Szabad Földműves, 1966. július-december (17. évfolyam, 26-52. szám)

1966-08-13 / 32. szám

Az SZNT elnöksége a betakarításról A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége augusztus 8-i rendkivüli ülé­sén az SZNT földművelésügyi megbízottjának beszámolója alapján megvitatta az aratás s a takarmánynövények betakarítása terén Szlovákiában jelenleg fennálló helyzetet, majd intézkedéseket ha­gyott jóvá a betakarítás meggyorsítására. A szlovákiai egységes földművesszövetkezetek és az állami gaz­daságok augusztus 6-ig mintegy 440 000 hektáron aratták le a gabo­nát. A termést 312 000 hektárról el is szállították. Jelenleg még több mint 190 ezer hektáron áll lábon a gabona. A Szlovák Nemzeti Ta­nács elnöksége nagyra értékeli a földművesek, a kombájn- és trak­torvezetők, a gépesítek és más mezőgazdasági dolgozók eddig elvég­zett igen fárasztó munkáját. A szokatlanul kedvezőtlen és esős idő­járás nagyon hátráltatja a termés betakarítását. A mezőn sok az elfeküdt, túlérett és kicsírázott gabona, illetve mintegy 317 000 hek­táron forog veszélyben a termés. Az említett földeken részben még lábon áll a gabona, részben pedig learatva, illetve keresztekben .vár az elszállításra. A Szlovák Nemzeti fanács elnöksége aggodalommal vette tudo­másul ezen tényállásról közölt adatokat, s a felelős szerveknek utasítást adott a szükséges intézkedésekre. Meghagyta, hogy: — a mezőgazdasági termelési igazgatóságok az illetékes nemzeti bizottságokkal, a szakszervezetekkl és a CSISZ-szervezetekkel szo­rosan együttműködve minél előbb szervezzék meg a segíteni kész polgártársainkat az egyes községekben, üzemekben, hivatalokban és városokban, vagyis elsősorban toborozzanak aratókat, traktorveze­tőket és gépesítőket. Különösen e napokban lép előtérbe a nemzeti bizottságok szervező munkájának szükségessége. A nemzeti bizott­ságok, mint államhatalmi és közigazgatási szervek, szervezzék meg a lakosságot, hogy mindenki tőle telhetőén segítsen az idei termés . megmentésében. E napokban minden mezőgazdasági üzem gondoskodik a gabona kicsépléséről, valamint raktárba szállításáról, szárításáról. Elsősor­ban a szárítóberendezéseket kell igénybe venni. Ezeket a berende­zéseket a felvásárlőszervek, az EFSZ-ek és állami gazdaságok s egyéb vállalatok is a rászoruló üzemek rendelkezésére bocsáthat­ják. Idén szokatlanul sok nehézséget okoz az aratás. A mezőgazda­­sági gépek és velük dolgozó emberek teljesítőképessége is kisebb, mint máskor. Szükséges, hogy az ÄG-k, GTÄ-k igazgatói, EFSZ-ek vezetői különböző módon tegyék anyagilag érdekeltté a kombájn­vezetőket, gépesítőket, aratókat, vagyis mindazokat, akik hozzájá­rulnak a termés megmentéséhez. Az anyagi érdekeltség célja a le­hetőleg legkisebb veszteségmentes betakarítás. A teljesítménynormá­kat rugalmasan, közvetlenül a földeken kell módosítani és naponta, illetve hetenként rögzíteni kell a kitűzött feladatok teljesítéséért járó célprémiumot. A GTÄ-k és AG-k dolgozói helyezzék úgy készenlétbe a kombájno­kat, hogy azok a nehezebb feltételek között is zavartalanul dolgoz­hassanak. A járási aratóbizottságok, illetve a mezőgazdasági üzemek felhí­vására minden vállalat bocsásson készségesen rendelkezésre szállí­tóeszközöket, gépeket, szárítóberendezéseket, ponyvákat, raktárhe­lyiségeket. A mezőgazdasági üzemek és termelési igazgatóságok agronómusai válogassák ki a legkiválóbb minőségű gabonát a vetőmagalap szá­mára, és gondoskodjanak arról, hogy megmaradjon a vetőmag teljes biológiai értéke. Az aratással egyidejűleg biztosítani kell a többi mezőgazdasági munkák végzését is. Ja komáromi járás földművesei a ” rendkívül nehéz körülmények ellenére is teljesítették gabonaeladási tervüket. Főleg az élenjáró kombáj­­nosok érdeme, hogy ilyen hamar célba értek. A legjobbak közé tarto­zik Mlátik István, a bátorkeszi szö­vetkezet kombájnosa, aki SZK—4-es CÉLBAN A KOMÁ­ROMI JÁRÁS kombájnjával 238 hektárról 5935 má­zsa szemet csépelt ki. A második he­lyezett a járásban szintén ebből a szövetkezetből Laczkő Dezső, aki 230 hektárt aratott. Marcsa József és Laukó János, a búcsi szövetkezet kombájnosai, valamint Krizsan Jó­zsef, a gyulamajori ÁG kombájnosa már szintén több mint 200 hektárt arattak. Bár a járás földművesei 102 száza­lékra teljesítették eladási kötelezett­ségüket, a munka tovább folyik, hogy az időjárás és a talajvíz-okozta ká­rokat a legkisebbre csökkentsék. Aratási hírek 0 A nemzeti bizottságok egyre több hitelt kérnek az állami takarék­­pénztártól. Az első félévben mintegy 33 millió korona hitelt adott neki az állami takarékpénztár. A nemzeti bizottságok ezt az összeget főleg a lakosság életkörülményeinek megja­vítására, szolgáltatásokra fordítja. Tizenöt nemzeti bizottság 881 ezer korona hitelt kért, főleg családi házak építésére. De a hitelekből so­kat fordítanak téglagyárak, kőbá­nyák, betonkeverők, fűrésztelepek és hasonló üzemek vagy berendezések létesítésére, felújítására. Huszonhét hitel szállítóeszközök főleg traktorok és teherautók vásárlására szolgál. • Olvasóink szíves elnézését kérjük lapunk múlt heti szá­mában előforduló technikai hibáért. Az említett számban megjelent szakmelléklet címe: Gyümölcs • Zöldség • Virág, (8. szám.) 30 30 CSALÄD MÉH teljes felszerelés­sel és 20 üres kaptár eladó. Cím: Jed­­notné rolnícke druzstvo, Ardovo p. p. PleSlvec okres Rozflava. • A komáróci szövetkezet kom­bájnosai két műszakban dolgoznak, s ha az idő engedi pár napon belül végeznek az aratással. A múlt hét végéig 714 tonna gabonát csépeltek ki. A becslések szerint 20—22 má­zsás hektárhozamra számítanak a gabonafélékből. £ A magyarbődl és a szomszédos községek szövetkezetei elszámították egy kissé magukat, amikor a gabo­nát, eléggé nagy területeken, rénd­­rakóval aratták. Jobban tették volna, ha előnyben részesítik a megfelelőbb módszert, vagyis a közvetlen kom­bájnaratást. Erre ők Is rájöttek, ma már nem kétmenetesen, hanem köz­vetlenül kombájnnal aratnak. A ki­csépelt gabonát pedig ventillátorok segítségével szárítják. • Felsőkemencén már befejezték az aratást, és a cséplés végére is rövidesen pontot tesznek. 4P Györgyiben a szalma betakarí­tásával jeleskednek. Az aratással pár­huzamosan a szalma is kazalba ke­rül, s így az alávetések fejlődéséhez, valamint a másodnövények vetéséhez kedvező előfeltételeket teremtenek. 9 Csákányfalván sem tétlenked­nek. Az aratást már befejezték, per­sze csépelnivaló még van jócskán. Eddig négy vagon gabonát adtak el. A tarlóhántást 80 hektáron végezték el, és három hektárnyi tarlókeveré­ket vetettek. • Kelecsényben annak ellenére, hogy a traktorállomástól igényelt kombájnt nem kapták meg, az ara­tást e héten befejezik. A cséplés azonban még hátra van. A két csép­lőgépük minden nap két váDá^n dolgozik. A. S. @ A marcelházi szövetkezetben jól megszervezték az aratást. A helyi kombájnosok versenyében Zsidek— Varga kettős vezet. A múlt hét vé­géig 82 hektárról 2276 mázsa gabo­nát csépeltek ki. De helyt állnak a kráfovi gépállomás kombájnosai is, akik 231 hektárról aratták le a ga­bonát. A learatott területen búzából negyven mázsás hektárhozamot ér­tek el. £ Dunaradványon jól megy az aratás, és kevés baj van a kombáj­nokkal. Ezért a javítóműhely dolgo­zói Novotny Jenő és Janik Géza is kombájnra ülhettek. Sándor József, Novotny Sándor és Jakab Sándor kombájnosokkal együtt 210 hektár gabonát arattak le. £ A virti EFSZ vezetősége példás szervezőmunkával elérte, hogy a já­rási aratási versenyben ez a szövet­kezet a harmadik helyen végzett. Jól dolgoztak, tehát most már jöhet az áldomás! Kádek G. 9 Lakszakállason az idei aratást az utolsó évtized legnehezebb aratá­sának nevezik. Mind a helyi, mind a vendégkombájnosok sokat küszköd­nek az átázptt talajon. Sokszor csak a hernyótalpas segítségével boldo­gulnak. Munkakedvük azonban nem hanyatlik. Kihasználnak minden percet, s ha jól megy, úgy augusztus közepéig végeznek az aratással. Bajzy Jenőné 0 A mulyadi EFSZ már pontot tett az aratási munkákra és meg volt az áldomás is. Július 31-én a szövetke­zeti tagok teljes létszámban gyüle­keztek a szövetkezeti iroda előtt, hogy tanúi legyenek a búzakoszorű ünnepélyes átadásának. A koszorú­átadást eszem-iszom és táncmulatság követte. Budai J. • Az izsapi szövetkezetben is megfeszített erővel dolgoznak a ga­bona betakarításán. A legjobb telje­sítményt Cséfalvay Sándor kombáj­­nos nyújtotta. Igyekezetük érthető, mert gazdag termésre számítanak. A learatott területeken tavaszi árpá­ból 27,5, búzából pedig 40 mázsa kö­rül értek el hektáronként. Csilizradványon sok gondot oko­zott a talajvíz. Bizony szükség van a kézi kaszákra is. A kaszások között jó példát mutat a 60 éves Füsi Jó­zsef és a 17 éves Csicsay Miklós. De a kombájnosok is kitesznek magu­kért, főleg Száméi Pál, Petőcz Gyu­la, Száméi Sándor és Szabó József. • Medvén sem tétlenkednek! Min­dent elkövetnek a talajvíz káros ha­tásának korlátozása céljából. A her­nyótalpast is üzemeltetik, az vontatja a gabonával megrakott pótkocsit a tábla szélére, ahol a kombájn kicsé­peli az eléggé nedves magot. Nehéz munkájuk van a medvétek­nek! Ha az idő kedvez és a lakosság szorgalma nem hanyatlik, erőfeszíté­süket siker koronázza. Schick K. Nehéz a csallóközi aratás • Apácaszakállason 50 mázsás hektárhozamo.tértek el búzából • Doborgazon nem sajnálják a természetbenit • Csicsóra 200 'brigádostküldenek • A dunaszerdahelyi járásban már előkészítették a vetőmagot • T örvények-rendeletek A múlt évi, mindent elsöpörni akaró árvíz után idén a csallóközi paraszt aratás kezdetén bizakodva szem­­lélgette a sokat Ígérő gabonatáblákat. Az öröm akkor érte el tetőfokát, amikor az első napok után papírra vethették a magas hektárhozamokat. Mert bizony régen adott ilyen gazdag búzatermést Csallóköz. Főleg a Bezosztája b.