Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)
1966-09-17 / 37. szám
A népi egyetemek és akadémiák jelenlegi helyzete és fejlesztésük lehetőségei a Csemadok működésének tükrében A magyar dolgozók politikai és szakmai fejlődésének meggyorsítása céljából Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága — még 1961-ben — feladatul adta a Szocialista Akadémiának, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak, a CSISZ- nek és a CSEMADOK-nak, hogy a lehető legszorosabb együttműködésben teremtsenek kedvező előfeltételeket a népi egyetemek és akadémiák munkájához, hogy azok mielőbb a magyar nemzetiségű dolgozók Iskolán kívüli politikai, kulturális és szakmai nevelésének tartós formáivá váljanak. Sajnos a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a felsorolt társadalmi szervezetek együttműködése — a népnevelő munka említett formáinak létrehozásában és fejlesztésében nem bontakozott ki, s Így nem lettek maximálisan kihasználva azok a lehetőségek, amelyek a dolgozók sokrétű fejlődését szlogálhatnák. A tények arról tanúskodnak, hogy a legtöbb dél-szlovákiai járásban még a szükségleteket és a lehetőségeket sem mérték fel. Vagyis a Szocialista Akadémia járási szervei, amelyek hivatottak tartalmat adni a népnevelő munka említett formáinak, nem szereztek áttekintést a magyar nemzetiségű lakosság foglalkozás szerinti megoszlásáról, s Így persze azt sem tudják, hogy azoknak milyen jellegű tanulmányokra lenne szükségük. A tehetetlenség és a tétlenség elsősorban is az ipari munkások körében végzendő szakmai nevelő munka elhanyagolásában jut kifejezésre. Magától értetődik, hogy ezen a szakaszon a szakszervezeteknek és a CSISZ-nek kellene aktív munkát végeznie. Meg kell említenünk azonban, hogy a felsorolt tömegszervezetek illetékes bizottságai ezt a munkát elhanyagolják, s Így Dél-Szlovákia ipari üzemeiben egyetlen magyar nyelvű népi akadémia sem működik. Népi egyetemek A népi egyetemek szervezése mind az ipari, mind pedig a mezőgazdasági dolgozók körében elmaradt, s ennek természetes következménye, hogy egyetlen magyar nyelvű népi egyetem sem létezik. Ennek okát a tömeg- és társadalmi szervezetek együttműködésének hiányában és abban látom, hogy a dolgozók sem tanúsítanak érdeklődést a művelődés említett formája iránt. Vajon mi lehet az érdektelenség oka? Véleményem szerint a legfőbb ok az, hogy a népi egyetemen való részvétel gyakori utazgatásokkal és lényeges anyagi veszteségekkel jár. így azok a dolgozók, akik valóban tanulni akarnak, ennél kedvezőbb tanulási lehetőségeket választanak. Hiszen módjukban áll részt venni az általános műveltséget nyújtó középiskolák és mezőgazdasági szakiskolák levelezői tagozatán, melyeknek elvégzése után érettségi bizonyítványt kapnak, aminek előnye a munkabeosztásban és a havi keresetben is megmutatkozik. Mint ismeretes, a népi egyetem elvégzése Jóval kisebb előnyökkel jár. Ennek ellenére azonban feltételezem, hogy némi eredményt a népművelési munkának ezen a szakaszán is el lehetne érni, de természetesen nem a Csemadoknak. Sőt, bátran hangsúlyozom, hogy a Csemadok a .népi egyetemekkel, amelyek az iskolán kívüli nevelés legfejlettebb formái és így feltételezik: a hallgatók jó megválogatását, érdeklődési körönként! csoportosítását, szakkérdésekben jártas előadótestületek létezését és az egész nevelő munka szakszerű irányítását, tehát ilyen sokrétű és anyagi kiadásokkal is járó feladatokkal a Csemadok egyedül képtelen megbirkózni. E népművelési forma szervezését és irányítását a Szocialista Akadémiának és a járási népművelési intézményeknek kellene szorgalmazni. A Csemadok már akkor is szép munkát végez, ha az együttműködés szellemében hallgatókat toboroz a népi egyetemekre. Népi akadémiák El kell ismerni, hogy a népi akadémiák szervezésében és irányításában a Csemadok érdemdús munkát végzett. Kezdetben természetesen arra törekedett, hogy a népnevelő munkának ezt a formáját a tömeg- és a többi társadalmi szervezettel együttműködve fejlessze. De amikor azt tapasztalták a Csemadok járási bizottságai, hogy egyes társadalmi szervezetek nem tanúsítanak különösebb érdeklődést az együttműködés iránt, hozzáláttak saját erejükből, vagy esetenként a Szocialista Akadémia járási szerveivel, az iskolák mellett működő szülői munkaközösségekkeliSs az egységes földművesszövetkezetek vezetőségével együttműködve a népi akadémiák megszervezéséhez. Munkájukat dicséri, hogy a Csemadok VIII. országos közgyűlése óta — Dél-Szlovákia falvaiban és városaiban — 531 népi akadémia működött. A legnagyobb érdeklődés a gyermeknevelés sokrétű kérdésével foglalkozó népi akadémiák iránt nyilvánult meg. Ez érthető, mert a legtöbb szülő gyermekéből példás embert akar nevelni. A színvonal tekintetében ezek voltak a legjobb akadémiák. Ez azzal magyarázható, hogy az előadók a legtöbb esetben pedagógusok voltak, akik hivatásuknál fogva ismerik a gyermeknevelés problémáit, ez egyes gyermekek Jellembeli tulajdonságait, s Így hasznos tanácsokkal szolgálhattak a szülőknek. Tűrhető érdeklődés volt a mezőgazdasági jellegű népi akadémiák iránt is. Itt a kezdeti sikerek főleg azzal magyarázhatók, hogy több szövetkezet vezetőségét sikerült meggyőzni arról, hogy időszerűvé vált a téli szövetkezeti munkaiskolák általános jellegének felszámolása, vagyis olyan tanuló egységek létrehozása, amelyekben a dolgozók érdeklődési körök szerint vannak csoportosítva. Tehát, hogy szükséges áttérni a szakmai nevelő munka hatékonyabb formájának, a népi akadémiák fejlesztésére. A mezőgazdasági jellegű népi akadémiák fejlődésére tehát egyrészt kedvezően hatott az a körülmény, hogy a szövetkezet veztősége érdekelt tényezőként működött közre, másrészt pedig az, hogy az előadók biztosítása csak ritkán okozott gondot, mert a szövetkezetek agronómusai és zootechnikusai és más beosztású vezető személyiségei is törődtek a szövetkezeti tagok szakmai nevelésével. A fáradságos munkával létrehozott népi akadémiák működését és nevelő munkájuk hatékonyságának növekedését azonban fékezte az, hogy a Szocialista Akadémia és a Népművelési Központ a magyar nemzetiségű előadók és hallgatók részére kevés tanulmányi segédanyagot adott ki. Az említett szervek az utolsó öt év alatt mindössze öt témát dolgoztak fel és adtak ki, amelyek sem mennyiségi, sem pedig tartalmi szempontból nem elégítették ki a szakosított népi akadémiák igényeit. Hogyan tovább? A népi akadémiák munkájában elért kezdeti sikerek ária kötelezik a Csemadokot, hogy a népnevelő munkának ezt a formáját még a felmerülő akadályok ellenére is fejlessze. Persze, kultúregyesületünk vezető szervei hibát követnének el, ha további munkájukban figyelmen kívül hagynák az elmúlt évek folyamán szerzett tapasztalataikat. Ezek a tapasztalatok elsősorban arra figyelmeztetnek, hogy a Csemadoknak minden esetben kezdeményeznie kell, mert véleményem szerint a népi akadémiák szervezésében és működésük irányításában belátható időn belül sajnos nem lehet számítani az összes tömeg- és társadalmi szervezetek együttműködésére. De tudatosítani kell azt is, hogy a Csemadok akkor követné el a legnagyobb hibát, ha a magyar dolgozók közötti népnevelő munka pangását s így a saját tétlenségét is a társadalmi szervezetek együttműködésének hiányával magyarázgatná. Közeledik az őszi és a téli Időszak. Elérkezett a népi akadémiák előkészítésének ideje. Akkor járunk el helyesen, ha munkafeladataink meghatározásakor olyan népi akadémiák létesítésével számolunk, amelyekkel saját erőnkből is megbirkózunk. Ilyenek lehetnek a következők: 1. A gyermeknevelés kérdésével foglalkozó népi akadémia A népnevelésnek ezt a szakaszát helyes lesz továbbra is az iskolák mellett létesült szülői munkaközösségekkel és tantestületekkel együttműködve folytatni. A fő'figyelmet olyan községekre kellene fordítani, ahol a magyar Iskola tantestülete biztosíték arra, hogy az előadók beszervezése és az előadások rendszeresítése nem okoz majd különösebb gondot. Ilyen községek pedig szép számmal vannak. Tehát élni kell a lehetőségekkel! 2. Mezőgazdasági népi akadémia Ennek háromféle változatát szorgalmazhatnánk, aszerint, hogy hol mi iránt van érdeklődés. Például egyes községekben, ahol a Csemadok közös nevezőre jutott az egységes földművesszövetkezet vezetőségével, megva lósíthatnák a szövetkezeti munka iskola fejlettebb formáját, vagyis a különböző termelési ágazatok (állattenyésztés, növénytermesztés, gépesítés) szerint csoportosított dolgozók népi akadémiáját. Helyes lenne, ha a Csemadok járási vezetőségei, a járási mezőgazdasági termelési Igazgatóságokkal történő előzetes megegyezés alapján és azok segítségére támaszkodva — főleg egy szakemberekből álló járási előadótestület létesítése céljából — kezdeményeznék mindazokban a községekben a szakosított népi akadémia létrehozását, vagyis a téli szövetkezeti munkaiskola fejlesztését, ahol a Csemadoknak életképes helyi csoportja van, a falu lakosságának s így a Csemadok tagságának többsége a szövetkezetben dolgozik, tehát ahol meg vannak az előfeltételek a Csemadok és az EFSZ együttműködésének fejlesztéséhez a népnevelő munka területén is. Az ilyen községekben a Csemadok helyi szervezetének vezetősége magára vállalhatná a népi akadémia rendszeres működésével kapcsolatban felmerülő gondokat annál is inkább, mert mint tudjuk, a szövetkezetek vezetősége az év utolsó és az új év első hónapjaiban a termelési és pénzügyi terven és az évzáró mérlegen dolgozik, s így kevés figyelmet szén telhet a dolgozók szakmai nevelésének. Az ilyen kezdeményezés azonban csak'akkor jár sikerrel, ha a szövetkezet vezetősége megfelelő módot talál arra, hogy tagságát mozgósítani tudja a tanulásra, s ha a népi akadémia munkájával kapcsolatos anyagi kiadásokat is teljes egészében fedezi. A mezőgazdasági népi akadémiák az említettek mellett még irányulhatnának a gyümölcs- és a zöldségtermesztés, valamint a kisállattenyésztés haladó módszereinek tanulmányozására is. Az ilyen tanulmányi körök, vagyis népi akadémiák létesítéséhez kedvező előfeltételek vannak elsősorban azokban a községekben és városokban, ahol a Csehszlovák Gyümölcstermesztőknek és Kertészkedőknek, valamint a Csehszlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének helyi szervezete van. A Csemadok Központi Bizottságának mielőbb meg kellene egyeznie az említett két szövetség szlovákiai bizottságával, majd egyesült erővel hozzálátni a népi akadémiák megszervezéséhez. Feltételezhető, hogy az említett szövetségek központi szervei, amelyeknek fő küldetése tagságuk szakmai nevelése, nem zárkóznak el a Csemadoktól és nemcsak járási, valamint helyi szerveiket ösztönzik az együttműködésre, hanem időközönként kiadnak majd magyar nyelvű tanulmányi segédanyagot is a közösen szervezett és irányított népi akadémiák hallgatói részére. De ha netalán a tanulmányi segédanyagok kiadása átmenetileg akadályokba ütközik, még akkor sincs minden elveszve, mert a népi akadémiák előadóinak és hallgatóinak mindenkor rendelkezésére áll a Szabad Földműves Gyümölcs — Zöldség — Virág, illetve a Kisállattenyésztés című szakmelléklete, amely jó segítőtársnak bizonyulhat. 3. Általános kulturális jellegű népi akadémiák Ezek tartalmi szempontból foglal kozhatnának a magyar, a szlovák és a cseh irodalom fejlődésével, a mű kedvelő színjátszó mozgalom sajátos problémáival és küldetésével a szocia lista társadalomban, a képzőművészet fejlődésével és szerepével, a lakáskultúra fejlesztésének kérdéseivel, a szocialista társadalom erkölcsi normáival stb. A népi akadémiáknak ezt a formáját lényegében a Csemadok helyi csooortjain belül kellene szorgalmazni, hogy ezáltal tartalmat adjunk a tagsági összejöveteleknek, illetve a taggyűléseknek. Tehát, hogy necsak szavakban, hanem tettekben is szolgáljuk a Csemadok tagságának kulturális felemelkedését. Ahhoz azonban, hogy a népi akadémiáknak ez a formája a művelődés hatékony eszközévé váljék, meg kell oldani a tanulmányi segédanyagok kiadását is. Véleményem szerint e téren a munka oroszlán része a Csemadok Központi Bizottságára hárul. Helyes, ha igénybe veszi a Népművelési Intézet, vagy a Szocialista Akadémia segítségét. De a segédanyaghíány miatti felelősséget nem szabad mindenáron másokra ruházni. A Csemadoknak meg kell találni a lehetőségeket, még az anyagi eszközöket is ahhoz, hogy saját tagságának kulturális fejlődését elősegítse. Egyszersmind