Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-11-05 / 44. szám

Gondolatok a tökéletesített irányítási rendszer életbeléptetése előtt Két hónap múlva mezőgazdasági üzemeink a tökéletesített irányítás alapelvei szerint kezdik munkájukat. Ennélfogva mind gyakrabban hang­zik el a „hogyan“? Akadnak embe­rek, akik azt állítják, üzemeink na­gyon sokat foglalkoznak ezzel a kér­déssel, ám semmi konkrétat nem tudnak az irányítás tökéletesített formájának mikéntjéről. Bár nehéz magyarázatot adni arról, ami készü­lőben van, amit az ember nem élt át, saját tapasztalatai nincsenek, egyné­hány sorban mégis szeretnénk hozzá­szólni a készülő irányítási rendszer­hez. A mezőgazdasági termelési folya­mat a technika bevezetésével sokkal nagyobb és bonyolultabb feladattá vált, sem hogy azt az eddigi megszo­kott direktív rendszerrel irányítani lehetne. Ezért elérkezett az ideje az irányítás megváltoztatásának. Hiszen az utóbbi években a mezőgazdasági termelésünk éppen ennek a direktív tervezésnek a segítségével érte el azt a fokot, amikor a termelés kerék­kötőjévé vált a várt fellendülés elle­nében. Üdvös tehát, hogy a direktí­ván előirányzott termelési feladatok megszűnnek, (megmarad csupán a gabona eladási terve), a gabona el­adási tervét pedig öt évre irányozzák elő. A tervezésnél tehát teljes fordu­lat várható. Ez maga után vonja az üzemek önállóbb tervezési, termelési és pénzügyi helyzetének megváltoz­tatását. A mezőgazdasági üzemek te­hát önálló vállalkozó üzemekké fej­lődhetnek. Az üzemeknek lehetőségük nyílik, hogy reagáljanak az árválto­zásokra, a termelésük struktúráját módosítsák, a nagyobb nyereség, a tiszta jövedelem elérése érdekében. Lehetőséget nyújt továbbá a specia­lizált gazdaságok kialakításához, ami előfeltétele a önköltségek csökkené­sének, vagyis a nagyobb haszon el­érésének. A direktív tervek eltörlésének ha­tására feltételezhető, hogy megválto­zik a gazdasági szerződések módja, az üzemek keresni fogják a kölcsö-I m az utúbbi Evekben na­gyón megszaporodott a szőlő 1, termesztésével foglalkozók szá- * i ma. Hovatovább minden háztáji J1 kertben láthatunk szőlőtőkéket, i A házigazdák „rákaptak“ a j1 szőlőtermesztésre és vele egy- ( l időben a borkészítésre. A szőlő , * termesztését már valahogy el- , * sajátította a „szőlősgazda“, saj- i1 nos, a borkészítés technológiá- i ját kevésbé. Már pedig hiába i mentjük meg a szőlőt a pero- 1 noszpórától, ha nem készül be- 1, lőle jó minőségű, zamatos bo- * ( rocska. 1, A szüretről, zúzásról és saj- * i tolásról nem szólunk, mert ez j i a munka befejeződött, bár ezen l a téren is sok fogyatékosság (> tapasztalható. (> A borkészítés alfája és ome- (* gája a tisztaság. A szőlőnek i1 nem szabad idegen anyagokkal i1 keveredni (többen elnézett ká- i dakban szüretelik a szőlőt) i s ugyancsak tisztának, szagta- 1. tannak kell lennie mindazon 1, edényeknek, amelyekkel a sző- 1( lő, illetve must a borkészítés * i alkalmával érintkezik. ' i Az újdonsült borosgazdák l legtöbbjének sajnos, nincs pin- > céje. Ennek híján kamrában, (1 nyári konyhában, spejzben ,1 forr, érik a must borrá. Tér- ,1 <1 mészetesen ezekben a helyisé- (1 11 gekben nagyon sok az idegen (1 