Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-08-13 / 32. szám

Gabonaféléink hektárhozamának emelése kétségtelenül összefügg a gyomtalanítással, s ezen belül a vegyszerekkel gyomtalanltott gabonának hatékonyságával. Minél jobban sikerül tehát a gyomoktól tisztán tartanunk gabonaféléinket, annál több fény, nedvesség és tápanyag jut a növények táplálására Így annál nagyobb a termés, jobb a szemek minősége, könnyebb a betakarítás és a tisztítás. Fontos, hogy a vegyszerek alkalmazása megfelelő időben történjen, amikor hatásuk jelentős, « nem történik károsodás.

A nyugat-szlovákial kerületben gabonaféléink vegyszeres kezelése mintegy tíz esztendős múltra tekint vissza. Míg 19B0-ban kerületünkben 32 ezer, addig az 1963—65-ös években (átlagosan) már körülbelül 70 ezer hektárt gyomtalaiútottunk. Idén kis híján elértük a 120 ezer hektárt. Az utóbbi nyolc esztendő alatt a vegyszeres gyomirtással, illetve anteriílet majdnem megnégyszereződött, s a vegyszeres gyomtalanítást kerületi átlagban a vetésterületnek több mint 37 százalékán végeztük. Gabonaféléink vegyszeres kezelésében a dunaszerdahelyi és-a galántal járások vezetnek, egyenként 15—15 ezer hektárt gyomtalanítottak a gabonavetésteAilet 58, illetve 59 százalékán. Az ily módon gondozott ga-I

Az Idei tavasz nagyon ked- (> vező volt az évelő takarmány- (1 növények fejlődésére. Gazdag f1 lett a termés lucernából, még i gazdagabb vörösheréből. A ta- ( valyi év tapasztalataiból okulva, mezőgazdasági üzemeink <, iparkodtak is betakarításával. *, Bár az esős időjárás már kéz- 11 detét vette, számos szövetkezet ' i jó minőségben rakta kazalba a j» nagy mennjwségű takarmányt. > Ennek tudható be, hogy mező- . • gazdasági üzemeink sokkal (> több lucernát szántak magfo- ,1 gásra, mint az elmúlt észtén- (1 dőkben. Ám a második kaszá- <' lású lucerna fő virágzásának (' ideje csapadékdús időjárásra ( esett, majd a további esőzések » sem kedveztek a lucerna be- * ( porzására. Sőt, a magnak ha- 1, gyott takarmányt felverte a (, sarjú, minek következtében ér- 11 demleges magterméssel aligha 11 számolhatunk. ' I

A harmadik kaszálásból tör- (i ténő magfogés sikerét előse- , > gáti, hogy ilyenkor a kártevők ,1 száma is csökken. Azonban itt (* is tartsuk be a szabályt, hogy i1 lehetőleg egész táblát hagy- ([ junk meg magnak. ('

Az évelő takarmányok gaz- <[ dag termésének jóvoltából szá- <, mos mezőgazdasági üzem ka- 1 > zalba rakta egész évre szőlő 11 takarmányszükségletét. Kézen- 1> fekvő tehát, hogy különösen * i ott, ahol második kaszálásból ' i nem sikerült a magfogás, a (I most virágzó harmadik kaszá- , > lást hagyjuk meg magtermesz- , > tésre. i •

A lucerna harmadik nőve- i1 déke biztos termést hoz, ha i1 tömeges virágzása augusztus ij derekáig történik. E pontnál i az is megemlítendő, hogy bár-. < ( milyen esős a nyár, augusztus- <, ban rendszerint több a napos, 1, derült idő, így a virágok bepor- \ zására több a remény, mint az S elmúlt hónapban. -sá- >

