkezetben rövidesen sor kerül a TBC-vel fertőzött szarvasmarhák húsipari értékesítésére, s helyükbe egészséges állomány beszerzésére. A kolozsnémal szövetkezetben például a nyáron nem kielégítő takarmányozásban részesítették a teheneket, s ezért csak 1284 literes egyedenkénti tejhasznosságot értek el. Szükséges, hogy ebben a gazdaságban változtassanak a takarmányozás technikáján, alapos ellenőrzésre Is szükség van, mert a jövőben csak így érh«tnek el lényeges változást a tejtermelésben. A TERMELÉSRE FORDÍTOTT KÖLTSÉGEK ELEMZÉSÉNÉL BEBIZONYOSODOTT, hogy azokban a gazdaságokban, amelyekben hozzáértéssel és szakszerűséggel párosult az eleség adagolása, ez az alacsonyabb költség ráfordítását eredményezte. Példaként említhetjük a bácsi szövetkezetét, ahol a hízőmarháknál naponta egyedenként 91 dekagrammos súlygyarapodást értek el, azaz 1 kg marhahúst 9.22 koronáért termeltek, Naszvadon pedig napi egyedenkénti 70 dg-os súlyszaporulattal 9.50 koronába került a marhahús kilója. De a estesül szövetkezetben, ahol csak 55 dg-os volt a napi darabonkénti súlyszaporulat 1 kg marhahús termelése 15,58 koronába került. Megközelítőleg hasonló a helyzet Karván Is. Míg a sertéshústermelő gazdaságok Jő része 50 dg-os napi hízónkén« súlyszaporulatot könyvelt el, addig egyesek csak 43—45 dg-os eredményről számolhatnak be. S míg Járási átlagban 1 kg sertéshúst 6,82 koronáért, addig néhány helyen 1 koronával nagyobb összegért termeltek ki. A tojástermelésben a legjobb hasznosságot a perbetei szövetkezetben, tyúkonként 140 darabot, értek el 50 filléres (1 tojás) önköltséggel. A gútai szövetkezet is hasonló jó eredménnyel dicsekedhet. Viszont az alsópéterl, búcsl és a bátorkeszi szövetkezetek kissé lemaradtak a tojástermelésben. A bátorkeszlek a TBC, a búcsiak pedig a nagy elhullás következtében. Retkes elvtárs, a búcsl szövetkezet elnöke a takarmánykeverékek rendszertelen juttatásában látja az elhullás és a tojástermelésben való lemaradás okát. Ugyanis számtalan esetben előfordult, hogy csak egy-két napra elegendő keveréket kaptak, s a következő napokon az éppen kéznél levő búzát vagy kukoricát etették a tyúkokkal. Így nagyon természetes, hogy a rendszertelen ; takarmányozás (a szövetkezet hibá• ján kívül), érezhető veszteséggel járt. Reméljük, hogy a történtekből a wrmeuyiurgtuiiu levunjö a kuvbikeztetést, s a jövőben a tojástermelésre szakosított Nick-Chlh külföldi behozatalú tojóbaromfit tartó üzemeket a szükségletnek megfelelően ellátják keverékekkel. IDÉN JOGOSAN BÍRÁLTAK a dunaszerdahelyi konzervgyárat, mert nem vette át a szerződésben lekötött paradicsom mennyiséget. A megrendelt, illetve a leszerződött 168 vagon paradicsomból csak 49-et vettek át, de ugyanakkor külföldről behozott paradicsomot dolgoztak fel. Szinte hihetetlen, hogy az irányítás tökéletesített rendszerének bevezetése előtti időszakban előfordulhatnak ilyen esetek. Látszik, hogy baj van egyesek kereskedelmi képességével, azokéval, akik nem tudják mire szerződtek le idehaza. Ilyen körülmények mellett nem csodálkozunk azon, hogy Halász elvtárs, a nemesócsal szövetkezet elnöke — ahol Idén sok fáradságba került míg értékesíthették a zöldségféléket, de így is sok kárba veszett — a termelési Igazgatóságon bejelentette, hogy jövőre zöldségtermesztés szempontjából ne számoljanak velük. Kovács László, a szövetkezet kertésze elmondta, hogy jövőre a kertészeti növények helyére is cukorrépa kerül, Kása Mihály, a szövetkezet szőlésze pedig a gyümölcsös kiszélesítéséről beszélt. Az öntözőberendezést a cukorrépánál, valamint a korai burgonyánál hasznosítják a jövőben. Idén cukorrépából 100 hektáron 604 vagonnal adtak át a cukorgyár megbízottjának, ami azt igazolja, hogy Nemesócsán nagyon kifizetődő a cukorrépa, különösen jövőre, amikor majd 25 koronát kapnak mázsájáért. Az elmondottakból Is látható, hogy a Jelenlegi zöldségfelvásrlási módszer nem elősegítője, hanem akadályozója, züllesztője a zöldségtermesztésnek a járásban. Eddig több üzem csak azért foglalkozott zöldséggel Is, mert a dlrektív Irányítási rendszer erre bizonyos fokig kényszerítette, de az új helyzetben már mindenki a maga eszével gondolkodik arról, hogy a saját és a társadalom szempontjából mivel előnyösebb foglalkoznia. Ha a Zelenina és a konzervgyárak az eddiginél jobb módszereket nem találnak az értékesítésre, illetve a zöldségfélék feldolgozására, bizony rövidesen lehúzhatják a rolót. A komáromi járásban a szerződésen felül termelt zöldségfélék értékesítését egy üzemközi értékesítési vállalat keretében oldják meg a jövőben, amely értékesíteni fogja a társüzemek többlettermékét, megfelelő részesedés mellett. Egy szövetkezeti áruház építésére is sor kerül Komáromban a járás mezőgazdasági üzemei, valamint a Kerületi Szakszervezeti Tanács beruházási eszközeiből. Rajcson és Gútán a közeljövőben zöldség- és gyümölcsaszaló üzemet is építenek a felesleg feldolgozására. Az északi államokban — ahol nincs lehetőség a vitaminok hazai termelésből való pótlására — télen-nyáron korlátlan mennyiségű aszalt gyümölcs értékesítése lehetséges. A komáromi járás mezőgazdasági üzemeinek az árvíz utáni első esztendei tevékenysége pénzügyi szempontból is szép eredményt hozott. Több mint 27 millió koronával túlteljesítették a háromnegyedévi pénz ügyi tervet, de ugyanakkor a termelésre ráfordított költségeket csupán 3 millió 290 ezer koronával lépték túl. Az eredmények nagy része (több mint 34 millió korona) főleg az állattenyésztésből származik. Ezek tények, mégpedig olyan tények, amelyek arról tanúskodnak, hogy a vér Duna völgyében lakó földművesek bizonyos terjedelemben máris víszo nozták azt a gondoskodást, amelyet társadalmunk az árvíz idején és utár velük szemben tanúsított. Perszt egyes gazdaságokban ez jobban, má sokban pedig kevésbé jutott kifeje zésre. Valóság azonban, hogy mine a termelők, mind pedig a járási szer vek derekas munkát végeztek. Hoksza Istvár A felvásárlási és nagykereskedelmi árak kölcsönhatása t különbözeti árpótlékokra Juttatott irány 13,9, a szubvenciók és más juttatások aránya 38,9 százalékban érinti mezőgazdaságunkat, vagyis a fentebbi eszközökön keresztül kapja majd mezőgazdaságunk a térítést. A műtrágyákat is állami támogatással vásárolják majd a termelők, amelyek a jelenlegi alapárakhoz mérten átlagosan 35 százalékkal drágulnak. A mezőgazdasági üzemek beterhelése a különbözeti összeggel esetleg azt eredményezhetné, hogy egyes gazdaságok teljesen vagy részben mellőznék az ipari trágyaszerek és más fontos vegyszerek használatát, ami kétségtelenül a termelés hanyatlásához vezetne. Az állami támogatás azt eredményezi majd, hogy a gazdaságok a jövőben jobban kihasználják a műtrágyákat, miáltal bőségesebb terméseredményük lesz. Hasonlóan vásárolják a jövőben a takarmánykeverékeket, s megszüntetik a kereskedelmi adót. Ezzel a megoldással gátat vetnek az érvényben lévő értékesítési árak változásának, azaz biztosítják az árak állandósítását. A mezőgazdasági üzemeknek szubvenciót adnak továbbá a magas fehérjetartalmú (lóbab és egyéb takarmányhüvelyes) növények termesztésére, építkezésekre, műszaki berendezésekre stb. A nagykereskedelmi árak változása és az anyagi természetű költségek növekedése következtében rendezésre kerülnek az eddigi felvásárlási árak. Az egyes termékek felvásárlási ára a jövő év január elejétől körülbelül így alakul: (csak azokról a termékekről van sző, amelyekre feltétlen befolyással vannak a módosított nagykereskedelmi árak!) NÖVÉNYI EREDETŰ TERMÉKEK. Az üveges és félkemény, valamint a puha búzáknál, a rozsnál és a sörárpánál 5 Kfis/q, a repcénél 100 Kés/q, a burgonyánál átlagosan 20,20 Kős/q, a cukorrépánál 6 Kős/q (ebbe belekalkulálták a cukorrépa vetőmagjának jövőbeni magasabb vételárát), a cikóriánál 12 KCs/q, a lennél átlagosan 13,23 Kős/q, a kendernél átlagosan 81 Kős/q, az étkezési borsónál átlagosan 80 Kős/q, a borszőlőnél átlagosan 50 Kős/q-val növekedik a felvásárlási ár. Ismeretes, hogy a zöldségféléket és a gyümölcsöt úgy mint eddig, szabadáron vásárolják fel, de egyes fontosabb termékeknél megszabják az alapárak határát s a jövőben bizonyos körzetekben évente kiegyenlítő pótlékot számítanak az alapárakhoz. Ennek magasságát előre nem határozták meg. ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK. Egyes állatfajtáknál, mint például a bikáknál, ökröknél, üszőknél, sertéseknél, juhoknál, kecskéknél és a pulykáknál a felvásárlási ár átlagosan kilónként 1 koronával növekedik. A teheneknél 0,50 Kős/kg lesz a növekedés. A minőség szerinti magasabb felvásárlási árakat jövő évtől tíz vágóhíd körzetében vezetik be. A tojás darabonkénti felvásárlási ára körülbelül öt fillérrel növekedik. A tej és a juh gomolyasajt, valamint a vágóborjú felvásárlási árát már idén július elsejétől rendezték. Persze a nagykereskedelmi árak rendezésénél nemcsak a termelési költségek növekedéséből indultak ki, hanem abból is, hogy a mezőgazdasági termékek értékesítésével igazságos árat kapjon a termelő az irányítás tökéletesítet ökonómiai rendszerének megfelelő terjedelemben, (peb) SZABAD FÖLDMŰVES 5 1966. november 19. Borsosmenta-termesztés Mesztegnyőn A SOMOGYI KÖZÖS GAZDASÁGOKBAN nemcsak ipari, hanem gyógynövényeket is termesztenek. így a mesztegnyői Ladi jános termelőszövetkezetben — nem messze a Balatontól — mintegy tíz hektárnyi területen borsosmentát (Menta piperita) termelnek. Ez a munkaigényes növény szép jövedelmet hoz de csak akkor, ha a szükséges növényápolási munkát idejében elvégzik. Ez annál nehezebben valósítható meg, mivel a gyomtalanítási és betakarítási munkák egybeesnek a többi kapásnövény munkacsúcsával. A 35 cm sor- és növénytávolságra ültetett menta a tenyészidejének második felében annyira zárul, hogy csak kézikapával és gyomlálással tartható tisztán. A gyomok vegyszerekkel sem irthatók ki teljesen, mert azoknak egyik csoportja a tarack ellen nem hatásos, a másik csoportja pedig olyan mérgező, hogy részben a kultúrnövényt is elpusztítja. Ennek következtében a menta csak ott termeszthető sikerrel, ahol a családtagok is vállalkoznak növényápolásra. Mesztegnyőn eredeti megoldást találtak a munkaerő biztosítására. A jól előkészített istálló- és műtrágyázntt területet népes családoknak osztották ki, egy-egy tagnak 60 árat. Az ültetési, ápolási és betakarítási munkák díját úgy számolják el, hogy a borsosmentáért járó teljes beváltási árat a tagok kapják meg, de abból parcellánként 4000 forintot (kb. 2900 koronát) fizetnek be a szövetkezet pénztárába. így a tagoknak elsőrendű érdekük a magasabb hozam elérése, mert a fenti összegen felül minden bevétel az övék. Ebben az évben Mesztegnyőn zöldmentából hektáronként 100 mázsa körüli termést takarítottak be, s a Kozmetikai Vállalat mázsánként 120 forintot (90 koronát! fizetett. Így egv egy 60 áras területen 80 mázsás termés mellett a dolgozó jövedelme 3200 forint (2300 korona) volt. Az idén első ízben alkalmazott módszer jól bevált, a szövetkezet és a tagság az eredménnyel egyaránt meg volt elégedve, így a következő esztendőben növelni fogják a menta-vetésterületét. A mesztegnyői Ladi János termelőszövetkezetben jól jövedelmező kertészetet tartanak fenn, és szép barackossal rendelkeznek. Amikor arról értesültek, hogy a muzslai szövekezeti tagok egyik csoportja Balatonbogláron nyaralt és olvasták a Szabad Földművesben, hogy Muzslán is sok barackot termelnek, meghívták az ottani szövetkezeti tagokat, hogy jövőre látogassanak el Mesztegnyőre Is, hiszen csupán ugrásnyira esik a Balatontól. Dr. Lehne r Iá nos A szövetkezeti mezőgazdaság fejlődése Romániában A termelőszövetkeze tek közös vagyona — 100 ha mezőgazdaság területre számítva -1962-től 1965-ig 53,! százalékkal, a mező gazdaság össztermelést 1961—1965-ben az előzi tervidőszak termelésé hez képest 30,8 száza lékkai növekedett. Az országban jelen VISZONOZZÁK A GONDOSKODÁST Bíztató gazdasági eredmények a komáromi járás mezőgazdaságában inuiuui u mull ooí/touuuuuu ez au mároml járás falvaln végigsöpört a szennyes áradat, s későbben, amikor ltt-ott megkezdhették a mezőgazdasági munkákat, sokan nem hittek abban, hogy belátható Időn belül ott rendet lehet teremteni. Eleinte nem hittük, hogy a talaj termőképességében alig történt lényeges károsodás, s csak a talajkutatók későbbi elemzései nyugtattak meg bennünket, hogy nincs ok különöseb aggodalomra. Azzal bíztattak, hogy már a következő esztendőben kielégítő termést nyújt majd a csallóközi föld. Az áldozatos munka meghozta gyümölcsét. Ezt mutatják ez évi eredményeik. Több gazdaság, mint például a bogyai, cserháti, gadóci, nagykeszi, valamint a csallóközaranyosi szövetkezetek búzából 40 mázsán felüli átlagtermést takarítottak be hektáronként. Természetesen magas hozamot nyújtó vetőmagfajták alkalmazása mellett. A helyzethez képest természetesen a többi gabonaféle Is meghozta a várt terméseredményt. Dicséret illeti a szövetkezetek és az állami gazdaságok, valamint a termelési Igazgatóságok dolgozóit, mert a bő termést nyújtó cukorrépa begyűjtését gyors ütemben befejezték s a cukorgyáraknak feldolgozásra átadták. Idén a komáromi járás számos gazdaságában 400—600 mázsás hektáronkénti termésátlaggal büszkélkedhetnek cukorrépából, s a kedvező hozam a járásnak máris biztosítja a jicíni mozgalom tíz országos legjobbja közé való bekerülését. Ebből Is látható, hogy a mezőgazdasági üzemek agronómusai és a növénytermesztési csoportok dolgozói derekas munkát végeztek. Sokhelyütt éppen a magas cukorrépahozam fedezi az egyéb terményekből el nem ért bevételt. Ugyanakkor a répakorona és a szelet az állattenyésztésben nagyon Jól értékesíthető takarmány. NEM A VÉLETLEN MÜVE, hogy a komáromi járás mezőgazdasági üzemeinek számottevő része Jő eredményt ért el az állattenyésztésben, annak ellenére, hogy szarvasmarhákból nem volt meg a tervezett állomány. A háromnegyedévi értékesítési időtervet húsokból 64 vagonnal, tejből 2 millió 100 ezer literrel, tojásból pedig 1 millió 100 ezer darabbal túlteljesítették. Hogyan vált ez lehetővé? Ogy, hogy idén nagy mennyiségben termett szántóföldi takarmányféle, s a2 állami takarmányalap is lehetővé tette a magas tápértékű keverékek beszerzését és adagolását. Szeptember végéig járási átlagban 1723 liter tejet fejtek tehenenként, tyúkonkénl pedig 123,4 tojást értek el. A szarvasmarhahizlalás napi darabonkénti ét lagos eredménye 82 dg, a sertés hizlalásban pedig 50 dg lett 3,94 kg abrakkeverék adagolása mellett, fi járási háromnegyedévi tejátlag elé; jónak mondható, de akadnak gazda ságok, ahol bizony a tejtermelés mé; A JÖVÖ ÉV JANUÁR ELEJÉTŐL népgazdaságunk minden egyes ágazatában új nagykereskedelmi árakat vezetnek be az irányítás tökéletesített rendszerének elvei alapján. Ezzel az árpolitikában vége szakad a kettősségnek, mert ezután már csak egységes nagykereskedelmi árak lesznek a forgalmi adóval együtt, amelyet a termelők fizetnek majd be az államkasszába, míg jelenleg ezt a kereskedelem téríti. A nagykereskedelmi árakhoz azonban a kereskedelemben pótlékot számítanak, s így keletkeznek majd a kiskereskedelmi árak. Természetesen az utóbbi jelenlegi szintje alapjában nem változik. Az árak módosítása alatt tehát a nagykereskedelmi árak rendezését kell értenünk, ami a mezőgazdaságban és a vele kapcsolatos termelőeszközöket szállító és szolgáltatásokat nyújtó vállalatok közt kiegyenlíti az árkülönbözetet. OLVASÓINK ELŐTT MÁR ISMERETES, hogy kormányunk október 25-1 ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az illetékes bizottságok által beterjesztett, a nagykereskedelmi árak átépítésére vonatkozó javaslatokat, megvitatták a mezőgazdasággal öszszefüggő termelőeszközöket szállító népgazdasági ágazatok kölcsönhatásának jövőbeni alakulását, s huzamosabb időre jóváhagyták a mezőgazdasági termékek felvásárlási árát. A termelőeszközök nagykereskedelmi árának meghatározásánál s azoknak a mezőgazdasággal való kölcsönhatásának mérlegelésénél abból indultak ki, hogy a kiskereskedelemmel kapcsolatos kiadásokat a mezőgazdasági termékek új felvásárlási ára nem fedezheti teljes mértékben, mert ha ez így lenne, számos mezőgazdasági üzem objektív ökonómiai fejlődésének gátat vetnének. Ennek következtében a felvásárlási árak rendezésén kívül lehetővé válik az ökonómiai (serkentő) eszközök igénybe vétele, mint például a szubvenciók és más támogatások kihasználása a haladó termelési módszerek bevezetésére, azaz a termelés korszerűsítésére. A módosított nagykereskedelmi árakkal befolyó eszközöknek egy részét és a juttatásokkal szerzett eszközöket természetesen a termelő to- 1 lyamat tökéletesítésére fordítják : majd az üzemek, hogy egyenletesen, zavarmentesen teljesíthessék tervtt; két. Természetes, hogy a jövőben az anyagi természetű költségek is nagyban befolyásolják majd a kiskereskedelmi árak ilyen vagy olyan alaku■ lását. Ezt a tételt persze nagyon : komolyan kell vennünk. Mert az alap- 1 vető élelmiszerek kiskereskedelmi ' árának alapjában véve nem szabadna ' változnia, mert ezek dolgozóink életszínvonala megtartásának fontos kel- I lékei. A NAGYKERESKEDELMI ÁRAK RENDEZÉSÉVEL a mezőgazdasági termé- i kék módosított felvásárlási ára 47,2, leg 4680 termelőszövetkezet működik 3 millió 409 000 parasztcsaláddal. E szövetkezetek termelték a burgonya 67 százalékát, a napraforgó 78 százalékát, a cukorrépa 99 százalékát, a hús 21 százalékát, a teji 28 százalékát és a gyapjú 40 százalékát. A termelőszövetkezetek további eredményes működésének biztosítéka az anyagi és műszaki alapok fokozása, valamint gazdasági-szervezeti megszilárdulása mellett a szövetkezetek szervezés alatt álló járási, tartományi és országos szövetsége a szövetkezeti termelés egybehangolt irányítása révén.