l' holmi, kopott ruháktól a búr- / < gonyáig, sárgarépától a fejes- I káposztáig. A raktározott tér- {1 mékek közül a borra nézve i legveszélyesebb a burgonya, 'l zöldségféle, különösen, ha rot- S hadásnak indul. A bor felveszi S az idegen anyagok szagát s mi­­> nösége máris megcsappan. Az *> éléskamra polcain szintén ott i (* sorakoznak a háziasszony be- i 11 főttjei, lekvárok, zsírosbödönök l i* stb. A spejz máskülönben sem i1 alkalmas a bor érlelésére, mert <' benne fűtés nélkül nem bizto- < * l' sítható az erjedéshez szükséges i * I hőmérséklet. i I, Egy szó mint száz, ha pince i' <1 építésével nem számolunk, a I kamrából rekesszünk el egy 'i részt a bor számára. Ezek után 1 > mind a hordókat, mind a helyi- *, > séget a legnagyobb tisztaság- S í ban tarthatjuk. —sá— 11 nős előnyökre épített szerződések megkötésének lehetőségét. Nagyon fontos tényező lesz a me­zőgazdasági termelés fellendítésében a felvásárlási árváltozásokra történő gyors reagálás. Ezért napról napra szükségesebbé válik a mezőgazdasági üzemek és gazdaságok szakkáderok­kal való feltöltése, a vezetők meg­választása azon gazdaságok számára, ahol ezidáig nincs meg a kívánt szer­vezési és szakmai színvonal. E téren az állami gazdaságokban is lényeges fordulat várható. Első­sorban azért, mert a gazdaságok ön­álló gazdasági egységekké alakulnak, ami azt jelenti, hogy a munkaszerve­zés alapjában megváltozik. Az igaz­gatóságok szerepe főleg a hosszú­­lejáratú tervek kidolgozására, ellen­őrzésére, anyagbeszerzésére, közgaz­dasági problémák megoldására, se­gédtermelési ágak összehangolására iráynulnak, majd a gazdaságok veze­tőire hárul a termelés szervezése, irányítása. Megtörténhet, hogy a gazdaság rosszul megválasztott termelési irá­nya negatív jelenségeket idéz elő, s következményeként komoly pénz­ügyi nehézségek származhatnak. Ez többé-kevésbé a vezető ügyességét vagy ügyetlenségét, technikai felké­szültségét és szakmai tudását dom­borítja ki. A tökéletesített irányításban a hek­táronkénti jövedelem nagysága lesz a mérvadó. Feltételezhető, hogy az üzemek a meglévő alapeszközök ki­használása mellett az adott esetben legjobban jövedelmező termékek elő­állítására törekszenek. Szükség ese­tén termelésüket a felvásárlási árak­hoz viszonyítva egyik évről a másikra megváltoztatják. Természetes, hogy a bevételekből számolni kell az adók és különböző pénzeszközök kifizeté­sére az állam javára. Másrészt az évvégi jövedelem elosztása mindin­kább nagyobb szerepet kap a jutal­mazási rendszerben, aminek kétség­kívül hatása lesz a dolgozók terme­lési érdekeltsége szempontjából. Lé­nyeges változást várunk a prémiu­mok kifizetése körül is. Az értesülé­sek szerint az évközben kifizetett minőségi prémium a tervezett bér­alap 3 százalékát teheti ki, amíg a részesedési prémium egészen 60 szá­zalékig felrúghat. A bérezési formák teljes átalakulása lehetővé teszi az úgynevezett akordbérek maximum ki­használását, minden termelési szaka­szon. Állami gazdaságainkban ez idáig norma-rendszerű bérpolitika ér­vényesül, aminek különböző hátrá­nyai voltak. A jövőben az akkordbé­rek dominálnak a bérpolitikában. Ez azt jelenti, hogy az előre megkötött szerződés alapján feltüntetett akkord­bér minden levonás nélkül ki lesz fizetve az elvégzett munkáért. Eltű­nik tehát az eddigi munkatervet ron­tó bérpolitika, amely a kereset növe­kedésekor a teljesítménynormák szi­lárdításához vezetett. Ennek eredmé­nyeként a dolgozók nem bíztak a normákban. Nem bíztak abban, ha többet dolgoznak, akkor többet Is kapnak. Ezért fordultak elő olyan szavak, hogy „elég a mai napra, úgy­sem fizetik ki“. Több esetben fékezte egyik dolgozó a másikat, hogy többet dolgozzon, mert „elrontja a normát“. Ezen hiányosságokat igyekszik a tö­kéletesített irányítási rendszer kikü­szöbölni. Feltételezhető, hogy az első évben olyan negatív jelenségek is előfor­dulnak, amelyek ez időben még nem ismeretesek. Ezek a problémák az adott időben orvosolva lesznek. Any­­nyl bizonyos, hogy azok a mezőgaz­dasági üzemek, amelyek állami segít­séggel űzték a gazdálkodást, nehezen illeszkednek majd az új irányítási rendszerbe. Igaz, hogy továbbra is számolnak bizonyos kiegyenlítő jut­tatásokkal, azonban ezen összegek nagyon megokolt problémák megol­dására szolgálnak. Az említett jutta­tás összegét öt évre előre állapítják meg, hogy a vállalat ezzel az ösz­­szeggel számolhasson a hosszúlejá­ratú tervében. A hosszúlejáratú tervekkel szoro­san összefügg az építészeti és egyéb beruházási tervek összehangolása, gépek és berendezések korszerűsíté­se, valamint az alapeszközök kiselej­tezése. Mindenek előtt azt tartjuk szemünk előtt, hogy a gép, épület vagy építmény mit hoz az üzemnek. Mennyire lesz kihasználva, mennyire rentábilis az üzem gazdálkodásában. Ezért a jövőben a beruházási tervek mélyreható elemzést követelnek. Az üzemek ezen célokra csak a saját pénzeszközeiket használják fel, egyéb állami hozzájárulás nélkül. Vélemé­nyem szerint éppen ez lesz az ütő­­ereje a megfontolt beruházásoknak. Másik lehetőség az állami banktól igényelt beruházási hitel lesz, amit elfogadható indokok alapján folyósí­tanak. A tökéletesített irányítási rendszer még számos változást von maga után a mezőgazdasági termelésben, ame­lyek többé kevésbé befolyásolhatják az egész termelési folyamatot. Az elő­készítési munkálatok erre a feladatra lényegében már 1966-ban elkezdőd­tek, amikor az új munkatörvény, to­vábbá az új bérezési formák érvény­be léptek, és a technikai alkalmazot­tak jutalmazási szabályain változta­tást eszközöltek. Az év utolsó negyedében ezek a kérdések egyre jobban foglalkoztat­ják mezőgazdaságunk dolgozóit. La­tolgatásra kerül a beruházás irány­zata, szükségessége, rentabilitása és így tovább. Meggondolandó a terme­lés irányának kidolgozása, melyik termelési ág felel meg jobban a sza­kosításnak, melyik lesz a leggazda­ságosabb a kötelező gabonamennyi­ség eladása mellett. Az új irányítási rendszer beveze­tésével kapcsolatos irányelvek azon­ban csak akkor változtatnak a hely­zeten, ha szakembereink élve az adott lehetőségekkel meggyorsítják mezőgazdaságunk fejlődésének üte­mét. Msz. Nemcsak a réteken, meredek domboldalakon kaszálunk, hanem a vízben is. A VNZ elnevezésű csónakra szerelt kaszálógépet a halastavakban lévő fölösleges növényzet lekaszálására használják. (Foto: Tóth)! TÖBB ÁLLAMBAN ezen kísérleti eredmények alapján a C. C. C-t már a búzavetésterület nagy százalékán használják. A szomszédos Ausztriában például 1965-ben már a búzaterület 10 %-át kezelték, s a hírek szerint számolnak azzal, hogy a C. C. C-vel kezelt terület eléri az összvetésterü­­let 25 °/o-át. Az osztrák adatok szerint a C. C. C-vel kezelt búzaterületek, melyek magas műtrágya adagokat is kaptak, hektáronként átlagban 5—7 mázsával nagyobb termést adtak a kezeletlen, de egyforma műtrágya­adagokkal ellátott területekkel szem­ben. Figyelemre méltók azok az osztrák és magyar kísérleti eredmények és tapasztalatok, melyek a C. C. C. és némely gyomirtó vegyszer együttes használatáról számolnak be. E két vegyszer egyidejű használatával tehát nemcsak a szár rövidítését, tehát szi­lárdságát növeljük, de egyben gyomirtó hatást érünk el. Nálunk eddig kb. 400 ha területen használtunk C. C. C-t. § k o p i k mérnöknek, a kromérízi Gabonatermesztési Kutató­­intézet igazgatójának adatai szerint a csapadékban gazdag 1965. évben a C. C. C-vel kezelt búzaterületeken a többlettermés hektáronként 2—9 má­zsa között ingadozott. A kezelés ha­tására a legnagyobb terméstöbbletet természetesen a megdőlésre leghajla­mosabb fajták adták. A C. C. C. hasz­nálatát azoknál a gyenge szalmaszi- Iárdságú búzafajtáknál ajánlja, ame-A sertéstenyésztés kérdései két szövetkezetben A pferovi tenyészállatkiállításon találkoztam Hulina Tamással, a Nyugat-Szlovákia-i Kerületi Fajtanemesítő Intézet dolgozójával. Szolgálatot tartott a kerület sertés­pavilonjában, amikor felkerestem. Beszélgetésünk alkal­mával kiderült, hogy Hulina elvtárs tanácsadóként dol­gozik a galántai járásban. Körzetébe tartozik többek között a nádszegi és sókszelőcei szövetkezet. Mindkét mezőgazdasági üzem nagyban űzi a sertéstenyésztést, így érthető kíváncsisággal kértem, mondjon véleményt ezen szövetkezetek sertésállományának minőségéről. Elsőként meg kell említenünk, az utóbbi évek zenéje, hogy Landrace kanok alkalmazásával javítjuk a Szlovák Fehér hússertésünk haszonhozamát. Ugyanis a Landrace fajtának a Szlovák Fehérrel szemben szóra méltó előnye van. Elsősorban az, hogy oldalbordáinak száma kettővel több, minek következtében az állat testhossza vele pár­huzamosan növekszik. További előnye, hogy szaporaság­­ban felülmúlja az eddigi tenyésztésben álló fajtákat. Ha tehát Landrace kannal pároztatjuk anyakocáinkat, az évi malacátlag emelkedése várható. Emellett a keresz­tezett malacok gyorsan fejlődnek, minek folytán hama­rabb elérik piaci értékesítésre alkalmas súlyukat. E pontnál azonban nem hallgathatjuk el azt a tényt, hogy a Landrace növekedésének ideje első öt hónapjá­ban, amíg váza, testalkata kifejlődik, nagyon igényes a fehérjés takarmányokra. Ugyanis a tengerparti álla­mokban (Dánia) kinemesített hazánkba kerülő állatok­nak bő fehérjeforrás [halliszt) állt rendelkezésre s ezt viszonyaink között is igénylik. Ennek semmi akadálya, hiszen takarmánykeverő üzemeink ma már jó minőségű abrakkeveréket állítanak elő a malacok számára, de az eladott tej bizonyos százalékát szintén visszakapja a mezőgazdasági üzem, melytől nem kell fehérjedúsabb takarmány. A sókszelőcei szövetkezetben immár hagyománya van a Landrace fajtával történő keresztezésnek. Hoffbauer Béla a közös zootechnikusa nagy gondot fordít a te­­nyészmunkára, a hasznosság ellenőrzésére, az utódok nevelésére, egyszóval a nyilvántartásra. A keresztezésből nyert sertések piaci értékesítése mellett a szövetkezet továbbszaporítás céljából törzs­könyvezett Szlovák Fehér anyakocákkal is rendelkezik, mely állományt mintegy 20—25 anyaállat képviseli. A törzskönyvezett állatok utódaiból jelenleg 70—80 sül­dőt szemeltek ki továbbtenyésztésre. Tudvalevő, hogy a törzskönyvezett állatok malacait már születésüktől kezdve selejtezik. Nem csak a mala­cok száma, a külemük a mérvadó, de a nőstények ese­tében a csecsbimbók száma döntő tényező. Az Elit Re­kord minősítésű állatoknál megkövetelik a kétszer hét, tehát tizennégy csecsbimbót. Az anyasertésgondozók, már a malacozás napján tudják, melyik malac felel meg a továbbtenyésztés követelményeinek, illetve hány ke­rülhet majd belőlük vásárra. Bizony ez nem mindegy, hiszen egy-egy tenyészsüldő ára megközelíti a négyezer koronát. Éppen ez serkenti az állattenyésztőket arra, hogy a kiválaszáts során olyan egyedek kerüljenek te­nyésztésbe, amelyektől a követelményeknek megfelelő utódok származnak. Hulina elvtárs tanácsadó szaval szerint a sókszelő­­ceiek kiváló munkát fejtenek ki a törzskönyvezett álla­tok nevelése terén, s évek során elsajátították a te­nyészállat nevelés csínját-bínját. Ezért a fajtanemesítő intézet a jövőben az anyáknak való süldők nevelése mellett a tenyészkanok nevelését is engedélyezi a szö­vetkezetnek. A nádszegi szövetkezet tavaly októberben kapta az első Landrace apaállatot, s most kettő van belőlük. A birtokukban lévő háromszáz anyakocából ötvenet hú­gainak ezekkel a kanokkal. Alig egy év telt el azóta, de Hencze Béla zootechnikus elragadtatva beszél a ma­lacelválasztás terén megváltozott eredményekről. Jelen­leg félvérben újabb Landrace apaállatot kér, hogy en­nek utódaival a hízók piaci érését gyorsítsák. A Landrace fajta sertés tenyésztésével a nyugat-szlo­vákiai kerületben mintegy hat gazdaság foglalkozik. A galántai járásban a Tornóci Állami Gazdaság, ahon­nan a környék mezőgazdasági üzemei vásárolják az apa­állatokat. Bár ez a fajta beváltotta a hozzáfűzött remé­nyeket és eléggé elterjedt termelőink körében, hazánk­ban máris megjelent egy űjabbb sertésfajta, mégpedig a Pietrain. Az illetékes szakemberek nagy jövőt jósolnak a Belgiumban kitenyésztett sonkasertésnek, annak elle­nére, hogy jelenleg csupán a Nyitrai Állandó Mezőgaz­dasági Kiállítási gazdaságnak van belőle. Az elmondottakból ítélve sertéstenyésztésünk szín­vonala állandó fejlődést mutat. Azok a szövetkezetek, állami gazdaságok, melyeknek vezetői ügyesek, élelme­sek, az állattenyésztés területén „otthon vannak“ s nem félnek az újtól, rövid időn belül nagyarányú változást eszközölhetnek sertéstenyésztésük vonalán. Sándor Gábor Iyek nagyobb nitrogénellátás követ­keztében megdőlnek. Szerinte a C. C. C. használata olyan bőtermő, de megdőlésre hajlamos fajták ter­melését is lehetővé teszi, mint pél­dául a Mironovszkaja 808, az osztrák Harrachsweizen és mások. Említésre méltó az a tény, hogy a kezelés hatására a búza be­­érése kb. 4 nappal kitolódik. Szlovákiában elsőízben 1965-ben végeztek C C. C-vel nagyobb terüle­teken kísérleteket. Sajnos ezek csak kevés használható eredményt hoztak. Némelyik kísérleti terület az árvíz áldozata lett, másokon a kezelést késve végezték. Az elkésett kezelés hatására egy esetben például a búza­szár megrövidült, megszilárdult ugyan, de a szemtermés is kisebb volt. Már ebből is láthatjuk, hogy a C. C. C. vegyszert az előírt legalkal­masabb időben kell használni. Külföldi kutatók szerint a C. C. C. hatását a talaj minősége is befolyá­solja. A C. C. C. szárrövidítő hatása egyforma adagok esetén a homok­talajokon jobban érvényesül, mint a kötött talajokon. A kutatók a jó eredményeken kívül természetesen beszámolnak olyan kí­sérletekről is, melyek a C. C. C-vel eredménytelenek voltak, vagy termés­csökkentéshez, illetőleg minőségrom­láshoz vezettek. Ezeknek a kísérle­teknek alapján egyelőre a gabona­­neműek közül csak az őszi búzára ajánlják a C. C. C. használatát. Sem­miesetre sem az árpákra. Számtalan kísérletet végeztek a kü­lönböző zöldség és virágfélékkel is. A kísérletek eredményei a virág­kertészetben a krizantémum, azalea és fuxia termesztése közben haszno­síthatók. Johnsson svéd szerző közlése szerint Kaliforniában például egy ot­tani vállalat 78 termelőnél végzett három éven át C. C. C-s kísérleteket fuksziával, mely során a szár hosszú­sága okoz nagy nehézségeket. A kí­sérletek eredményeként a kezelt nö­vények a különböző éghajlati viszo­nyok közt 23—41 cm-rel voltak ala­csonyabbak. Johnsson saját kísérletei­ben, melyeket ugyancsak füksziával végzett, hasonló növekedéscsökken­tést észlelt. A C. C. C-s kezelés kí­sérleteiben a virágszln módosításához is vezetett. A C. C. C-vel kezelt növé­nyek friss, élénkvörös színűek lettek. Nyugat-Szlovákia termelői ebben az évben nagyobi; mennyiségű C. C. C. vegyszert kapnak. A legnagyobb meny­­nyiségeket a vetőmagszaporító gazda­ságok veszik át. Bizonyos mennyisé­get minden járásunk kap. Az egész mennyiséget elsősorban azoknak a megdőlésre hajlamos búzafajtáknak a kezelésére kell felhasználni, me­lyeket nitrogénben gazdag talajokba vetettek. Fontos, hogy a kezelés az előírásoknak megfelelő adagokban, és időben történjék. Minden C. C. C- vel kezelt parcella (tábla) mellett összehasonlítás céljából kezeletlen résznek is kell maradnia. Ez év kísérleti eredményei és ta­pasztalatai nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy választ adjanak arra, milyen C. C C adagokkal és mikor legmegfelelőbb kezelni őszi búzánkat, esetleg más gazdasági nö­vényünket. R e n c z é s, Vilmos, oki. gazda, a Nyugat-szlovákiai Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság agronómusa A növekedésgátló C. C. C. A mezőgazdasági szakirodalomban a növekedésgátló C. C. C.^ről fehlem rodolinchloridról) a világ majdnem minden táján jelennek meg szakcikk kék, értekezések, és tudományos beszámolók. Nagy részük az őszi búza megdőlésének megakadályozását tárgyalja a C. C. C. folytán. Ogylátsztk, hogy egyelőre e téren vannak a tudományos kísérleteknek a termelésben legjobban felhasználható eredményei. 4 SZARAD FÖLDMŰVES 19G6. november 5.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom