Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-07-09 / 27. szám
Iskolai micsurinkörők és kezdő kertészkedők segítségére Mint a neve is mutatja, ez az oltásmód és az oltóvesszőnek egyszerű összeillesztéséből, párosításából áll. Ez csak akkor sikerül, ha az alany és az oltóvessző egyforma vastag. A párosítás módja a következő: Az alanyt az oltás helyén egy hosszanti — ferde irányú «— vágással elmetsszük. Azután az oltóvesszőt is ugyanilyen módon lemetsszük. A kést a vesszőre hosszanti irányban fektetjük, a metszést a kés pengéjének tövénél kezdjük el, és a penge hegyénél fejezzük be. Tehát a kés élét a vesszőn végighúzzuk, mintegy elfűrészeljük. Csak ilyen módon lebet sima felületű és egyenes sebet ejteni. A metsz lap körülbelül háfcomszor olyan hosszú legyen, Ne faragjuk a vesszőt, hanem egyetlen húzással, teljesen egyenesen vágjuk le. A középtájon se mélyedjen be a sebfelület, mert ez esetben összeillesztéskor a két vessző a középen nem érintkezik majd egymással. Az ilyen hibás metszést felismerhetjük arról, hogy az összeillesztésnél a két metszlap között keresztül lehet látni. Nem helyes, ha a kötözésnél igyekszünk ezt a hibát jóvátenni úgy, hogy a köteléket szorosabbra húzzuk. Ehelyett inkább az oltóvesszőt többször metsszük meg, míg megfelelő nem lesz. Helyes, ha kezdők az oltás módját előbb nyait lehet pótolni vagy fiatal fák koronáját átoltani. Használható kézben oltásnál is. Gyakorlatban elterjedt oltásmód. Hátránya azonban, hogy a sima metszési felületek egymáson könnyen elcsúsznak, ami az oltás pusztulását okozza. Ezt a hibát a következőkben említett nyelves párosítással küszöböljük ki. NYELVES PÁROSÍTÁS Angol nyelves párosításnak is nevezik. A metszési lapokat ugyanúgy készítjük, mint a párosítás esetében, azonban a két metszési Párosítás ' TSyelves párosítás, aj alany, fjr) oltóvessző metszése. A ínetszlap homorú, a behasítás befelé görbülő, c) az oltás be-* fcötése előtt. taint amilyen a vastag vessző. Ha a metszlap ennél hosszabb, úgy nehezebb egyenes vágást ejteni. Rövidebb metszlapon a sebek felfekvése bizonytalan 6a az összekötözés is nehéz. Nagyon fontos, hogy mind a két metszési felület hoszsza és szélessége egyforma legyen. Az egyforma vastag vesszők sebe is egyforma széles lesz, ha a seb hossza is egyező. így a két metszési felület tökéletesen egymásra illeszthető. Ha a metszlapok elkészültek, az oltóvesszőt kétrügyes darabra szabjuk, majd a sebeket öszszcillesztjük és összekötözzük. Jó, ha az alanyon és az oltóvesszőn a metszlapot egy-egy rügy mögött készítjük; ezen a helyen biztosabb a forradás és a kötés is tartósabb, mert a rügy melletti levélnyél-ripacsoknál, dudoroknál a kötelék megakad, és nem csúszik el. Előbb az alanyt metsszük meg, és azután készítjük el az oltóvesszőn a hasonló méretű metszlapot. begyakorolják. Erre a célra nagyon jól megfelel valamilyen cserjének a vesszeje, amelyben ha kárt teszünk is, nem jelent áldozatot. Az oltóvesszőn a szőlőnél egy, gyümölcsféléknél két rügyet hagyunk meg. Koronamagasságba oltásnál öt rügyet is hagyhatunk a vesszőn. A szőlő-oltóvesszőt két íz (rügy) között vágjuk el, a gyümölcsfélék oltóvesszőjét közvetlen a felső rügy felett kissé ferdén metsszük le. Bekötés után az oltást kenjük be oltóviasszal — vigyázva, nehogy a vesszőt helyéből kimozdítsuk. A viaszt vékony rétegben kenjük fel. Fontos, hogy a metszési lapok szélénél, tehát a sebek érintkezésénél a viasz teljesen zárjon, sem az eső, sem a levegő ne férjen hozzá. Az oltóvessző tetején a metszési lapot is megkenjük viaszszal. A rügyet nem szabad viasszal bekenni. A szabadföldi szőlőoltást agyagos sárral kenjük be, ennél nem használunk oltóviaszt. A magcsemete alanyokat a gyökérnyakhoz minél közelebb oltsuk be, azután az oltást földdel felhantoljuk, „felcsirkézzük“ úgy, hogy a vesszőnek csak a felső rügye lássék ki, és mellé gallyat szúrunk le. Párosítással faiskolában tél végén az alvó szemzések hiálapot a felső harmadánál bevágjuk. Így az alanyon is, az oltóvesszőn is 2—2 nyelv keletkezik, amelyeket azután egymásba tolhatunk. A nyelvek megszorulnak és így az oltás sokkal feszesebben áll. A nyelves párosítás módja a következő: A metszési lapokat gyümölcsféléken az egyszerű párosítás szerint, a szőlőn viszont lényegesen rövidebbre készítjük, mégpedig úgy, hogy a metszlapok hossza a veszszű szélességének másfélszerese legyen, a szabálytól eltérően kissé homorú formát mutasson. Mind az alanyon, mind az oltóvesszőn (csapon) a metszlap felső harmadánál egy-egy bevágást készítünk. Ez a bevágás a metszlap felé haladjon úgy, mint az ábra mutatja. Ha a metszési felületek egyforma nagyok, akkor a két vesszőt erős szorítással alulról felfelé összetoljuk úgy, hogy a két nyelv egymásba akadjon. Az összeillesztésnek egy mozdulatra sikerülni kell, mert ha sokszor próbálgatjuk, úgy a nyelvek éle kirojtosodik és az összeillesztés többé nem sikerül. Ez esetben a metszést meg kell ismételni. Ha sikerült az oltás, úgy az oltóvessző olyan feszesen ül az alanyon, hogy megsuhintáskor nem esik le. Az oltást bekötözzük, és ol-Szölö angol nyelves párosítása. a) az alany és az oltóvessző (csap)' metszése, b) összeillesztése, c) bekötözés és d) a raffiaszá-: lak elhurkolása. Párosítás, a)' oltóvessző metszése, b) alany metszése, c) az oltás bekötés előtt. tóviasszal bekenjük. A szőlőoltásokat nem kenjük be oltóviasszal, mert a szabadföldi oltásnál a földtöltés (csirkézés) alatt, vagy kézben oltásnál az oltóházban a párás meleg közegben a forradás viaszolás nélkül is tökéletes. Előhajtatás nélküli szőlőoltásokat agyagos, sáros pépbe is szukás mártani. Nagyüzemekben szőlőnél a nyelves párosítás esetében a kötözést elöhajtáskor elhagyják. A Szőlőszeti Kutató Intézet kísérletei szerint, a kész oltást olvasztott, kb. 80— 70 C° meleg parafinba 15 cm hosszúságban hirtelen bemártjuk. A parafin bevonja a veszszűt és iskolázáskor csirkézni sem szükséges, a harmatgyökerezés is elmarad. Egyes kísérletek során az előhajtatás befejeztével a rügyező oltásokat mártották forró parafinba. A levelek kissé megpörkölődtek. Mindkét esetben kb. 10 %kai jobb eredést értek el, mint a kezeletlen oltásokkal és a munka is kevesebb volt. Nyelves párosítással üzemben 35—40 % I. oszt. oltvány előállítása jó eredménynek mondható. A parafinozott oltások ezt az eredményt meghaladják. Ez az oltásmód a gyakorlatban igen elterjedt; elsősorban a szőlő kézben oltásánál használatos, miután többféle kézmozdulatot kíván. ÄZ IDŐPONT-DÖNTI E£ Tanulmányozták a mandülavirágzás és a bibe fogékonysága időtartamát. A korona egyik részén a virágokat kasztrálták és mesterségesen porozták, a másik rész kontrollként szerepelt. A mesterséges beporzásból 30,2 %-kal nagyobb termést nyertek. Megállapították, hogy a mandula a kaliforniai viszonyok között gyakorlatilag önmeddő, a bibe virágnyílás után egy-két nappal a legfogékonyabb, tehát a fő fajta és a porzó-partner egyidőben virágozzék és megfelelő méhcsalád jelenlétéről gondoskodni kell.