fvwv w wwvwwwwv

Társakat keresitek

A merész tervek megvalósításához

Épp akkor toppantunk az ekecsi szövetkezet iredájába, amikor Kelemen Gyula elnök és Öllé Imre, a szövetkezet pártszervezetének s egyben ellenőrző bizottságának elnöke Cséfalvay Pállal, az újdonsült mérnökkel társalgott. Miről beszélhettek másról, mint a jövőről? A végzős fiatalember tudni akarja beosztását, munkáját, fizetését. Kelemen elvtárs apai hangon üti a húrt, reálisan, szépítgetés nélkül tárja fel a helyzetet. Ekkora üzembe szükség van mérnökre, mert a megnövekedett feladatok egyre több energiát, magasabb képesítést, rátermettséget követelnek a vezetőktől, irányítóktól. Bár az ekecsi szövetkezet az utóbbi években talpraállt, ez nem jelenti azt, hogy nincs lehetőség továbbá, a fellendülésre. Sőt. Ezután kezdődik csak az igazi roham, a versengés az előrejutásért. A tökéletesített irányítás keretében számos elgondolás megoldható, kivitelezhető. Azt is mondhatjuk, a tökéletesített irányítás kényszeríti is a vezetőket, hogy valami olyat tegyenek, ami jobb volt az eddiginél. De erről hadd beszeljenek az ekecslek, hiszen elgondolásért nem kell a szomszédba menniük.

ÁTSZERVEZÉS AZ EGÉSZ VONALON

— A szabadabb kéz — nagyobb felelősséget, gondot ró a vezetőkre, tagokra egyaránt — mondotta többek között Kelemen elvtárs. — Azelőtt szinte kézenfogva vezették az embert, hektárokra szabták a vetésterületet. Mit csinálhattunk egyebet? Kifizetődött vagy sem, parancs szerint kellett vetnünk. Ha kellett egy épület évekig tartott míg jóváhagyták, kölcsönt folyósítottak. így ment ez hosszú éveken keresztül. Most megnyílt az út, és saját akaratunk is érvényre jut.

A további beszélgetés folytán szinte meglepődtünk azokon a terveken, intézkedéseken, amelyeket az ekecsiek foganatosítanak a gazdálkodás fellendítése érdekében.

Az új kiválasztott termelési ágakhoz Igazodva átszervezik, átépítik az egész gazdaságot, vetésforgótól kezdve a gazdasági épületekig. Mivel az állattenyésztés szakaszán a tejtermelés, szarvasmarha- és baromfihizlalás, valamint a lúdtenyésztés jön tekintetbe, e négy termelési ág szolgálatába állítják a növénytermesztést. Ez természetszerűleg maga után vonja, hogy a takarmánynövények összetételén is változtassanak.

A tejtermelés például sok fehérjedús takarmányt követel. Ennélfogva tehát a jelenlegi 19 százalékról 22 százalékra növelik az évelő pillangósok vetésterületét, főleg az ipari növények és egyéves takarmányok rovására. Továbbá kiszélesítik a silókukorica és a tavaszi takarmánykeverékek vetéstetrületét.

SZILÁRD TAKARMÁNYALAP

Jelenleg 620 tehene van a közösnek. Év végére selejtezés révén 580- ra csökkentik az állományt, amikor a terv szerint 8 literes tejátlagra számítanak.

— Tervünk az, hogy olyan szilárd takarmánybázist teremtsünk, amelynél egyik napról a másikra, sőt fél év leforgása alatt sem ingadozzon a tejhozam. Nagytömegű fehérjedús takarmányok tartósítására törekszünk, mely hónapokon át egyenletes tejhozamot eredményez. Ennek érdekében a Harvester silótornyoknak megfelelően átépítjük tehénistállóinkat. Ha mindezt elvégeztük, remélhető, hogy 10—12 literes tejátlagról beszélhetünk, mely a jövedelmező tejtermelés biztosítása — mondja a tervezgető elnök.

Ami a szarvasmarha-hizlalást illeti, e téren is jól áll a szövetkezet. A szarvasmarhák átlagos napi súlygyarapodása év elejétől számítva 0,75 kg, míg a hízóknál 0,90—1 kg az átlagos napi súlygyarapodás. Jelenleg nemcsak az idei, de a jövő évre szóló 20 vagonra tehető hízómarha eladása is biztosítva van.

MÁJ, VAGY PECSENYE?

A nagyüzemek részéről a lúdtenyésztés új termelési ágnak mondható. Hiszen az országban csupán néhány szövetkezet űzi kisebb-nagyobb szerencsével. Amennyiben tudomást szereztünk, hogy az ekecsiek tervbe vették lúdtenyészetük kiszélesítését, érdekelt bennünkét a szárnyasok helyzete, jövője a szövetkezetben.

— Az első évben extenziven (külterjesen) próbálkoztunk a libatartással. Főleg a toll ára érdekelt bennünket. Sajnos, a toll 45 koronás ára áthúzta számításunkat. Most újabban a májra fektetjük a fősúlyt. A lúdtartáson keresztül a májtermelést szorgalmazzuk — fejtegeti a vezetőség elképzelését az elnök.

Az előzetes tapasztalatok alapján két irányban értékesítik a ludakat. Egy részét pecsenyelibaként, nagyobb hányadát pedig a máj kedvéért tenyésztik. Ezt a lépést az elnök a következőképpen indokolja:

— A tavaszon például március 9-én 800 liba kelt ki a keltetőből. Ezek 56 nap elteltével 3,5—4 kg-ot nyomtak, tehát megértek arra, hogy pecsenyelibaként piacra kerüljenek. Nem várhattuk meg velük a tarlózást, mert nagyon kinyúlt volna a tartási, idő. Viszont a későbben kelt libák aratásig a legelőn tartózkodnak, azután a tarlón összeszedik magukat, majd a tömésük következik.

Szóba került milyen módszerrel végzik majd a libák tömését. Kelemen elvtárs a kézi tömést' helyezte előtérbe. Ugyanis, amíg a pecsenyeliba gépi tömése előnyös, mert vele növelhető az I. osztály mennyisége, a májterraelésre beállított ludakat kézzel tömik, mert így tovább bírják a hizlalást, mert a máj a tömés utolsó heteiben, napjaiban növekszik a legjobban. Egy öt hétig kukoricával tömött lódtól várható a legnagyobb máj. Márpedig az I. osztályú máj kilójáért előreláthatólag 140 koronát fizet a felvásárlóüzem.

— Számításaik alapján tehát kifizetődik a lúdtenyésztés? — teszem fel a kérdést, csupán azért, mert Német Károly ökonómus véleményére is kíváncsiak vagyunk.

— Bízunk benne, hogy igen — mondja a számok embere. Hiszen csupán a májért megkapjuk az egész

liba árát. Márpedig a hús sem megvetendő, és a tollért is kapunk valamit. Előzetes számításaink szerint minden befektetett korona 1,48 koronát hoz a házhoz.

Idén 600 tojőlúdjuk volt az ekecsieknek, most 1000 darabot hagynak magnak. Tojónként 34 tojást nyertek, s egy tojás előállítási költsége

7,20 koronába került. Az össz-tojásmennyiség 53 százaléka, míg a fias tojások 93 százaléka kikelt. Tojónként tehát 19,4 libát nyertek. Jövőre az 1000 tojó után 20 ezer libát várnak, melyekből 12 ezeret az elmondottak alapján felnevelnek, a többit napos korban értékesítik.

TÁRS KERESTETIK

Az ekecsieknek minden előfeltételük adva van, hogy nagyüzemi alapokra helyezzék és kiszélesítsék a lúdtenyésztést. Jelenleg 150 hektáros legelő áll az állatok rendelkezésére, amelyet tisztavízű kanális szel keresztül. Kelemen elnök szavai szerint 100—150 ezer liba tenyésztésére is berendezkedhetnének. Ehhez azonban sok pénzre van szükség. Jó lenne, ha a környék szövetkezetei közül társ akadna, s együttes erővel valósítanák meg e merész elképzelést. Hiszszük, akad szövetkezet, mely ugyanolyan bizalommal tekint a lúdtenyészlésre, mint az ekecsiek. Társulás pedig csupán a vállalkozó szellemen alapszik, melyből nincs hiány a csallóköziek körében.

TUDÁS ÉS KÉPESSÉG SZERINT

— A gazdálkodás hogyanja eiső- és másodsorban a minőségi munkán alapszik. Ez duplán vonatkozik azokra a dolgozókra, kiknek kezére nagy értéket bíztak, s becsületes avagy hanyag munkájuk érezhetően kihat a közös pénzügyi helyzetére. Ugyanis, a szövetkezet tagjaitól vezetőségétől függ, mit hoz a tökéletesített irányítás. Fontos tehát, hogy előtérbe kerüljön az emberek nevelése, mert a feladatok megoldásába minden egyes dolgozónak tudása javát kell adnia — fejtegeti a tökéletesített irányítással kapcsolatos nézeteit Öllé Imre, a szövetkezet üzemi pártszervezetének elnöke. — Az igényesebb feladatok nemcsak lelkiismeretesebb munkát, de Igényesebb ellenőrzést is követelnek. Bármilyen átgondolt, részleteiben kidolgozott terv szerint kezdjük a munkát, a sikert azok az emberek döntik el, akikre a terv megvalósítását bíztuk. Ezért elsőrendű követelmény, hogy az egyes munkaszakaszokra képességeik, tudásuk szerint osszuk be az embereket.

Ekecsen minden munkaszakaszon a növénytermesztésben, állattenyésztésben, sőt a műhelyekben is szerződést kötöttek a dolgozókkal, mit várnak tőlük, melyhez igazodik fizetésük, a terven felül kitermelt értékekből pedig premizálásuk. Jelenleg az új irányvonalnak és termelési ágaknak megfelelően folyik a termelési eszközök és munkaerő felmérése, hogy a megnövekedett feladatokkal is sikeresen megbirkózzon a szövetkezet. ,

SÁNDOR GÁBOR

Néhány gondolat az állatorvosi szolgálat díjazásáról

Az elmúlt napokban, hetekben mezőgazdasági üzemeink körében beszéd tárgya az állatorvosi szolgálat díjazása. Ez természetes, hiszen alyan változásra került sor, amely a szövetkezeteket pénzügyileg elég érzékenyen érinti. Igaz, az állati termékek árának kiigazítása révén államunk évenként mintegy 490 millió koronát juttat a termelőknek, ugyanakkor az említett szolgáltatásokért 800 millió korona bevételre számít. Lényegében tehát ha a 400 millió sorsáról van szó, több esetben békét- Ienkednek az emberek.

Jóllehet, mivel július elsejével lépett életbe a határozat, még nincsenek konkrét tapasztalataink az új intézkedés előnyeiről, hátrányairól. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk a való helyzetet, talán enyhít bosszúságunkon.

Elsősorban tudnunk kell, hogy a fellépő fertőző betegségekkel járó (TBC, bang, száj- és körömfájás stb.) állatorvosi szolgálatokat a nagyüze mekben továbbra is ingyenesen végzik. Ezek a rendszerint tömegesen fellépő fertőző betegségek vizsgálata, kezelése nem terheli a szövetkezel pénztárát. > narad->ak tehát olyan betegségek, orvosi beavatkozást

igénylő esetek, melyek sok esetben megelőzhetők. E pontnál tehát előtérbe kerül az istálló higiéniájának rendszeres betartása, az előírások és rendszabályok érvényre juttatása, mind az épületekben, mind az állatoknál. Ha minden követelménynek következetesen eleget teszünk, nemcsak az állatorvosi beavatkozás csökkentését érjük el, de az állattenyésztés egész vonalán érdemleges javulás állhat elő. Mindamellett számolhatunk az orvosi szolgálat javulásával is, hiszen a tisztességes bér ellenében kiváló munka várható.

Legyünk őszinték; hányszor de hányszor hívtak állatorvost hanyagságból, nemtörődömségből, avagy tudatlanságból eredő megbetegedésekhez. Láttuk, tudtuk, hogy dohos a takarmány, mégis odaadtuk a malacoknak, borjaknak. Gyakori eset volt, hogy a takarmány ízesítésére használt mesterséges fehérjepóflókat avatatlan kezek adagolták, és mérgezést idéztek elő. Se szeri, se száma az olyan megbetegedéseknek, amelyek kis körültekintéssel, szakértelemmel megelőzhetők. Természetes, hogy az állatorvosnak akadt dolga, s futkoshatott egyik helyről a másikra. A rászorultak ezt természetesnek vették, hiszen nem került anyagiakba. Ezek

után felmerül a kérdés, vajon kellő megbecsülésben részesült-e az állatorvosi szolgálat.

Másik eset. Mezőgazdasági üzemeink annak ellenére, hogy ingyenes orvosi szolgálatot élveztek, mégis tartottak házi gyógyszertárt. Erre minden bizonnyal szükség volt, ám a drága pénzen megvásárolt gyógyszer számos szövetkezetben nem töltötte be hivatását. Szerteszét hevert a raktárban, istállósarkokban, ablakban, s bizony idő múltán értékét vesztette. Ha mégis gyógyítottak vele, sokszor mit sem használt, mert alkalmazása nem történt szakszerűen.

A napokban csupán kíváncsiságból megállapítottam, hogy egyes szövetkezetek 20—30 ezer koronát áldoztak egy év leforgása alatt gyógyszerekre. Az új irányelvek szerint erre nincs szükség. Az állatorvos nemcsak előírja, de saját maga hasznosítja az adott esetben szükséges gyógyszereket.

A szolgáltatás megtérítésének rovására megtörténhet, hogy bizonyos esetekben nélkülözik majd az állatorvost. Nem vitás, hogy ennek a szövetkezet issza meg a levét. Például a nehéz elléshez későn hívott orvos a legjobb akarat mellett sem mentheti meg a tehenet. Az állat értéke pedig nem kevesebb, mint 10— 12 ezer korona, holott az állatorvos díjazása a munkától függően 50— 300 korona.

Még néhány szót a mesterséges megtermékenyítés díjazásáról, bár ez nem tartozik az állatorvosi szolgálat körébe. Az inszemináció megtérítése ugyancsak nagy visszhangot váltott ki a szövetkezetekben. Több üzem csupán hosszabb fontolgatás után kötött szerződést az illetékes állomással, de többen reálisan értékelték a helyzetet. Nem kell ökonómiai végzettség, hogy kiszámítsuk, melyik olcsóbb a bikatartás-e, vagy a befolyatás díjazása. Csupán a bikák ára nagy összeget tesz ki, de a takarmány és az állatgondozók fizetése is sokra rúg. S ha mégis a bikák vásárlása mellett döntenénk, tudnunk kell, hogy országos méretben megközelítően sem rendelkezünk a jövő követelményeinek megfelelő és elegendő apaállattal.

Nem akarom a való helyzetet szépítgetni, a rendeletet megvédeni, de egy bizonyos: a szövetkezetek többsége ma már oly erős lábakon áll, hogy az állatorvosi szolgálat megtérítése nem jelent érdemleges megterhelést, különösen ha a betegségek megelőzését szívügyüknek tekintik a zootechnikusok és állatgondozók.

Bugár István,

a Galántai Állategészségügyi Központ technikusa

Verebes Lajos a garamvezekényi szövetkezet elnöke ügyesen vezeti a rábízott gazdaságot. Pénzügyileg egyre jobban állnak, ezért nagy gondot fordítanak a gazdasági udvar építésére is. Az elnök elégedett a munka ütemével. Bállá, felv.

Bővült a vegyszerrel kezelt terület

bonafélék terjedelme csak az érsekújvári, a senicai és a lévai járásokban hasonló. A vegyszeresen kezelt gabonavetések aránya különösen a nehéz munkafeltételü senicel járásban a közel 50 százalékos eredménynyel igen örvendetesnek mondható. Sajnos, vannak még járásaink, mint például a bratislavai, topoléanyi és a trnavai, amelyekben a gabonaféléknek csupán 25 százaléka részesült vegyszeres gyomirtásban.

Bár kerületi átlagban a gépállomások a gépek számának csak 30 százalékával rendelkeznek, a területeknek több mint a felén maguk végezték e a gyomtalanítást. A dunaszerdahelyi járásban a gellei gépállomás például a rendelkezésére álló 35 gépegység segítségével közel 10 ezer hektáron gyomtalanított. A nyugat-szlovákiai gépállomások közül a gyomirtás terén leggyengébb eredményt az újváriak értek el.

Gabonaféléink gyomtalanításánál elsősorban a Dikotex-et, az alávetésnél pedig a Dinosebet alkalmazták. A dunaszerdahelyi, komáromi és újvári járásokban idén elsőízben eredményesen használták az Aretitot. Gyomirtóhatása sokoldalú. Számos olyan gyomnövényre is hatással van, amelyre a Dikotex nem eredményes, emellett alávetéseknél is jú használható. Agriont nagyobb területen csak a galántai és a nyitrai járásokban használtak.

Örvendetes, hogy a növekvő területű gyomtalanítást nagyjából a múlt években is • rendelkezésre álló gépparkkal érték el. Persze itt a gabonapermetezés idején páratlanul kedvező időjárás is befolyással volt.

Számolva azzal, hogy a következő évben végre az új permetezőgépet is megkapjuk, szükséges lesz, hogy iparunk a szükséges vegyszereket a kívánt választékban biztosítsa. Ugyanakkor minden bizonnyal az alkatrészhiány is megoldódik, s reményünk lehet arra, hogy kerületünkben a vegyszeresen kezelt gabonaterület tovább növekedik, s az e téren élenjáró országokkal szembeni lemaradásunkat behozhatjuk.

Renczés Vilmos