úza remekelt. Apácaszakállason 50 mázsát, Bodzán 50,5 mázsát, LIpeván pedig 50 mázsát adott hektáronként. Pe az öröm kissé korai volt, mert a gya­kori esős napók után újra megduzzadt a rakoncátlan Duna és ismét próbára tette a csallóközi földműveseket. VÍZBŐL MENTIK A KENYÉRNEK VALÖT Doborgazon például Varga Nándor helyi nemzeti bizott­sági elnök javaslatára a szövetkezet vezetősége 20 mun­kást szólított fel, hogy segítsenek a begyűjtésben, akik egy nap alatt közel tíz hektárt arattak le.- A munka ellenértékeként nem sajnálták a természetbenit sem, minden brigádos 50—60 kg gabonát kap naponta. A komáromi járásban még kevesebb a brigádos. Bar­­tos Ferenc, a JNB munkaerőügyi osztályának vezetője mindössze 41 emberről beszélt. Igaz, a napokban Csi­csóra 200 brigádost küldenek, és nagy segítséget kap Gúta, valamint a többi rászoruló szövetkezet is, mégis az a véleményünk, hogy kevés a brigádos. Már az 1964-ben 103. szám alatt ki­adott törvény 74. szakasza kimondot­ta, hogy „a rokkantjáradékot élvező szövetkezeti földműves nyugdíja havi 100—400 koronával emelhető, ha a rokkant magatehetetlen és más sze­mély segítségére, gondozására és ápo­lására szorul.“ A magatehetetlenség tényét és fokát a Szociális Biztosítás Véleményező Bizottsága állapítja meg, tekintettel a kérelmező szociális helyzetére, anyagi viszonyaira és betegségének jellegére. A magatehetetlenségi járulék meg­ítélése tehát a bizottság mérlegelésé­magatehetetlen betegeket mesterkedés­sel, fondorlatossággal vagy színlelés­sel gyanúsítani. Másrészt viszont arra a meglepő eredményre jutottak az el­lenőrző szervek az említett járásban, hogy 13 „teljesen magatehetetlen“ be­tegről kitűnt, hogy közülük négyen még a részbeni magatehetetlenség kö­vetelményeinek sem feleltek meg. Eltekintve attól, hogy a körzeti orvosnak nem áll mindig módjában a magatehetetlenségi járulék megszava­zása előtt a beteg állapotát annak — esetleg távol fekvő vagy nehezen meg­közelíthető =-■ lakhelyén tüzetesen el-Magatehetetlenség vagy mesterkedés? A komáromi és dunaszerdahelyi járásban Is akad még aratnivaló. A kimutatások szerint még megközelítőleg három-háromezer hektár vár kaszát. Markő Ambrőz mérnök, a Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Ter­melési Igazgatóság főagronómusa és JaneCka Milan, a Komáromi Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgató­ság főagronómusa, figyelembe véve a változó időjárást, az erőbedobási lehetőségeket, úgy nyilatkozott, hogy öt­hat nap múlva pontot tehetnek a gabonabegyűjtési munkákra. A dunaszerdahelyi járásban 1500 hektáron akadályozza a talajvíz az aratást, a komáromiban pedig 900 hektáron. A komáromi járásban mintegy 500 hek­táron fekszik renden a gabona. A legnagyobb veszély Gútán és Csícsón van, de még Nemesócsán is több mint 200 hektárt kell aratni. Ez tehát a tényállás. De hogyan oldják meg" a problémát a két járásban? ELÉG VAGY KEVÉS A BRIGÁDOS? Igaz, eső utáni napon látogattunk a két járásba, de amikor délután megszikkadt a föld, csak itt-ott láttunk szalmabegyüjtőket, pedig a dőlt gabonát kézzel kaszál­hatták volna. Több szövetkezeti és járási funkcionárius véleményét hallgattuk meg, aminek az volt a végkö­vetkeztetése, hogy a kéz! kaszálás túl költséges és in­kább várnak két-három napot, hogy a kombájnok át­csoportosításával gyűjtsék be a még kint levő gabonát. Valahogy úgy tűnik, mintha egyes helyeken előtérbe tolták volna az ökonómiai kérdéseket, szem elől té­vesztve, hogy az ország kenyeréről van szó. Deák Ond­­rej, a Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság munka­erőügyi osztályának vezetője elmondotta, hogy a helyi nemzeti bizottságok már a Duna áradása kezdetén az iparban dolgozó helyi lakosokból 208 brigádost szer­veztek, a védnökségi üzemek pedig 103 brigádost biz­tosítottak. De jónéhány szövetkezet nem tartott igényt a brigádosok munkájára, pedig most nehézségekkel küzd. Persze voltak olyan szövetkezetek is, ahol nem volt szükség brigáderőre. Az albáriak minden segítség nélkül épp akkor fejezték be az aratást, amikor ott jártunk. Bogyai Ignác agronómus szerint azonban elő­veszik a kézi kaszát, mert nyolc hektár olyan helyen van, id nva nem mehet gép. Viszont akadtak olyan szöve!l'c”’e!ek is, ahol eleinte nem terveztek brigád­­munká de most a helyi nemzeti bizottság javaslatára, kérték az iparban dolgozó helyi lakosok segítségét. lenőrizni, még kevésbé áll módjában a beteget otthonában „észrevétlenül“ szemmel tartani, vajon csakugyan és milyen mértékben magatehetetlen-e. Orvosainkat tehát senki sem vádol­hatja kötelességmulasztással az adott lehetőségek keretében, másfelől azon­ban mi sem nehezebb, mint a maga­tehetetlenség széles skálájának árnya­latait szabatosan, elfogulatlanul és tárgyilagosan meghatározni. A leg­lelkiismeretesebb orvos sem képes né­ha „igen“-nel vagy „nem“-mel vála­szolni az előírt kérdőív 3. szakaszá­ban feltett kérdésekre: Fel tud-e a beteg idegen segítség nélkül ülni ágyában? — vagy: Fel tud-e egyedül öltözni? Ezért máris több ja­vaslat hangzott el ezeknek a kérdé­seknek szabatosabb megfogalmazásá­ra. Addig is óva intik egészségügyi szerveink a rokkantakat a visszaélés­től és mesterkedésektől, amelyekből csak hátrányok származhatnak a ma­gatehetetlenséget színlelőkre. K. E. Új előfizetők Az elmúlt napokban újból gyarapo­dott lapunk olvasótábora. A Bratisia­­va-vidéke járásban a vőki szövetkeze­ti tagok 38, az újfalusiak pedig 25 darab Szabad Földművest rendeltek. A dunaszerdahelyi járásban az alistáli EFSZ-tagok további 30 darabbal bő­vítették eddigi rendelésüket. A nyit­­rai járásban is egyre többen lépnek olvasótáborunkba. A pogrányi szövet­kezeti tagok 25, a bodakiak 15, a gesz­­teiek pedig 8 darabot rendeltek. Lapunk legújabb olvasóit a szer­kesztőség örömmel üdvözli. I MÁR A VETÉSRE KÉSZÜLNEK Amíg a földművesek egy része menti a menthetőt a: alattomos talajvízből, a többiek már a vetésre gondol nak. A Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Termelés Igazgatóságon megtudtuk, hogy a 770 hektár repce ve tésére már biztosították a vetőmagot és elosztották i magas termőképességű búzafajták vetőmagját is. Ezel szerint a vetőterület 48 százalékán Bezosztája, 24 szá zalékán Mironovszkája, 9 százalékán Diana, 11 száza lékán Kosúti, 7,5 százalékán Fertőd! búzafajtát vetnek Hasonlóan igyekeznek a komáromi járásban is. Janeöki Milan főagronómus most azon töri a fejét, hogy milyei módon vethetne augusztusban minél több hektár lucer nát, hogy így kedvezően alakuljon az évelő takarmá nyok termőterülete. Ha rövid időn belül sikerülne mé; lucernamagot szerezni, ez a tervük valóra is válhatna SZÁRÍTÁSI ÉS ELADÁSI GONDOK A komáromi járásban jobban oldották meg a gabona szárítás problémáját. Van elég szárítógép, és azt a ga bonát, ami nem fér el a raktárakban, fészerek alatt tá rolják. A dunaszerdahelyi járásban viszont Somorja me! lett és Bacsfán nagymennyiségű gabonát láttunk a úton. Még annyi fáradtságot sem vettek, hogy ponyvá val letakarták volna, hogy így védjék a zuhogó es elől. A raktározási problémákkal kapcsolatban Ozsval Frigyes mérnöknek, a Dunaszerdahelyi Járási Mezőgaz daságl Termelési Igazgatóság vezetőjének az a vétómé nye, hogy a gabona begyűjtését már jóformán gépesíte! tűk, de nem gondoltunk a kicsépelt gabona további gór dozására, raktározására. A DUNASZERDAHELYI ÉS A KOMÁROMI JÁRÁS ÉLEN JÁR AZ ELADÁSBAN Bizony nehéz a csallóközi aratás, de a végtelen szói galommal bíró, földet . szerető parasztok a sok gon között sem feledkeznek meg hazafias kötelességükrő és a dunaszerdahelyi járás után a komáromi járás föle művesei is teljesítették gabonaeladási kötelezettségüke Ha az idő csak egy kicsit kedvez és sokkal több brigf dós megy a dőlt gabonatáblákra, pár napon belül ral tárban lesz az utolsó mázsa gabona is. BÁLLÁ JŐZSE tői függ, a szociális gondoskodás szer­vei viszont nem kötelezhetők annak egészben! vagy részbeni megszavazá­sára, ha a kérvény nem indokolt. — Vannak azonban Járások, ame­lyekben az utóbbi években feltűnően emelkedett ezen járulék megszavazá­sáért benyújtót kérvények száma — írja a nyugdíjintézet hivatalos szerve. Vajon mivel magyarázható a „kilin­cselések“ szaporodása? Egyik okát polgártársaink alapos tá­jékozottságában kell keresnünk a fennálló „lehetőségekről“. Vannak te­hát, akik a „Meg lehet kísérelni!“ elv alapján nyújtják be kérvényüket. Olyanok is akadnak, akik az őske­resztényi mondást: „Boldogítóbb adni, mint kapni!“ pont fordítva képesek magyarázni. De mit nem tesz a gyarló halandó, hogy rokkantjáradékát vala­mivel megtoldassa? Hevenyében megejtett helyszíni szemlék sok esetben felette furcsa fényt vetettek a szegény „magatehe­tetlenekre“. Csak egyet említünk a sok közül: egyik polgártársnőnk például nem elégedett meg a járási orvosi vé­leményező bizottság határozatával, amely részbeni magatehetetlenségi já­rulékot ítélt meg neki rokkantjáradé­kán kívül. Miután a döntést megfelleb­bezte a kerületi véleményező bizott­ságnál és a legmagasabb összeg meg­szavazását szorgalmazta, röpbizottság érkezett lakására. És az ellenőröknek majd leesett az álluk, amikor a „ma­gatehetetlen“ nénike olyan fiatalos lendülettel kaszálta a füvet udvarán, hogy bármelyik menyecske megirigyel­hette volna érte. Kitűnt, hogy egész­ségi állapotát alapul véve még rész­beni magatehetetlenségi járulékra sem tarthatott igényt. Ebből a kirívó esetből persze nem lehet általánosítani, sem a valóban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom