Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-08-20 / 33. szám

Kevesebb tejjel eredményesebb borjúnevelés A Zselízi Állami Gazdaság híres az újításokról. A vezetők és főleg a köz­ponti javítóműhely dolgozói nagyon sokat tettek az új technológia meg­honosításáért, főleg az állattenyész­tésben. Nagy eredménynek könyvel­hetjük el, hogy sok esetben kisebb­­nagyobb javítási munkákkal, öregebb épületekben Is megteremtik az új technológia érvényesítésének előfel­tételeit. Ennek lehetünk tanúi a Ion­tól gazdasági részlegen is. Jó egy évvel ezelőtt Gregor Mátyás mérnök, a zselízi ÁG Igazgatója hívta fel a figyelmemet a készülő lontói borjúneveidére. Akkoriban a munkák­kal még csak a kezdet kezdetén vol­tak. Igaz, már működtek a levegőt cserélő ventillátorok, de a kifutók még nem voltak befejezve. Tehát születőben volt az új mű. Amikor most, egy év leforgása után meglátogattam a gazdaságot, már két hasonló épületet láttam. Péli István zootechnlkus észrevette meg­lepődésemet és elégedetten Jegyezte meg: — Lassan, lassan fejlődünk ... Fejlődnek, mégpedig a helyi vi­szonyoknak megfelelően, a szakosítás felé. Az egész gazdaságból ide válo­gatják a továbbtenyésztésre megfele­lő üszőborjakat és itt nevelik tovább. Mintegy 240 borjú kap korszerű neve­lést. Hogy mennyire eredményes az új módszer, elég ha két adattal érzé­keltetjük. Amíg a múlt évben 30 bor­jú pusztult el, idén az első félévben mindössze csak egy. Ezek a számok beszédesen bizonyítják az új techno­lógia előnyeit. A zootechnikussal végigjárjuk mind­két borjüneveldét, és közben aprólé­kosan elmagyarázza a nevelési és etetési technikát. A borjak hat-hét napos korukban kerülnek ide, megfelelő állatorvosi vizsgálat és fertőtlenítés után. A fer­tőtlenítőgépet maga a zootechnlkus kezeli. Nagyon vigyáznak arra, hogy minden borjút fertőtlenítsenek, ne­hogy esetleg megfertőződjön az állo­mány. Nagyon helyesen teszik, hogy a borjak napi fejadagját — növekedé­sük figyelembe vételével — tíznapon­ként változtatják. Tíznapos korukig 7 liter teljes tejet kapnak. Tíztől húsz napig a fejadag öt liter teljes tej, két liter fölözött tej, 25 dkg keverék és 25 dkg széna. Húsztól-harminc napos korukig 4 liter teljesf tejet, három liter fölözött tejet, 50 dkg keveréket és 50 dkg szénát kap minden borjú. A 30—40 napos borjak napi adagja 3 liter teljes tej, 6 liter fölözött tej, 75 dkg keverék, 75 dkg széna a 40— 50 napos korú borjaké 2 liter teljes tej, 6 liter fölözött tej, 1 kg keverék és 1 kg széna, 50—60 napig 1 liter teljes tej, 7 liter fölözött tej, 1 kg keverék és 1 kg széna. Végül a 60— 70 napos borjak 8 liter 1:10 arányban hígított szárított tejet, 1 kg keveré­ket, 1 kg szénát kapnak. Meg kell jegyezni, hogy minden borjú naponta még 2 g galacitot is kap. A zootechnlkus számításai szerint ebben az istállóban egy borjú 70 nap alatt 220 liter teljes tejet, 240 liter fölözött tejet, 8 kg szárított tejet, 45 kg keveréket és 45 kg szénát fo­gyaszt. Ilyen takarmányozás mellett, és persze a jó gondozás következté­ben a borjak gyorsan gyarapodnak. Az első félévben például az átlagos súlygyarapodás 77 dkg volt. Persze, a szakszerű borjúnevelést lehetővé teszi az is, hogy a tejet helyben fölözik, melegítik, a minden követelménynek megfelelő higiénikus tejcsarnok-helylségben. A tejet 38—40 fokra melegítik és a mozgókocsi me­legvízzel tartja a tej hőfokéi addig, amíg a borjak megkapják adagjukat a csűcsös edényekben. A borjak 70 napos koruk után az utóneveidébe kerülnek, ahol szintén minden előfeltételét megteremtették az új technológia érvényesítésének. A borjak kedvük szerint vaskorlátos kifutókban sütkérezhetnek a napon, vagy élvezhetik a szabad levegőt. A levegő tisztaságáról itt is ventillá­torok gondoskodnak. A borjak napi fejadagjai már állandóak. Naponta 8 liter szárított tejet, 1 kg keveréket, 1 kg szénát kapnak és természetesen a 2 g galacidot. A súlygyarapodás itt is igen szép, hisz átlagosan 90 dkg volt az első félévben. A borjak 10 hetes korukban 110—130—140 kg-os súlyt érnek el. A borjúnevelde dolgozói, amint lát­juk, eddig eredményesen működtek, pedig még nem rendelkeznek több­éves tapasztalatokkal. De mindent megtesznek, hogy a rájuk bízott bor­jak gyorsan fejlődjenek. Igyekeznek, mert az anyagi érdekeltség is hajtja őket, és jobb kedvvel dolgoznak olyan környezetben, ahol még a le­vegő tisztaságáról is gondoskodnak. Lehoczky Borbála, Fábián Júlia, Hein Borbála, Török Margit és Medve Ilo­na minden nap odaadóan végzi mun­káját. Mindannyian fiatal asszonyok, és kedvvel dolgoznak az állattenyész-Ásó helyett tranzisztor A gondozónők egyik kedvencükkel tésben. Persze, ehhez hozzájárul az is, hogy az állami gazdaság vezetősé­gének javaslatára bevezették a két műszakot. Így nem olyan terhes az állattenyésztési munka, jut idő az otthoni munkára, a gyereknevelés­re is. A Zselízi Állami Gazdaság vezető­sége amint látjuk, eredményesen sza­kosítja az állattenyésztést. Az ered­mények azt bizonyítják, hogy az új technológia bevezetése után sokkal nagyobb eredményekkel nevelhetők a borjak. Már a kezdeti eredmények is biztatóak, és valószínű, hogy a jö­vőben itt tenyésztik ki majd az egész gazdaság számára a továbbtenyész­tésre minden szempontból megfelelő üszőborjakat, amelyek a különböző gazdaságokban gyarapítják a magas tejhozamú tehenek számát. Ezen a téren a lontói gazdaság máris utat mutat, hisz a szintén korszerűen be­rendezett tehénistállókban is ered­ményes munka folyik. A tehenek át­lagos tejhozama naponta már elérte a 11 litert. A zootechnlkus és a fejők szerint idén minden tehéntől 2800 liter tejet akarnak fejni. Az eddigi fejési átlag azt bizonyítja, hogy eh­hez meg van minden előfeltételük. Az új borjúnevelde tehát bevált, el­érték a célt, mert kevesebb teljes tejjel eredményesebben nevelik a borjakat. BÁLLÁ JÖZSEF Munkadíjazási formák a szímöi EFSZ-ben Szövetkezetünkben a termelés min­den ágában bevezettük a teljesít­ménynorma használatát. A mezei cso­portoknál összesen 1056 mintanorma­­változatot ismerünk. Ebből a kerté­szetben 123, szőlőben 33, dohányban 73, a fogatos munkáknál 159, míg a gépek esetében 223 a munkafajták száma. A mezőgazdaság második fő ágazatában, az állattenyésztésben csupán 36 munkanorma létezik. Ugyanakkor a melléküzemágaknál nagyon széles a mintanorma-változat. Normakönyvünkben nem kevesebb, mint 901-et találhatunk. Az építőcso­portban 189-cel, szövetkezetünkben összesen 2182 féle teljesítmény-nor­mával dolgozunk. Ily nagyszámú vál­tozat mellett nagyon nehéz a normák összehangolása. A munkák osztályba sorolása a kö­vetkezőképpen történik: Munka- Koeficient Munkaegység osztály jár. ME érték Kis Különbözet Órabér I. 1 32,80 — 4,07 II. 1,10 35,86 3,26 4,48 III. 1,25 40,75 8,15 5,09 IV. 1,45 47,27 13,87 5,90 V. 1,70 55,42 21,82 6,92 VI. 2 65,20 32,60 8,14 A régészetben a legmunkaigénye­sebb és leghosszadalmasabb folyamat a föld mélyében rejlő tárgyak fel­kutatása. Az ásatások fő eszköze az ásó, ennek segítségével állapítható meg: van-e a föld alatt valamilyen tárgy (edény, pénz, fegyver), vagy nincs. S a leletekért olykor igen nagy területet kell felkutatni. Nemrég Oxfordban az Archeológiái Tudományos Kutató Laboratóriumban olyan készüléket szerkesztettek, amely „bekukkant“ a föld alá és megálla­pítja: hol vannak emberi kéz készí­tette tárgyak. A műszer neve: proton­­magnetométer. „Termelékenysége" sokkal nagyobb, mint az ásóé. Egy ember egy munkanap alatt csaknem egy hektárnyi területet képes segít­ségével átvizsgálni. Működése azon alapszik, hogy rend­kívül gyenge mágneses teret is érzé­kelni tud. A legtöbb tárgy mágneses, csak rendszerint oly csekély mérték­ben, hogy ennek alapján eddig nem lehetett fellelni. Amikor az agyag­edényt kemencében égetik, az agyag mágneses részecskéi a Föld mágneses erővonalai szerint helyezkednek el. Mikor az edény kihűl, a részecskék iránya rögzítődik. Minthogy pedig az A díjazási formák változatossága módot nyújt az esetenkénti munka igazságos jutalmazására. Ám az utób­bi Időben gyakori az olyan jelenség, hogy a munkával megbízott dolgozók egy-egy csoportja olyan díjazási (leg­több esetben változó) forma beveze­tését követeli, amely számukra na­gyobb jövedelmet biztosít, természe­tesen a másik termelési ágazat rová­sára. Ebből következik, hogy az összkereset, valamint a díjazási for­mák aránytalanokká válnak. A munkák osztálybasorolása a ka­talógusban található mintanormák alapján némi változással történt. Több esetben azonban (főleg a gépe­sített munkáknál) nagy eltérés mu­tatkozik a szaktudással rendelkező és a kevésbé képzett dolgozók között. Ugyanis a dolgozók szaktudásuk sze­rinti beosztása még nem történt meg. Az a felfogás terjedt el, hogy a na­gyobb szaktudású ember teljesítmé­nye nagyobb, így keresete is több. Véleményem szerint ezzel az állítás­sal háttérbe szorul a munka minő­sége, arait épp szakmunkásainktól vá­runk elsősorban. Ogy gondolom, jobb megoldás lenne, ha szakmunkásain­kat tudásuk és munkateljesítményük 4 szasao földműves 1966. augusztus 20. után magasabb fizetési osztályba so­rolnánk. Az állattenyésztés vonalán látszó­lag még nagyobbak a hiányosságok a díjazásban. Azonban ez csak lát­szat; sem munkájuk, sem maguk a dolgozók nincsenek osztályokba so­rolva. Jutalmazásuk az elért eredmé­nyektől függ. Napi teljesítménynor­májukat az év elején állapítják meg. Szerintem célszerűbb lenne, ha az állatgondozók díjazása nemcsak tel­jesítményük után, hanem a feletetett takarmány értéke szerint is történne. Ekkor igazán érvényre jutna az egyes állatgondozók szaktudása, iparkodá­sa, mely az állati termékek növelé­séhez vezetne. Az állattenyésztést hasonlítva a növénytermesztéssel, az előbbinél a munkaviszony nem olyan kollektív jellegű, mert a termelés nagysága az etető munkájától jobban függ, mint a növénytermesztésben. A hízósertéseknél kisebb mértékben már érvényre jutott a takarmányfo­gyasztás szerinti díjazás. Ezek után mégis az a véleményem, mivel az állattenyésztésben a díjazás nagyságát a végtermék dönti el, így igazságosabb, mint a növénytermesz­tésben, ahol a díjazás a munkatelje­sítmény szerint történik. Ajánlom, akárcsak az állattenyésztésben a nö­vénytermesztésben is — főleg a ku­korica- és cukorrépatermesztésnél — vezessük be a hektárhozam szerinti díjazást. Munkájuk után az egyének vagy csoportok olyan formában kap­nának előleget, hogy a várt hektár­hozam nagyságától függően fizetésük 60—70 százalékát a munka elvégzése után felvehetnék. A hátramaradt ösz­­szeget a termés betakarítása után kapnák, míg a terven felüli termésből külön prémiumhoz is jutnának. Jelenlegi formájában nagyon sok munkát igényel a munkaegységek nyilvántartása. Minél szélesebb a teljesítménynormák száma, annál több papírmunkát követel. Szövetke­zetünkben a munkaegység nyilván­tartását kilenc személy végzi. A cso­portvezetőknek például akkor van a kimutatással legtöbb dolguk, amikor ég a munka a földeken. Minden dol­gozó teljesítményét vezetnie kell, így kevés ideje marad magára az irányí­tásra, nem beszélve a munkájához szükséges szakkönyvek tanulmányo­zásáról. Sajnos, annyira szétszedtük a teljesítménynormákat, hogy a ter­melés egyes műveletei 10—15 szakasz­ra oszlanak, s előfordul, hogy egy­­egy személy esetében 5—8 teljesít­ménynormát kell beírni és átszámí­tani. Ajánlatos lenne elgondolkozni új díjazási forma bevezetésén, mely az akkordmunkán alapulna. Példa­ként vegyünk egy munkaműveletet. Az őszi mélyszántást ezerhúsz hek­táron kell elvégezni. A szántásra megállapított norma 3,40 hektár az ötödik fizetési osztályban, mely pénz­ben 55,42 koronát tesz ki. A fent em­lített terület tehát összesen 300 tel­jesítménynormát emészt fel, melyért összesen 16 626 korona jár. Ha a mun­kát öt traktor végzi, hatvan nap alatt készülnek el a szántással. Amennyi­ben ez idő alatt a kívánt minőség­ben végeznek a munkával, akkor bér­alapjuk 10 százalékát, vagyis 1662 koronát kapnának prémiumként. Valamilyen formában a teljesít­ménynormákat összhangba kell hozni és egyszerűsíteni kell azokat. Fontos, hogy a díjazás igazságos legyen, a munka Jellege és a minőség elvég­zése szerint történjék. Végeredmény­ben a korszerű technika és techno­lógiai eljárások bevezetésővel segítse elő a termelés növekedését. Horváth Lajos mérnök, a szímői EFSZ közgazdásza A^A A^A A^A A^A edény a föld mélyében sokféle hely­zetben lehet, helyi, természetesen rendkívüli gyenge, mágneses terek képződnek. A magnetométer fő alkatrésze egy közönséges vízzel megtöltött mű­anyag-edény. A víz hidrogénjének protonjai igen érzékenyen reagálnak a mágneses tér változásaira. A mű­anyagpolcokat rézhuzalból készült sűrű tekercs veszi körül. Amikor a készülék mágneses térrel rendelkező tárgy fölé kerül, a tekercsben egy­milliomod volt nagyságrendű feszült­ség keletkezik. Ezt a feszültséget természetesen csak felerősítése után lehet mérni. Hordozható készüléket ilyen célra a legutóbbi időkig nem szerkesztettek. De időközben „mentőangyalként“ megjelentek a félvezetők. Az új ké­szülék tranzisztorokkal működik, és belefér egy kisebb útitáskába. A magnetométer még egy fontos feladatot lát el: meghatározza a mág­neses tér irányát. Ennek alapján az­tán meghatározható például, hogy a külön—külön található töredékek ugyanahhoz a tárgyhoz tartoznak-s, vagy sem. (M. Sz.) «J« •*« «$► «£► «$» ♦♦♦ «J» «J» Rekordtermelésü szimmentáli tehenek származása A tej és a tej-hús tenyészlrányú szarvasmarhafajták tökéletesítésénél mindenkor nagy jelentőséget tulajdo­nítottak a rekord termelésű tehenek és utódaik felhasználásának. A tsnyészérték megállapítására — a származás figyelembevételével — adatokat gyűjtöttek olyan 83 szim­mentáli tehenekről, amelyek a laktá­­ció 300 napja alatt legalább 8000 kg tejet termeltek. Ezeknek a rekord termelésű tehe­neknek 74,4 százaléka fajtiszta volt. Ebből arra következtettek, hogy a megfelelő viszonyok között nevelt fajtiszta állatok ugyanolyan életere­­jűek és termelőképességűek, mint a keresztezett állatok. Továbbá törvény­­szerűnek mutatkozott, hogy a nagyon nagy termelőképességűek rokonte­­nyésztett egyedek voltak, kiváló te­nyészbikák leányai. A rokontenyésztett, rekord terme­lésű állatok szüleinek életkora nem haladta meg a négy évet. Látszólag tehát a fiatal vagy a hasonló korú állatok párosítása bizonyos fokig gyengíti a rokontenyésztés depresz­­sziós hatását. Ismételten megállapították, hogy a legjobb tejelésű vagy kitűnő tenyész­­értékű egyedek nagyon gyakran bizo­nyos kiváló vonalból vagy hasonló kiváló vonalak keresztezéséből szár­maztak. Figyelemre méltó az anyák­nak (a szimmentáli fajtára való te­kintettel) elég nagynak mondott — 3,9 százalék — tejzsír hozama. Meg kell jegyezni, hogy a rekorderek anyái és más ősei aránylag nagy­testű állatok voltak. A rekorder tehenek és anyáik tejtermelése és tejük zsírtartalma között, ugyanabban a laktációban, aránylag gyenge (+0,2, + 0,3) a pozitív korreláció. Számí­tásba kell azonban venni, hogy a re­korder tehenek anyái gyakran sok­kal rosszabb takarmányozási viszo­nyok között tejeltek. Az egyenlőkép-A gabonamezőkön rövidesen el­ül a zaj, de máris új munka vár földműveseinkre. Az időszerű te­endők közül egyik fontos lépés a talajerő fokozása. Tapasztala­taink igazolják, hogy a nyári, illetve augusztusi istállótrágyázás eredménye felülmúlja a más idő­szakban végzett trágyázás hatását. Nyáron igen élénk a talajélet, s ennek következtében gyorsabb a trágya kedvező átalakulása. Az istállótrágyázás hasznosulá­sának egyik feltétele, hogy ne ve­szítsen értékéből. Ezért kihordá­sát úgy szervezzük, hogy terege­­tését nyomon kövesse az eke. A szántás mélysége kötöttebb ta­lajokon 14—18 cm, míg a lazább, homokosabb talajokon 18—24 cm. Ésszerűen cselekszünk, ha az istállótrágyával egyidőben a fosz­­foros és káliumot tartalmazó mű­trágyát is a földbe juttatjuk. A szerves és szervetlen trágyák együttes hatása kedvezően befo­lyásolja a talajerő fokozását. NE HALOGASSUK A REPCE VE­­TÉSÉT. A repce fontos olajnövé­­nyünk. Bár ingadozó terméshoza­pen jó takarmányozási viszonyok kö­zött tejelő rekorder tehenek és anyáik legnagyobb tejtermelése kö­zött a korreláció lényegesen nagyobb ( + 0,5) volt. Ismeretes, hogy a jövendő ivadé­kok életerejét és minőségét nagymér­tékben befolyásolja szüleik életkora a pároztatás idejében. Kitűnt, hogy a rekorder tehenek anyáinak életkora a megtermékenyítéskor aránylag ala­csony — 4 év és 11 hónap — volt, az apaállatoké pedig 4 év és 3 hónap. A rekorderek anyái 67,2 százalékban, apái pedig 77,5 százalékban 6 évnél fiatalabbak voltak a megtermékenyí­tés időpontjában. A rekorder tehenek 34 százalékának anyja a pároztatás idejében legfeljebb 3 éves, apja pe­dig 5 évnél fiatalabb volt. A vizsgált tehenek közül csak három származott aránylag idősebb szülőktől, anyjuk 9 évnél, apjuk pedig 8 évnél volt idősebb. Általában azt tartják, hogy az első borjazásból származó ivadékok ter­melőképessége és tenyészértéke aránylag kisebb, mint a későbbi bor­jaké. A vizsgált 61 rekorder tehén közül 20 volt elsőszülött. Így pl. a későbbi rekorder a IV. laktációban 9159 kg tejet termelő Szojka tehén anyja, Sznezsinka, az első megtermé­­kenyüléskor, amelyből a Szojka szár­mazott, csak 17,5 hónapos, a Szojka apja pedig ugyanakkor 19 hónapos volt. A 20 elsőszülött rekorder tehén anyáinak átlagos életkora 23,5 hónap, apáiké 39 hónap volt. Az első borjazáskor rekordtejelésű, legalább 800 kg termelésű ivadékot ellő tehenek, további borjai nem ér­ték el a rekord szintet; a nővérek és félnővérek átlagos termelése csak 5939,6 kg volt. Ezek az adatok azt igazolják, hogy az első ellésből is várhatók nagy termelőképességű, ki­váló tenyészértékű utódok. Vaszifev mánál fogva több gazdaság vona­kodik termesztésétől, számos me­zőgazdasági üzemben szép ered­ményeket könyvelhetnek el. Nem ritkaság a 25—28 mázsás hektár­hozam repcéből. Az értékesítés szempontjából tehát nem megve­tendő növény, ugyanakkor a rep­cepogácsa a tehenek tápdús ta­karmányának egyike. A repce kiemelkedő termésho­zamainak fontos előfeltétele a jó­kori vetés. Kísérleti eredmények alapján vetésének legkedvezőbb agrotechnikai határideje augusz­tus 10-től a hónap végéig tart. Túl korai vetés főleg a nyugat-szlová­kiai síkságokon nem ajánlatos, mert kedvező ősz esetén a növény nagyra nő, sőt egyes példányai virágot is bontanak. Az ősz folya­mán felnyurgult vagy elterebélye­sedett repce rosszul telel, a jeges hótakaró alatt kipáliik. A későn földbe juttatott repce pedig gyen­gén megy a télbe, és a száraz fa­gyok „megeszik" Minden igyeke­zetünkkel azon legyünk hngy a repce vetőmagja legké**bb au­gusztus utolsó hetében a földbe kerüljön. _$á_

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom