Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-10-01 / 39. szám
A hullőalma háztartási feldolgozása A részben hibás alma, körte felhasználásának több lehetősége van. A beérett almák közül különösen a magasabb cukortartalmúakből és kásás gyümölcsökből házi használatra Igen jő pürét készíthetünk. Fogyasztása főképpen gyermekek számára igen előnyös. Vitamintartalomban szegény ugyan, de tartalmazza a gyümölcs egyéb anyagait, mint a cukrot, savat, ásványi anyagokat. Gyermekeknek emésztéstfokozó, étvágygerjesztő tulajdonságánál fogva igen jó hatású, de főtt és sült tésztákhoz is felhasználható. Téli időszakban, amikor kevés gyümölcs áll rendelkezésre, pótolhatja a gyümölcsöt is. A magasabb savtartalmú gyümölcsből készült püré lázcsökkentő hatású. Aránylag igen olcsón állíthatjuk elő és készítése egyszerű. Az őszi almák úgyszólván mind alkalmasak erre a célra, még a magasabb savtartalmúak Is. Házi elkészítése a következőképpen történik: A rothadó rész kivágása után mossuk meg a gyümölcsöt, mert a földes, szennyeződött gyümölcsből készült püré fogyasztása kellemetlen. Azért is tanácsos megmosni,1 mert mint minden feldolgozásnál a mosás a fertőző, rontó csírákat is gyéríti. Daraboljuk fel a gyümölcsöt és kevés víz hozzáadásával főzzük puhára. A megfőtt gyümölcsöt a héj, magház, mag, szárrészek eltávolítása végett törjük át olyan felületen, amely minél finomabb pürét ad. Ezáltal egyenletes lesz a püré. A főzés után az áttörést minél rövidebb idő alatt végezzük el, hogy a készítmény ne bámuljon meg. Minden 1 kg áttört gyümölcshöz adjunk 10 dkg cukrot olyképpen, hogy a cukrot előzetesen kevés vízben fel-A VÖRÖSHAGYMA NÉLKÜLÖZHETETLEN a háztartásban. S bizony, az utóbbi években gyakorta előfordult, hogy — főleg a városokban — hiánycikk volt. Hiába kereste, kutatta a sok-sok háziasszony a zöldséges üzletekben, a piacon, egy fia hagymát sem sikerült felhajtania. Ilyenkor azután nem marad más sátra, mint a Magyar Népköztársaság kereskedelmi szerveihez fordulnunk, akik — leginkább a kora tavaszt hónapokban — kisegítenek bennünket. Mert a világhírnévnek örvendő makói hagymából jut nekünk is. Eljut ez az árúcikk a világ minden tájára. Idén, az utóbbi idők legbőségesebb hagymatermését takarítják be a makói és a környékbeli termelőszövetkezetek — hektáronként 240—250 mázsát. A makói József Attila Tér-, melőszövetkezetben, ahol mintegy 600 kát. holdon termeli nek hagymát ebben az évben, holdanként 180 mázsát szüreteltek, ami világszínvonal. Csongrád megyében összesen mintegy 13 ezer hold hagymatermését takarítják be a közös gazdaságok. Ebből körülbelül 10 ezer hold esik Makóra és környékére. A harmadik ötéves tervben nem kevesebb, mint 15—20 százalékkal növelik a hagyma termesztési területét és jelentős előrehaladás várható a termesztés gépesítésében. (nk) oldjuk és így keverjük a gyümölcshöz. A pürét sűríteni nem szükséges, mert ha előzetesen nem hígítottuk fel, úgyis elég vastag állományú lesz. Mindez a művelet lehetőleg melegen történjék. A pürét töltsük befőttes üvegekbe, pergamentpapírral kössük le és 100 °C-on IS percig hevítsük ki. Kihevítés nélkül is eltartható a püré, ha minden 1 kg áttört velőhöz az üvegbetöltés előtt 1 g benzoesavas-nátriumot keverünk. Hulló alma és körte másik célszerű felhasználása az aszalás. Hogyan tegyünk el szőlőt télire? ITT A SZÜRETELÉS, szőlőszedés ideje. A gyümölcsöskertek, hegyoldalak benépesülnek szőlőszedő emberekkel. A szőlő nemcsak Ízletes, hanem egészséges gyümölcs is. Azonban fogyasztási idénye rövid. Ezért régi törekvés, hogy fogyasztási idényét a téli hónapokra is kiterjesszék. Csakhogy nem minden szőlő alkalmas eltevésre. Elsősorban a ropogós, erős, vastagabb héjú, laza fürtszerkezetű csemegefajták tartósíthatök télire. Ezek közé tartozik az Erzsébet királyné, a Saszla fajváltozatai stb. Borszőlőfajták közül leginkább alkalmas a Vörös dinka, Kövidinka, az Othelló és más hasonló fajták. Eltartására legalkalmasabb az egy-két heti száraz idő után szedett szőlő, mert az, amelyet az esős időjárás alatt, vagy közvetlenül utána szedtek le, nem áll el hosszú ideig. Elterjedt házi elrakási módszer az éléskamrában való tartósítás. Ehhez olyan helyiség kívánatos, ahol a hőingadozás nem haladja meg a 2—10 C fok közötti határokat és ahol jó páratartalom biztosítható. Nedves helyiségben a szőlő hamar rothad, túl száraz helyen pedig aszalódik. A helyiségben készítsünk állványzatot. Az állványzatra 40— 50 cm-re egymástól, egymás fölé szegezzünk léceket. A fürtökre a kötözésnél kellő figyelmet kell szentelni. A fürtöket 50 centiméteres raffia vagy fonáldarab két végére kötve úgy rakjuk fel a lécekre, hogy az egyik fürt lejjebb, a másik fürt fentebb lógjon. A tömöttebb fürtöt úgy lazíthatjuk, hogy nem a fürt nyelére, hanem a fürt végére kötjük a fonalat. A szőlőt többször megvizsgáljuk. A romlani kezdő bogyókat csípjük le a fürtökről olló segítségével. Egyszerűbb eltartási mód a szétteregetés. Kamrában, padláson vagy más alkalmas helyen néhány hétig vagy esetleg hoszszabb ideig is gyékény-, nád- vagy szalma-cserényen szétrakva is eltarthatok a felsorolt szőlőfajták. Ezeket is többször vizsgáljuk'át és a romlani kezdő fürtöket vagy bogyókat távolítsuk el. Ilyen úton juthatunk későb ősszel vagy az első téli hónapokban ehhez az ízletes, nagy tápértékű, egészséges gyümölcshöz. (L. L.) Ősszel vethető nyári virágok Nem kell tavaszig várni egyes nyári fajok vetésével, magjuk már ősszel főidbe kerülhet. Ezzel csökkenthetjük a sokasodó tavaszi teendőket, s előnyös abból a szempontból is, hogy az ősszel vetett virágaink a téli csapadékot hasznosítják. Kísérletek bizonyítják, hogy az egynyári szarkaláb szebben és tovább díszük, ha őszi vetésű. Minél később vetjük, annál gyengébb az eredmény. A következő nyári virágok magjait már ősszel a kijelölt helyen elvethetjük: hérics (Adonis aleppica), egynyári szarkaláb (Delphinium ajacis és D. consolida), különböző pipacs- és díszmák-félék (Papaver somniferim, P. rhoeas, P. glaucum, P. umbrosum), egynyári csillagfürtök (Lupinus hybridus, L. mutabills stb.j borzas kata (Nlgella damascaena), körömvirág (Calendula officinalis], egyes krízantén (Chrysantheum), díszlen (Linum grandiflorum), búzavirág (Centaurea cyanusj. E növények beéredett talajt kívánnak, a friss trágyázást nem mindegyik tűri. Gyomos és ugarolt talaj sem felel meg nekik. A napot általában szeretik, csak a Papaver umbrosum kedveli a teljes vagy félárnyékot. A csírázatlan magot szeptember végén lehet elvetni, mélyebbre és ritkábban, mint tavasszal szoktuk, és homokos földdel jól be kell takarni. Ha a kikelő palánták a kelleténél sűrűbben állnak, ritkítsuk, mert az ősszel vetetteknek kb. egynegyedével nagyobb térre van szüksége, mint a tavasziaknak. A feleslegeseket ne húzzuk ki, elég, ha levágjuk, vagy kapával elmetsszük, különben a szomszédos növény gyökerét is meglazíthatjuk. A sorvetés a legelőnyösebb. Ha a palánták eléggé fejlettek, a talajt óvatosan meglazítjuk körülöttük. A fejtrágyázást meghálálják. 7
