Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-10-01 / 39. szám
Uborkamag-fejtés mosógéppel és csatornarendszerrel Az uborkamag kifejtése kézi erővel olyan hosszadalmas, hogy sokan ezért tartózkodtak a magtermeléstől. A Kertimag- és Gyógynövénytermelő Gazdaság szárföldi üzemegységében nborkamagfejtő gépet használnak, amely tökéletesen dolgozik. Az uborkamagfejtö gép két részből fill: a hengeres őrlőszerkezetfi szeletelő és a mosó részből. Az uborkát a szekerekről a garatba lapátolják, ahonnét az őrlőbe jut. A szétapritott, leőrölt uborka az 1,5 m hosszú és 80 cm széles, 10 mm lyukbőségű rázórostára kerül. Az őrlőkészülék alatt, a rosta fölött csőhálózat van, amelyből több irányból vékony sugárban, erős nyomással ömlik a víz. A centtrifugál-szivattyú percenként 150 liter vizet nyom át. A vízsugarak a felszeletelt uborkáról lemossák a kocsonyás magot, amely a rostán átesve az alsó, 4 mm lyukbőségű rostára hullik. Ezt az eredeti gépről hiányzó rostát Nagy Lajos főgépész ferdén szerelte fel. A felső rostán a hús fennakad és leráződik. A húst kocsira vagy garmadába lapátolják. A kocsonyás uborkamag nem hullik át a rostán, hanem a rostáról vályúba folyik, ahonnét kádakba merik ... A hőmérséklettől függően néhány napig fakádakban erjesztik a magot, azután ismét felöntik a gépbe, a vízsugarak újból végig mossák a magot, leöblítik a rátapadt kocsonyás részeket, majd a magvak egy csatornarendszerbe kerülnek. Ez Ronge Vince kertész egészen eredeti újítása, amit el is fogadtak és díjaztak. A gazdaság által készített téglás-betonos, zegzugos csatorna-rendszer méretei a következők: egyegy szakasz hossza 4 m, szélessége fent B0 cm, alul 50 cm, mélysége 23 centiméter. A gépből kiáramló víz magával sodorja a magvakat, amelyek a még rájuk tapadó nyálkás résztől teljesen elválnak, a könnyű, léha magvak a felszí-A Kvetoslavovl Vetőmagtermesztő Állami Gazdaságban ts hasonlóan oldották meg az uborkamag-fejtést. Az egyik képen a hengeres őrlöszerkezetű nen úsznak, a jó magvak pedig fajsúlyúknál fogva a fenékre kerülnek, ahonnét az állandóan folyó víz tovább sodorja. A MAGVAK A CSATORNA FORDULÓPONTJAIN LEVŐ 80 CM MÉLYSÉGŰ AKNÁBAN LEÜLEPEDNEK Két akna van egymás mellett; ha az egyik megtelik, a vizet zsilippel a másikba irányítják. Még két fordulópontnál van akna, de ezekbe már kevés mag jut. Csupán biztosítékul helyezték el, hogy a magveszteséget teljesen kiküszöböljék. Amelyik mag esetleg nem ült le az alsó aknában, az lesülylyed a másodikba vagy a harmadikba. Ez az eljárás egyben szelektálást is jelent, mert a szemetes részek, törött magvak tovább úsznak a csatornában a folyó víz felszínén. NAGY MÚLTJA, hagyománya van Szatymazon az őszibarack termesztésének. A Szeged közelében fekvő, négyezer lakosú községben és határában három és fél évtizeddel ezelőtt kezdték ezt a lédús, igen jóízű gyümölcsöt termeszteni. Miután a termesztők rájöttek, hogy a vidék talaj- és éghajlati viszonyai, valamint a napfényórák száma igen kedvező, nekibátorodtak és hozzáláttak nagybani termesztéséhez. Am a termésért keményen meg kellett dolgozniuk. Azzal tisztában voltak, hogy fáradozásuk csak akkor lesz eredményes, ha nemesítik a csemetéket. A szemzést rendre elvégezték. Közben tapasztalatokat gyűjtöttek. Azóta nagy utat tettek meg a szatymaziak. Pontosabban 1961 óta, amikor a termelőszövetkezet megalakult. A közös vezetői bízvást bíztak abban, hogy együttesen többre viszik... S nem is csalódtak. Ez tűnt ki a több mint kétezer szeletelőt (1/ látjuk, amelyből a magvakat a víz magával sodorja az alatta levő vályúba. A vályú a szeletelőgép szintje alatt elhelyezett mosógéphez vezet /2). A kitisztított magvakat szintén ülepítik, ám nincsen szükség a kocsonyás uborkamag erjesztésére, tehát ez az eljárás gyorsabb és gazdaságosabb. Az aknából lyukacsos szűrővel merik kosarakba a magot és azután ponyván vagy az ugyancsak Ronge kertész kezdeményezésére téglából épített, cementhabarcsba rakott, mintegy 100 négyzetméter nagyságú területen szárítják. Ez a létesítmény két-két oldalra megfelelő lejtéssel készült. A vizes uborkamagot vékonyan elterítik, a síma lejtőn a víz lefelé szivárog és az uborkamag könnyebben szárad. Ha elkéstek a betakarítással, vagy huzamos esőzés miatt mélyebb fekvésű helyeken az uborka rothadásnak indult, akkor a mag nem válik el tökéletesen az uborkahústól, és ha megvizsgálják a gép által kihányt húsdarabkákat, azokban bizony jelentős mennyiségű magot találnak. E veszteség elkerülésének módjára is rájöttek. Az uborkahúst még egyszer a holdas tsz elnökének, Retkes Andrásnak szavaiból is, akit már egyéni gazdálkodása idején mintagazda titulussal ruházott föl, a magyar kormány. A többszörös aranyérmes gazdának nem szállt fejébe a dicsőség, amikor a közös gazdaság élére állították. Sőt, meghatványozott erővel látott hozzá, a tsz-tagokkal karöltve, az őszibarack termesztésének fellendítéséhez. Míg egyénileg termeltek^ alig szüreteltek 5—10 vagonnál többet évente a községben. Nos, az 1963-as évben már 1100 vagon őszibarackról adhattak számot. E gyümölcs páratlanul jó minőségű. Érthető tehát, hogy a termés jelentős része az országhatárokon túlra is eljut. Nemcsak a szocialista államok, hanem a Nyugat piacain is igen keresett cikk. Minőségét igazolja az is, hogy az 1964-es évi erfurti kiállításon aranyéremmel jutalmazták. Tehát a szatymazi őszibarack, túlzás nélkül, világmárka. (Itt említjük meg, hogy a legtöbb és legjobb minőségű őszibarackot Magyarországon a szegedi járásban termesztik. ) S milyen fajták honosak a szatymazi „Béke“ tsz-ben? A Május virága (Mayflower), az Alexander és a Győztes. Ezek a legjobb tájfajták. A utóbbi Retkes elnök nevéhez fűződik, aki a Francia győztes fajtából nemesítette ki. Alkotó, nemesítő munkája révén sikerült magvaváló, kitűnő ízű és zamatú, nagy gyümölcsű őszibarackfajtát előállítani. Egyégy gyümölcs súlya eléri a 36—46 dekát. A Retkes-féle Győztes fajta jobban bírja a szedést, szállítást, kevésbé törődik. S ez utóbbi igen lényeges, hiszen szállításkor, gyakran többszáz, illetve ezer kilométert is meg csatorna-rendszerbe eresztik, ahol egy-két dolgozó nyírfaseprűvel állandóan fel-alú sepri a vizei. így a magvak súrlódása következtében a kocsonyás részek teljesen leválnak, a magvak az aknába ülepednek, a húsdarabok és a nyálkás részek pedig tovább úsznak és a csatorna-kifolyónál gyűlnek össze. Ott kihányják a partra. Ebben az állományban már semmi magot nem találnak. Az eljárás nagy előnye: nincs magveszteség. A gépet 8 lóerős MIB motor hajtja, teljesítménye naponta 120—180 q (1.50—2 kh termése). A gépkezelőn kívül mindössze 2—3 személy kell a csatorna-rendszerrel kapcsolatos munkára. A kézi eljárással szemben mind munkaerőben, mind időben óriási megtakarítást jelent ez a rendszer. kell tennie, és a külföldi vevő rendkívül igényes ... Megtekintettük a hatszáz holdas gyümölcsöst, s alig győztünk betelni a gyönyörű és bőséges termés láttán. A törpefák szinte roskadoztak a gyümölcstől. Hogy az őszibarack termesztése mennyire jövedelmező Magyarországon, azt bizonyítja Szatymaz lakosainak 200 személygépkocsija. Jó az árpolitika, bizonygatták. Valaki szellemesen meg is jegyezte: „Ha annyit kapnánk a kiváló őszibarackért, mint tavasszal az öreg-krumpliért, akkor bizonyára ráfizetnénk ...“ Szó, ami szó, az utóbbi négy öt esztendőben többet fejlődött a község, mint az azt megelőző 30 évben együttvéve. Határnézés közben Móra Ferencnek, a nagy magyar írónak egykori rezidenciáját is megtekintettük. A dúslombú gesztenye- és diófák alatt néhányan óriás almákat, sárgás, nagy őszibarackokat ládáztak. Pintér Istvánná, a szövetkezet pénztárosának neje így kedveskedett: — Vegyenek ebből a hamvas Olgából is, kitűnő...I Nos, Pintérné nem túlzott. Valóban finom, zamatos őszibarackot kóstolgathattunk, tetszés szerint. Termesztője Pintér István, a kiváló gyümölcsész. Már több kiállításon vett részt, s ezidáig hat első díjat szerzett. Mi serkenti a szatymaziakat jobb és jobb eredmények elérésére? Nem csupán a hírnév, amely kötelez... A hagyomány, amelyre építettek, szilárd alap, s közös erővel, korszerű gépekkel, a gazdaságosságra törekvéssel, és végtelen szorgalmukkal jutnak mind előbbre, válnak a járás legmódosabb szövetkezeti parasztjaivá. N. Kovács István Szatymazon, az őszibarack hazájában
