Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-09-24 / 38. szám

Bratislava, 198B. szeptember 24. Ära 1,— K6s XVII. évfolyam, 38. szám. A kampány kezdetén Herchel Marek, a diószegi cukor­gyár répaosztályának fő agronómusa, az elmúlt kampányokra is visszate­kintve így jellemzi a helyzetet: — Először kevés, aztán sok, és Ismét kevés a répa. Hasonló a hely­zet a répaszelettel is. Kezdetben nem viszik a mezőgazdasági üzemek, a kampány közepén mindenki szeletet akar, később meg jelentős mennyi­ségben a nyakunkon marad. A főagronómus répakampányt jel­lemző szavaira emlékezve nézünk szét a helyszínen. Már az első per­cekben megállapítható, hogy a cukor­répakampány tetőfokra hágott. A cu­korgyár felé vezető úton állandóan porfelhő kavarog. Bár a mázsames­ter gyorsan végzi dolgát, az elfa­­vízsugarak percek alatt szabadítják meg terhűktől a traktorok pótkocsi­jait és a nehéz teherautókat, a gépi járművek mégis hosszú sorokba tor­lódnak. Amikor Magnusz Ottó mér­nök, a cukorgyár igazgatója a forga­tagot szemléli, egyrészt elégedett, másrészt kissé békétlenkedik. — Lám, a kam­pány elején azt hittük, hogy az in­duláshoz nem lesz elég répánk. Té­vedtünk. Azt se tudjuk, hova te­gyük. Pedig a bio­lógiailag még nem teljesen érett cu­korrépából, ha túl­ságosan sokat hal­mozunk, sok tönk­remegy. Ezért ké­rem a mezőgazda­­sági üzemeket, tartsák be az idő­tervet, nem úgy, | mint a nagyme­gyeri nagyhízlalda, akik éppen ellen­kezőleg cseleked­tek. A nagymegyeri A A cukorgyár Igazgatóba elégedetten szemléli a jól fejlett répafejeket. A Kis-Kárpátokban is megkezdődött Szombaton és vasárnap ismét összegyűlnek Modrán a szőlőtermesztők és a jó bor kedvelői a hagyományos szüreti ünnepélyen. E két napon a jókedv lesz úrrá a „Kis-Kárpátok gyöngyének“ nevezett városban, hazánk legnagyobb szőlőtermesztő központjában. Már szombaton reggel megnyíl­nak a borozók és sátrak, ahol jobbnál jobb új- és óborok, lacipecsenye és libasült között válogathatnak a látogatók. Módra és Pezinok felváltva ren­dezi e szép ünnepet, s a modraiak ezúttal sem szeretnének szégyent val­lani a vetélytárssal szemben. A közkedvelt borkóstolóban a jegyzék szerint 177 fajta bor között válogathat a vendég, melyeket a szakértőbizottság hazánk különböző részeiből külön e célra választott ki. Vasárnap a szín­pompás jelképes menetben gyönyörködhet a közönség, a város különböző pontjain népi és cigány muzsika nyújt szórakozást, azonkívül bárki meg­tekintheti a közkedvelt prágai előadóművészek fellépését, vagy a szőlő­­termesztés és borkészítés, valamint Módra történelmét bemutató kiállítást. Az ünnepély fénypontja azonban minden bizonnyal a derék szőlőter­mesztők munkájának jelképes elismerése, gyümölcsének megízlelése által. A pezinoki, modrai, juri, fiastái, limbachi és myslenicei szövetkezetesek termékei között nehéz a választás. Számtalan hazai és külföldi borverse­nyen vívták már ki a hozzáértő szakemberek elismerését. A zavarmentes lebonyolítás és a gondok nagy része azonban vitathatatlanul a házigazda váliain nyugszik. Ez alkalomból Fiala Gusztávval, a szövetkezet elnökével beszélgettünk el, természetesen a szüretről. Az első kérdés hogy is hangzana másképp: © Milyen termésre van kilátás? Gyengébb lesz, mint máskor. A tavalyi esős év utóhatása most ütközött ki. S az idén sem kedvezett az időjárás. Ezért a szőlő minősége sem üti meg az utóbbi évek átlagát. De azért távolról sem olyan elszomorító a helyzet, mint az előbb említett tények alapján gondolnánk. © Mikor kezdik a szüretet? A szüreti ünnepélyen általában már újbort is mérnek. Lesz belőle az idén is? A félkorai Bouviert, a Müller-Thurgaut már leszedtük néhány héttel ez­előtt. Ojborból tehát mindenki kedvére ihat. Az igazi szüret azonban csak szeptember 2B-án kezdődik. Tizennégy nappal hamarabb, mint tavaly. Ak­kor szüreteljük majd a rizlinget, tramínt, szilvánit és a leánykát. Ezek a mi büszkeségeink, különösen a leányka. © Mennyi sajtolnivaló szőlejük lesz? A termést körülbelül 130 vagonra becsüljük. Egy részét, 30 vagon szőlőt magunk erjesztjük, a többit átadjuk a borászati üzemeknek. O Mik a legközelebbi és későbbi terveik? Természetesen tovább gyarapítjuk a szőlőültetvényeket. Jelenleg 431 hektáron foglalkozunk szőlőtermesztéssel. Évente 35 hektárt telepítünk be szőlővel. E területeket jobbára a rosszabb minőségű vagy a parlagon he­verő területekből hasítjuk ki. Az elavult és kiöregedett szőlőket korszerű­sítjük és felújítjuk. Nagyon bevált a kordon és középkordon-nevelés. Né­hány éven belül teljesen áttérünk e kordonszerü módszerre. Megkönnyíti és gazdaságosabbá teszi a munkát. © Győzik majd munkaerővel? Éppen ezért térünk át a korszerű telepítésekre, mert ezekben nagy mértékben alkalmazhatjuk a gépi eszközöket, s megtakaríthatjuk a kézi munkaerőt. M ják a cukorrépát, ezért 250 ezer ko­rona prémiumot átutalnak a duna­­szerdahelyi és komáromi járásnak. A segítségnek más előnye is van. A Trenöianska Teplá-i cukorgyárból a répaszelet lényegesen rövidebb idő alatt juthat vissza a termelőkhöz. Tehát csökkenteni lehet a Csehor­szágból behozott répaszelet mennyi­ségét. Cukorgyár! látogatásunk alkal­mából még egy probléma merült fel a répaszelettel kapcsolatban. Mivel jónéhány mezőgazdasági üzemben sok takarmány termett, nem tartanak igényt répaszeletre. Ebben az eset­ben, a főagronómus szerint, a cukor­gyár 1,20 koronát fizet a répaszelet mázsájáért a termelőnek. A répasze­­let-problémával sokat foglalkozik az SZNT mezőgazdasági munkákat irá­nyító bizottsága is, és valószínű, hogy a napokban elintézést nyer a kérdés. De amint látjuk, a gyakorlat néha közbeszól, és egyes esetekben nem is annyira nagy probléma a répasze­­let-ügy, mint ahogy azt híresztellk. A cukorgyár Igazgatójával megte­kintjük az átvevőhelyet és később a cukorgyárat is. Amint észrevételeink mutatják, van ám itt probléma elég. Az elfa-sugaraknál Snír Milan, a Gombai Állami Gazdaság normázőja összeszólalkozott az átvevőkkel. — Nem adom a répátl — kiabálja. — Visszavisszük! Nem értem, hogy ilyen időben, miért fognak le 14 szá­zalékot?! Az igazgató reálisan néz a hely­zetre és máris próbát csinálnak. A normázó pulykavörös arccal békét­lenkedik tovább. — Szemeláttára becsapják az em­bert. Majd meglátjuk, mi lesz az eredmény ... 1 ? A mintára vett répa a mérés után máris a kis kádacskába kerül, aztán újra mérik. A normázó arca számít­­gatás közben lassan-lassan felderül. Aztán diadalmasan kiált fel: — Na látják, hogy igazam voltl? A veszteség csak 10,4 százalék! Ami igaz, igaz. Ezen a cukorgyár átvevői sem változtathatnak. De egy kicsit furcsa. Szeptember 15-én és előtte is jó idő volt. Vajon mivel in­dokolják a 14 százalékos levonást? Mi lesz akkor később, amikor az őszi esőzések miatt tényleg sárosabb lesz a répa? Ezen a téren bizony lelki­­ismeretesen kell dolgozni. Odább az első teherautók már a répaszeletet vételezik. Narancsik An­ton sofőr jókedvűen kiált Krizsan Józsi bácsira. — Adj isten! Megérkeztem. Ismét egy évvel öregebbek lettünk. A másik sofőr Kókai László is kö­szönti az öreget. — Megint itt vagyunk. Látja, nem vesztünk el! Bizony, Krizsan bácsit nagyon so­kan ismerik. Hisz negyvenöt évig dol­gozott a cukorgyárban, és tizenegy éve mint nyugdíjas a répaszállító ko­csikat irányítja. Az igazgató örül a répaszelet kö­rüli nagy forgalomnak, csak attól tart, hogy pár napon belül felhalmo­zódik és akkor nehezíti majd a cu­korgyártást. Ezért kéri a .termelőket, hogy ha lehetséges, rendszeresen szállítsák el a répaszeletet. Amíg kint a répa szállítása, elhe­lyezése és a szelet körül folynak á munkák, bent a gyárban Nedoma Sándor és a két Gubínyi már az első cukrot főzi. Mert ha egy százalékkal alacsonyabb is a répa cukortartalma, azért cukor lesz abból. Az öre.g Gu­bínyi, aki már 1915 óta űzi ezt a mesterséget, ugyancsak szaporán né­zegeti az üveglapon a kristályosodó cukrot. Olykor-olykor „rá:ráhúz". Ezt azért csinálja, hogy hízzanak a kris­tályok. De sok répalevet sem lehet ráengedni, mert akkor meg új kris­tályok képződnek, és poros lesz a cukor. Viszont a jó cukornak 10— 18-as kristályokat kell képeznie. Ak­kor exportra is kerülhet. A diószegi cukorgyár már szeptem­ber 14-én indult. Bár előfordulnak problémák, mégis minden előfeltétel megvan rá, hogy a kampányt sikere­sen fejezik be. bállá József: A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJ; SZABAD ▲ A diószegi körzetben 50 ezer tonnával több répa termett ▲ A mezőgazdasági üzemek nem akarnak a cseh országrészekből répaszeletet A A Gombai Állami Gazdaságot nem lehet megrövidíteni A Az adás-vételi kapcsolatokban kettőn áll a vásár A problémáról már az agronómus is megemlékezett. Soron kívül elintéz­ték, hogy ha a nagyhizlalda korábban szállítja a cukorrépát, a trencséni járástól 60 ezer korona idényprémiu­mot kap, viszont alig száradt meg az egyezséget nyugtázó papíron a tinta, máris visszavonták elhatározásukat, és nem szállították le a répát. Ezt természetesen nem helyeselhetjük, mert az adásvételi kapcsolatokat az egyenjogúság elvének figyelembevé­telével mindenkinek be kell tartani. A kampány Idején kettőn áll a vásár. Csakis úgy lehet eredményes a mun­ka, ha a cukorgyár és a termelők is közös megértéssel dolgoznak. Persze az iram nem véletlen. Aki csak teheti, a diószegi cukorgyárba akarja szállítani a répát. De a dió­szegi körzetben 50 000 tonnával több répa termett, és ezt el kell helyezni egyrészt a morvaországi cukorgyá­rakban, másrészt Trenöianska Teplán. A trencséniek segítőkeze megbecsü­lendő. Mivel a járásban burgonya­begyűjtéssel foglalkoznak, nem áshat-X © c£ © © •9 © C JBn o (/) tn 0 ■ 0 h" ,a 'S x x x a i '£■*'■5 S 2 -S 9 2«5 a e -a < S « S Ä « _ TJ 1,1 í N ^ • sä •! i Su x a ’a w x u o ed S V öCiKÍ-.fl :0 5 Q O X N 03 -4 e 8 ►> g g. 11 Ssü 8 « = *! u aj c 5 > 03 'S x yea V 03 J3S:S "á B ass-ts 'S T? 'O o — -5 n Z S Ä R* .«aoofli S x> 2 is « a n

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom