Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-08-20 / 33. szám

A félrevezetett szülő

Eassan és félénken lépdelt az iskola tágas folyosóján. Lépteiből, riadt tekintetéből látszott, hogy járatlan az iskola falat között, s az egyszerű ember komoly dologgal jött a tanin, tézet vezetőségéhez.

— Az Igazgató elvtársat keresem — szólítja meg az egyik órára siető tanárt.

— Tessék ott, az a piros, párnázott áftó, de ha valamelyik gyerek ügyében jött, úgy forduljon inkább az osztályfőnökhöz — kapja az útbaigazító választ.

— Köszönöm, én csak az igazgatóval akarok beszélni — s márts a párnázott ajtó felé igyekszik.

— Cest prácil igazgató elvtárs. A kislányom ügyében jöttem. Tudja, az embernek minden kincse a gyerek, s 6 pedig olyan beteges és félénk, szegény.

— Igen, igen — szól az igazgató —, de bocsásson meg, nem tudom ktről van szó.

— Hát,.. Erzsikéről, a lányomról, akit hazaküldött az osztályfőnök — mondja az apa kissé ingerülten, hogy as igazgató nem is ismert.

— Sajnos, még most sem tudom, kivel beszélek, illetve melyik Erzsiről van szó, — jegyzi meg az igazgató még mindig nagy türelemmel.

— Bocsánat, N. N. vagyok, Erzsi apja. Erzsi a II. osztályba járt.

— Így már más. De tessék előbb helyet foglalni, s kényelmesen, nyugodtan elmondhatja óhaját.

— Köszönöm, nem szeretném sokáig zavarni az igazgató elvtársat. Csupán arra kérném, tegyen valamit a kislányom érdekében. Tudja, Erzsi gyenge tanuló volt, s hozzá még beteges is. Most meg azzal jött haza, hogy az osztályfőnök azt javasolta, inkább maradjon otthon, mert úgyts megbukik. Szegényke, talán én rám ütött. Nekem se ment nagyon a tanulás, de már más világot élünk. Az igazgató elvtárs bizonyára tudja, mit mondott Makarenko — jegyzi meg nem tttkolt büszkeséggel, ami az igazgató arcára csodálkozást csalt.

— No, hát mt ts az, amit Makarenko mondott?

— Hát az kérem, hogy az iskolát meg kell szerettetni a diákkal. Nem akarok senkit megsérteni, de az osztályfőnök, illetve a gépesítés tanára rosszul osztályozta a lányomat, s hogy otthon is mondta: „engem a nehezebb anyagból feleltetnek".

—■ Kérem, ha így áll a dolog, akkor behívatom az osztályfőnököt, valamint azokat a tanárokat, akik elégtelen osztályzatot adtak a leányának. Ugyanis úgy rémlik előttem, hogy Erzsi lánya legalább négy tantárgyból kapott elégtelent.

Az apa azonban körömszakadtáíg tiltakozik. Eél az osztályfőnök és a tantestület szeme elé kerülni. A hivatalos szülői értekezletekre nem járt, bár az osztályfőnök levélben is

felkérte. Egyszer mégis eljött. Sajnos, elég rózsás állapotban, s így leánykájának hanyag tanulásáról, állandó hiányzásáról mit sem tudott, hiszen a gyereke otthon meg sem mutatta az értesítő könyvecskét. Ezért igyekszik most minden ékesszólását az igazgató dicséretére és meggyőzésére latba vetni.

— Jobb lenne, ha az igazgató úr — már az elvtárs ts elmarad — intézkedne, hisz tudom, hogy nagy pedagógiai tapasztalattal rendelkezik, biztosan meg tudja győzni a gépesítés, illetve a szlovák nyelv tanárát. Nagyon hálás lennék érte!

A korrekt és tapasztalt igazgató azonban továbbra is kitart előbbi elhatározása mellett.

— Előbb beszélnem kell az osztályfőnökkel, illetve a tantestület valamennyi tagjával. Semmit sem ígérhetek csupán annyit: az ügyet tüzetesen felülvizsgálom. De várjon csak. Éppen most van szünet. A helyettesem ideadja azt az osztálykönyvet, amely tükörképet ad a leánya tanulásáról.

Az apa alatt egyszerre forró lett a szék. Előbb csak feszengett, majd amikor a helyettes fellapozta az osztálykönyvet, egyenesen felugrott.

— Tudtam, htsz mondta az asszony és a leányom is előre: a helyettes ts ellenem van.

—De kérem, itt vannak a jegyek — szólalt meg a megdöbbent helyettes. — Matematikából, fizikából, szlovákból, oroszból és gépesítésből az egész éven át rosszul felelt, a hiányzása pedig közel háromszáz óra, azt a három hetet, amelyet a legutóbb igazolatlanul hiányzott, nem ts számítva. Máskülönben 6 ment el, méghozzá önkényesen. Ami pedig Erzsi osztályfőnökét illett, azt mondom magának, hogy ö többet tett leánya érdekében, mint amennyit megérdemelt volna. Emlékezzen csak vtssza az első évvégére. Már akkor el kellett tanácsolnunk a lányát, de az osztályfőnök pártfogásával mégiscsak ittmaradt, segített neki a tanulásban, még az orvosnál ts közben járt, hogy csak az ön leánya időben rendbejöttön.

Az apát, mintha leforrázták volna. Most újból szomorú és riadt a tekintete. Bocsánatot kér a zavarásért, s lassan hazaiadul.

Otthon a 17 éves Erzsi lánya fut eléje. — Nos mt van? Megmondtad neki a magadét?

— Meg, az anyád..., hát megint becsaptál! De ezt anyáddal együtt megkeserülttek. Hát... hol voltál három hétig, amikor csak tegnap jöttél haza. Hol van a tanulókönyvecskéd? Gazember, azt mondtad: csak gépesítésből van ötösöd."

— Anyu, ugye megmondtam, hogy apám helyett akár egy nullát is küldhettünk volna — hangzik az apát faképnél hagyó leány szava ...

KERTÉSZ PÁL

KÖTÉNYRUHA KISMAMÁKNAK

A képünkön látható csinos kötényruhát a közölt szabás alapján magunk is megvarrhatjuk. A modell előnye, hogy az eleje mellbevarrásába egy nagyobb darabot ráhagyhatunk, amit aztán a későbbi hónapok során a szükségnek megfelelően kiengedhetünk, s ezzel bővíthetjük a ruha elejét. Így a terhesség első hónapjaiban még aránylag karcsú öltözéket viselhetünk.

A kötényruha az évszaknak megfelelően készülhet vékonyabb vagy vastagabb kelméből: vászonból, pamutanyagból, tweedből vagy vékonyabb gyapjúszövetből. Viselhetjük blúzzal vagy pulóverrel, s ha vászonból ké-. szült, nyáron blúz nélkül is hordható. Természetesen ügyelni kell arra, hogy a blúz vagy pulóver összhangban legyen a kötényruhával. Például az egyszínű kötényruhához nyugodtan viselhetünk mintás: kockás, csíkos blúzt, a tarkaszövésű tweedruhához viszont csakis equszínű blúz vagy pulóver illik.

A kismamaruhákat általában a terhesség egész ideje alatt viseljük, ép-A gyógyszeres fogamzásgátlás

A fogamzásgátló eljárások kutatása az utolsó évtizedben igen elterjedt az egész világon; egyes földrészek népességének túlságos szaporodása is szükségessé tette. Az eddigieknél megfelelőbb születésszabályozási eszközöket kerestek. Néhány év alatt sikerült is előállítani olyan anyagokat, amelyek kielégítik a modern fogamzásgátlás követelményeit.

De mi tette szükségessé a fogamzásgátló szerek bevezetését például Magyarországon, ahol — mint ismeretes — a születési arányszám (12 ezrelék) az utóbbi években legalacsonyabb Európában? Miért kell terjeszteni, ismertetni olyan lehetőségeket, amely esetleg még csökkenteni fogja a szülések sajnálatosan alacsony számát.

A fogamzásgátlás csak eszköze a születésszabályozásnak és a születések számának süllyedése már régen megindult, a fogamzásgátlás bevezetése előtt; tehát nem ez az elsődleges oka a csökkenésnek. A szakemberek inkább lélektani, társadalmi problémákra hivatkoznak (városi lakáshiány, a szülési vágy csökkenése stb.). Még 8 gyógyintézetben végzett terhességmegszakítás is elég gyakran jár szövődményekkel, káros következményekkel; nem is beszélve a szakszerűtlen, törvényellenes beavatkozásokról.

1983-ban Magyarországon 22 halálos áldozata volt a terhesség-megszakításoknak. Főképp ez a körülmény teszi szükségessé az ártalmatlan fogamzásgátié szerek ismertetését az eddig kialakult szakvélemények alapján.

A fogamzásgátló anyagok hormonális természetűek. Normális körülmények között is jelen vannak az emberi testben és hatásuk, mennyiségük. valamint egymás közti arányuktól függ. Hatásuk lényege az, hogy a terhesség alatt időleges sterilitást (terméktelenség) idéznek elő; a pilulék a terhességhez hasonló hormonális változást hoznak létre, így nem következhet be természetes terhesség.

Hatásuk tehát nem tekinthető károsnak. A szaklapokban emlegetett májkárosodás, daganatkeltő hatás, trombózis-hajlam újabb vizsgálatok szerint nem felel meg a valóságnak. Általában csak az igen súlyos májbetegséget tartják a szerek ellenjavallatának. Továbbá nem használhatják a szoptató nők, mert a tejelválasztást a kezelés csökkenti, sőt meg is szüntetheti.

Bebizonyosodott tény már az is, hogy a pjlulák használatának beszüntetése után született csecsemők egészségesek. és későbbi fejlődésükben sem észleltek zavarokat. Amerikai kutatók ikrek előfordulását a szokottnál gyakoribbnak találták a tabletták használata után.

A nálunk gyártott fogamzásgátló tabletták neve: Antigest. Egyelőre még korlátozott mennyiségben vannak forgalomban és csak orvosi receptre kaphatók. Használatuk igen egyszerű: a havi ciklus 5. napjától a 24-ig naponta egy pilula (70 kg testsúlyon felül 1,5) szükséges. Melléktüneteket (fejfájás, hányinger, szédülés, levertség, hasi görcsök) ritkán okoznak: ezek az

első hónapok után általában megszűnnek.

A fogamzásgátló szerek rövid idő alatt több országban igen népszerűvé váltak. Alkalmazásuk egyszerű és biztonságuk tökéletes. A gyógyszer hibájából — 10 évre terjedő megfigyelés szerint — nem jött létre terhesség. Nem kívánt terhesség csak akkor következett be, ha a szer szedését nem az ötödik napon, hanem később kezdték, vagy azt hosszabb időre kihagyták.

Általános az a megállapítás, hogy 8 gyógyszeres fogamzásgátlás a szexuális élet normalizálódását, a házasság megjavulását eredményezi, elsősorban azért, mert megszűnik a nem kívánatos terhességtől való félelem. Ezenfelül elterjedésüktől a káros terhesség-megszakítások számának csökkenése is várható. Dr. E. 0.

A csalán meg a rózsa

Valamikor réges-régen a csalánnak gyönyörű virága és bársonyos puha levelei voltak. A virágoskertek díszének számított a rózsák, rezedák, margaréták, a tarka kankalinok és árvácskák között. Illata vetekedett a legkellemesebb rózsaillattal.

Egyszer aztán perpatvar támadt a virágok között, mert nem tudták eldönteni, ki legyen a királynőjük: a rózsa vagy a csalán. Mivel sehogy sem tudták dűlőre vinni a dolgot, a kertészre bízták a döntés jogát. A kertész a rózsát tette meg a virágok királynőjének.

Az irigy csalán erre megsértődött és új választást követelt. Azt mondta: — Jöjjön a kertész éjjel és tapintás alapján döntse el, kié legyen az elsőbbség és a dicsőségl Amelyikünknek finomabb tapintású a szára, a levelei, az legyen a királynő.

Abban reménykedett, hogy majd a kertész ujját jól megszúrja a rózsa tövise, s akkor majd őt kiáltja ki győztesnek.

Elmúlt egy éjjel, a második is és még jónéhány, de a kertész csak nem jött. A csalán virága már elhervadt az irigységtől, ami végül úgy elhatalmasodott rajta, hogy még a finom, húsos levelek csipkéi is megteltek méreggel. Egy éjjel aztán mégis eljött a kertész. Gyöngédén megsimogatta a rózsát, aztán a csalánhoz nyúlt. De alig ért hozzá, feljajdult fájdalmában, mert az alaposan megcsípte a kezét.

Reggel aztán a kertész fogta az ásóját és a csalánt kidobta a virágok közül a kerítés mellé.

Azóta is haragudnak a kertészek a csalánra, az meg dühében megcsíp mindenkit, aki csak hozzáér.

ford.: Vércse Miklós

GERLE PALI ESETE

J- ölgyfa erdő sűrűjében Sudár szálfa tetejében Lakik egy szép gerlepár.

Puha pthés klsfiókák Fészek alján egyre várják Anyukát és Apukát,

Egyik sincsen itthon éppen Magot szednek kint a réten, Megtöltik a begyüket.

Egész nap most ez a dolguk,

Nem könnyű bíz most a sorsuk, Hlgyjétek el gyerekek.

Mikor aztán hazatérnek Széjjel osztják a jó pépet Katinak és Palinak.

Mert nevet is kapták ők ám, Kikelésük másodnapján Örömére anyunak.

Katika az csendes gyermek, szófogadó, engedelmes kedvelik őt szülei.

Pali viszont folyton morcos, Engedetlen, kis makrancos Csak a hasát szereti.

,Anyu, nekem többet adjál,

Ehesebb vagyok húgomnálI"

Követelt egyre-másra.

Fele étel nincs ínyére,

Neki már az egész kéne.

Nem ts gondol a húgára.

Szemlátomást kövéredett nőtt a hája, mert csak evett.

Szidta is őt apuka:

„Nézd csak fiam, milyen vagy már, Jóval nagyobb vagy Katinknál, vigyázz, megüt a guta".

Kár volt neki szólni érte nem figyelt ö az intésre,

Csak nagyokat nevetett,

Nem fért már el otthonában, Izgett-mozgott ágyacskáján Es egyszer csak: kiesett.

Ráesett az egyik ágra, rögtön eltörött a lába A szegény kis Palinak.

A másik galy szárnyát tépte, Fájt és sajgóit minden része, Ott feküdt a fa alatt.

Kiáltani akart, nem bírt.

Csak pihegett és halkan sírt A harmatos avaron.

Jajveszékelt testvérkéje,

Anyját hívta, apját kérte Felébredt rá a bagoly.

Megtalálta pápaszemét,

Elővette a süvegét,

Elindult a hang után.

„Ejnye, ejnye, mt a manó Mit zokogsz te kicsi Kató Ntncs itthon az anyuka?

„Jaj, doktor úr, nagyon kérem Gyógyítsa meg kistestvérem, Biztosan már nem ts él." Bagoly doktor megtalálta, Bekötözte mert sajnálta A póruljárt gerltcét.

Hazatért a két szülő is. Megtudták a szörnyű hírt, Keresték a fiukat.

Bagoly doktor épp kötözte Varjúhájjál kenegette Az eltörött csontokat.

összegyűlt az erdő népe: Nyuszi, mókus, kis egérke Eljöttek az őzikék.

Szegény Palit mind sajnálták Simogatták a madárkák, Könnyeztek is kicsikét.

Mókus Marci hazavitte Kati mellé őt letette,

Gyógyította anyuka.

Nem telt bele csak néhány nap. Leszedhették a pólyákat Rendbejött a Palika.

Bizony most már nem kér többet, Engedelmes kis fiú lett Húgocskáját szereti.

Együtt járnak óvodába Az erdő egy kis zugába Ott tanulnak játszani.

JUHÁSZ ÁRPÁD, Kolárovo

KIS KERESZTREJTVÉNY

VÍZSZINTES: A függőleges 8. alatti

szovjet író híres regénye. 5...........

Janáőek, híres cseh zeneszerző személyneve. 7. Római kétezerötszáz. 8. Savanykás gyümölcs. 10. A. 0. 11. Idegen férfinév (orosz).

FÜGGŐLEGES: 1. Kettős betű. 2. Tova. 3. Tagadó szó. 4. Otthon — szlovákul. 6. Magánszám. 8. Nobeldíjas szovjet író. 9. Ékezettel hasznos rovar. 10. Menni — angolul.

(Segítség: vízsz. 11.: Oleg, függ. 8.: solo.)

Beküldendő a vízszintes 11. és a függőleges 8. sz. sorok megfejtése.

zetes és gondos szájápolással őrizhetjük meg. Sőt, a megelőzés fontosságát hangsúlyozó orvostudomány még ennél is tovább megy, amikor rámutat: A magzat fogcsírái a terhesség harmadik hónapjában kezdenek kialakulni és ha az anya ebben az időszakban kevés fehérjetartalmú ételt fogyaszt, a magzat fogcsíráínak fejlődése szenved zavart. Hiába kap aztán az újszülött később már megfelelő táplálékot, a fogazata gyenge, romlékony marad.

Már többször említettük, hogy este, lefekvés előtt és reggel a fog- és általában a szájápolás elmulaszthatatlan. Az ilyenkor használt fogkrémek és -porok főleg kalcium és magnézium-karbonátot tartalmaznak. A lényeg itt maga a fogmosás ténye és a gondos rendszeres szájöblítés — a száj higiéniáját mindenekelőtt ily módon biztosítjuk. A szájvizek baktérium-pusztító hatása egyébként csekély, a fogkrémeké — dezinfíciens és szagtalanító hatásuk miatt már jelentősebb. A rendszeres szájápolástól várhatjuk mindenekelőtt az üde leheletet is. Azonban mi lehet a gondos ápolás ellenére is a kellemetlen szájszag oka?

Leggyakoribb okát a szervezet felső kapujában, a szájban, az orrban és a garatban kell keresni, de a szúvas, korhadó fog is oka lehet. Okozhatja a száj nyálkahártyájának gyulladása, a mandulák gennyesedése, az üregecskékben megbúvó beszáradó ún. tonzilla-csap, a góc is. De kiválthatja a légutak — az orr nyálkahártyájának betegsége, idült gennyesedése, aminek viszont orrsövényferdülés vagy polip lehet az okozója. Nemegyszer az orrnyálkahártya és alatta az orr üreges szerkezetének különös sorvadásos idült betegségét, az „ozaénát“ kell előbb gyógyítani, hogy a reávezető kellemetlen tünet megszűn-Ha tehát az okot keressük, a vizsgálatot mindig felül kell kezdeni: az első állomás az orr-fül-gége szakrendelés, ahol eldől, hogy a kellemetlenség kialakulásában esetleg az orr betegsége a ludas. A második állomás a fogorvosi vagy a szájsebészeti rendelő. Ha e két szakorvos nem találja a panaszok okát, akkor már határozottan a emésztési vagy anyagcsere-zavarokra terelődik a gyanú. Ebben az esetben kíséreljük meg könnyű vegyes diétával, a túlságosan zsíros és fűszeres ételek mellőzésével, sétákkal, sporttal emésztésünket megjavítani. Ha a kellemetlen lehelet oka emésztési zavar volt, az egyensúly helyreállítása után önmagától megszűnik. Megtörténhetik az is, hogy a gondos szakorvosi vizsgálatok mind negatív eredménnyel végződnek, mert a panaszt csak beképzeli magának a páciens. Ez esetben nem mar~d más hátra, mint a megnyugtatás és az ismert „Cachu“, a szájszagosítő apró brikett-cukorka fogyasztása.

Rendszeres, gondos szájápolással, illatos szájvízzel még betegség esetén is enyhíthetők a kellemetlen tünetek. Enyhíthetők és ezalatt gyógyíthatók! Műtéttel még az ozaéna is.

Dr. Buga László

A szájápolásról

Gyakran halljuk, hogy „a fogsorunk mindennapi gondunkká vált“, olyannyira fontos szerepet tölt be a táplálék felaprításában, elősegíti a beszédhanogk képzését és egyben az arc egyik legnagyobb ékessége. Az emésztőszervek higiéniája, a száj és a fogak megfelelő ápolása fontos feladat, hiszen a fogakat is könnyen és nagy mennyiségben támadják a baktériumok, bomló ételmaradékok és savak. Ma már közismert, hogy jól rágni csak ép fogakkal lehet; a fogak épségét viszont csak következz egybeszabott ruhát csak ritkábi ban; tehát a kötényruha higiéniai szempontból is célszerűbb. —pj—

pen ezért előnyös a kötényruha. A hozzá viselt blúzt, pulóvert ugyanis jyakran válthatjuk, moshatjuk, míg