tudatosítani kell, hogy a tagság kulturális fejlődésével való törődés a vezető szervek mindenkori feladata. Végül még annyit: akarattal és egy kis körültekintéssel párosuló aktív szervező és irányító munkával elérhető a népi akadémiák hálózatának bővülése és nevelő munkájuk hatékonyságának növekedése is. Pathó Károly Czuczor Gergely emlékünnepségek Érsekújvárott A CSEMADOK érsekújvári helyi csoportja mellett működő honismereti kör tevékenységének egyik fő részét Czuczor Gergely munkásságának feltárása és rendszerezése képezi. Több éve foglalkozik ez a lelkes csoport a megmaradt értékes emlékek, könyvek, levelek, képek, különböző dokumentumok gyűjtésével. A költő halálának 100. évfordulója alkalmából az összegyűlt anyagot kiállítják. E kiállítás megnyitásával kezdődött meg az az ünnepség-sorozat, amely szeptember 24-én és 25-én csúcsosodik ki a költő mellszobrának — Melics György alkotása — leleplezésével. Az ünnepségen fellép a Szlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara, a CSEMADOK újvári helyi csoportjának szólistái stb. A szombatesti ünnepi akadémián dr. Deme László egyetemi tanár méltatja a költő életét és munkásságát. A költő szobrát vasárnap délelőtt 10 órakor leplezik le, s ez alkalomból a város vezetői és dr. Turczel Lajos egyetemi tanár tartanak ünnepi beszédet. Ogyszintén ez alkalomból egy utcát is elneveznek Cznczor Gergelyről, (-gs-) Egri Viktor: MEGMONDOM MINDENKINEK Kis 19,— Az államdíjas csehszlovákiai magyar író ebben a regényében az elmúlt három évtized korképét festi meg. Eseményben gazdag, lebilincselő regény, mely sok égető kérdésre ad bátor feleletet. Faragó Ilona: A FŐZŐKANALTÖL AZ ESTÉLYI RUHÁIG . Kős 12,50 A kezdő háziasszonyoknak sok hasznos tanácsot ad a főzés, a szépségápolás, szabás-varrás, sőt még a helyes táplálkozásról is. A könyv népszerűségét legjobban bizonyítja, hogy rövid idő alatt már negyedik kiadásban kerül az olvasó kezébe. Fedor—Kovács—Osvát: VIDÁM ILLEMTAN Kős 19,50 Ez a könyv, amely szórakoztatás mellett tanulságot is nyújt az olvasónak, fiatalokhoz és felnőttekhez szól. ötletesen mutatják a szerzők, milyenek legyünk és hogyan neveljük gyermekünket. Illés Béla: KÁRPÁTI RAPSZÖDIA Kis 33,50 Kevés könyv ért meg szerzője életében annyi kiadást, mint Illés Kárpáti rapszódiája. Művét a nemzetiségi ellentétektől szabdalt Kárpát-Ukrajnának szentelte, és feltárja benne az ukrán, a magyar, a német, a zsidó munkások, parasztok és urak kavargó tarka világát. Jókai Mór: A LŐCSEI FEHÉR ASSZONY Kss 23,— Jókai legizgalmasabb, legfordulatosabb történelmi regénye. Főhőse: Korponayné, Ghéczy Julianna, akiről az a hír járja, hogy elárulta nemzetét. Ám később, mint a nemzeti szabadságharc önfeláldozó vértanúja fejezi be életét. x Ralph Ingersoll: SZIGORÚAN TILOS Kis 26,50 A kiváló amerikai újságíró a második világháború egyik sorsdötnő fejezetét tárgyalja érdekes riportregényében. Könyvének tárgya a normandiai invázió, Franciaország felszabadítása és a nyugati szövetségesek harcának befejező szakasza. Krúdy: HÉT BAGOLY Kis 21,50 Kevés magyar író tudta prózájával költőiességével úgy elbűvölni az olvasót, mint Krúdy Gyula. Alakjai közül új életre támad a magyar romantika. A Hét bagoly hőse némileg az ifjú Krúdyt idézi fel, és kifejezésre juttatja kritikáját kora idősebb nemzedékével szemben. Majerová: KISIKLOTT ÉLET Kis 20,— A szerelem és a házasság az irodalom örök témája. Marié Majerová ebben a novellagyűjteményben ezt a sokszor megírt tárgyat érdekes, és élő tartalommal tudja megtölteni, új szemponból világítja meg a szerelem és házasság problémáit. Móricz Zsigmond: PILLANGÓ. ÄRVÄCSKA Kős 21,— A két kisregényben is kora valóságának művészi képét formál la Móricz Zsigmond, a magyar realista prózairodalom kimagasló képviselője. Szomory Dezső: AZ IRGALOM HEGYÉN Kös 23,— Szomory novellagyűjteményében mesteri kézzel bogozgat sorsokat, tragédiákat, összeütközéseket, vagy megbékéléseket és alakjaiban mindenütt az embert és az emberit keresi. A fenti könyvek kaphatók és megrendelhetők a Magyar Könyvesboltban, Bratislava, Mtchalská 6. VIETNAM íKlaus Benzter fametszete)
